Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-24 / 147. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. június 24. re lesz szükség. S utána ho­gyan tovább? Erről egyelőre megoszlanak a vélemények. Az viszont már bizonyosnak látszik, hogy előbb-utóbb mindkét biztosí­tó megpróbálja bővíteni az öröklött ügyfélkört és széle­síteni az adott szolgáltatási struktúrát. Persze, az sem mindegy, hogy a szolgáltatások sokfé­leségével, vagy éppen az egy­mástól eltérő díjtételekkel versenyeznek majd a fo­gyasztók kegyeiért a biztosí­tók. Hiszen egy adott szol­gáltatásnak — amennyiben azonos szabályok szerint kal­kulálnak — aligha lehet egy­mástól nagyon különböző ára. Az viszont elképzelhető, hogy különböző üzleti meg­fontolások miatt egy-egy biz­tosításfajtát „áránál” olcsób­ban adnak majd. SZEMÉLYRE SZABOT­TAN. A legnagyobb változást mindkét új biztosító a szol­gáltatások színvonalában ígérte. Magyarán: óriási szük­ség van a biztosítások huma­nizálására, emberibbé tételé­re. Arra, hogy ha az ügyfél leül az ügyintézővel szem­ben, érezze, problémája nem egy a sok közül, hanem egye­di, személyre szabott s ezt így is kezelik. S bármilyen gondja támad, arra szánnak időt, energiát a biztosítónál. A megváltozott, az egyéni igényekhez jobban igazodó biztosítási formákra mindin­kább szükség van. Eddig az egyetlen, óriási méretű biz­tosító a nagy tömegben köt­hető, átlagkockázatot figye­lembe vevő és átlagos nyere­séget adó típusokat kínált vállalatoknak és szövetkeze­teknek, s az állampolgárok­nak is. De időközben nem­csak az igények változtak meg, hanem az értékviszo­nyok is. Az átlagosnál na­gyobb keresetek révén érté­kesebb vagyonok jöttek lét­re, amelyek mindenképpen meghaladják az átlagbiztosí­tás kereteit. Ugyanez vonat­kozik a vállalatokra, szövet­kezetekre is, amelyek nem­csak a nyereséges gazdálko­dás szempontjai szerint kü­lönböznek egymástól, hiszen van ahol évekig nem' jár a biztosító szakembere, mert a jó gazda gondosságával ügyelnek gépre, terményre, míg máshol szinte mindenna­pos vendég a biztosító. ŰJABB RÉSZTVEVŐK. A július elsejei szétválással ter­mészetesen nem fejeződik be a biztosítás átalakulása, meg­újulása. Valószínűleg újabb résztvevők — ezen üzletágra felhatalmazást kapott pénz­intézetek — is megpróbálkoz­nak majd a biztosítással, s növekszik a szövetkezeti, kü­lönböző támogatási alapok szerepe is. Remélhetőleg a növekvő versenyből elsősor­ban mi, állampolgárok, biz­tosítottak kerülünk ki nyer­tesen. (1. m.) Olvasóink kérdéseire válaszolnak szakemberek Tűz, takarék Több kérdés érkezett ol­vasóinktól Pócsi József őr­nagyhoz, a megyei tűzoltó- parancsnok helyetteséhez, mint amennyire hétfői la­punkban válaszolni tudtunk. Ezért most közöljük a meg­maradt kérdéseket és a vá­laszokat, s itt találja meg két kérdezőnk is a választ, amelyet a MÉSZÖV takarék­szövetkezeti titkárságának vezetője, dr. Fazekas Sándor adott. Az örökösföldi lakótelepen ta­pasztaltam, hogy a gépjármű­vek a keskeny út mindkét olda­lán parkolnak, így azok között nagyobb járművel (pl. tűzoltójár­művei) nem lehetne elhaladni. A parkoló jármüvektől az épület megközelítését sem látom bizto­sítottnak. Mit tud tenni a tűzol­tóság ennek az állapotnak a megszüntetésére? — kérdezte Nagy László. — Ez a gond a tűzoltóság előtt ismert. A rendőrség közúti jelzőtáblákat helye­zett el a parkolás szabályo­zására, azonban ezeket a jel­zéseket a lakosság figyelmen kívül hagyja. Mivel nehéz je­lenleg a gépjárművek par­kolásának megoldása, ezért javaslatot tettünk megfele­lő parkolóhelyek