Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-20 / 117. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. május 20. A végrehajtó bizottság ar­ra is gondot fordít, hogy az eljáró dolgozók családjainak, illetve a hazatérőknek minél jobb hátteret biztosítson. A két községben megoldott az óvodai elhelyezés a gyerme­kek számára, sikerült elérni a délelőtti tanítást az iskolá­ban, épül a szolgáltatóház, folyik a vízhálózat építése, s ebben az ötéves tervben meg­épül az egészségügyi köz­pont is. Harmincöt óvo­dai nevelő által készített szem­léltetőeszközökből rendeztek bemu­tatót a vásárosna- ményi 6-os számú óvodában. Szak­mai továbbképzés alkalmával a vá­ros és vonzáskör­zetének nevelői is megismerkedtek a gazdag anyaggal. (E. E. felv.) AZ ÉV LAKÓHAZA PÉCSETT. Várnagy Péter díjazott alkotása az eredetileg 1936-ban épült lakóház, melyet átalakított és kiegészített. (Pécs, Kisdaindol, Hegyhát dűlő 8.) (MTI Fotó: Kálmándy Ferenc felvétele) Amatőr csillagászok Körülbelül 25—30 érdeklő­dőt várnak, de akár 40—50 fiatalt is el tudnak helyezni a Nyíregyházán augusztus 25—28 között szervezendő csillagászati továbbképző tan­folyamon, illetve észlelő tá­borban. A tábor célja alap­vető elméleti és gyakorlati csillagászati ismeretek nyúj­tása, felkészítés az országos minősítő vizsgára. A részve­vők előadásokat hallgatnak, szakcsillagászok irányításá­val sajátítják el a megfigye­lések műhelytitkait, s hasz­nálhatják a tanfolyam, illet­ve tábor idején a tanárképző főiskola csillagvizsgálóját, műszerparkját, de saját esz­közöket is hozhatnak maguk­kal. Jelentkezéseket május 30-ig fogadnak el. A tanfolyam megyei jellegű, de már a fő­városból is vannak jelentke­zők. Vegyük komolyan a lakásbetöréseket Biztonság olcsón is Háttér az ingázóknak Nem minden hulladék haszontalan Tegnap számoltunk be róla, hogy a rendőrség felgöngyölített egy betö­rőbandát, ám letartózta­tásukkal sem ért véget Nyíregyházán a lakásbe­törés-sorozat. Ezért kér­deztük meg dr. Vasas Szilárd századost, a me­gyei rendőr-főkapitány­ság bűnüldözési osztályá­nak vezetőjét: hogyan vi­gyázzon a lakosság? — Először is arról szeret­ném a közvéleményt tájé­koztatni, hogy a bűnüldözési szakterület a lakásbetörések nyomozását kiemelt felada­tának tekinti, a felderítés eredményei ezen a területen jobbak az átlagosnál, így a lakásbetörők nem kis kocká­zatot vállalnak a bűncselek­mény elkövetésével. Termé­szetesen legfontosabb felada­tunknak a megelőzést tart­juk, ehhez azonban a lakos­ságnak is fontos teendői len­nének. — Egyik ilyen feladat: megnehezíteni a betörők dol­gát. Örömmel tapasztaljuk, hogy egyre több biztonsági berendezést szerelnek fel, de legalább ilyen fontos tudni: kinek milyen biztonságos az otthona, mert kevés figye­lemmel sok alkalmi tolvajt meg lehetne fogni, sok la­kás betörését meg lehetne akadályozni. Még ma is so­kan hiszik, hogy tőlük nem lehet lopni, s nem is gondos­kodnak a megfelelő bizton­ságról. Például egy nyitott ablak meghívó a betörő szá­mára. — Sokan azt hiszik, hogy biztonságot csak a drága biz­tonsági berendezések nyújta­nak. Ez nem így van, olcsó, praktikus módszerekkel is meg lehet erősíteni a lakás biztonságát. Az egyszerű tol­laskulcsok alkalmatlanok az ajtók biztonságos zárására, ezért hengerzár és még ki­egészítő zár alkalmazása is célszerű. Ám a legjobb