Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-19 / 143. szám
1986. június 19. Kelet-Magyarország 3 Hanyatló gyepgazdálkodás A széna nem lehet Csáki szalmája Két éve állították be az első számítógépet a METRIPOND fehérgyarmati gyárában. Azóta kísérleteznek, dolgoznak a modern technikával. Képünkön: Horváth József a Commodore—64-es géppel egy termelési programot futtat. (Elek Emil felvétele) Közel a tűzhöz Itt vibrál a levegő! Meleg van. Sőt, ezt mostanában már nem is nagyon mondjuk, inkább azt: hőség, mégpedig a javából. Ilyenkor mindenhol nehezebb a munka, de különösen azokon a helyeken, ahol egyébként is „forró a légkör”. VAN SZABOLCS-SZAT- MÁR MEGYÉNEK 80 ezer hektár gyepterülete. Van továbbá a megyében 150 ezer szarvasmarha, 300 ezer juh és pár ezer ló. Az adatok jelzik, rétben-legelőben gazdagok vagyunk és úgy tűnik, a kérődző állatok száma elég magas ahhoz, hogy higgyük: a füvet és szénát termő területeinkkel jól gazdálkodunk. Volt Fehérgyarmaton egy gyepgazdálkodási tanácskozás, amelynek értéke és érdekessége egyedül az, hogy a kevés számú érdeklődőt rádöbbentette: gyep ugyan bőséggel van a megyében, de tudatos gyepgazdálkodás nemigen. Igazolásként most számok sokaságát lehetne felsorakoztatni, és van is bőven adat, de tekintsünk el ettől. Ami tény: az ősgyepek fele legelő, 26 százalék vegyes hasznosítású és csak 24 százalék a kaszáló. Ide tartozik, hogy több mint négyezer hektár az, amit semmire sem használnak, elgazosodott, senkiföldje. A gyephasznosítás módjából arra lehet következtetni (és ez a valóság), hogy rengeteg az értéktelen vagy kevésbé értékes fű, kaszálni nem érdemes, legeltetésre megfelel, de nem első osztályú. Hogy így alakult, annak nem csak a természet az oka. Üzemeink a legelők, a kaszálót felújítására, karbantartására csak kevés energiát fordítanak. Ritka az olyan termelőszövetkezet a megyében, ahol jelentős költséggel, intenzív gyepet telepítenének, de azoknak az üzemeknek a száma is kevés, ahol a gyepek gyenge termőképességét műtrágyázással, tárcsázással és felülvetéssel javítanák. Beszédes adat, hogy Szabolcs- Szatmárban a 80 ezer hektár gyepterületből nem egészen egy százalékot, csak 700 hektárt öntöznek. JOBB VOLT A GYEPGAZ- DÄLKODÄS helyzete néhány évvel ezelőtt, amikor még létezett az állami támogatás. Akkor, ha nem is sok, de évente 20—25 millió forint fejlesztési lehetőséggel száMÄR TÖBB MINT NÉGY ÉVE ANNAK, hogy gazdaságunk új elemeként megjelentek a kisszervezetek. A megyében alapításuk — az országoshoz képest — kissé késve indult, és még jelenleg is terjedőben van. Legnépszerűbbek a vállalati gazdasági munkaközösségek, bár a 10 ezer lakosra jutó munka- közösségi tagok száma a megyék között még mindig a legalacsonyabb, az országos átlag (184) nem egészen négy tizede. Számuk 1985 november végén 558 volt, működtetésükben elsősorban az ipari vállalatok érdekeltek. Az iparban 26 megyei székhelyű egységnél 207 vgmk-t hoztak létre. Az érdeklődés szakágazatonként eltérő, pl. hét gépipari egységnél működik az ipari vállalati gazdasági munkaközösségek hat tizede, a többi iparfőcsoportnál kisebb a jelentőségük. Az építőipari gazdálkodók közül tíznél alakult 63 vgmk, a mezőgazdaság és erdőgazdálkodásban