Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-19 / 143. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. június 19. Ha több lenne a pénz... Márkás ötletek Az ötvenvagonos raktárban targoncával rakják a rekesze­ket. ZÁHONY: Fedett uszoda „tehó“-ból Borban az igazság — szo­kás mondani. Sokan mégis jobban szeretnék, ha a bor­ban több lenne a pénz, mint az igazság. A szabolcsi gaz­dák, nagyüzemek nemigen dicsekedhetnek szőlőik jöve­delmezőségével. Hogyan érinti ez a hely­zet az Eger—Mátra-vidéki Borgazdaság nyíregyházi üzemét, és mi köze mindeh­hez a Márka üdítőcsaládnak? — Nekünk a kereskedelem a legfontosabb dolgunk, vagyis a máshol palackozott italok — borok, üdítők — el­adása Szabolcs-Szatmárban — közli Szinyei Bertalan, az ötmegyés kombinát nyíregy­házi üzemvezetője. — Itt ko­molyan nem is gondolha­tunk arra, hogy jelentős sző­lőtermesztést vagy termeszt- tetést csináljunk, ösztönöz­zünk, hiszen errefelé a klí­ma, a természeti környezet eleve nem is kedvez a minő­ségi borok alapjául szolgáló szőlőknek. Szakemberek úgy tartják: a szőkébb pátriában minden negyedik évben számítani le­het komoly fagykárra. Már­pedig a hideg igencsak meg­viseli a szóban forgó kultúr­növényt. Ugyanakkor a fel- vásárlási árak sem elég kedvcsinálóak. Sőt. Nem vé­letlen, hogy némely tsz-ben az utóbbi években hol az al­mát, hol a szőlőt helyettesí­tették be a következő mon­datba: „Kétszer örültünk a gyümölcsnek, amikor telepí­tettük, meg amikor kihúz­tuk”. Ezek után csoda-e, hogy a megszokott 10—iá ezer mázsa szőlő helyett ta­valy már csak 7 ezret vásá­rolhatott fel a megyéből a kombinát. — Szabolcs-Szatmár palac- kosbor-forgalmának 70 szá­zalékát adjuk, azaz évente átlagosan 2 millió 300 ezer liter nedűt értékesítünk — mondja Herman István pin­cemester. — De érdekesség, hogy kereskedelmünkben egyre nagyobb súlyt kap a Márka üdítők forgalmazása, igaz, zömében ezek gyártá­sához is szőlőalapanyagot használnak. A frissítőkből egyébként már közel akkora mennyiséget adunk el, mint borból. — Üdítőben viszont sokan „utaznak” — veszi vissza a szót az üzemvezető. — Ke­mény verseny van a piacon. Csak az marad talpon, aki folyamatosan, megbízhatóan szállít. Tegyük hozzá! A költség- takarékos fuvarozás is erősíti a versenypozíciókat. Ebhen elsősorban a jól szervi/ott túrajárataikkal értek el fi­gyelemre méltó eredménye­ket a nyíregyháziak a múlt évben. Egy év alatt az üzem termelékenysége majdnem egy harmadával növekedett. Kiváló teljesítményükkel a nagyvállalaton belül elnyer­ték a „Szocialista munka üzeme” címet. Ha azonban a kombinát egészének tevékenységét ki­zárólag jövedelmezőségi szempontból vizsgáljuk, amellett hogy a Márka nem sok pénzt hoz a házhoz, ész­re kell vennünk, hogy a tel­jes borvertikumban — vagy­is a szőlőtermesztéstől a pa­lackos értékesítésig — a hasznuk enyhén szólva cse­kély. Nyereségük a borex­porton van. Külpiacra viszont csak a legjobb minőségű, márkás nedűk kerülhetnek. Ebben a helyzetben a kom­binátnak nehéz volna hosz- szú távra valami biztatót mondani a szabolcsi nagy­üzemi szőlősgazdáknak. Sztancs János Címképünkön: Szinyei Ber­talan és Herman István bor­mintát vesz a pincében. Megkezdődött Záhonyban a versenyzésre és úszásoktatás­ra is alkalmas fedett uszoda építése. Az ötpályás, 23X13,5 méteres úszómedencét és a 13,5X6 méteres tanmedencét — mindkettő feszített víz­tükrű lesz — a jövő év au­gusztusában vehetik birtok­ba a nagyközség lakói. Akik éppen erre a célra, a régóta várt fedett uszoda megvaló­sítására szavazták meg első­sorban az országos átlagnál magasabb, évi nyolcszáz fo­rintos településfejlesztési hozzájárulást. A teho mellett több millió