hen­gerzár, vagy mágneses zár sem ér sokat, ha az ajtó ki­emelkedik a vasalásból, ha kilazult vagy gyenge az ajtó­félfa. Az üvegbetétes ajtóra díszítőrácsot célszerű tenni. Az ablakok akkor nyújtanak biztonságot, ha stabil rács és nem szúnyogháló védi, de azok a fa, vagy műanyag redőnyök is biztonságot kí­nálnak, amelyek stabil veze­tősíneken futnak. — Hasznos természetesen a kémlelőnyílás és a biztonsá­gi lánc használata, de a leg­fontosabb szabály, hogy az ajtókat mindig zárva kell tartani, pláne ha elmentünk otthonról és a kulcsokat sem szabad az ajtóban hagyni, az üvegajtókban még belülről sem. — A mostani betörések, nagy értékek, betétkönyvek elvitele arra is felhívja a fi­gyelmet, hogy a lakásban tartott pénzt, értékeket el kell rejteni, az értékesebb tárgyakat pedig célszerű megjelölni. A betörőknek ugyanis nincs sok idejük tet­tük végrehajtására, s leg­többször csak a szem előtt lévő tárgyakat, a könnyen meglelhető pénzt viszik ma­gukkal. A mostani sorozat­ban is távoztak néhány hely­ről üres kézzel, mert nem tették az orruk elé az érté­ket. — Az is az alapvető tud­nivalók közé tartozik, hogy szabadság, vagy hosszabb tá­voliét alatt kérjük meg a szomszédokat, nézzenek rá a lakásra, szedjék ki a posta­ládából az újságot, a tele le­vélszekrény ugyanis jelzi a betörőnek, hogy üres a lakás. — A bűnügyi tapasztala­tok szerint a lakásbetörések többsége megelőzhető, de eh­hez kell a lakosság segítsége, az, hogy ne legyünk közöm­bösek sem magunk, sem má­sok értékeivel szemben, s ne restelljük értesítem a rendőrséget, ha a bérházak­ban idegenek ólálkodnak, ha a családi házakból idegenek jönnek ki megrakott’bőrön­dökkel. Ez nemcsak a rend­őrségnek jelentene nagy se­gítséget, hanem a betörések egy részét el sem követhet­nék. Csökken a lakosság száma Nyírbélteken és Ombolyon — állapította meg a közös ta­nács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén. A két falu lakónépessége jelenleg 3247 ember, s 1986 végéig további csökkenés várható (három esztendő alatt egyébként 123-mal csökkent a lakosság száma). Igaz, az elmúlt évek­ben némileg sikerült lassíta­ni az elvándorlást, mivel bő­vítették a Ganz Műszer Mű­vek gyáregységét, és varro­dát létesített az ömbölyktéesz — ennek ellenére apad a la­kosság száma. Meglehetősen sok a napi ingázó, jóval több azonban az olyan dolgozó, aki csak hetente-kéthetente tér haza — összesen három és fél százan vannak a két községből. E területen igen magas a szakképzetlen munkaválla­lók száma, nagy a cigány származásúak, a hátrányos "szociális helyzetűek aránya, ezért nem könnyű helyi mun­kalehetőség teremtése sem. A tanács információt kért több olyan vállalattól, ahol bélteki és ömbölyi emberek dolgoz­nak, s ennek alapján megál­lapíthatták: a nyírségiek mindenhol elismerésre mél­tón dolgoznak, kiveszik ré­szüket a vállalati feladatok végrehajtásából. A tárgyalóteremből Nem fizetett, ráfizetett Nemcsak a szabálysértési hatóságoknak, hanem a bí­róságoknak is igen gyakran kell eljárniuk üzleti lopások mi.att. Többnyire az eltulaj­donított dolgok értékétől függ, hogy az elkövető cse­lekménye szabálysértésnek, vagy bűncselekménynek mi­nősül-e, de az esetek egy ré­szében — mint a jelen ügy­ben is — a tettes előélete a meghatározó. A 29 éves Ma­rosi Istvánná „csak” 400 fo­rinttal károsította meg a társadalmi