Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-07 / 133. szám
HÉTVÉGI MBUÉKIKT Szombati galéria BODNAR ISTVÁN: Sysmäben, merre a tavak Sysmäben, merre a tavak mint a táj ezüstpénzei fényiének, ottani barátommal eveztünk, szembeúsztak a szétszórt szigetek, úsztak lassú méltósággal, némelyiket egyszerű faház díszítette, úsztak mély hallgatással, hátukon fenyő, nyírfa és páfrányligetek, megbújva közöttük számtalan Ízletes gomba mocsári szeder amit itt a rengeteg ad, evezőt váltva többnyire hallgatunk mi is, mint az elszakadt testvérek, ha egymásra találnak, é*s hagytuk, hogy szívünkben elfészkelődjék lassan a csönd. Berecz András finnországi ihletésű tollrajza Emlékmű |a Bajnokon... .. ,les2-e? Kérdezem most már én is, mint ahogy ezt kérdezte a Képes Üjság riportere a Tiszabecsről írt írásában. Az ott élők ugyanis elmondták, nagy vágyuk ez. Ezen a helyen vívta első csatáját 1703-ban Rákóczi, midőn seregei átkeltek Tiszaújlaknál a folyón. A cikk szerzőjének azt is elmondták: abban remélnek, hogy Köpeczi Béla művelődési miniszter, aki talán vendége lesz a közeljövőben megyénknek, mint a Rákóczi-kor kiváló tudósa, segít álmuk megvalósításában. Mert sok mindenre készek a becsiek. Társadalmi munkára. Ha kell pénzáldozatra. Ha igaz, akkor talán a megye se lesz szűkmarkú. De mindez még kevés. Hogy miért ügy a Bajnok-réti kuruc emlékmű? Mert a becsiek szent hite szerint ez is köti ide az embereket. Mert a hazaszeretethez kell a szimbólum is. Es mert a történelmi múlt kapaszkodói nélkül ma nehéz az Erdőhát agyagjában gyökeret ereszteni. Egy hiteles históriai emlék kiált megjelölés után! Sok falu népe várja, hogy büszkén tárhassa az odamenők elé: íme, a mi falvaink határában, a Bajnokon, meg a Vésznél győzött először a Fejedelem! A mi népünk szedte holmiját, hogy vele tartson nyolc éven át. Hívnám hát a megyében élő művészeket: kínálják jó szívvel tudásuk! Es biztatom mindazokat, akik szót értenek a patrónusokkal, mondják el: az itthoniéthez kell ma a múlt előszobája. (b) Szabi orszago Képzőművészeti életünk j< les eseménye a kétévenkéi megrendezett debreceni orszt gos tárlat, amely csakne húszéves múltra tekint vissz Olyan neves művészek alkot: sait láthatta a közönség : utóbbi években, mint Hol László, Bernáth Aurél, Frai Frigyes, Fónyi Géza, Dom novszky Endre, Csohány Ká mán. Kmetty János. Orszt Lili, Kondor Béla. A ma é nagy alkotók közül Barest Jenő, Bartha László, Gerzst Pál, Kokas Ignác, Bálint En re, Varga Imre és mások m vei szerepeltek a tárlatokon. Ebben az évben Debreci várossá nyilvánításának 6í évfordulóját ünnepük, sáp lvaművek ennek szelleméi születtek. Június 1-én ny meg és 24-ig látható a I Debreceni Országos Tárlat Kossuth Lajos Tudományegy tem díszudvarán. A, dijazc művészek között találjuk sóstói nemzetközi éremműv szeti alkotótábor vezetőj Györfi Sándor szobrászra vészt, aki a Szabolcs-Szatm Megyei Tanács különdíját ka ta és a már hagyományos M i Cégér Közt A mai magyar szobrász generáció egyik fontos é nagy tehetségű személyiség Kő Pál. A Képzőművésze' Főiskolán 1968-ban végzet de szobrászi munkásság máris jelentős. Művészi ér zékenvsége, alakjaihoz val szeretetteljes közeledése mir den szobrán leolvasható, mai élet számára közeláll alakjainak portréi megmir tázását épp oly érdekes fe adatnak tartja, mint a mi ßyar középkor hatalmas szc mélyeségeinak, karakterfigi ráinak megalkotását. Gyerekkorát vidéken tö tötte, felnőttként a város le hazája, szobrainak ihlető; maradt a magyar táj hagve mánya. A szobrászat nagy múlt anyagait — a követ, bror zot és fát — összevegyí textillel, fémszállal, műanv; gokkal. A 70-es években a mohác Dobozos Bel* és külföldön egyaránt A lengyel műemlékvédelem sikerei A lengyel műemlékvédelem európai hírnévnek örvend. Az 1954 óta működő Állami Műemléki Vállalat, amely rekonstruált és újjáépített számos műemléket Lengyelországban, húsz év óta exportra is végez szolgáltatásokat. Lengyel restaurátorok dolgoznak a többi között a Szovjetunióban, az NDK-ban, Csehszlovákiában, az NSZK-ban, Algériában, Franciaországban, Hollandiában és Egyiptomban. Az Állami Műemlékvédelmi Vállalat 13 részlege kilencezer különböző munkaágat képviselő szakembert foglalkoztat: építészeket, régészeket. építészmérnököket, művészettörténészeket, mű- tárgy-konzervátorokat. kisiparosokat és építőipari munkásokat. A lengyel műemlék- konzerválási iskola jellemző vonása a legújabb tudományos vívmányokon alapuló szakmai véleményezés és kivitelezés. Képünkön: az Állami Műemlékvédelmi Vállalat dolgozója a Wawelben végzi munkáját. (1. kép) Nem egészen két évvel ezelőtt nyitották meg a látogatók előtt a varsói Királyi Várat. amelyet a náci megszállók a szó szoros értelmében a földig romboltak, s melyet újjáépített a lengyel nép. Ma a város egyik legszebb idegenforgalmi látványossága. A turistacsoportok nagy érdeklődéssel látogatják, berendezésének több eleme külföldi kormányok, államférfiak és magánszemélyek ajándéka. A varsói vár nem csupán múzeum. Gyakran tartanak itt kiállításokat és hangversenyeket. állami és társadalmi ünnepségeket. (2. kép) Krakkó, Lengyelország hajdani fővárosa igen sok műemlékkel büszkélkedhet. Néhány évvel ezelőtt a várost felvették a világ legértékesebb kultúremlékeinek UNESCO-listájára. A különböző korokból származó műemlékek, a gazdag múzeumi gyűjtemények tömegével vonzzák Krakkóba a hazai és külföldi turistákat. Krakkó Varsó mellett a legszívesebben látogatott lengyel városok közé tartozik. Műemlékei gyökeres felújításra és konzerválásra szorulnak. Létrehozták a krakkói műemlékek felújításának nemzeti alapját, tevékenykedik a Krakkó műemlékvédelmével foglalkozó társadalmi bizottság is. Képünkön: a krakkói Piactér. (3. kép) KM