kialakításá­ra és ezáltal a közlekedési utak biztosítására. Ha a tűzet már eloltották, be kell-e jelentenem külön-külön a tűzoltóságnak, illetve az Állami Biztosítónak a tüzeset tényét? — érdeklődik Sándor Andrásné. — A tűzoltóság és az Ál­lami Biztosító között együtt­működési megállapodás van érvényben, ennek értelmé­ben a két szerv egymást köl­csönösen tájékoztatja a tűz­esetekről. így elegendő, ha az eloltott tüzet a két szerv kö­zül az egyiknek bejelenti. Szeretnék tűzoltótiszt lenni — írja Gulyás István —, s tudni sze­retném, milyen követelmények­nek kell megfelelni. — A tiszti beosztás ellátá­sához egyetemi vagy főisko­lai végzettség, fedhetetlen előélet, harminc évnél fia­talabb életkor és egészség- ügyi alkalmasság szükséges. Sajnos tűz volt nálunk, le­égett néhány gazdasági épület. A szomszédok segítettek az ol­tásban, aztán amikor rendet akartam rakni, azt mondták: nem szabad megváltoztatni a helyszínt. Miért? — kérdezi egy űjfehértói olvasónk. — Minden tűz után a tűz­oltóság vizsgálatot tart. A tűzvizsgálattól csak akkor várható reális eredmény, ha a helyszínt a tűzoltás után változatlanul hagyják. A biztosító által kifizetendő kárérték nagysága is csak akkor állapítható meg, ha az eredeti állapot megfelelő­en rekonstruálható. Emeletes bérház gyermekko­csi-tárolójában elhelyezhető-e motorkerékpár? — kérdezi Ko­csis Csaba. — Az ilyen lakóépületek gyenmeikikocsd-tárolój ában sem motorkerékpár, sem kis­motorkerékpár nem tárolha­tó. A színházban a ruhatár előtti részen rágyújtottam és a tűzoltó 200 forintra büntetett. Nem akar­tam feltűnést kelteni, fizettem, de szeretném tudni jogos volt-e — kérdezi K. Béla Nyíregyhá­záról. — Igen, jogos volt. Mivel a tűzoltóság 100-tól 500 forin­tig terjedő helyszíni bírsá­golási jogosultsággal ren­delkezik. A helyszíni bírsá­got egyébként csak enyhébb szabályszegés esetén alkal­mazzuk, súlyosabb esetben 5 ezer forintig terjedő bírság­gal sújtható, aki tűzvédelmi szabályokat sért. A múltkorában egy közúti el- lenőrzéskor a rendőrökkel el­lenőrző tűzoltótiszt a kézi tüz- oltókészülékem üzemképtelen­sége miatt megbüntetett. Abba is belekötött, hogy a biztosíté­kot pénzzel helyettesítettem. Jogos volt-e az eljárása? — kér­dezi Illés András Nyíregyházá­ról. — A tűzoltóság és a rend­őrség közös akcióira a jövő­ben is számítani kell. A gépjárműállományban év­ről évre növekvő tüzek szá­ma indokolttá teszi a foko­zottabb tűzvédelmi ellenőr­zést. A biztosítékokat sem lehet pénzzel helyettesíteni, vagy dróttal „megpatkolni”, mert tűzveszélyes, s nem biztosítja az elektromos rend­szer megfelelő védelmét. Üzemképtelen tűzoltókészü­lékkel még egy kis terjedel­mű kezdődő tüzet sem lehet megfékezni. — Miért nem lehet kollektív totószelvényeket a takarékszö­vetkezeteknél befizetni? — kér­dezi Gálik János nagyhalászi ol­vasónk. — Jelenleg a takarékszö­vetkezeteknél valóban nem fizethető be a kollektív totó- szelvény. Ennek oka jelen­leg az esetleges nagy nyere­mények és a szigorú beérke­zési határidő miatti kocká­zatviselésben keresendő. A tervezett takarékszövetkeze­ti közös bank megalakulása után lesz majd lehetőség ar­ra, hogy a takarékszövetke­zeti egységeknél is befizethe­tő legyen a kollektív totó- szelvény. ILYEN IS VAN: DZSEKIK NADRÁGBÓL. Használt far­mernadrágokból varrnak dzsekiket az egyik NSZK-beli cég jövedelmező megrendelésére a leveleki Dózsa Termelőszö­vetkezet varrodájában. A hírek szerint a Modern Talking együttes indította el az új divatot. Képünkön: Kiss Sán- dorné és Ignácz Jánosné a nadrágból összeállított dzseki­ket minősíti. (Császár Csaba felvétele) Megtalálják-e a régi értékeket? Nagy várakozás előzte meg azt a tavaszi sajtótájékozta­tót, amelyen a pénzügymi­niszter-helyettes bejelentet­te: július elsejétől, a korábbi egy helyett két biztosító ver­seng az ügyfelek kegyeiért. A verseny előreláthatólag ki­élezett helyzetben folyik majd, bár egyelőre a két biz­tosító egymást kiegészítő te­rületen kezd tevékenykedni. Á biztosítás szolgáltatás Jöjjön velünk kincset ásni! A felhívást teljesen komo­lyan gondoljuk! Tartsanak velünk, legalábbis gondolat­ban Ausztriába, ahová a na­pokban utazik el a nyíregy­házi Jósa András Múzeum csoportja, hogy egy több mint negyven esztendeje a föld­ben rejtőző, értékekkel teli ládát hazahozzon. Mindez persze túlontúl egyszerűen hangzik, pedig a valóság jóval kacifántosabb. Elvégre kincsekkel telt lá­dák nem heverésznek csak úgy szanaszerte a világban. Vagy ha akadnak is belőlük, akkor sem tudja senki, hol rejteznek. Mert a kincsekkel telt lá­dákhoz hasonlóan ritkák az értékek nyomára vezető tér­képek is. Ám ezúttal minden együtt van, elindult hát az expedíció Linz városának környékére, hogy megkísé­relje előkeríteni azt a ládát, amelyet a nyíregyházi ön­kéntes tűzoltóegyesület né­hány tagja ásott el 1945 szeptemberének napjaiban a Linz melletti Berg falu hatá­rában. Megtalálják a kutatók a régen elrejtett értékeket? Egyáltalán, honnan tudják, hogy azt a bizonyos ládát merre keressék? És hogyan kerültek a ládában elásott értékes tárgyak Linz környé­kére? Miért éppen negyven­A tárgyaló­teremből Baleset a rendezőben A dolgok szerencsétlen össze­játszása az, hogy valaki megsér­tett a vasúton egy rendelkezést, ketten pedig nem figyeltek any- nyira éberen, mint máskor, igen súlyos balesethez vezetett ta­valy szeptember 24-én az eper- jeskei rendezőpályaudvaron. Nemhiába tartják veszélyes üzemnek a vasutat . . . A harminckilenc esztendős ti- szamogyorósi gurításvezető, F. András engedélyt adott két vál­tótisztító asszonynak munkájuk megkezdésére. Hamarosan in­dult azonban ugyanabban a körzetben a gurítás, és F. And­rás úgy adott engedélyt erre, hogy elmulasztotta figyelmez­tetni a váltótisztítókat. A forgal­mi utasítás szerint a vágányok között tartózkodókat értesíteni kell, s mindaddig nem kezdőd­het a gurítás, míg valaki ott-tar- tózkodik. Nos, ez a figyelmezte­tés elmaradt, ráadásul a két asz- szony munka közben nem hal­lotta a hangosbeszélőt, amely közölte a gurítás megkezdését. Nem vették észre a közeledő kocsikat, s azok olyan szeren­csétlenül gázolták el őket, hogy mindkettőjüknek amputálni kel­lett a lábát. Egyikőjüknek bal lábszárban és jobb combtőben kellett csonkolni, a másiknak pedig a bal lábfej alsó részét. A Kisvárdai Városi Bíróság F. Andrást maradandó fogyatékos­ságot okozó, foglalkozás köré­ben elkövetett gondatlan veszé­lyeztetés vétségében találta bű­nösnek. A büntetlen előéletű vádlottat gondatlansága miatt egy év szabadságvesztésre ítél­ték, amelynek végrehajtását há­rom év próbaidőre felfüggesz­tették. Az ítélet jogerős. egy esztendővel az elrejtése után kísérlik meg első ízben, hogy napvilágra hozzák a lá­dát? Ezekre a kérdésekre is vá­laszt kapnak az olvasók, ha elolvassák a kincskereső ex­pedíció útjáról szóló ripor­tunkat, amely lapunk július 5-i számában jelenik majd meg. Csendes Csaba Címképünkön: az 1896-os ver­seny nyíregyházi csapata és a díj. A különvált nagyobbik in­tézményrész változatlanul az Állami Biztosító néven áll a lakosság szolgálatára, náluk marad az élet- és balesetbiz­tosítás, a