tulajdont, mégis bűncselekménynek minősí­tette visszaeső mivolta, mi­vel legutóbb rablás miatt kiszabott szabadságvesztés büntetéséből 1984 őszén sza­badult. A foglalkozás nélküli, el­vált Marosi Istvánnénak két gyermeke van, közülük csak az egyik állami gondozott, de valójában a másik gyer­meket is az állam tartja el, mert az anya, akivel együtt él, méltányossági alapon ré­szesül gyermekgondozási se­gélyben. Marosiné a múlt év tavaszán először magának kívánt örömet szerezni oly módon, hogy a nyíregyházi Zrínyi Ilona úton lévő cipő­boltból fizetés nélkül egy szandált a táskájába rejtve akart távozni, majd ősszel a gyermekét akarta meglepni ugyanígy a Felszabadulás úti bébiboltból két blúzzal. Pechére a tolvajláson mind­két üzletben rajtakapták, az elemeit árukat visszavették tőle, így a kár teljes egészé­ben megtérült. A Nyíregyházi Városi Bí­róság a többszörös vissza­eső Marosi Istvánnét bűnös­nek mondta ki kétrendbeli lopás vétségében, s ezek mi­att halmazati büntetésül fő­büntetésként 10 hónap bör­tönben végrehajtandó sza­badságvesztésre, mellékbün­tetésül 1 év közügyektől eltil­tásra ítélte. Az ítélet még nem jogerős, mert a vádlott részben fel­mentés, részben enyhébb büntetés kiszabása végett fel­lebbezést jelentett be. Dr. Szabó Pál N Y / R B É L T E Ki Kénlések és válaszok a jogsegétynilgálatról Megtilthatja-e a szomszéd? A jogsegélyszolgálatról — ebben benne van a család­jog, társadalombiztosítás és a polgári jog is — több kér­dés érkezett, mint amennyi­re hétfői lapunkban válaszol­ni tudtunk, ezért itt közöljük dr. Hudák Lászlónak, az SZMT politikai munkatár­sának olvasóink kérdéseire adott további válaszait. Egy beregi olvasónk egyik szomszédja telkén át közelítette meg garázsát, mert más meg­közelítési lehetőség nem volt. Most az új szomszéd megtiltotta ezt, ezért szeretné tudni: kitől remélhet segítséget. — Abban az esetben illeti meg a kérdezőt a telki szol­galmi jog — hiszen ebben az esetben erről van szó —, ha bizonyítani tudja, ha a szom­szédja jogelődjével (az in­gatlan korábbi tulajdonosá­val) olyan megállapodást kö­tött, melynek értelmében a gyalogos közlekedés mellett gépkocsival is átjárhat az in­gatlanon. Bizonyítani kell még azt is, hogy a jogelőd le­vélírónknak az átjárást gya­log és gépkocsival egyaránt véglegesen átjárási szolgalom alapításának szándékával biztosította. Amennyiben úgy érzi, hogy bizonyítani tudja a telki szolgalmi jogát, úgy a helyi tanács vb szak- igazgatási szervéhez kell for­dulnia, és kérje, hogy hatá­rozatban kötelezzék szom­szédját annak biztosítására. Ha a szakigazgatási szerv a kérdezőre nézve kedvezőt­len határozatot hoz, úgy an­nak megváltoztatását a Má­tészalkai Városi Bíróságtól kérheti. Gazáig János kisvárdai olva­sónkat leszázalékolták, közben elérte a nyugdíjkorhatárt, rok­kant nyugdíja öregségi nyugdíj­ra változott át. Ezt ő sérelmes­nek tartja. — Tekintettel arra, hogy a kérdező időközben betöltötte az öregségi nyugdíjra jogo­sultsághoz szükséges korha­tárt, így nincs lehetőség ál­lapotrosszabbodás címén fe­lülvizsgálatra. A nyugdíjkor­határ elérésével a rokkantsá­gi nyugdíjat automatikusan felváltotta az öregségi nyug­díj. Kérdése második részére nem áll módomban válaszol­ni, ugyanis a — 7 év szolgá­lati idő — elismerésében a megyei társadalombiztosítási igazgatóság még nem