forint értékű anyagi támoga­tást és társadalmi munkát ajánlottak fel a környékbeli üzemek, gazdaságok és a „vasutasváros” mecénása, a A közművelődés eredmé­nyeit és gondjait, valamint a hosszú távú településfejlesz­tési elképzeléseket tűzte na­pirendre legutóbbi ülésén a gávavencsellői tanács. A résztvevők megállapították: nem jártak jó napok a köz- művelődés gazdáira az el­múlt években. Legsürgősebb feladat a művelődési ház rendbehozatala volt. Beázá­sok, viharkárok okozta hibá­kat javítottak ki, szükséges­sé vált a könyvtár világítá­sának, fűtésének korszerűsí­tése is. A feladatoknak ezzel koránt sincs vége, ezért az elkövetkező időkben tovább folytatódik a munka. A hosszú távú településfej­lesztési programban" a tele­pülés lakosságmegtartó ere­jének fokozása a legfonto­Éveken át nagy gondot je­lentett Vásárosnaményban, hogy hol itt, hol ott műkö­dött a piac. A hosszú hányó­dás után a közelmúltban vég­re eldőlt, hogy az új ABC mö­götti területen nyer állandó elhelyezést a vásártér. A te­reprendezés, a csapadékcsa­MÁV. A záhonyi üzemigaz­gatóság dolgozói ezen túlme­nően is hozzájárulnak a fe­dett uszoda mielőbbi átadá­sához. A műszakiak 400 ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak a beruhá­zás bonyolításával és a kivi­telezés folyamatos ellenőrzé­sével. A szertárfőnökség Mó­ricz Zsigmond szocialista bri­gádja pedig egy korábbi or­szágos versenyben elért har­madik helyezésének nyolc­millió forintos nyereményét szavazta meg egyhangúan a fedett uszoda „javára”. Az összesen 27 millió fo­rintos költséggel megépülő létesítményre így mindössze tízmilliót kell a helyi tanács­nak saját forrásaiból előte­remteni. sabb feladat. Ehhez minde­nekelőtt az eddiginél több munkalehetőségre van szük­ség. Az elképzelések szerint ez elsősorban a megtermelt mezőgazdasági termékek helybeli feldolgozásával va­lósítható meg, hiszen a fog­lalkoztatás szerkezetében az elkövetkező tervidőszakban sem várható lényeges válto­zás. A letelepedés, családala­pítás elsősorban a fiatalok gondja. Számukra nyújt se­gítséget a megfelelő építési telkek kialakításával, külön­féle kedvezmények nyújtásá­val a tanács. Az ellátásban mindenekelőtt a bolthálózat fejlesztése szükséges. Enyhít a gondokon, hogy a hetedik ötéves tervben új ABC épül majd a községben. torna megépítése után a na­pokban költözött át erre a te­rületre a piac. Az árusítás feltételein persze még bőven van javítanivaló, amit tár­sadalmi munkában vállaltak a helybeliek. Idővel tervezik egy parkírozóhely kialakítá­sát is a közelben. [kitekintés; sL •' A . > ' ' " ...."-1- I M- ■ • MEGYEI UP0K6AN OLVASTUK RESTAURÁLJÁK A CSÓNAKMATUZSÁLEMET A szenvedélyes Balatondárók közül scukan látogatnak el ezek­ben a napokban a keszthelyi jachtkluib Helikon Szálló mel­letti csönakházába, hogy meg­tekintsék az 1882-ben épített csőn akmatuzsálem e t, melynek ma sem korban, sem pedig for­mában nem akad párja a magyar tengeren. A bálát onf enyves! csó- nakdás építőmester, Halász Fe­renc készítette 104 évvel ezelőtt ezt az 5 méter hosszú, 1 méter széles kétpárevezőst, mely al­kotójához hasonlóan — száz év feletti kort ért meg. A mai szakemberek felsőfokon beszél­nek a kecses-karcsú alkatú, lát­ványnak is szép, klinkerépítésű, azaz lemezes csónak tökéletes tervezéséről és kivitelezéséről. A vörösfenyőből készült, ma már több szempontból is egyedi da­rabnak számító csónaknak szá­mos előnyére is felfigyelek. Felfelé ívelő, arányos fara „nem húzza” a vizet, s a kisebb el­lenállás miatt rendkívül gyors, mozgékony, könnyen kezelhető, irányítható. Hozzáértő kezek ha­marosan megkezdik a felújítását és konzerválását. (Zalai