Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-01 / 102. szám

KU ÜNNEPI MELLÉKLET Á munkásmozgalom és az antialkoholizmus A józan munka gyökerei rend megváltozásától a kó­ros iszákosság enyhülését is várták, de ezt is józanul. Az előbb idézett életrajzi kéz­iratból: „...azzal is tisztá­ban vannak, hogy az eljö­vendő szocializmusban is hosszú időre lesz szükség, több, talán sok generációra, ameddig ez az évezredes, be­gyökeresedett szokás, amely keresztül-kasul átfonja az egyénnek és a társadalom­nak az életét, a megváltozott gazdasági alap adta körül­mények, az emelkedő általá­nos műveltség, és az objek­tív tudomány segítségével megszüntethető lesz.” A Tanácsköztársaság győ- :elme után párt- és kor- nányprogratmmá teszik az ükoholellenes küzdelmet. A VIunkaügyi és Népjóléti Nép- üztosság (minisztérium) :gyi:k főosztálya lett az Al- tolellenes Tanács. A prole- árdiktatúra ugyanolyan ontos frontnak tekintette az ükoholellenes küzdelmet, ránt a belső reakció, vagy az ntervencióellenes harcot. Szént jelennek meg 1919-ben i haza védelmére hívó, a bel­ső reakció leleplezésére buz- iító plakátok, az alkoholiz- nusellenes felhívásokkal ígyütt. Az utóbbiak mindig i család nevében szóltak. Akkor is tudták, hogy a mértéktelen italozás nemcsak az agysejteket, az egyénisé­get, hanem a családokat is megtámadja. A Tanácsköztársaság le­verése után a mozgalom új­jászerveződött, s 1921-ben hivatalosan is megalakult. SIMON ISTVÁN: De akarásom leölt hízóként haldokol és agyam szuvas, megrecsegő fáján, vén öngyilkos a padlás gerendáján, kinyúló nyelvvel lóg az értelem. Alkoholizmusellenes plakátok a Tanácsköztársaság ide­jéből Mit tudunk az Alkoholel­lenes Munkásszövetségről? Sokat is, keveset is. Kezdete elvész a szabadkőműves pá­holyok titokzatos homályá­ban. Tudnunk kell azt, hogy a szabadkőművesség egy történeti időben — a múlt század második felében — nem volt reakciós, ellenfor­radalmi, mint később a Honthy-korszak idején. Az Alkoholellenes Munkásszö­vetség 1904-ben vált ki a Good Templar rendből. Hi­vatalos szervezetté — körbé­lyegzőjének tanúsága szerint — 1909-ben vált. Vezetői kö­zött találjuk a kezdet kezde­tétől Madzsar Józsefet, Szer­dahelyi Sándort és Vankó Károlyt. Azt hirdették, hogy a gyerekeknek és fiatalok­nak egy csepp alkoholt sem szabad inni. Hangsúlyozták a megelőzés fontosságát, a komoly felvilágosító szó ere­jét. A már alkoholistává vált munkások esetében az őszin­teséget — mind a beteg, mind a gyógyító részéről. (József Attila: Alkohol) Munkája egybefonódott dr. Arató Emil tevékenységével. Arató ekkor már tagja az illegális kommunista párt­nak. Az AMSZ központja a József krt. 9-ben volt, rövi­desen 1680 aktivistával dol­gozott. „Egyelőre nem sok egyéni pártoló tag akadt, de hovatovább ötvenegy szerve­zet lépett be a pártoló tagok sorába — elsőnek a csepeli vasasok — tagdíjuk, a havi 10 ezer korona pontosan be­folyt és erős anyagi támasza lett az AMSZ-nak — írta dr. Arató Emil. Hét eszten­dőn keresztül dolgozod ne­héz. ellenforradalmi hely­zetben a mozgalom. 1928- ban belügyminiszteri rende­lettel oszlatták fel. Mindez azért fontos, mert manapság újra a társadalmi érdeklődés középpontjában van az alkoholizmus. Nem egyszerűen kampányról van szó, hanem arról, hogy „dol­gozni csak pontosan, szé­pen ... ", azaz józanul lehet. J Történészeink nincsenek egységes véleményen. Van­nak akik azt mondják, hogy az Antialkoholista Munkás­szövetség 1921-ben azért alakult újjá, hogy az illega­litásban élő kommunisták gyülekezőhelye legyen. Má­sok azt mondják, hogy a ha­zai munkásmozgalom szer­veződésekor is ott voltak azok, akik az alkoholizmus ellen