pedig 51 vgmk 11 gazdálkodó egység között oszlik meg. A vállalati gazdasági munkaközösségek több mint négy tizede szolgáltatást, és hasonló arányban ipari ágazatba tartozó tevékenységet folytat. A lakossági szolgáltatások az összes tevékenységnek csak kis részét teszik ki.. . A magánszemélyek által alakított gazdasági munkamolt a termelési ág. Napjainkban talán még 1—2 millióról sem lehet beszélni. Ez meg is látszik a gyepek állapotán, a fűterméseken, a széna minőségén, de még a betakarítás eszközein is. De vajon lehet-e és szabad-e a gondok és bajok forrásaként csakis az állami támogatás hiányára hivatkozni. Még a legelfogultabb ember sem mondhatja, hogy lehet. Vannak helyzetek és történnek dolgok, amikor és amiért nem lehet a szabályozókra, a dotációra, de még a természetre sem hivatkozni. Elhangzott a fehérgyarmati tanácskozáson egy olyan értékelés is, miszerint az elmúlt évben a betakarított széna csupán 4 százaléka volt első osztályú. Megelőzte ezt, hogy a füveket az üzemek késve kaszálták (egyértelmű volt az elöregedés), vontatott volt a begyűjtés, kazlazás, megázott, elázott a széna. Ez bizony nem dotáció, inkább munkaszervezés kérdése. A sorozatos mulasztások folytatása, hogy néhány gazdaságot az sem érdekel, hogy milyen minőségű szénát etet a jószágokkal. A szálas takarmányok beltartalmi értékét termelőszövetkezeteink 40 százaléka nem vizsgáltatta közösségek tevékenysége sokrétű, eleinte többnyire fuvarozási munkákra alakultak, ma már szinte valamennyi népgazdasági ágban tevékenykednek, de főleg szolgáltatással foglalkoznak. Számuk — az országoshoz hasonlóan — a megyében is igen élénken emelkedett, 1985 novemberében 274 volt. IPARI ÉS SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZETI SZAKCSOPORT 67 működött, melyből 21 ipari, 22 szolgáltatási, 23 építőipari tevékenységet végez. A 12 kisvállalat és a 15 kisszövetkezet kialakulásához hozzájárult egyes vállalatok (Gelka, AFIT) átszervezése, a fodrász és fényképész szakma szervezeti decentralizációja, több vállalat hozott létre melléktevékenységének végzésére kisvállalati formában működő leány- vállalatot (pl.: VAGÉP Öra- és Ékszerjavító Leányvállalat). Profil szerinti megoszlásuk az országoshoz hasonlóan alakult, 7 kisvállalat és 6 kisszövetkezet ipari, ezenkívül 5 kisszövetkezet építőipari, 3 szolgáltatási, és egy közlekedés-, posta- és hírközlési szakágazatba tartozik, valamint egy kisvállalat építőipari és 4 kereskedelmi tevékenységet folytat. A kisvállalatok 1985. évben közel 455 millió forint, a kisszövetkezetek 262 millió forint árbevételt értek el. Az meg. Lehet, hogy vizsgálat nélkül is tudják, szénájuk minősége gyenge, a végzett munka is az volt, minek tehát arra pénzt költeni, hogy külső szerv igazolja a felelőtlenséget. Most a szénabetakarítás idejét, éljük. Ezért is, másért is aktualitása van ennek a témának. Hosszú távra szóló intelem viszont, hogy sürgősen cselekedni kell. Nem lehet közömbös, hogy van a megyében 80 ezer hektár fűtermő terület, ugyanakkor mindennapi gondunk a jó legelő, a jó minőségű széna hiánya. OTT, A FEHÉRGYARMATI TANÁCSKOZÁSON sok hasznos javaslat elhangzott, ezekből egyet mindenképpen meg kellene fogadni: készítsenek az üzemek