Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-21 / 118. szám
1986. május 21. Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Élet 1 NYÍREGYHÁZI ÉLET Díszpolgár, pro űrbe és társai Á város köszöneté Egy jó városközösséget az is jellemez, hogy lakói ragaszkodnak a szűkebb pátriához, osztozzék örömeiben, gondjaiban. Egy igazi város viszont megbecsüli azokat a polgárait, akik sokat tesznek a településért. Számtalan módja ismeretes annak, hogy egy-egy város miként örökíti meg, ismeri e! azok érdemét, akik az átlagosnál többet tettek az adott településért. Utcát, intézményeket neveznek el azokról, akik a múltban arattak maradandót, de nem sajnálja a városközösség a köszönetét azoktól sem, akik még életükben járulnak hozzá a város anyagi és szellemi gyarapításához. Nyíregyházán is nyomon követhető, hogy a település megbecsüli polgárai fáradozását, elismeréssel adózik azoknak, akik dicsőséget szereztek a településnek. Ez tűnik ki abból, hogy teret neveztek el Benczúr Gyuláról, múzeumot, városrészt Jósa Andrásról, utcát, gimnáziumot és filmszínházat Krúdy Gyuláról. Megyei művelődési központot Váci Mi- hályról, s legutóbb utcát Sipkay Barnáról. Persze jócskán éltek és élnek a városban olyanok, akik korántsem ilyen kiemelkedő érdemeket szereztek, csupán tették a dolgukat, legjobb tudásuk, szorgalmuk szerint. Az ilyenek elismeréséről is már régóta gondoskodik a város, meglehet a korábbi évtizedekben ez a köszönet esetleges, alkalmi volt. A hetvenes évek elején ismerte fel a város tanácsa, hogy jogilag is rendezni szükséges a közösség köszönetét és elismerését azok iránt, akik kiemelkedőt alkotnak. Így került sor arra, hogy Nyíregyháza örökváltságának 150. és a város felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából díszpolgári címet alapított és úgy. határozott, hogy ezt az elismerést minden év október 31-én, a város felszabadulásának évfordulóján tes,- tületi döntésen adományozhatja a tanács. „Nyíregyháza Város Díszpolgára" cím adományozható azoknak —mondja ki a rendelet —, akik politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális és egyéb területen a város és lakpssága érdekében hosszabb időn át kimagaslóan eredményesen tevékenykedtek, akik alkotásaikkal jelentősen segítették Nyíregyháza fejlődését, illetve akik a magyar, a nemzetközi munkásmozgalom élenjáró harcosaiként, továbbá a tudomány és a művészet kimagasló művelőiként szereztek érdemet és tevékenységük révén kapcsolatba kerültek Nyíregyháza várossal. Nyíregyháza a város díszpolgárának, a város emblémájával ellátott díszoklevelet „Nyíregyháza Város Díszpolgára” feliratú emlékplakettet, az állami kitüntetéshez hasonló jelvényt és díszes bőrkötésű igazolványt adományoz, s ezt tanácsülésen nyújtják át neki. A díszpolgár nevét, fényképét, legfontosabb adatait és érdemeit díszes albumban örökíti meg a város. Aki ebben az elismerésben részesül, az jogosult tanácskozási joggal részt venni a városi tanács ülésein, tájékoztatást .kérni a város fejlesztéséről, részt vehet a városi tanácsot képviselő delegációban is, elhalálozása esetén díszsírhely illeti meg. ' Az alapítás óta tizenheten kapták meg a ..Nyíregyháza Város Díszpolgára” címet. Elég, ha végigtekintünk a névsoron, máris kitűnik: a társadalmi és tömegszervezetek javaslata alapján a tanács valóban olyan személyeket ismert el e magas kitüntetéssel, akik miniszterként, vagy munkásként hosszú időn át fáradoztak Nyíregyházáért, íme a névsor: Biszku Béla, Benkei András, Murczkó Károly, Torna Péter, Kása Jánosáé, Támba András (1974), Oláh László (1975), Váci Mihály (posztumusz 1976), Szarvas Ernő (1977), Kovacsics Gyula (1978), dr. Mar- gócsy József (1979), dr. Kemény Lajos (1980), Biró László (1981), Nagy Sándor (1982), Lengyel Miklós. (1983), Frick György (1984), dr. Fábián Lajos (1985). Ugyancsak rangos