Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-28 / 151. szám
1986. június 28. sőben Zhu Xue-Da: A peónia és a főnix nappal szemben (Császár Csaba reprodukciói) inában- a holdújévet tű- tékkal, az ablakokon pa- ivágásokkal, a falakon 'i képekkel ünnepük, dezek az újévre szóló jó- tnság jelei. A képek a og élet jeleneteit ábrázol- formájuk vidáman ün- ö. A nép körében, „hold- n képek”, „nianhua” né- ismeretesek. feljegyzések szerint a [újévi képek már a Han isztia korában (2. század) izerűek voltak. „Du Du- című művében Cai Yong említi, hogy , .tigrisek iák a kapukra festve”: % Shae „A szokások is- tetése”, „Fengsu tongyi" I művében elmondja, r ,,a tea istenét festették A 6. században a Liang- sztiabeli Zong. Lin „Üj- Jingchu-ban”, „Jingchu hi ji” című művében ajtett tyúkábrázolásokról” említést. A Tang-korban . század után), amikor t a buddhizmus hatása került, ajtószellemeket, jót és egy rosszat feste a templomok kapujá- Sz vidéken 1949-ig, a fel- adulásig divatban volt. ívés régi ajtókép maradt máig. Ugyanakkor, az utóbbi években kitűnő állapotban levő emberábrázolások kerültek elő Han- és Tang-kori sírok bejáratainál. Tang-kori nőalakok éppúgy előkerültek, mint Zhong Kui- ábrázolások. A régi holdújévi képeket kézzel festették és az ajtóra ragasztották. A Song-korban (14—16. században) kezdték fadúccal nyomtatni őket. A nemrég Beilin- ben XV an-ban felfedezett ..Dongfang Shuo őszibarackot lop" című képről kiderült, hogy igen régi. A Songkorból több, főleg ajtószellemeket és Zhong Kuit ábrázoló holdújévi kép is előkerült. Fadúcokon nyomtatták őket tussal, némely esetben utólag színezték is őket, de még kézzel is festettek. Ez a kiállítás bemutatja a nagy népszerűségnek örvendő holdújévi képalkotás évszázados története során született alkotásait, ennek a nép életét gazdagító művészetnek a virágzását. (Kínai Kiállítási Hivatal) A közelmúltban Kisvárdán nyílt kiállítás a kínai kultúra értékes darabjaiból. Duan Dong-Donr: Vidám gyermek képek Kisváráén ink a kínai kultúra A művész munkáját nemcsak megvenni, dicsérni vagy szidni kell. de azt istápolni is, szeretni, dédelgetni szükséges, mert olyan a művészet. mint a nyíló virág: virít, pompázik, de csak jó földben és gondos kertész munkája nyomán, s ha nin- N. csenek ezek, a virág el- hervad." b. . . . 1 Barzó Endre szájából hangzott el ez a megállapítás. Ritkán részesül művészember a társadalom, nagy- közönség és kritika részéről egyaránt az általa vágyott megbecsülésben és megértésben: Z. Szalay Pál a szerencsések közé tartozik. Egy hosszú-hosszú, tevékeny életen át élvezte a bizalmat. Mind erkölcsi, mind anyagi megbecsülésben része volt. A Felvidéken, Léván. 1891. június 25-én született a művész egy nyolcgyermekes kőműves családban. Nagyon nehéz anyagi körülmények között végzi szülővárosában az elemi és középiskolai tanulmányokat. Ott érinti meg először a festészet szépsége és hatalma, amikor kisfiúként először csodálkozik rá műremekre: a piarista templom oltárképére és freskóira. Mégis, középiskolai tanulmányai végeztével az erdőmérnöki pályát szeretné választani. Mivel a matematika nem volt erőssége, az érettségi után úgy dönt. inkább tanító lesz. Bizonyára anyagi okok is motiválták, hogy a tanitóképzöbe iratkozott be. Akkoriban a szegény, de értelmes ifjaknak szinte kizárólag erre, vagy a papi pályára nyílt zöld út. Tanulmányai befejeztével mégis megkísérli a szinte lehetetlent: felvételire jelentkezik a Mesteriskolában Pesten. 