Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-24 / 121. szám

KM HÉTVÉGI MELLÉKLET 1986 május 24 Q

C S AlLIAIDHCITITItl C N

A Rigai Divatházban

Kisszériás kollekciók

A litván divattei vezők modelljei híresek messze az ország határán túl is. Megtapsolták őket Stockholmban és Prágában, Rómában és Párizsban, mindenhol, ahol felvonultak a litván manökenek. A hangsúly azonban végül is nem a különleges mintadarabokon van. Az a fontos, hogy az ipar tömegével gyártsa a jó minőségű, divatos szabásvonalú ruhaféleségeket, és elégítse ki a lakosság minden rétegének különféle igényeit.

— Litvániában a népgazdaság egyik vezető ágazata a könnyűipar — mondja Nyirna Visnyevszkaja miniszterhelyettes. — Alapját az a 29 nagyvállalat és egyesülés képezi, amely évenként 1,5 milliárd rubel értékű terméket állít elő. Ellátják a piacot a ruhatár minden szükséges kellékével is: sapkával, kalappal, kendővel, sállal, lábbelivel, bőrdíszművel és egyéb kiegészítőkkel is.

A Szovjetunióban a közelmúltban hozták nyilvánosságra azt a komplex programot, amely a jelen tervidőszaktól kezdődően az ezredfordulóig előírja a fogyasztási cikkek fokozott gyártásának és a szolgáltatások bővítésének menetét. Azt hiszem, a nők különös érdeklődéssel olvassák ezt a nagyszabású, ugyanakkor konkrét programot.

— A litván könnyűiparnak még a közelmúltban is volt egy nagy hibája, nevezetesen az, hogy nehézkesen tért át új termékek gyártására — kapcsolódik a beszélgetésbe Zsanettá Mel- dere, a Rigai Divatház tervezője. — Ami a konfekcióipart illeti, olykor két év is elmúlt, amíg egy-egy új darabot végül is elfogadtak, megszervezték az új alapanyag gyártását, a dolgozók megtanulták a konfekcionálás, a festés technológiáját, legyártották a kiegészítőket, a gombokat és egyéb apró, de fontos kellékeket. Természetesen aki akart, a szalonokban rendelhetett magának ruhát, kosztümöt, kafbátot stb.. de ez is csak

V ____________

Tavaszi kiskosztüm

csökkentette a konfekció- ipari késztermékek eladását.

— Most, hogy áttértünk a kereskedelmi vállalatokkal kötött szerződéses viszony gyakorlatára, megváltozott a helyzet. A megrendelt új modellek gyártására két- három hónap alatt át tudnak állni az üzemek, és a késztermék egyenesen a szaküzletekbe kerül. Az árakat a kereskedelmi partnerekkel egyetértésben alakítjuk ki. Ezek valamivel magasabbak, mint a szokásos konfekciónál, ugyanis kisszériás termékekről van szó. A vásárló nyugodt lehet, hogy nem látja lépten- nyomon ugyanazt a modellt, amelyet ő visel.

— A kisszériás konfekciót árusító modell-boltok, a ruhagyárak saját szaküzletei nagyon népszerűek — folytatja Zsanettá. — Ugyanakkor a divattervezők számára nagyszerű „próbapályát” jelentenek ezek a boltok. A nagy ruhagyárak szaküzleteiben hetenként egyszer divatbemutatót rendezünk a választékból és felvonultatjuk a frissen tervezett modelleket is, kikérjük a vásárló- közönség véleményét. Ez nagy segítség abban, hogy nyomon kövessük az igények alakulását és ha szükséges, változtassunk a meglévő kollekción.

Hazánk „aranyforrásai"

Már az ősember figyelmét is magára vonta a föld mélyéből korlátlan mennyiségben áramló meleg víz, amelyet ösztönösen tisztításra és fájdalmainak csillapítására használt, ötezer éves fürdőkultúráról beszélnek az Indus folyó melletti romok. Az antik fürdőkultúrák hordozói, a rómaiak, birodalmuk minden zugába elvitték, minden városban voltak nyilvános fürdők.