elismerés a „Nyíregyháza Városért" (más településeken ez pro űrbe néven ismert) kitüntetés, mely azoknak az állampolgároknak adományozható, akik a város gazdasági, társadalmi, kulturális, egészségügyi fejlődése terén a lakosság érdekében hosszabb időn át eredményesen munkálkodtak, vagy akik kiemelkedő maradandó alkotásaikkal jelentősen segítették Nyíregyháza fejlődését, hozzájárultak a város lakói anyagi-szellemi jólétének gyarapításához. A kitüntetéssel 8 ezer forint pénzjutalom jár. Ezt az elismerést évenként legfeljebb három személynek adományozza a tanács április 4-e alkalmából. A „Nyíregyháza városért” kitüntetés kör alakú ezüstből, vert eljárással készült 42 mm átmérőjű érme. Az érme felületén vízszintesen kettéosztott mezőben felül a városi tanács épületének homlokzata, alul a város Váci Mihály díszpolgári oklevele címere helyezkediik el. Az érem szélén kör alakban „Nyíregyháza Városért” felirat domborodik. Az érem függőszalagja hagyományos, háromszög alakú, színe kék, piros. Alapítása óta ezt a kitüntetést eddig huszonegy személy vehette át, köztük dr. Fazekas Árpád, Gebri József, Bán Ferenc, Tárcái Zoltán, dr. Katona Béla, dr. Gyu- ricsku Kálmán. „A Városért” emlékérem a végrehajtó bizottság elismerése azoknak, akik kiemelkedő és maradandó alkotásaikkal segítik Nyíregyháza fejlődését. Ezt az elismerést helyi jellegű jubileumi, vagy más események alkalmából adományozza a testület. Az alapításkor csupán személyek kaphatták ezt az elismerést, az elmúlt évbén módosították a rendeletet, s most már az állampolgárokon kívül munkahelyi kollektívák helytállását is elismerik vele. 1979 óta 21 személy részesült ebben a kitüntetésben, köztük dr. Magyar Dezső, Vikár Sándor, Bakosi Béla, Ko- roknay Gyula, Csépányi Ferenc, Zalatnay Károly. Az emlékérem bronzból készült, kör alakú, egyik oldalán kettéosztott mezőben a városi tanács épületének homlokzata, alul a város címere található. A kitüntetések adományozására — mint már említettük — többek között a városi pártbizottság, az SZMT, a HNF városi bizottsága és a KISZ városi bizottsága javaslatát kéri a tanács, illetve a végrehajtó bizottság, s majd a testület dönt az odaítélésről. Három éve a városi tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága együttes határozatban döntött arról, — hogy a kitüntetéseken túl — milyen további módon ismeri el a kollektívák fáradozását a településért. Ekkor született á döntés úgynevezett födíjak és pénzjutalmak alapításáról. A fődíjak esetén azok a kollektívák, amelyek sokat tesznek a városfejlesztésért társadalmi munkában, OTP-beruházással, értékesítés céljára készített, tanácsi elosztású lakásoknál vevőválasztási jogot kapnak. Évenként három ilyen vevőkijelölési jog felől döntenek, amelyért 5—10 ezer forintot kell csupán lefizetnie a vállalatnak. (Ellenkező esetben egy ilyen vevőkijelölési jog 80—100 ezer forint.) öt kategóriába sorolták e tekintetben a kollektívákat. Az első kategóriában az éves értékelés alapján a legtöbb társadalmi munkát teljesítő két ipari vállalat jut kedvezményes lakáskijelöléshez, míg a második csoport első helyezettje élvez hasonló kedvezményt. A többi kategória legjobbjai — felső- és középfokú oktatási intézmények, általános iskolák, HNF- körzetek — 10—30 ezer forint közötti pénzjutalmat kapnak. A népfrontkörzetek jutalma 50 ezer forintig is terjedhet. Nagy körültekintéssel értékelik minden évben a közhasznú társadalmi munkát, s a jutalmakat a városi tanács és a népfrontbizottság együttesen juttatja azoknak, akik rászolgáltak. Új hagyomány, hogy az így nyert pénzjutalomból, egy-egy városkörzet lakossága, újabb anyagot vásárol például buszváró építéséhez, vagy más létesítményhez. Az oktatási intézmények általában színes tévét, lemezjátszót vásárolnak. Természetesén a város köszöneté csupán jelkép lehet, hiszen akik