döntött. — Kovács Imre nyíregyházi ol­vasónk azt szeretné tudni: be­tegállománya ideje alatt kiad- hatja-e munkáltatója a szabad­napot, amire se fizetés, se táp­pénz nem jár? — Táppénz a keresőkép­telenség teljes időtartamára jár, vannak azonban kivéte­lek. Ha például valaki 24 órát dolgozik, 48 órája szabad, akkor táppénz csak arra az időre jár, amikor a heti mun­karend szerint dolgoznia kel­lene. A szabadnapokra nem. Más esetekben szabadnapot táppénz ideje alatt nem le­het kiadni. Ha munkáltató­ja így járt el, azt szabálytala­nul tette, jogorvoslatra van lehetősége. B. J. Zsákok, flakonok a földeken Egy kissé kiforgatva a mondást: több hírem van —jó is, meg rossz is. Melyikkel kezdjem? Nos, először is: olyan fontos témáról van szó, mint a környezetvédelem Szabolcs-Szatmárban. S talán kezdjük a jó hírrel. Megyénkben a víz-, leve­gő-, talajminőség alapjában véve jó! Nagyobb gondok — 'amelyek jelentősebb területe­iket érintenének — nincse­nek. A további cél termé­szetesen az, hogy legalább ilyen is maradjon, sőt, több olyan terület van, ahol ja­vítani lehet a környezeti ár­talmakon. Folytassuk a sort a rosz- szabbakkal, a már említett gondokkal-ártalmakkal. Az egyik ilyen „ártalom” az, hogy a megye településeinek többségén a környezetvédel­mi szakmai tudást egyelőre csak a jó szándékú tennivá- gyás helyettesíti — és ez kevés még a napi gondok megoldásához is. Ilyen min­dennapos probléma a fal-' vakban-városokban a hulla­dék elhelyezése. Az úgynevezett kommuná­lis hulladék rendszerint „csak” rendetlenséget okoz, ám ha például nagyobb mennyiségben helyezik el illegálisan mondjuk egy er­dőszélen, akkor már több an­nál, hogy csak szemet szúr­na.. . Komolyabb probléma az olyan hulladék, ami a termelés során keletkezik a vállalatoknál, és még ko­molyabb az: az évi 300 ezer tonnára becsült ilyenfajta szemét is a helyi telepekre kerül, így azok igen hamar megtelnek. Márpedig ismert: nagy pénzekbe kerül egy-egy új hulladéklerakó létesítése. A másik gond: túl sok a gazda. A termelési hulladé­kok sorsának eldöntésében ugyanis mindenki illetékes — vagyis senki. (Kivétel az úgynevezett veszélyes hulla­dék — de ez sem túl régen. Alig öt esztendeje kötelesek bejelenteni az ipari-mező­gazdasági üzemek a vesxé- lyes hulladékokat — addig szinte nem is tudták, hogy ilyenből mennyi keletkezik náluk, és persze, a veszélyét sem ismerték föl.) A legnagyobb gond ma­napság a különböző növény- védőszer-göngyölegek (fla­konok, zsákok) elhelyezése — ez megoldatlan máig is. A forgalmazó nem veszi vissza, a MÉH csak töredé­két vállalja. Tavaly próbál­kozások történtek a megyé­ben arra, hogy egy új tech­nikai megoldással hasznosít­sák ezeket, de egyszerűen nem volt vállalkozó ... Nem veszélyes, inkább hasznos hulladék ellenben sok minden. Példa: a tuzsé- ri Erdért-telepen tíz hónap alatt visszatérült az ára a fa- kéreg-brikettálónak! Hasonló fahulladék-hasznosítást ter­vez a Szatmár Bútorgyár és a vásárosnaményi fafor­gácslapgyár is. Még egy pél­da: hamarosan átadják ren­deltetésének a tiszakerecse- nyi téesz biogáztelepét. Még egy nagy-nagy gond, mely főképp a tiszavasvária- kat érinti: az Alkaloidában keletkező veszélyes anyagok megsemmisítése. A nyílt té­ri égetés sok panaszra ad okot, a legjobb egy saját égetőmű lenne — ha lenne rá pénz... (tgy)

Next

/
Oldalképek
Tartalom