Hazánk gyógyvizekben Európa egyik leggazdagabb országa, 85 helyen majdnem háromszáz

gyógyforrást tartanak nyilván.

Az orvosok szerint a fürdő olyan mint a gyógyszer: megfelelő adagolásban gyógyít; túl- és helytelenül adagolva káros. A gyógyvizekben különböző

anyagok találhatók oldott állapotban : a többi között kálcium, fluor, magnézium, vas, mész, só és radioaktív anyagok. Az eltérő összetétel és hőfok határozza meg, hogy milyen gyógyhatású a víz.

Hogyan gyógyítanak a vizek?

A vízben oldott anyagok egy része a bőrt izgatja, más részük bejut a bőr felszíni rétegeibe, s megváltoztatva a bőr kémiai összetételét, hatást gyakorol az egész szervezetre. Nagyon fontos a gyógyvizek hőhatása is.

A meleg fürdő 39—40 C° hőmérsékletű víz, amelynek hatására a bőr erei — átmeneti szűkület után — kitágulnak. A szív gyorsabban kezd dolgozni, hogy fenn tudja tartani a megnagyobbodott vérpálya keringését. Ez átmenetileg vérnyomás-emelkedést okoz, mely például a magas vérnyomásban szenvedőknek kifejezetten káros. Ök langyos vízben kezdjenek fürödni, és csak fokozatosan keverjenek hozzá forróbbat. Nehogy azt higgyék az alacsony vérnyomású- ak, hogy nekik viszont jó a meleg fürdő. Ha hosszabb ideig vannak a meleg vízben, az értá- gitó hatás érvényesül, és bizony ök is rosszul lesznek. Legjobb, ha a fejükre vizes borogatást tesznek.

A meleg fürdő viszont csillapítja az ízületek és az izmok fájdalmait, oldja az izomgörcsöt, elősegíti a gyulladásos anyagok eltávozását.

Bizonyára sokan észrevették, ha hosszú ideig fürdenek meleg vízben, gyengék, bágyadtak lesznek. Ezért meleg vízben ne legyünk öt-tiz percnél tovább. Felfrissít a langyos zuhany és a kiadós pihenés.

Gőzfürdő,

szauna

Sokan kedvelik a gőzfürdőt, mert azt hiszik, hogy* itt véglegesen' megszabadulhatnak a felesleges kilóktól. Fiatalok, idősek néha órákig kínozzák magukat, és nem gondolnak arra, hogy ebből baj is lehet. Minden gőzfürdőben van nedves vagy

A gyógyvizekről

száraz kamra. A gőzkamrában a levegő víztelítettsége miatt a verejték nem tud elpárologni, s Így könnyen elájulhatunk. A hőlégkamra levegője viszont száraz, így bőrünkről a verejték könnyen elpárolog. A magas hőmérséklet ellenére itt kisebb a rosszullét veszélye, mint a gőzkamrában. A hőlégkamrában 10—15 percnél tovább ne legyünk. Idős, beteg emberek előzetesen kérjenek tanácsot orvosuktól.

A finneknél elképzelhetetlen, hogy ne legyen szauna, amely a gőzfürdő egyik jellegzetes formája. Ma már nálunk is egyre több fürdőben található. A forróra felizzított kövekre hideg vizet öntenek és az így fejlődött gőzt használják edzésre, gyógyításra.

A Langyos fürdővíz 35 fokos víz, nyugtató, pihentető. Mindenkinek ajánljuk, mert a gyógyvíz és a levegő mechanikai és kémiai hatása itt érvényesül a legjobban. Itt eltölthe- tünk akár egy órát is.

A hidegfürdő 24—28 fokos, mozgásszervi betegség kezelésére nem alkalmas. A hideg víz hatására a bőr elhalványodik, majd kipirul. A hideg vizes le- dörzsölés gyógyír az ideges, kimerült, álmatlan embereknek. Az edzett, egészséges emberek a hideg-meleg vizes zuhanyokat, a váltott fürdőket kedvelik. Nekik van igazuk, mert a bőrerek ösz- szehúzódása. majd kitágulása egészséges. Csak minél fiatalabb korban kell elkezdeni. Az idős emberek az orvosukkal tanácskozzanak arról, hogy ajánlja-e ezt az edzési formát.