szívvel-lélekkel vállalják magukra a közösség terheit, kiemelkedő teljesítményükkel dicsőséget szereznek a szűkebb pátriának, sohasem gondolnak ellenszolgáltatásra. Nyíregyháza vezető testületéi a köszönetét úgy szeretnék leginkább kifejezni, hogy jó légkörű, igazi otthont igyekeznek teremteni a segítőkész állampolgároknak. Angyal Sándor Felüljáró, aluljáró, trolibusz Elgondolás kétezerig Az átlagos városlakó el sem tudja képzelni, milyen sziszifuszi tevékenység előzi meg Nyíregyháza gazdasága — infrastruktúrája (háttérágazata) hosszú távú fejlesztési elgondolásának megszületését. Nos, a hamarosan tanács elé kerülő javaslatot legalább húsz fórum ötlötte ki, hagyta jóvá. A munka során véleményt kértek az illetékesek a közgazdaságtudományi egyetem e témával foglalkozó szakembereitől, a várostervező intézet munkatársaitól, de azt is megnézték, hogyan készül a kétezerig szóló fejlesztési terv Miskolcon és Szolnokon. Megvitatta a témát a nyíregyházi pártbizottság, véleményt mondtak a városi tanács tisztségviselői, de hozzátették elképzeléseiket a városkörnyék — Gávavencsellő, Ibrány, Demecser, Nagyhalász, Nyírtelek, Baktalórántháza — illetékes vezetői is. Részt vettek az előzetes •vitában a gazdálkodó egységek szakemberei, a tudományos egyesületek tagjai, a szakszervezet, a népfront, az ifjúsági szövetség képviselői, városukat szerető és ismerő nagy tapasztalaté emberek, az országgyűlési képviselők, a megyei tanácstagok. Figyelembe vetitek számos fontos dokumentumot, mint a gazdaságfejlesztés irányai, s még egy — a témában rokon — kandidátusi értekezést is segítségül hívtak. MIÉRT EGYÜTT? Az így kialakult álláspont segíti a tanácsot a végleges tervek kialakításában. Ám a június végi tanácsülés határozata is csak a munka elejét jelenti, hiszen ezután következnek a lakókörzeti és a községi fórumok, tahol a város és vonzáskörzete igen széles körben megismerheti az elképzeléseket, a megvalósítás feltételeit, s nyújt ezzel igazán hathatós erkölcsi támogatást. Miért beszélünk Nyíregyháza és vonzás- körzete tervéről, miért vitatták meg a városi koncepciót az említett községek is? A válasz kézenfekvő: Nyíregyháza és környéke igen szorosan összetartozik. 1984. január egytől — a közigazgatás korszerűsítésével — megszűnt az államigazgatási elkülönültség s egy jelentős súllyal rendelkező (1365 négyzetkilométeres területű, több mint 209 ezer lakosú) egység jött létre, amelynek a lakossága 37 településen él. Nyíregyházán ebből 120 ezren, közvetlen környezetünkben több mint 50 ezren laknak. A népesség 45 százaléka aktív kereső, közel 94 ezer munkahellyel rendelkezünk. Az ipari termelési érték itt 22,6, a mezőgazdaságé 3,7 milliárd forint. A terület iparában 24 ezren dolgoznak. A város és vonzás- körzete lakásai közül 68 ezerben (csaknem mindegyikben) van villany, p vízhálózatba a lakások mintegy felét kapcsolták, és szennyvízcsatornával ellátott 19 330 lakás. Kilencvenkilenc orvosi körzet, 8834 óvodai hely, 936 általános iskolai tanterem tartozik a területhez. Sokat mondó adat: itt tanul a megye középiskolásainak fele, több mint háromezren járnak a két főiskolára, s e területen bonyolódik Szabolcs-Szatmár kereskedelmi forgalmának több mint 40 százaléka. SZERÉNY „KASSZAK” Sorolhatnánk még amitől e terület meghatározó jelentőségű, de valószínű az eddigiek is bizonyítják: Nyíregyháza és vonzás- körzete fejlődése az egész megye számára nagy jelentőségű. Az ezredfordulóig tartó koncepció fő célja, megfelelő feltételeket teremteni a gazdaság intenzív fejlődéséhez. Ez ugyanis a városfejlesztés fő biztosítéka, ezáltal gazdagodhatnak anyagi és szellemi értékeink, javulhat életünk minősége. Mind az ipar, mind a mezőgazdaság iránt követelmény, hogy korszerű szerkezetű, magasabb tudást igénylő, egyben nagyobb létszámú foglalkoztatást is nyújtson a városnak és vidékének. A