Hírlap) MALOMIPAR-TÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS Több ezer külföldi keresi fel évente a békéscsabai Gabona­múzeumot és a még mindig működő szélmalmot, amelyek történeti hűséggel mutatják be azt a fejlődést, amelyet a ma­lomipar a század folyamán el­ért. Évek gyűjtőmunkája so­rán mentették meg az emlékeket, amelyek szétszórtan a megye te­lepülésein hevertek. A kitartó munkának köszönhető, hogy ma már 750 tárgyi emlékük van a Körösök völgyében lévő egykori száraz- és szélmalmokból. Az ál­landó kiállítást a jövő év nya­rán nyitják meg, s az bemutat­ja a gabona útját a terménytá­rolástól az őrlésig. (Békés Megyei Népújság) ULTRAHANGOS VAKVEZETŐ A denevérelven alapul Venczél Tibor pécsi kisiparos találmá­nya. az ultrahangos vakvezető. Feltalálója egy elektronikus áramkört szerkesztett, amely a távolságnak megfelelően szagga­tottan bocsátja ki az ultrahan­gokat . . . Mivel minden távol­ságra különböző hangmagasság adódik, azoikat ki kell kísérle­teznie, meg kell tanulnia, hogy mi okozza a hangszinezetet. A készülékkel 5 méterre tud tájé­kozódni. vagyis egy lassú kerék­páros „gyorsaságával”. A szer­kezet egy cigarettásdoboz nagy­ságú elektronikus részből áll, valamint két közepes kabátgomb nagyságú adó-vevőből, amelyet szemüvegre, botra, kalapba lehet szerelni. De mások is hasznosít­hatják. akik sötétben szeretnék tájékozódni. Például barlangá­szok. éjszakai halászok. Ekkor nem fejhallgató kerül a végére, hanem egy beosztásokkal ellá­tott műszer, amelyen mutató jelzi, hogy milyen távolságra van például a banlangfal, vagy egy másik csónak a vizen. (Dunántúli Napló) Gávavencsellő: Közművelődés, fejlesztés ÚJ HELYEN A PIAC A tárgyalóteremből Kocsma, Korona, Karfiol A címben említett három nyír­egyházi szórakozóhely volt a színhelye, illetve a kiinduló­pontja a huszonnyolc éves Mo­csár Dezső, a huszonöt eszten­dős Samu Kálmán és társaik sú­lyos bűncselekményeinek. Jel­lemzésül csak annyit, hogy a négy vádlottra összesen huszon­négy év fegyházat (!) szabott ki a bíróság. A négyes kocsmában iszogat­tak Mocsárék, aztán kint az ut­cán snóblizni hívtak egy férfit, s mivel nem állt kötélnek, el­hívták a Nyár utcába, mondván, beszélni szeretnének vele. Szó helyett aztán ütés és rugdosá- sok következtek. A megtáma­dottnak eltörött az orra, két bor­dája és más kisebb sérüléseket is szenvedett. Tavaly májusban pedig Mocsár és Samu a Koro­na bárban szórakozó vendége­ket rémisztette. Kártyázni tá­madt kedvük, de a kiszemelt partner nem vállalkozott rá. Amikor egy barátja közbeszólt, akkor Mocsár őrá támadt, átrán­totta az asztalon, majd ismét a rugdosások következtek. Mo­csár közben az óráját is meg­szerezte, s mivel a jogos tulaj­donos vissza akarta kérni, S^- mu kinyújtott ujjakkal a szeme­be ütött. A Piac bári jeleneteknek már több szereplője volt. Mocsár, Samu, a húszéves Makula Ti­bor (valamennyien nyíregyházi­ak) és huszonhat esztendős, nagyhalászi Nagy Gyula együtt ivott a — közliás^nú ,*ri$vért — Karfiolban. Itt tartózkodott egy budapesti férfi is újdonsült hölgyismerősével, akit Mocsárék is ismertek. A férfi Mocsárék- nak is fizetett egy kört, s nem volt nehéz észrevenni, hogy ma­radt még pénze. A kiszemelt ál­dozat a nővel taxiba szállt, Mo­csárék pedig egy Wartburggal követték őket. Makula megszó­lította a közben magára ha­gyott, erősen részeg férfit, Nagy Gyula arcul ütötte. A földre ke­rült áldozatot aztán Samu állí­totta fel, de csak azért, hogy lefogván a karját, Mocsár kizse­belhesse. A megyei bíróság tárgyalta másodfokon a rablók ügyét, s igen szigorú büntetéseket szabott ki a *- Nagy Gyula kivételével — büntetett^ előéletű vádlottakra. Mocsár Dezsőt a bíróság nyolc, Samu