350 pályázó közül mindössze 40 jelöltet vesznek fel a Képzőművészeti Főiskolára. Szalay Pálnak egyetlen ajánlólevele a tehetsége — sikeres felvételi vizsgát tesz. Az epreskerti iskolának ösztöndíjas hallgatója lesz. Még így is dolgoznia kell a megélhetésért. Könyveket illusztrál, fest. „ A Mesteriskola vezetője Benczúr Gyula. A növendék még csak nem is sejti, hogy az általa nagyon szeretett és becsült művész szülővárosa lesz 5 évtizedes tanári pályájának színtere, hogy itt fog igazán kibontakozni tehetsége, s alkotásait a nyíri táj és emberek illetik majd. Benczúrhoz fűződő viszonyáról először 1921-ben a Nyírvidék hasábjain nyilatkozik. A június 19-i számot szinte teljes egészében az országos jellegű Benczúr-em- lékünnep eseményeiről való tudósítás tölti ki. Zalay Szalay Pál aláírással jelenik meg a lapban visszaemlékezése, melyet személyes élmények ihlettek. -A kitűnő pedagógust idézi elénk, aki ,,Mindig nyájasan mosolyog|| va fogadta köszönésünket, mert a világon művészeténél jobban csak az ifjúságot szerette ... Tisztelték, mert nem erőszakolta másra soha az ő saját nézeteit." Benczúron kívül a főiskolai években Szinyei Merse Pál, Székely Bertalan, Glatz Oszkár, Lyka Károly, mindenekelőtt pedig Réti István és Révész Imre voltak tanárai. Vizsgáztatói között rajtuk kívül még Strobl Alajost is ott találjuk. A szigorú vizsgabizottság elismerését vívja ki mindén vizsgáján az ifjú Szalay. Arra is futja ere- I jéből, hogy tanulmányaival a párhuzamosan írásszakértői | és grafológiai tanfolyamokat végezzen. Ezekben az években köt i életre szóló barátságot sok társával. Aba-Novák Vilmos, Szönyi István, Molnár C. Pál testi-lelki jóbarátai voltak. Haláláig tartotta a kapcsolatot Barcsay Jenővel is. Külföldön is tanult. Rómában egy évet töltött ösztöndíjasként a Collegium Hun- garicumban. Itt tökéletesítette olasz nyelvtudását. Lodo- vico Fenotti híres freskóiskolájában is tanult. Segédkezik mesterének a Farnese- palota restaurálásában. A hangversenyterem mennyezetének Apollója őrzi keze nyomát. A pápát is megfestette. Főiskolai tanulmánvai befejezése után visszatért Lévára, ahol kezébe került a Közlöny, abban olvasta, hogy Nyíregyházán rajztanárt keresnek. Így került városunkba, ahol a Jókai Mór Polgári Fiúiskolában tanított. Hihetetlen volt munkabírása. széles az érdeklődési köre. Társadalmi tevékenysége fantasztikus méretű. Természetesen iskolájában a szertár. őre, sőt hosszú éveken át a Vöröskereszt tanárelnöke volt. Tagja , volt a Bessenyei Kör Képzőművészeti Osztályának. az Országos Képző- művészeti Társulatnak, a Szinyei Merse Pál Társaságnak, a Magyar Rajztanárok Egyesületének, az Iparművészeti Társaságnak. Beválasztják a nyíregyházi Idegenforgalmi Bizottság választmányába, zsűritagja az Országos, Amatőr Fényképészek Egyesületének. Két világszervezet is tagjai közé sorolja: az olasz Artista Moderna (Modern Művészet) és a német Münchener Künstlergenossen- scháít. (Müncheni Művészegyesület.) Mindkettőnek állandó tagja, mint a felsorolt társaságok legtöbbjének. Több önálló tárlatot rendezett már tanári működése első éveiben. 19,17-ben a Nemzeti Szalonban nyílt kiállítása, nagy sikerrel mutatta be műveit a Műcsarnokban, Ernst Múzeumban is. A Műcsarnok több képét megvásárolta, s a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum szintén őrzi alkotásait. Külföldi gyűjteményes kiállításai — 1925ben Párizs nyitotta meg a sort — meghozták a festő számára az európai elismerést. Párizs, Firenze, Svájc, Németország, Svédország, Bécs, London — ezek e tárlatok legfőbb állomásai. Díjat nyert, képeit szétkapkodták. Természetesen mindenekelőtt Magyarországon rendez önálló tárlatokat, illetve vesz részt kiállításokon. így például a már említetteken kívül 1928-ban Miskolcon szerepel 12 képével a város kulturális kiállításán. De bemutatta alkotásait