kétezerig szóló fejlesztési elgondolás kivitelezői nem titkolják: a megvalósítás anyagi feltételei ma nem a legkedvezőbbek. A város és a környező községek tanácsainak kasszái csak szerény ütemű és differenciált fejlődést tesznek lehetővé. A város és vonzáskörzete gazdaságának és infrastruktúrájának hosszú távú fejlesztési koncepciójában e pillanatban bizonyosan megtalálható az illúzió is. A lényeg mégis csak az, hogy a város és környezete szívós munkával, ha kell önerőből megteremtse a megvalósulás nélkülözhetetlen anyagi feltételeit. Öátrabban szükséges tehát iá jövőt formáló tevékenységeket megalapozni. Jobban építeni az ipar helyi adottságaira, a megtermelt nyersanyagok itteni feldolgozására, a korszerű csomagolástechnika létrehozására. A mezőgazdaság iránt is elsődleges követelmény a jövőben a korszerűség, a stabilitás, - a minőség, a feldolgozó tevékenység bővítése, a társulásos tevékenység, az együttműködés szélesítése, a biotechnika, — számítástechnika elterjesztése. BEJÁRÁS KÖZELRŐL Méltán szán nagy szerepet a másfél évtizedre szóló tervezet a villamosenergia-há- lózat bővítésének, korszerűsítésének. Számol a földgáz növekvő felhasználásával, a hírközlés (telex, telefon, crossbar) nagyvolu- menű és gyors ütemű fejlesztésével. Nyíregyházán a technikai-műszaki feltételek megteremtésével teljes körűvé válik a kábeltelevízió adásainak vétele. ♦ Szól a koncepció a nyíregyházi MÁV-pá- lyaudvar sokáig már nem odázható korszerűsítésével, a város pormentes utcái gyarapításával, új felüljárók építésével. S ki ne értene egyet ma már a legforgalmasabb belvárosi csomópontoknál aluljárók építésével?! Lényeges feladatként említi az anyag a közeli falvakból bejárók utazási feltételeinek javítását. E körbe tartozik Nyírtelek, Kemecse. Nyírszőlős, Kabalás, Sóstó kerékpáros-útjainak kialakítása is. A Zrínyi Ilona utcai sétálóutca jó példája nyomán akarják megoldani a városközpont forgalommentesítését, ezzel együtt új autóparkolók létesítését is, méghozzá nem túl távoli helyeken. A szervizhálózat, a benzinkutak gyarapítása különösen a környező nagyközségekben fontos, de még Nyíregyházán is elférő beruházás. A kulturáltabb közlekedés jó alapja lesz a hamarosan megépülő autóbuszpályaudvar.' Ezzel növelhető a járatsűrűség, javítható az utastájékoztatás. A távlati elgondolás azonban merész ötlettel is előrukkol: a jövő útja Nyíregyházán is az energiatakarékos és környezetkímélő trolibüsz. Talán mégsem lesz illúzió számolni a légi és vízi közlekedés megjelenésével is. A kétezredik év környékén az élet minőségének egyik lényeges (ha nem a leglényegesebb) mutatója az emberi környezet lesz. A környezetünket szennyezőket fokozottan rá kell bírni a szennyezés megszüntetésére, a szigorú környezetvédő-kímélő* technológiák alkalmazására. Az embert szolgálja a zöldterület gyors ütemű növelése, új parkerdők kialakítása, a tömeges faültetés, parkosítás. Kézzel fogható közelségbe került a sóstói gyógyvíz idegenforgalmi kihasználása, ezzel a Sóstó természeti értékeinek szervezett védelme. Ez idő során alakul városligetté a Bujtos és kulturált kirándulóhellyé * fejlesztik Harangodot, Császárszállást és Lukalapost, de intézkednek a közeli Tisza adta lehetőségek kihasználására is. Rendkívüli fontosságot tulajdonít a terv a városi szemét szervezett és rendszeres elszállításának, különösen pedig a veszélyes hulladékok megsemmisítésének, de az anyag és energia visszanyerése lehetőségei feltárásának is. E körben említi a koncepció a város eleddig mostoha sorsú külterületei (a nagyobb tanyák, bokrok) mint például a Manda, Felsősima és a többi egészséges vízellátásának megoldását is. A távlati fejlesztési elgondolások egyéb területeit a Nyíregyházi Élet júniusi számában ismertetjük. Sétálóutca a Zrínyi Ilona utca. Példájára megoldják a belváros forgalommcntesítésél.