harcoltak. Valószínűleg mindkét állítás egyszerre igaz. Vannak, akik fejcsóválva hallgatják a „régieket”, ami­kor arról beszélnek, hogy az öntudatos munkás sohasem votT részeg. Tény : a Horthy- korszak munkásai közül so­kan fehér ingben, nyakken- dősen mentek szórakozni a munkaszüneti napon, össze­szedetten, méltósággal. Ehhez szorosan hozzátartozott a család, a baráti kör rendje. A kocsmák mélyét a kapita­lizmus fészkének tartották, s az alkoholizmust olyan be­tegségnek, melyet a tőkés rend terjeszt. „Weisz és elvtársai tisztá­ban vannak az alap es a fel­építmény viszonyának marxi tanításával, és tudják, hogy tiltó törvénnyel nem lehet tartósan megszüntetni a sze­szes italok gyártását, terjesz­tését, fogyasztását a kapita­lizmus társadalmában, mert az alkoholizmus a kapitaliz­musnak — az egyház és az erőszakszervezetek mellett is — szükséges és erős táma­sza.” (Részlet dr. Arató Emilnek, az Alkoholellenes Munkásszövetség elnökének kéziratos visszaemlékezé­seiből.) Az idézetből az kö­vetkezik, hogy a munkás an­tialkoholisták a társadalmi A munka azért készül Lehet-e munka végül valami kicsike piszok nélkül, mely kezedet nem keni he? Amit megfogsz, nem engedelmes, mert az is visszafog és dühében beszennyez; így áll hát a dolog. A munka azért készül, s tudja, ki nekilát, hogy épp általa szépül, tisztább lesz a világ. Hisz annak is azért van a keze annyiszor a fölmosófazékban, ki gangot mos, súrol. Ha félted tisztaságod, és magadat ezért mindenből kivágod, az életed mit ér? A tisztasághoz, látod, s azokhoz sincs közöd, kik szépítik a világot, s azoknál nem vagy te se több, kik kényeskedve húznak lábukra bármi híg sár ellen sárt papucsnak, de tiszták, azt hiszik. ÜNNEPI GALÉRIA JÖZSEF ATTILA: MÁJUS A rengő lomb virágban ég, és készül a gyümölcsre, a nyílt utcára lép a nép, hogy végzetét betöltse. Iramlanak a bogarak, friss jelszavak röpülnek. S az aranyba vont ég alatt, — mert beköszönt az ünnep, a szabadság sétára megy. Hős népe ágat lenget, s ő kézenfogva vezeti szép gyermekét, a rendet! (1935) Kondor Lajos grafikája yermekkoromból G egyetlen lakoda­lom emléke merü fel. Valamelyil rokoné volt. Éj fél után menyecs keruhába átöltözve, az ú asszony a cigányzenekar el pattant, jobb kezét figyel meztetően a magasba eme te, kipirosodott az arca, kői benézett, s valamilyen akkor még egyáltalán nei. értett — elemi indulattal rá kezdte: „Asszony, asszony az akarok lenni ...” Félel­metesnek tűnt ez a fantasz­tikus vitalitás, ahogy szinte toporzókolt a zenekar előtt dobálta magát, egészen ad­dig, míg asszonytársai közre nem fogták. Lobogott a ha­ja, arcáról csurgott a verí­ték. Az asszonyok kört alkot­tak. s legbelül ő táncolt fel váltva egy-egy asszonnyal A gyermeki szem számár; érthetetlen tombolás nagyot is logikus volt, bár ősi mély­ségekből tört a felszínre: s közösség befogadta az újon­nan érkezőt. „Asszony, asz szony, az akarok lenni. .. ’ — énekelte félig önkívület­ben, s néhány percig a nőkt volt a lakodalmas terem. Napjainkra leegy.- erősö­dött az esküvői szertartás városon és falun. Mire fel­ocsúdik, minden formaságor túl van az ifjú pár, a szemé­lyi igazolványokba már a: ünnepi aktus előtt bekerül ; házasságkötést tanúsító be jegyzés. Ezután hangzik e nyilvánosan a boldogít' igen ... Bár az elmúlt évtizede! sok fejlődést hoztak -maguk kai ezen a téren is, még min dig hiányzik a legtöbb he lyen a tanácsi esküvők ben sőségessége. ünnepélyessége Ritkán sikerül megszabadul ni a sablonoktól, az üres for maságoktól. De az embe vágyik az ünnepélyes külső ségékre, ezért ölt egyedi ru hát a menyasszony és a vf legény, ezért követi az eski

Next

/
Oldalképek
Tartalom