Gyógyfürdőinkben forró (39— 40 fokos), közömbös (35 fokos) és hűvös (32—33 fokos) vizű medencéket találhatunk. Az előzu- hany után először a melegebb medencébe menjünk. Ne merüljünk el benne nyakig, hanem csak a fájó testrészünket áztassuk meg kb. 5 percig. Utána a közömbös hőmérsékletű medence következik vagy a zuhany. Így nem leszünk bágyadtak, és gyorsabban szokunk hozzá a kinti levegőhöz. Ledörzsölés. száradás után pihenjünk legalább egy fél órát.

Jó tanácsok, szabályok

Ne Ijedjen meg senki, ha a fürdő után esetleg fokozódik a fájdalma. Ez az úgynevezett ..fürdőreakció", mely csak 3—4 napig tart. Ennek ellenére mondjuk el orvosunknak. A fürdőkúra igazi jótékony hatása rendszerint nem közvetlenül a kúra befejezésekor, hanem csak néhány héttel vagy hónappal később mutatkozik. Ez a jelenség az idegrendszerre gyakorolt hatással magyarázható.

Még néhány hasznos tanács:

— Ne közvetlenül étkezés után menjünk a fürdőbe — könnyen rosszul lenetünk.

— Fertőző vagy visszataszító lálványü bőrbetegségben szenvedők ne látogassák a közös fürdőket.

— Medencébe lépés előtt zuhanyozzunk.

— Fürdés előtt használjuk a WC-t.

— A hőlégkamrába száraz testtel lépjünk.

— Hosszú hajú nők, férfiak csak fürdősapkában vagy kendőben íürödjenek.

— Kénes vagy radioaktív fürdők után ne törülközzünk meg. hanem várjuk meg, amíg testünkről a víz elpárolog. Ugyanis a törülközővel letörölhetjük bőrünkről az értékes vegyi anyagokat.

— Ha szomjasak leszünk, tejet, tejterméket, gyümölcslevet, ásványvizet Igyunk. Így nemcsak a kiizzadt vizet, hanem - sót Is pótolhatjuk. Fürdőküra ideje alatt tilos az alkohol és a zsíros, fűszeres ételek fogyasztása.

Néhány szót népszerű fürdőink gyógy hatásáról:

A Gellért reumás és nőgyógyászati betegségekre, az epe- utak betegségeire kiváló. A különleges gyógyeljárások lehetővé teszik az anyagcsere-bántal- mak és a légzőszervi betegségek gyógyítását is.

A Rudas gyógyvizhatása hasonló a Gellérthez. A HUNGÁRIA és az ATTILA források .vize gyomor- és bélbajokban, légzőszervi betegségekben okozhat gyógyulást. A JUVENTUS forrás vize szellemi és testi kimerültség, valamint köszvény és magas vérnyomás esetén gyakorol regeneráló hatást.

A Császár, a Lukács és a Szabadság fürdő vize szintén kiváló a mozgásszervi betegeknek.

Harkány vize 62 fokos és kéntartalmú, Hajdúszoboszlóé 73 fokos, jódos és konyhasós, Mezőkövesdé 68 fokos, kéntartalmú.

Hévízen található földünk legnagyobb természetes iszaptava. A különleges viszonyok speciális fürdést tesznek szükségessé, ezért csak a fürdőorvos tanácsai szerint vegyük igénybe.

Ányatej

Az iparilag fejlett államokban ma már egyre több anya vállalkozik arra, hogy csecsemőjét saját tejével táplálja. A fejlődő országokban azonban olyan „jól sikerült” egyes tápszergyárto cégek propagandája, hogy az anyák szoptatás helyett tömegesen táplálták mesterségesen csecsemőiket. A következmény nem is maradt el, mert e csecsemők halandósága ugrásszerűen megnőtt. A közelmúltban egy, a Fülöp-szigeteken a Baquio General Hospitalban végzett kísérlet azt bizonyította, hogy a csecsemőhalandóság 95 százalékkal kevesebb azon anyák körében, akik szoptatták csecsemőjüket azokhoz viszonyítva, akik mesterségesen táplálták őket. Különösen feltűnő volt, hogy az egyik leggyakoribb halálok, a csillapíthatatlan hasmenés, az anyatejjel tápláltak között gyakorlatilag megszűnt.

Gyermekrajzok, vágyak

Rezedaszagú kis falumban — ahogy mostanában emlegetni szoktuk, bár az akácillat sokkalta találóbb volna — ilyentájt, a tavasznyár kézfogó idején egymást érték az események. Egyik vasárnap kismeny- asszonyok, öltönybe komo- rított legénykék lepték el a templomdombot, és a csak kíváncsiskodónak is jutott falatnyi kalács, pohár kakaó. Másszor meg virágszirmokkal szórták teli az utcát. Egy másik hétvége előtt kölcsönt adott a kevésbé tehetőseknek a tanító néni ■( majd megadják a ta- karékbéíyegbőll), hiszen nem lehet csak úgy, üres kézzel nekiindulni a búcsúEnnyi mindennel köszöntött bennünket a nyárelő, s akkor még nem szóltam az ugyancsak látványosságszámba menő ballagásról. vagy a tornavizsgáról, ami szintén kisebbfajta népünnepélynek számított. (Pedig hogy utáltuk a heteken át tartó közös gyakorlásoÉs még így is sikerült a felnőtteknek kialakítaniuk a nemzetközi gyermeknap sajátos arculatát! Akinek ekkor kötötték nyakába a kék nyakkendőt vagy a pirosat, már csak ezért is várta május utolsó vasárnapját. Ráadásul ilyenkor adták át a sportbéli és egyéb dicsőségekért a jutalomkönyveket — büszke szülök, ismerősök előtt,

leges vitázni rajta. De úgy tűnik, elszürkülő ünnepeink közé a nagybetűvel megtisztelt nemzetközi gyermeknap is besorolt. Többen kapnak ugyan értékes ajándékot. eltűnik viszont e nap

lett volna a tér — már csak jeggyel akarták beengedni őket a kapun. Ezért aztán, akik valamiért átszaladtak az ifiparkba, a kerítés rácsain préselték vissza magukat. Igaz viszont, hogy teljesen ingyért volt — a séta... Merthogy a játékoknál bizony le kellett szurkolniuk a használati díjat.

Beszámolhatok persze arról is, hogy vasárnap, a hivatalos ünnepen minden kék és piros nyakkendős gyerek ingyen mehetett vidámparkba, állatkertbe, sőt nem kellett jegyet váltaniuk a villamosra, buszra, az úttörővasútra sem. Hogy Nyíregyházán, se állatkert, se villamos, se úttörővasüt? Nem is itt történt a dolog, hanem egy megyével odébb..

Ha így megy tovább, nem hiába mondjuk el a roppant eredeti gondolatot (akárcsak a nőnapon, anyák napján satöbbi), hogy tudniillik: ne csak ez az egy

nap legyen az övék,' hanem az év minden napja! Mert jónéhány gyereknek május utolsó vasárnapja valóban nem sokban különbözik majd a többi 364-től. (Holnap: gyermeknap...)

Papp Dénes

A gyerekek elmélyülten raj zolnak. Házakat, utcasorokai útkereszteződést, autót és villa most. Péter igyekezetében a arcát is összemaszatolja. Ági nyelvét is kidugja, úgy konceril rál. Évi rajzlapján csak úgy íz zanak a színek, kisütött a nap s a kép sarkába odarajzolta sa ját magát és kistestvérét.

A gyerekek elmélyülten rajzol nak. Lerombolt házakat, fegyve rés alakokat, tankot és repülői Egyikük rajzának az a címe Átkelés a folyón. A másik raj zon újjáépülő házak láthatók, i harmadikon a rajz készítője áll szeméből könnyek hullanak ha lőtt kistestvérére.