a gyepgazdálkodás fejlesztésére olyan tervet, amely a korszerűsítés lehetőségeit reálisan tartalmazza. Igénylik ezt az állattenyésztés fejlesztésével kapcsolatos elképzelések, és azok a törekvések, amelyek a kérődző állatok tartásának gazdaságosságát kívánják javítani. Seres Ernő árbevétel mintegy fele ipari tevékenységből, főleg ipari szolgáltatásból származott. Jelentősebb még mindkettőnél az építőipari, valamint a kisvállalatoknál a kereskedelmi tevékenység is. 1985 év végén a kisvállalatok 1601, a kisszövetkezetek 1031 embernek biztosítottak munkalehetőséget, a vállalati gazdasági munkaközösségeknél mintegy 4700-an, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportoknál több mint 800-an dolgoztak. A kisvállalatoknál foglalkoztatottak 74 százaléka, a kisszövetkezeteknél foglalkoztatottaknak pedig 82 százaléka fizikai állományban van. Nyugdíjasokat csak kis számban alkalmaznak. Az átlagbérek és az átlag- keresetek jelentősen emelkedtek, bár a kisvállalatoknál elmaradnak az országos értéktől, a kisszövetkezeteknél viszont meghaladják azt. A FOGLALKOZTATOTTAK nagy része a szabad idő terhére, mellékfoglalkozásban végzi tevékenységét. Főállásban csak a kisvállalatoknál és a kisszövetkezeteknél dolgoznak, mivel ezek általában korábbi gazdálkodó egységek átalakulásával, illetve szétválásával jöttek létre, így alig vonnak el munkaerőt más szervezetektől. Szántó Györgyné KSH megyei igazgatósága A Nyíregyháza közelében található aszfaltkeverő üzem hatalmas tornyai már távolról jól láthatók, s közelről még nagyobbnak tűnnek. Árnyékuk tisztes távolságból kellemes — közelebb lépve azonban megcsapja az embert a csövekből, tartályokból áradó hő. Szurokfekete csille fut a magasba, tartalma alázúdul a várakozó teherautó platójára. Gőzöl a sötét anyag, 150 fokos lehet. „Heg lehet f rr ■ ff om... Tóth József ül fenn a napfényben izzó fülkében, kis ventillátor kavarja fölötte a meleg levegőt. A pult gombjait, karjait kezeli verejtékezve. Megcsikordult mögötte a vaslépcső — munkatársa, Zámbor Antal gépkezelő lépdel fölfelé. Az árnyékba helyezett szódástartályokhoz lép, s spriccel az átmelegedett ital a pohárba. Lent Nemesik Ferenc főgépész vizsgálja az automa- tikát, centiméterekre tőle szinte izzani érzi az ember a forró gőzt szállító csöveket. — Szörnyű meleg van — törli a homlokát a főgépész. — Itt ez a nagy szárító, százhat- van-száznyolcvan fok van benne, ebben készítjük elő a kőzúzalékot. A bitumentartályok is forrók, hiszen Onnan kerül a folyékony anyag a keverőbe. Elég itt tenni- venni még hűvösebb időben is. — Déltől egyenest a fülkére tűz a nap — mutat a fejünk fölé Tóth József. — Akkor aztán meg lehet főni fent. — Most az új örökösföldi szakközépiskolához szállítják innen az aszfaltot — mondja Zámbor Antal. — Az előbb cseréltük a rostát, ebbe nagyobb szemű zúzalék kell, mint az előző anyagba. Csattogva száguld felfelé a csille, ömlik a fekete masz- sza, vibrál a levegő ... Hint a gőzfürdőben Gyakorlott kézzel adagolják, formázzák a zsemléket a táblás asszonyok a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat Zó ja utcai kenyérgyárában. Hiába dolgoznak közel a nyitott ablakokhoz, legalább 38—40 fokos a meleg. A kemencéknél