Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-24 / 147. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. június 24. re lesz szükség. S utána hogyan tovább? Erről egyelőre megoszlanak a vélemények. Az viszont már bizonyosnak látszik, hogy előbb-utóbb mindkét biztosító megpróbálja bővíteni az öröklött ügyfélkört és szélesíteni az adott szolgáltatási struktúrát. Persze, az sem mindegy, hogy a szolgáltatások sokféleségével, vagy éppen az egymástól eltérő díjtételekkel versenyeznek majd a fogyasztók kegyeiért a biztosítók. Hiszen egy adott szolgáltatásnak — amennyiben azonos szabályok szerint kalkulálnak — aligha lehet egymástól nagyon különböző ára. Az viszont elképzelhető, hogy különböző üzleti megfontolások miatt egy-egy biztosításfajtát „áránál” olcsóbban adnak majd. SZEMÉLYRE SZABOTTAN. A legnagyobb változást mindkét új biztosító a szolgáltatások színvonalában ígérte. Magyarán: óriási szükség van a biztosítások humanizálására, emberibbé tételére. Arra, hogy ha az ügyfél leül az ügyintézővel szemben, érezze, problémája nem egy a sok közül, hanem egyedi, személyre szabott s ezt így is kezelik. S bármilyen gondja támad, arra szánnak időt, energiát a biztosítónál. A megváltozott, az egyéni igényekhez jobban igazodó biztosítási formákra mindinkább szükség van. Eddig az egyetlen, óriási méretű biztosító a nagy tömegben köthető, átlagkockázatot figyelembe vevő és átlagos nyereséget adó típusokat kínált vállalatoknak és szövetkezeteknek, s az állampolgároknak is. De időközben nemcsak az igények változtak meg, hanem az értékviszonyok is. Az átlagosnál nagyobb keresetek révén értékesebb vagyonok jöttek létre, amelyek mindenképpen meghaladják az átlagbiztosítás kereteit. Ugyanez vonatkozik a vállalatokra, szövetkezetekre is, amelyek nemcsak a nyereséges gazdálkodás szempontjai szerint különböznek egymástól, hiszen van ahol évekig nem' jár a biztosító szakembere, mert a jó gazda gondosságával ügyelnek gépre, terményre, míg máshol szinte mindennapos vendég a biztosító. ŰJABB RÉSZTVEVŐK. A július elsejei szétválással természetesen nem fejeződik be a biztosítás átalakulása, megújulása. Valószínűleg újabb résztvevők — ezen üzletágra felhatalmazást kapott pénzintézetek — is megpróbálkoznak majd a biztosítással, s növekszik a szövetkezeti, különböző támogatási alapok szerepe is. Remélhetőleg a növekvő versenyből elsősorban mi, állampolgárok, biztosítottak kerülünk ki nyertesen. (1. m.) Olvasóink kérdéseire válaszolnak szakemberek Tűz, takarék Több kérdés érkezett olvasóinktól Pócsi József őrnagyhoz, a megyei tűzoltó- parancsnok helyetteséhez, mint amennyire hétfői lapunkban válaszolni tudtunk. Ezért most közöljük a megmaradt kérdéseket és a válaszokat, s itt találja meg két kérdezőnk is a választ, amelyet a MÉSZÖV takarékszövetkezeti titkárságának vezetője, dr. Fazekas Sándor adott. Az örökösföldi lakótelepen tapasztaltam, hogy a gépjárművek a keskeny út mindkét oldalán parkolnak, így azok között nagyobb járművel (pl. tűzoltójárművei) nem lehetne elhaladni. A parkoló jármüvektől az épület megközelítését sem látom biztosítottnak. Mit tud tenni a tűzoltóság ennek az állapotnak a megszüntetésére? — kérdezte Nagy László. — Ez a gond a tűzoltóság előtt ismert. A rendőrség közúti jelzőtáblákat helyezett el a parkolás szabályozására, azonban ezeket a jelzéseket a lakosság figyelmen kívül hagyja. Mivel nehéz jelenleg a gépjárművek parkolásának megoldása, ezért javaslatot tettünk megfelelő parkolóhelyek kialakítására és ezáltal a közlekedési utak biztosítására. Ha a tűzet már eloltották, be kell-e jelentenem külön-külön a tűzoltóságnak, illetve az Állami Biztosítónak a tüzeset tényét? — érdeklődik Sándor Andrásné. — A tűzoltóság és az Állami Biztosító között együttműködési megállapodás van érvényben, ennek értelmében a két szerv egymást kölcsönösen tájékoztatja a tűzesetekről. így elegendő, ha az eloltott tüzet a két szerv közül az egyiknek bejelenti. Szeretnék tűzoltótiszt lenni — írja Gulyás István —, s tudni szeretném, milyen követelményeknek kell megfelelni. — A tiszti beosztás ellátásához egyetemi vagy főiskolai végzettség, fedhetetlen előélet, harminc évnél fiatalabb életkor és egészség- ügyi alkalmasság szükséges. Sajnos tűz volt nálunk, leégett néhány gazdasági épület. A szomszédok segítettek az oltásban, aztán amikor rendet akartam rakni, azt mondták: nem szabad megváltoztatni a helyszínt. Miért? — kérdezi egy űjfehértói olvasónk. — Minden tűz után a tűzoltóság vizsgálatot tart. A tűzvizsgálattól csak akkor várható reális eredmény, ha a helyszínt a tűzoltás után változatlanul hagyják. A biztosító által kifizetendő kárérték nagysága is csak akkor állapítható meg, ha az eredeti állapot megfelelően rekonstruálható. Emeletes bérház gyermekkocsi-tárolójában elhelyezhető-e motorkerékpár? — kérdezi Kocsis Csaba. — Az ilyen lakóépületek gyenmeikikocsd-tárolój ában sem motorkerékpár, sem kismotorkerékpár nem tárolható. A színházban a ruhatár előtti részen rágyújtottam és a tűzoltó 200 forintra büntetett. Nem akartam feltűnést kelteni, fizettem, de szeretném tudni jogos volt-e — kérdezi K. Béla Nyíregyházáról. — Igen, jogos volt. Mivel a tűzoltóság 100-tól 500 forintig terjedő helyszíni bírságolási jogosultsággal rendelkezik. A helyszíni bírságot egyébként csak enyhébb szabályszegés esetén alkalmazzuk, súlyosabb esetben 5 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható, aki tűzvédelmi szabályokat sért. A múltkorában egy közúti el- lenőrzéskor a rendőrökkel ellenőrző tűzoltótiszt a kézi tüz- oltókészülékem üzemképtelensége miatt megbüntetett. Abba is belekötött, hogy a biztosítékot pénzzel helyettesítettem. Jogos volt-e az eljárása? — kérdezi Illés András Nyíregyházáról. — A tűzoltóság és a rendőrség közös akcióira a jövőben is számítani kell. A gépjárműállományban évről évre növekvő tüzek száma indokolttá teszi a fokozottabb tűzvédelmi ellenőrzést. A biztosítékokat sem lehet pénzzel helyettesíteni, vagy dróttal „megpatkolni”, mert tűzveszélyes, s nem biztosítja az elektromos rendszer megfelelő védelmét. Üzemképtelen tűzoltókészülékkel még egy kis terjedelmű kezdődő tüzet sem lehet megfékezni. — Miért nem lehet kollektív totószelvényeket a takarékszövetkezeteknél befizetni? — kérdezi Gálik János nagyhalászi olvasónk. — Jelenleg a takarékszövetkezeteknél valóban nem fizethető be a kollektív totó- szelvény. Ennek oka jelenleg az esetleges nagy nyeremények és a szigorú beérkezési határidő miatti kockázatviselésben keresendő. A tervezett takarékszövetkezeti közös bank megalakulása után lesz majd lehetőség arra, hogy a takarékszövetkezeti egységeknél is befizethető legyen a kollektív totó- szelvény. ILYEN IS VAN: DZSEKIK NADRÁGBÓL. Használt farmernadrágokból varrnak dzsekiket az egyik NSZK-beli cég jövedelmező megrendelésére a leveleki Dózsa Termelőszövetkezet varrodájában. A hírek szerint a Modern Talking együttes indította el az új divatot. Képünkön: Kiss Sán- dorné és Ignácz Jánosné a nadrágból összeállított dzsekiket minősíti. (Császár Csaba felvétele) Megtalálják-e a régi értékeket? Nagy várakozás előzte meg azt a tavaszi sajtótájékoztatót, amelyen a pénzügyminiszter-helyettes bejelentette: július elsejétől, a korábbi egy helyett két biztosító verseng az ügyfelek kegyeiért. A verseny előreláthatólag kiélezett helyzetben folyik majd, bár egyelőre a két biztosító egymást kiegészítő területen kezd tevékenykedni. Á biztosítás szolgáltatás Jöjjön velünk kincset ásni! A felhívást teljesen komolyan gondoljuk! Tartsanak velünk, legalábbis gondolatban Ausztriába, ahová a napokban utazik el a nyíregyházi Jósa András Múzeum csoportja, hogy egy több mint negyven esztendeje a földben rejtőző, értékekkel teli ládát hazahozzon. Mindez persze túlontúl egyszerűen hangzik, pedig a valóság jóval kacifántosabb. Elvégre kincsekkel telt ládák nem heverésznek csak úgy szanaszerte a világban. Vagy ha akadnak is belőlük, akkor sem tudja senki, hol rejteznek. Mert a kincsekkel telt ládákhoz hasonlóan ritkák az értékek nyomára vezető térképek is. Ám ezúttal minden együtt van, elindult hát az expedíció Linz városának környékére, hogy megkísérelje előkeríteni azt a ládát, amelyet a nyíregyházi önkéntes tűzoltóegyesület néhány tagja ásott el 1945 szeptemberének napjaiban a Linz melletti Berg falu határában. Megtalálják a kutatók a régen elrejtett értékeket? Egyáltalán, honnan tudják, hogy azt a bizonyos ládát merre keressék? És hogyan kerültek a ládában elásott értékes tárgyak Linz környékére? Miért éppen negyvenA tárgyalóteremből Baleset a rendezőben A dolgok szerencsétlen összejátszása az, hogy valaki megsértett a vasúton egy rendelkezést, ketten pedig nem figyeltek any- nyira éberen, mint máskor, igen súlyos balesethez vezetett tavaly szeptember 24-én az eper- jeskei rendezőpályaudvaron. Nemhiába tartják veszélyes üzemnek a vasutat . . . A harminckilenc esztendős ti- szamogyorósi gurításvezető, F. András engedélyt adott két váltótisztító asszonynak munkájuk megkezdésére. Hamarosan indult azonban ugyanabban a körzetben a gurítás, és F. András úgy adott engedélyt erre, hogy elmulasztotta figyelmeztetni a váltótisztítókat. A forgalmi utasítás szerint a vágányok között tartózkodókat értesíteni kell, s mindaddig nem kezdődhet a gurítás, míg valaki ott-tar- tózkodik. Nos, ez a figyelmeztetés elmaradt, ráadásul a két asz- szony munka közben nem hallotta a hangosbeszélőt, amely közölte a gurítás megkezdését. Nem vették észre a közeledő kocsikat, s azok olyan szerencsétlenül gázolták el őket, hogy mindkettőjüknek amputálni kellett a lábát. Egyikőjüknek bal lábszárban és jobb combtőben kellett csonkolni, a másiknak pedig a bal lábfej alsó részét. A Kisvárdai Városi Bíróság F. Andrást maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében találta bűnösnek. A büntetlen előéletű vádlottat gondatlansága miatt egy év szabadságvesztésre ítélték, amelynek végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztették. Az ítélet jogerős. egy esztendővel az elrejtése után kísérlik meg első ízben, hogy napvilágra hozzák a ládát? Ezekre a kérdésekre is választ kapnak az olvasók, ha elolvassák a kincskereső expedíció útjáról szóló riportunkat, amely lapunk július 5-i számában jelenik majd meg. Csendes Csaba Címképünkön: az 1896-os verseny nyíregyházi csapata és a díj. A különvált nagyobbik intézményrész változatlanul az Állami Biztosító néven áll a lakosság szolgálatára, náluk marad az élet- és balesetbiztosítás, a CSÉB, a lakásokkal, ingatlanokkal, valamint a mezőgazdasággal kapcsolatos biztosítás. A Hungária Biztosító, Viszontbiztosító és Export-hitelbiztosító, mint a neve is mutatja, elsősorban a vállalatok ügyeivel foglalkozik majd, de ott maradt a gépjármű-biztosítás is. A Hungária Budapesten elköltözik az egykori, jól ismert biztosítóépületből, Nyíregyházán is kettéosztódik a cég. TÖBB FIGYELMESSÉG. Az első hónapok mindenképpen a felkészülés jegyében telnek majd el. Hiszen a biztosítás speciális szakma, és várhatóan sok új szakemberftz iserlohni polgármester Nyíregyházáról A sóstói példa Mint díszvendégeket illik, akként köszöntötték a sóstói nemzetközi művésztelep kiállításának megnyitóján a megjelent nyugatnémet vendégeket. A nagyközönség tehát értesült ittlétükről, de mi volt vajon hivatalos útjuk célja? Ezt kérdeztük meg vezetőjüktől, aki az igen zsúfolt program ellenére is készségesen vállalkozott egy rövid nyilatkozatra. Fritz Fischer úr, az NSZK- beli Iserlohn polgármestere a következőket mondta: —• Nagy örömünkre, a nyíregyházi városi vezetők meghívtak bennünket abból az alkalomból, hogy 10 éves a sóstói nemzetközi éremművészeti és kisplasztikái alkotótelep. Azért érdekel bennünket ez a művésztelep, mert egy hasonlót mi is működtetünk. A mienk még csak pár esztendeje indult, és az eredményeink sokkal szerényebbek az önökénél, de szeretnénk fejleszteni, s ahhoz gyűjtök tapasztalatokat. Nagyon jó benyomást keltettek a mi művésztelepünkön eddig megjelent magyar szobrászok, például á nyíregyházi Sebestyén Sándor, aki már kétszer járt nálunk, és az öntés munkálatainak betanításában segített dolgozóinknak. Egy ismerős tehát már volt a városban ... — Itteni élményeink közül kettőt szeretnék kiemelni. Az egyik: maga a művésztelep, illetve a tíz esztendő munkáját bemutató tárlat. Ez a legszebb ilyen rendezvény, amit eddig láthattam, és be kell vallanom, nagy meglepetés ért, amikor megnéztem a kiállítást. Meglepő az érmek nagy száma, illetve a kivitel minősége. Egy kicsit irigylem ezt a gyűjteményt. A másik: nagyon kellemes és információkban gazdag, jó hangulatú beszélgetést folytattunk az önök tanácselnök asszonyával, aki abban a megtiszteltetésben részesített bennünket, hogy hármunknak adta át a Nyíregyháza városért emlékplakettet. (Ezt kapta még Klaus Dieter Grüner, a polgármesteri hivatal titkára és Pollák András, a tolmács, Fritz Fischer a kiállítás megnyitóján, a közönség soraiban. aki egyben az ottani művésztelep alapítója és vezetője.) — Az önöknél szerzett tapasztalatok alapján szeretnénk a két város közötti kapcsolatot a továbbiakban fejleszteni. Mi jövőre ünnepeljük 750. éves városunk jubileumát, és ebből az alkalomból meghívtam az ünnepi rendezvényekre az önök tanácselnöknőjét. A polgármester terveihez egy gyors bemutató és néhány érdekesség a városról, melynek vezetői keresik velünk a kapcsolatot: Iserlohn 95 ezer lélekszámú ipari város a Ruhr-vidéken, van autópályája, 15 'szállodája, 43 óvodája, több mint száz különféle célú sportlétesítménye, például 6 uszoda, 5 lovaglópálya, sportrepülőterek, minigolf és sífelvonó, soksok teniszcsarnok, nem csak versenyzőknek, hanem,, az utca emberének” is. Hasonlóan gazdag a szabadidőre a kulturális kínálat. A város vezetőinek igen fontos, hogy milyen az emberek közérzete, amit egyebek között a polgármester „tanulmányútja” is igazol: személyesen kíván foglalkozni a művésztelep fejlesztésével. Baraksó Erzsébet Versengő biztosítók