Néhány kocka agy dokumen tumfilmből. Néhány képsor amely megdöbbentőbb, mint bár mily szépen megfogalmazót mondat. Á tények szűkszavúak az összehasonlítás gondolatoka ébresztő.

A gyerekek rajzolnak. Azt raj zolják. festik, amit látnak ma guk körül, ami foglalkoztatj; őket. Ahogy ismereteik bővül nek, ahogy megismerik a való ságot, a környező világot, úg: akarnak rajzban is „igazságokat” elmondani.

Lerajzolják, amit látnak, 5 amit látni szeretnének. A magyar kislány testvért rajzolt magának — pedig szüleinek egyetlen gyermeke. A vietnami ' fii új házat, virágokat.

A gyerekek alkotókedve, fantáziája gazdag, kimeríthetetlen

mindent el tud mondani rajzban. Ahogy mindenre van szava, mindenre van vizuális jele

is, mindkettő természetes szükségleteiből fakad. Le tudja rajzolni az idő múlását, a térbeli viszonyokat, vonalakkal,' formákkal, színekkel jellemezni tudja a jó vagy a gonosz „szereplőket”. De rajzolni tud már a másfél, kétéves gyerek is, ha papírt., ceruzát adunk a kezébe. Előbb csak azt érzékeli, hogy a ceruza nyomot hagyott a papíron, aztán már élvezi a játékot, a szabálytalan irkafirkát, az „alkotást”.

A saját firkájában találja meg először a gyermek környezett formáit. A függőleges vonalakkal a fát, a kerítést, a vízszintessel az asztal lapját, a földet azonosítja. S ahogy a felnőttektől, a mesekönyvekből látja, úgy formálja az alakokat, a növényeket, az állatokat, a napot, a holdat, a csillagokat.- A mi gyerekeink rendkívül kifinomult forrna- és térlátással rendelkeznek. Meglepően jól adják vissza környezetüket, tárgyaikat. Természetes vágyaikban

— mint a mesékben, népmesékben - az igazságot viszik diadalra, a jó elnyeri jutalmát, a rossz büntetését. Kívánságaik — játékok, új ruha, színes ceruza vagy egy kistestvér — megjelennek rajzaikban.

De a világ sok országában még nem ilyen természetesek, gyermekiek a vágyak. Sok helyütt egy falat kenyér, egy .könyv, egy kényelmes ágv vágyaik netovábbja. Gyermekek ezrei éheznek, fáznak, gyermekek ezkül. Gyermekek ezrei kényszerülnek kenyérkereső munkára- nyolc-tízévesen.

A gyerekek örömüket lelik.. a rajzolásban.

Ma — főleg itt a százezressé dagadt városban — finoman ‘ fogalmazva is megmosolyognák a gyerekek, ha olyasféle ajándékkal lepnék meg őket, mint ami azön a napon a legnagyobb szám, volt: fagylaltjeggyel. Nagyobbacska koromban már a cukrászdában váltottuk be két gombócra (akkor még kicsi ka- itáliai mérték iaaz az ára is csak ötven fillér volt), korábban pedig Kisvárdá- ról kerekezett ki triciklivel a fagylaltos, és ő osztotta nekünk.. (Hálából, no meg egy-egy üres tölcsér reményében a faluszélig toltuk ki meakönnuebbedett háromkerekű jén.)

Mostanában másféle szórakozáshoz jutnak a gyerekek; jó-e vagy sem, felessemmi inassal össze nem téveszthető hangulata.

Tavaly például diákotthonok (korábbi néven a tanyai kollégiumok) találkozójának adott otthont a gyermekünnep szombatján a sóstói ifjúsági park. Délutánjuk zenevei, játékkal, divatbemutatóval, tánccal telt, tizenkettő előtt pedig a vidámparkban és a vadasparkban múlathatták az időt. A hivatalos tájékoztatás szerint négyszázötven— ötszáz gyerek jött el (sőt az első adat még hatszáz kisdiákról szólt), és ingyen használhatták a játékokat.

A fák közt sétálva aztán már jóval kisebbnek tűnt a tömeg, az ingyenesség pedig egészen furcsán alakult. Tizenegy után — bár a program szerint délig övék