lehet úgy ötven fok is. Nem csoda, hogy a férfiak egy szál rövidnadrágban sürgölődnek az üzemben. Orha Antal hátán kis patakokban csorog az izzadság, ahogy a Graham-kenyereke't pakolja a vetőszalagra. Közel van a tűzhöz, hiszen közvetlenül a kemencénél áll. Ráadásul sietnie kell, hogy túl ne érjen a tészta. Pár perc múlva, ha megkezdődik a sütés, olyan lesz idebenn, mint a gőzfürdőben. A sütőtérből kiáramló hő mellett a levegő párával is telítődik, mert a tésztát gőzzel varázsolják gusztusosán fényesre. — Az épületbe eredetileg beszerelték a klímaberendezést is, de az kezdettől fogva rossz. Csupán a készáruraktárban működik elfogadhatóan — panaszolja Donka Miklós gyárvezető. — Ezért aztán egy kis átalakításra volt szükség. Megbontottuk a plafont, így természetes szellőztetéssel cseréljük a levegőt. A kánikula próbára teszi a pékek szaktudását is. Nyáron hamarabb érik meg a tészta, ráadásul nagy figyelmet követel az érett kovász adagolása is. Munka közben jólesik a szóda, amiből átlagosan száz liter fogy — pedig a három műszakban csak negyvenen dolgoznak a sütödében. Ha szükséges, naponta kétszer is hozatnak szikvizet a dolgozóknak. A pékek türelmesen viselik a forróságot. A Zója utcai üzemben összekovácsolódott kollektíva dolgozik, sok a törzsgárdatag. Olyan esetre nem emlékeznek, hogy valaki azért hagyta ott a gyárat, mert nem bírta a meleget... Nem a hőmérőt nézik... Ha lenne hőmérő a hutaüzemben, bizonyára ötven fok fölé kúszna a higany szála a kemence mellett. A vá- sárosnaményi üveggyárban Fejes Attila, a hutaüzem vezetője nézi át a tegnapi statisztikát: ezek szerint a délelőtti műszakban 21-en izzadtak az üvegfúvók és a kemence kiszolgáló személyzetének tagjai közül. A nap folyamán 60—65 dolgozó keresi a kenyerét a forróságban. — A rekkenő hőség sem mehet a minőség rovására — hangsúlyozza Fejes Attila. — Bármilyen hömérsék~ let mellett nekünk ugyanazt a teljesítményt kell nyújtani. A francia vevő nem azt nézi, hány fokban fújták a kelyhet, a gyertyatartót hanem ízléses-e, hibátlan-e a termék. Most például francia exportra dolgozunk. Az ólomkemencében kris- tálykelyhek nyerik el végleges alakjukat. Káliüvegből kelyheket, gyertyatartót készítenek. A munkavédelmet nemcsak az egészség megőrzése, a balesetek elkerülése miatt veszik komolyan. A termékek minőségét is óvják vele, mi több, a selejt csökkentését is segítik. Egyszeri, összevont étkezési szünetet tartanak 9,20 és 9,50 óra között, viszont az üzemvezető és a művezetők saját hatáskörben engedélyezhetnek áfánként pár perces pihenőt. Amire rendkívül nagy szükség van, mert az épület nem hutaüzemnek készült, alacsony a mennyezete, szűkösen férnek el benne. Kívülről friss levegőt fújnak be, az üzemben belső ventillátor birkózik a hőséggel. Jót tesz az egyszerű légfrissítés, kereszthuzatot nyitnak. Légkondicionálás, sajnos, nincs. A szódavízben konyhasót oldanak fel, így a védőital egyszerre pótolja a szervezetből távozó sót. Az idén még jól tűrték a hőséget a fúvók. Házi Zsuzsa Tarnavölgyi György Tóth Kornélia Több mint százezer export almásláda gyártásához vágják az elemeket a főiskolai tangazdaság meleghegyi fűrészüzemében. (elek) Kisszervezetek megyénkben A kemencénél, (f. z.)