Kálmánt hét és fél év, Makula Tibort három és fél év, Nagy*‘Gyulát pedig öt év fegy- házra ítélte. Az ítélet jogerős. az orvos szemével Mi legyen a hátizsákban? A sikeres táborozás egyik kulcsa a tanulók helyes fel­készítése az üdülésre, amit részben az iskola vállal ma­gára, de döntő mértékben a szülők feladata. Az alábbiak­ban ehhez szeretnénk segít­séget nyújtani néhány jó ta­náccsal. Helyes, ha a szülők előre tájékozódnak a tábor helyé­ről, és erre a gyermekeket is felkészítik. Már otthon meg kell tanítani a gyermekeket az önellátásra. Jó, ha megta­nulják ruháik elrakását, il­letve rendben tartását. A fi­úk is rövid idő alatt megta­nulhatják, hogyan kell ki­mosni fehérneműiket. A tá­borban a hálóhelyiségek rendben tartását, felmosását a tanulóknak önállóan kell végezni. . Fontos a helyes öltözködés is. Nagy melegben ne legye­nek egész nap melegítőben. Kiránduláshoz kényelmes ci­pőt viseljenek. A ruhatárat már otthon helyesen kell ösz- szeválogatni, két hétre a leg­fontosabbak: melegítő, eső­kabát, zárt cipő, papucs, me­leg pulóver, tornaruha és -ci­pő, 1-2 póló, hálóruha, zok­nik, két váltás fehérnemű, farmernadrág, egyenruha (úttörőtáborba). A csomagolásnál lehetőleg azok a holmik kerüljenek az utazótáska aljára, amire az utazás során nem lesz szük­ség. Külön táskába tegyük az utazás során elfogyasztásra kerülő élelmiszereket, szal­vétát, ivópoharat. Csak any- nyi élelmiszert csomagol­junk, amit a gyermekek az­nap elfogyasztanak, mivel a nyári melegben könnyen megromlanak és ételmérge­zést idézhetnek elő. A táborozás ideje alatt sem feledkezhetünk meg az egészséges életmódról. Még nagyobb gondot kell fordíta­ni a higiéniára, mint az ott­honi környezetben. Legyen minden gyereknél tisztasági felszerelés, abban szappan, fogkefe, fogkrém, törülköző, papírzsebkendő és WC-papír. Ä reggeli és az esti tisztálko­dásokra, . gyakori kézmosá­sokra nagy gondot kell fordí­tani. A főétkezéseken részt kell venni, helytelen az a gyakor­lat, hogy a gyermekek a ho­zott zsebpénzükön ebéd előtt kólával, édességgel laknak jól, mely nem csak a fogakat rontja, de a jóllakottság ér­zését kelti a gyermekekben. A tábor környezetében megvá­sárolható gyümölcsöket mo- satlanul nem szabad fogyasz­tani. Gyakran visznek a gyere­kek gyógyszert magukkal, ezeket célszerű megérkezés­kor összegyűjteni. Az a ta­nuló, aki állandó gyógyszer­szedésre szorul, orvosi igazo­lást vigyen magával. Fontos, hogy a pedagógus hívja fel a gyerekek figyelmét, hogy a legkisebb betegségre utaló tüneteket is jelezzék, hogy a tábort ellátó orvost időben értesíteni tudják. Ügyelni kell arra, hogy a gyermekek fedetlen fejjel ne tartózkodjanak hosszabb ide­ig a napon, mert napszúrás veszélye állhat fenn. Hőguta is előfordulhat. Pl. fülledt, párás levegőben, túlöltözés és erős izommunka esetén. Vízbefulladás veszélye is fennállhat, ha a fürdőzést nem készítjük elő kellően. A vízpartok mentén működő táborok esetében csak a für­dőzésre kijelölt szakaszokat lehel: igénybe venni. A fel­ügyeletet úszni tudókkal kell megszervezni. Fontos, hogy elsősegélynyújtó felszerelés minden táborban legyen. Megyénkben kerékpártú­rák is indulnak, váltakozó szálláshellyel. Ilyenkor a gyermekek úticsomagjukban 1 párnahuzatot és két lepe­dőt is vigyenek magukkal. A táborokban a higiénés köve­telményeket be kell tartani, hogy azok teljes mértékben a tanulók testi és pszichés egészségének megóvását szol­gálják. A tartalmas szünidei kikapcsolódás után így pi­henten, kiegyensúlyozottan kezdhetnek az új tanév mun­kájához a gyerekek. Dr. Patz Agnes közegészségügyi­járványügyi felügyelő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom