Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-24 / 121. szám

1986. május 24. Q KM HÉTVÉGI MELLÉKLET járt a falu mellett van... Soká tűnődtem: mint eredhe­tett a barlang? És kitalál­tam: mikor a mennyország­ból kiebrudálták a pártos an­gyalokat, itt kezdték jöven­dőbeli lakásukat, s poklot ásni, azonban itt nem boldo­gulván. másfelé fordultak. Képzelheti, mint fáradlak Barangolás számot adni a barlang ritka kincseiről. De ha valaki nem járt volna arra, valamit ta­lán megsejthet a cseppkőbar­lang pompájáról, és a csepp­kövek formagazdagságáról, az alábbi elnevezések halla­tán: Szultán pamlagja, Ma­tyórojt, Indiánok sátra, De- moklész kardja. Csipketerem, hogy csak néhányat említ­sünk a fantáziánkat megmoz­gató elnevezésekből. Rövidebb. vagy hosszabb barlangi sétánk során talán észre sem vesszük a barlang gazdag állatvilágai. A 25 ki­lométer hosszú barlangban mintegy 400 állatfajta él. A föld alá került patakokban aprósejtű állatkák társaságá­ban vakrákok élnek, máshol pedig denevérek tanyáznak. Sajnos, a Baradla-barlang állatvilága veszélyben van. Mióta Aggteleken is vezeté­kes víz van, azóta több szennyezett víz és iszap jut a barlangba. A civilizáció át­ka .. . A Baradla-barlang miatt könnyen megfeledkezünk a többi barlangról. Pedig jó tucatnyi van belőlük, és nem is akármilyenek. Kár, hogy ezeket csak a kutatók láto­gathatják. Magyarország má­sodik legnagyobb barlangja, a Béke-barlang is zárva van. Azaz egyik zugát újabban gyógyászati célokra használ­ják fel. Asztmás betegeket gyógyítanak ebben a föld alatti szanatóriumban. ★ Gavallér Istvánnal, az Or­szágos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal Észak­magyarországi Felügyelőségé­nek igazgatójával arról be­szélgettünk. hogy az Aggte­leki Nemzeti Park többi „lát­ványossága" pórját ritkító bioszféra-rezervátuma hát­térbe szorul a híres Barad­la-barlang miatt. Talán sze­rencsére — mondja — mert a tájat így kevésbé hábor­gatják. A legtöbb turista el­sősorban azért jön ide. hogy a barlang mesevilágát meg­tekintse. aztán máris rohan tovább. A természet rejtet­tebb szépségeit a furcsa dombokon, ösvényeken kó­borolva, a tájon elidőzve, szemlélődve lehet felfedez­ni. A sok kopárnak tűnő hegy ellenére rendkívül vál­tozatos például az észak­borsodi karszl vidék növény­világa. A hűvösebb, nedve­sebb kiimát igénylő növé­nyek mellett megtalálhatók itt a melegkedvelő, ritkább fajok is. A bő vizű források és patakok partján színpom­pás virágerdők és ritka nö­vények látványában gyö­nyörködhet tavasszal a szem­lélődő turista. Az erdőalj nö­vényzetét ilyenkor lila led­nek, sárga kankalin színesíti és sárga virágú tornai vértő is van itt. ami Európában már' alig található. dezett szikladarabok között különlegesen szép rajzolatú, hatalmas tűkristályú kalci- tokat látni. A szerencsés gyűjtő, a szebbnél szebb pél­dányok között válogathat. Hamarosan megtelnek a há­tizsákok és szatyrok. Becse­sek az itt gyűjtött kövek. Külföldi gyűjtők között is keresettek az esztromosi kristályok, kalcitok. Nagy kár, hogy a bányászok las­san elhordják ezt a hegyet. A ter mészetvédők szélmalom- harcnak tűnő tiltakozása egyelőre csak részeredmé­nyeket hozott. A bányásza­tot ugyan nem szüntették meg. de a csonka hegy több területe mór védett. így pél­dául a hegygerincen lévő Földváry-barlangban külön­legesen szép excentrikus cseppkövek, borsókövek és kalcitképződmények vannak, a környékén pedig kihalt ál­latfajták csontmaradványai találhatók. Az itt folyó kuta­tómunka eredményeire nem­látnivaló is akad. A Vörös-tó mellett, amely a mellette lé­vő vasat rejtő talajról kapta a nevét — találhatók a Med­ve-sziklák. Furcsa alakzatú sziklák ezek, némelyik való­ban valami óriás állatra em­lékeztet. Érdemes közelebb menni a hatalmas kövekhez. A 230 millió éves sziklákon 'korállok, szivacsok, tengeri liliomok és kagylók nyomai fedezhetők fel. Hihetetlen­nek tűnik, hogy itt valamikor tenger volt. S ha már a medvékről esett szó. szólni kell egy fur­csa nevű, kihalt faluról. L>e- reng-röl is. Horthyék innen telepítették ki a lakosságot, a picinyke falut rombolták le, hogy a medvét meghono­sítsák itt Afféle rezervátu­mot szerettek volna itt lét­rehozni. A