Pécsett, Sopronban, Székesfehérvárott, Nyíregyházán is gyakran lép a nyilvánosság elé. 1938-ban festi meg a város megbízásából a 20 méter hosszú és 4 méter magas olajképet, amely városunk alapításának történetét örökíti, meg. A Jósa András Múzeum őrzi a festményt. Két évyel később ugyancsak a város megbízásából akvarelle- ket fest Nyíregyháza történelmi nevezetességeiről. A művész alkotta színházunk belső falképeit — az épület átalakításakor ezek eltűntek. Az Apolló mozi Z. Szalay Pál festménye szanálásakor elpusztultak festményei is. (A legrégibb mozink a mai megyei tanács mögötti szolgáltatóház helyén állott.) Pusztulásra ítéltetett a mai 2-es sz. iskolában, a festő egykori iskolájában az ünnepi alkalmakkor használt díszterem minden falképe. Bolyongtam a 4-es sz. (hajdani ev.) iskolában is, keresve a két nagyméretű falképet, amely Luther életéből vett két jelenetet ábrázolt. Dr. Golenyák Béláné igazgatóhelyettes, s az igazgató szíves tájékoztatásából megtudtam, a Luther' Már- ton-falképek még a 40-es évek végén eltűntek egy-egy „modern’' falkép mögött. Semmivé lett a Kossuth Gimnázium számára festett nagyméretű falképe is, amely a Luther és Wornsi zsinat előtt címet viselte, s 1941 - ben, a zsinati ’évfordulóra készült. Ha közvetett módon is, de a háború martalékává vált. Az épületben ugyanis 1942-től tábori kórház működött. Vezetősége mit sem törődött az épület állagával, ennek az emberi közömbösségnek, nemtörődömségnek esett áldozatul a főbejárati lépcsőház (nem a kapualj) két falképe. A kitört ablakon, ajtón betóduló víz, besi- vító fergeteges szelek stb. néhány év alatt alapos munkát végeztek. Nemcsak városunk, megyénk is büszkélkedhet Sza- Jay-falképekkel. A Hajdú-Bi- har megyei Hajdúdorog nagy görög katolikus templomában is találkozunk alkotásaival. Annak idején, 1939-ben országos pályázaton nyerte el a jogot, hogy ő festhesse meg a templombelsőt. Olvastam, hogy a felszabadulás után első -modelljei szovjet katonák, első alkotásai portrék voltak. Nem is tudok róla, készített-e addig portrékat. A szovjet harcosok magukkal vitték a jól sikerült arcképeket. Ki tudja, hoí" mindenütt a Szovjetunióban őrzik a festő szignálta portrékat. Az első szabolcs- szatmári őszi tárlattól kezdve állandó szereplője a kiállításnak életképeivel, víz- és olajfestményeivel. Megyénk több városában, községében is rendez tárlatokat, de külföldön, Prágában, Varsóban is látni kiállításokon képeit. A Szabolcs-Szatmári Szemle szinte minden számában találunk az első példánytól kezdve festményeiről készült fotókat. Amikor 1959-ben életre hívták a Nyíregyházi Tanítóképző Intézetet, Szalay Pál ennél az intézménynél talál munkateret. 1965. szeptember 1-ig, nyugdíjba meneteléig a rajz szakcsoport élén áll, 73 éves koráig működik aktív tanárként, öt hosszú évtizeden át volt szellemi irányítója a megyénkben folyó rajztanításnak, rajztanárképzésnek. Már a tanítóképző tanára, amikor 1969-ben a Szabolcs megyei Képzőművészeti Tárlaton a budapesti Fészek Klubban képeivel sikert arat. Ezekben az években a II. kerületi pártház, a Rakama- zi Kisgaléria, Fehérgyarmat, a nyíregyházi szakmunkás- képző intézet, sőt a Ságvári Tsz ad otthont Szalay Pál- kiállításoknak. Különösen az utóbbi két tárlatra volt nagyon büszke: 2000 látogató volt kíváncsi képeire. Szalay Pál azok közé a művészek közé tartozott, akiket azonnal megértettek az emberek, s nem lehetett őt eltéríteni a maga által kijelölt pályáról. Ismerte képességeit és korlátáit, mindenkor hű maradt önmagához. Élete utolsó 3 esztendejét Szentendrén töltötte, leányánál. 84 évesen hunyt el. 19*75- ben a nekrológban olvastam: haláláig tartotta a kapcsolatot Nyíregyházával. Szitha Mária