CSÉB, a lakások­kal, ingatlanokkal, valamint a mezőgazdasággal kapcsola­tos biztosítás. A Hungária Biztosító, Viszontbiztosító és Export-hitelbiztosító, mint a neve is mutatja, elsősorban a vállalatok ügyeivel foglal­kozik majd, de ott maradt a gépjármű-biztosítás is. A Hungária Budapesten elköl­tözik az egykori, jól ismert biztosítóépületből, Nyíregy­házán is kettéosztódik a cég. TÖBB FIGYELMESSÉG. Az első hónapok mindenkép­pen a felkészülés jegyében telnek majd el. Hiszen a biz­tosítás speciális szakma, és várhatóan sok új szakember­ftz iserlohni polgármester Nyíregyházáról A sóstói példa Mint díszvendégeket illik, akként köszöntötték a sóstói nemzetközi művésztelep ki­állításának megnyitóján a megjelent nyugatnémet ven­dégeket. A nagyközönség te­hát értesült ittlétükről, de mi volt vajon hivatalos útjuk célja? Ezt kérdeztük meg ve­zetőjüktől, aki az igen zsú­folt program ellenére is készségesen vállalkozott egy rövid nyilatkozatra. Fritz Fischer úr, az NSZK- beli Iserlohn polgármestere a következőket mondta: —• Nagy örömünkre, a nyíregyházi városi vezetők meghívtak bennünket abból az alkalomból, hogy 10 éves a sóstói nemzetközi éremmű­vészeti és kisplasztikái alko­tótelep. Azért érdekel ben­nünket ez a művésztelep, mert egy hasonlót mi is mű­ködtetünk. A mienk még csak pár esztendeje indult, és az eredményeink sokkal szerényebbek az önökénél, de szeretnénk fejleszteni, s ah­hoz gyűjtök tapasztalatokat. Nagyon jó benyomást kel­tettek a mi művésztelepün­kön eddig megjelent magyar szobrászok, például á nyír­egyházi Sebestyén Sándor, aki már kétszer járt nálunk, és az öntés munkálatainak betanításában segített dol­gozóinknak. Egy ismerős te­hát már volt a városban ... — Itteni élményeink kö­zül kettőt szeretnék kiemel­ni. Az egyik: maga a mű­vésztelep, illetve a tíz esz­tendő munkáját bemutató tárlat. Ez a legszebb ilyen rendezvény, amit eddig lát­hattam, és be kell vallanom, nagy meglepetés ért, amikor megnéztem a kiállítást. Meg­lepő az érmek nagy száma, illetve a kivitel minősége. Egy kicsit irigylem ezt a gyűjteményt. A másik: na­gyon kellemes és informáci­ókban gazdag, jó hangulatú beszélgetést folytattunk az önök tanácselnök asszonyá­val, aki abban a megtisztel­tetésben részesített bennün­ket, hogy hármunknak adta át a Nyíregyháza városért emlékplakettet. (Ezt kapta még Klaus Dieter Grüner, a polgármesteri hivatal titkára és Pollák András, a tolmács, Fritz Fischer a kiállítás megnyitóján, a közönség so­raiban. aki egyben az ottani művész­telep alapítója és vezetője.) — Az önöknél szerzett ta­pasztalatok alapján szeret­nénk a két város közötti kap­csolatot a továbbiakban fej­leszteni. Mi jövőre ünnepel­jük 750. éves városunk jubi­leumát, és ebből az alkalom­ból meghívtam az ünnepi rendezvényekre az önök ta­nácselnöknőjét. A polgármester terveihez egy gyors bemutató és né­hány érdekesség a városról, melynek vezetői keresik ve­lünk a kapcsolatot: Iserlohn 95 ezer lélekszámú ipari vá­ros a Ruhr-vidéken, van autópályája, 15 'szállodája, 43 óvodája, több mint száz kü­lönféle célú sportlétesítmé­nye, például 6 uszoda, 5 lo­vaglópálya, sportrepülőterek, minigolf és sífelvonó, sok­sok teniszcsarnok, nem csak versenyzőknek, hanem,, az ut­ca emberének” is. Hasonló­an gazdag a szabadidőre a kulturális kínálat. A város vezetőinek igen fontos, hogy milyen az emberek közérze­te, amit egyebek között a polgármester „tanulmányút­ja” is igazol: személyesen kíván foglalkozni a művész­telep fejlesztésével. Baraksó Erzsébet Versengő biztosítók

Next

/
Oldalképek
Tartalom