Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-28 / 151. szám
HÉTVÉGI MELLÉKÚT ..Zúgva, bőgve törte át a gátat" hajdan a Tisza, amikor olyan kedve volt. mígnem az ember — ha teljesen megfékezni nem tudta is — megzabolázta a rakoncátlan- kodó folyót. A múlt század nagy müvét leginkább Széchenyi István szorgalmazta, nem véletlen hát. hogy emlékművel először neki állítottak az első kapavágás színhelyén, Tiszadob határában. Századunk első évtizedében állítottak fel Andrássy Gyula gróf tiszteletére emlékoszlopot. A harmadik Vásárhelyi Pál érdemeire hívja fel a figyelmet. Nem feledkezik meg a sok száz kubikosról sem. akik néha- emberfeletti munkát végeztek itt. Üzenet a falon K m tagadom^mérhetetlenül felháborított az a kiállítás, amelyről a televízió^ is hírt adott. Ezen olyan képek kerültek bemutatásra, melyek az utcán található feliratokat, rajzokat spray-vel fújt idétlenségeket adták közre. Nem mondom, hogy az utca művészetének nevezték, de majdnem. A látottak azt érlelték bennem: íme. itt a bátorítás, rongáljuk a falakat, hiszen ez még tárlatra is kerülhet. Van ehhez ideológia is, amely szerint van, aki itt tudja „önkifejezni” magát. Közlési kényszer mondják, amikor a lift vagy az illemhely falán díszlő szövegről, trágárságokról, szerelmi vallomásról van szó. Hajdan a pad és a fatörzs volt e „művészet” kárvallottja, ma leginkább minden függőleges sík felület. Furcsa. hogy ezt propagáljuk, bemutatjuk, magyarázzuk. Szerettem volna hallani mondjuk az ingatlankezelők, háztulajdonosok, fenntartók véleményét erről az egészről. Gondolom, azt nem tették volna ki a kiállitóterem falára. Manapság sok mindenre mondták már, hogy művészet. Sok mindent mentettek fel azzal, hogy korjelenség. Érdekes módon a világ számos nagyvárosában még a plakátragasztást „ is tiltják épületek falán, hogy szépsége. | értéke ne romoljék. Az utcai képek és szövegek nem a „kor üzenetei”. Egyszerűen rosszul nevelt, az értéket1 nem ismerő és tisztelő suhan- cok rendetlenkedései. A tévébemutató szövegében el-1 hangzott: lehet, hogy ezek egyszer éppúgy tanúskodnak korunkról, mint Pompei romjain a faliratok. Nos, nem irigylem a majdani régészt, ásogatót, falat pucolót. Ha korunk olyan volt nekik, mint ahogy a falak mutatják, talán azt is letagadják hogy mi voltunk az elődeik. (bürget) Dinnyék és gyümölcsök Wang Zu-De: Benőtt tó szit Szombati galéria PÄKOLITZ ISTVÁN: Megremeg Aba-Novák Vilmos: Körhinta Molnár G. Pál: Madonna Vásárhelyi Pálról, s a kétkezi munkásokról sem feledkezett meg az utókor Szárnyaszegett kéz rebben a takarón, keresve a másikét a vaksüket csendben. A kékeres öt ujj tétován araszol az iszonyúan hosszú, fekete folyamú éjszakán. Félúton megremeg: holnap is megsimogathatja még a másik kezet? Magyar mesterek könyve A napokban jelent meg a' Képzőművészeti Kiadó gondozásában ,,A 20. századi magyar festészet és szobrászat" című reprezentatív könyv. Tulajdonképpen a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításának katalógusa ez az összeállítás, amely a 20. század kiállítási anyagát mutatja be nagyszámú színes és feketefehér képpel. Átfogó képet ad századunk magyar művészetéről, mesterekről, mozgalmakról, .stílusáramlatokról. Feltárja a művészi életen belüli gondokat, a kényes kérdéseket is. A mű a múzeumi munka értékkíválasztó, értékmegőrző feladatáról is ismereteket nyújt. Megírásában 35 művészettörténész több éves kutató, tudományos munkájával vett részt. Alfabetikus sorrendben 162 művész életrajzát. 554 mű adatait és elemzését tartalmazza. Mindegyik cikkhez bibliográfia, a művekhez a kiállítások jegyzéke járul, ennyiben lexikális értékű is a katalógus. (elek) Sebestyén Sándor: Csend. Egry József: Szerelmespár Képzőművészet Obeliszkek a Tisza mentén Különleges obeliszk — Andrássy Gyula tiszteletére Tábla az emlékoszlopon Széchenyi István emlékoszlopa JEL •z * Holdújéi Vendé