legfurcsább a do­logban az. hogy mindezt 1944-ben tették, amikor szá­mukra már minden elveszett. Legfontosabb karsztvidé­künk híres barlangja, mint Tó a hegyek között. Európa legnagyobb barlangjának a bejáratánál. (A szerző felvételei) Aggtelek környékén, e ti­tokzatos és szép vidéken a turistát mostanában új tájé­koztatótáblák fogadják. Azt tudatják az idegennel, hogy az Aggteleki Nemzeti Park­ban jár. Ez a nemzetközi előírásoknak megfelelően vé­dett, közel húszezer hektár­nyi terület két éve nyerte el ezt a megtisztelő nevet. A kiskunsági, hortobágyi és a Bükki Nemzeti Park mellett hazánkban az aggteleki a ne­gyedik. Föld- és víztani ér­tékei, gazdag növény, és ál­latvilága. valamint kultúr­történeti emlékei, meg is ér­demlik ezt a fokozott oltal­mat élvező megkülönbözte­tést Ami az emberiség szá­szegény ördögök, a sikerte­len munkában, izzadságuk még most is csepeg a félig kész pokol oldalairól es tete­jérőlr — írta itteni útjáról Petőfi. A nagy költő idejé­ben még néhol görnyedve, és fáklyával lehetett megtekin­teni Európa legnagyobb cseppkőbarlangját. Ma akár körömcipőben sétálva, vagy csónakázva is megcsodálhat­A köcsipkék világa. mára érték, az különleges védelmet érdemel. A terüle­tet egyébként az UNESCO bioszféra-rezervátummá nyil­vánítottá. ★ ..Aggtelekre érven vezetőt hivattam, s fáklyákkal ellát­ni magunkat elindulank a barlangba, melyet Baradla- iiák neveznek ottan, s imád­juk a hatásosan megvilágí­tott cseppköképződménye- ket. Tudjuk azt is. hogy a kioldott mészkőből évszáza­dok. évezredek során csepp­kőoszlopok alakullak ki. A barlangban bizonyára sok szabolcsi turista is megfor­dult már — hiszen évente közel negyedmillióan látogat­ják — ezért fölösleges lenne leírni a látnivalókat. És szó­ban tálán nem is tudnák Jellegzetes bokorerdók. A sztyeppes részeken ta­vaszi héricseket, a gyepe­seken orchideát is láthat az ember. Nem ritka az árva- lányhaj sem. A sziklás kö­vekkel tarkított, barlangokat rejtő búbos hegyeket pedig különleges karszt-bokorer- dők teszik még rejtelmeseb­bé. ★ A fauna állatvilága hason­lóan gazdag, bagolylepkéből csupán 310 félét tartanak szá­mon errefelé, de a tarka vi­rágokon gyakori a gyöngy­ház. a színjátszó nyárfa, bog­lárka és szemes lepke is. A háborítatlan környezet­ben néhány ritka madár is nagyobb számban fordul elő. Fészkel itt parlagi sas. ká­nya. egerészölyv, vércse es karvaly. Gyakran látni mó­kust és kedves kicsi rokonát, a nagy szemű pelét. Nem rit­ka a nagyvad sem. A sebe­sebb patakokban pedig piszt­ráng telepedett meg. A táj kultúrtörténeti érté­kei is híresek, hiszen az em­ber már ősidőktől fogva lak­ja. A különböző prospektu­sokban hiánytalanul fel is sorolják valamennyit. Esztramos. Az ásványgyűj­tők eldorádója. A megcson­kított hegy furcsa rajzolata már a messze távolból felis­merhető, Titokzatos meséket regélnek erről a hegyről. Meg is érdemli a megkülön­böztetett figyelmet, mivel a földtörténeti gyűrődések ré­tegződése következtében a régebbi rétegek valamilyen rejtélyes módon a hegy te­tejére kerültek, míg a fiata­labbak lejjebb. Az ezeregy éjszaka mesevilágát tükröző közetek. ásványok gyűjtői a hegyen kóborolva ezért aka­ratlanul is különlegesen szép kőzetekbe, kristályokba bot- lanak. ­Természetesen engedély kell a gyűjtéshez az Orszá­gos Környezetvédelmi Hiva­taltól. hiszen a hegyen folya­matos bányászás folyik. Ha­talmas teherautók tonna­számra hordják a mészkövet a kohók gyomrába. Az ismét­lődő robbantások és a le- omló kövek görgetege életve­szély es. Ám ha valaki mégis megkapja a becses enge­délyt. és kellően óvatos, úgy gazdag zsákmányban lesz ré­sze. A vakítóan fehér mész­kövek sziklái és a szetrepe­A furcsa alakú Medve-sziklák. zetközileg is felfigyeltek. Ez a barlang is olyan termé­szeti kincseket rejt, amely­nek az elpusztulása pótolha­tatlan veszteséget jelentene. ★ Talán nem mindenki tud­ja. hogy Jósvaíö határában a szerpentin út mellett ritka tudjuk, a szlovákiai oldalon is folytatódik. Az élővilág nem ismer határokat. A két ország között példamutató az összefogás, a közös termé­szeti kincs megmentéséért. Jó lenne, ha a közös környe­zetvédelemre több hasonló példa lenne. Bodnár István

Next

/
Oldalképek
Tartalom