Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-20 / 117. szám

UNIVERSIL : Tápegységek számító­gépekhez A BEAG nyíregyházi Uni- versil gyára az idén már ■nagy mennyiségben kezdte meg a számítógépékhez szük­séges tápegységek gyártását. Ebben az évben összesen 130 millió forint értékben gyárta­nak e precíz műszerekből a hazai megrendelőknek. A nyírségi gyárban gyár­tott kapcsoló üzemű tápegy­ségeket használ a Mikro­elektronikai Vállalat, a Tele­fongyár, a Központi Fizikai Kutató Intézet számítógépei­hez. Az Universil fejlesztő mérnökei most dolgoznak a tápegység műszaki továbbfej­lesztésén, s azt remélik, hogy ezzel biztonságos üzemelését tovább javítják. Lázár György Prágáim tárgyalt SZERDÁN NYITJA KAPUIT A TAVASZI BNV. A nyíregyházi MEZŐGÉP há­rom újdonsággal vesz részt a vásáron. Különböző esztergapadokkal (melyeket a vál­lalat újít fel és korszerűsít) mutatkoznak be, emellett az ÉGV kiállítja a törzsgyár által készített Polip—1 típusú markolót. Képünkön: MSE—250-es kisesztergapad elő­készítése a kiállításra. (Jávor László felvétele) országaik kölcsönösen jobb megismeréséhez és népeik barátságának további erősí­téséhez hozzájárul az ide­genforgalom folyamatos fej­lesztése. Aláhúzták az előkészítés alatt lévő, 2000-ig szóló hosz- szű távú gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttmű­ködési program fontosságát, amely magában foglalja a két ország gazdasági kap­csolatai fejlesztésének célja­it, valamint a KGST-tagor- szágok tudományos-műszaki fejlesztésének 2000-ig szóló komplex programjából adó­dó kétoldalú feladatokat. Megállapították, hogy a kölcsönös gazdasági -kapcso­latok elmélyítésében fontos szerepet tölt be a Magyar— Csehszlovák Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Vegyes Bi­zottság. Teljes támogatásukról biz­tosították a Szovjetuniónak az átfogó nemzetközi bizton­sági rendszer kialakítását célzó békeprogramját. Nagy­ra értékelték a Szovjetunió felelősségteljes magatartását a nukleáris robbantások fel­függesztésének kérdésében, valamint a nukleáris kísér­letek leállítására vállalt egy­oldalú moratórium ismételt meghosszabbítását. Kijelentették, hogy a jelen­legi összetett nemzetközi helyzetben a világbéke meg­védése szempontjából meg­különböztetett jelentőséggel bír a Varsói Szerződés tag­államai egységének és együtt­működésének erősítése. Lázár György és Lubomir Strougal megbeszélései a teljes nézetazonosság és az elvtársi együttműködés lég­körében folytak. Lázár György, az MNK Minisztertanácsának elnöke magyarországi látogatásra hívta meg Lubomir Strou- galt, a CSSZSZK kormányá­nak elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke és kísérete hét­főn este hazaérkezett Prágá­ból. Korábban tanyai diákott­hon volt, most üresen áll a mándoki Forgách-kastély. A felmérésekre, az előzetes munkálatokra 250 ezret hasz­nálhatnak fel. Az egyik szá-rnyrésze üres az aranyos­apáti kastélynak, az első lé­pésekre százezer forint jut. Ha célszerűnek látszik, a há­rom épületre tervezett pénzt összevonják, és pályázatot ír­nak ki a műemlékek haszno­sítására. Kiemelt feladat a tiszakécskei református templom állagának óvása. A költségek felét az Országos Műemléki Felügyelőség ma­gára vállalja. 1986-ban 410 ezer forintot ikap megyénk a Megóvott kastélyok, kúriák Nagyszabású műemlék­helyreállítási munkálatok helyszíne Kótaj. A volt kúria tetőszerkezetén dolgoznak az Üjfehórtói Építőipari Szövet­kezet szakemberei és előre­láthatólag nyáron restaurá­torok hozzáláthatnak a nagy­termet díszítő falfestmények konzerválásához, felújításá­hoz. Tuzséron az idén a Ló- nyay-kastély főépületének falazatát szigetelik, a tető- szerkezetet kijavítják. Me­gyénk más pontjain is terve­zik a védett épületek menté­sét. Szabolcs-Szatmár megye VII. ötéves tervében több mint 25 millió forintot jelöl­tek meg a történeti értékű épületek helyreállítására. Ezt az összeget a jelenleg üresen, kihasználatlanul álló kúriák­ra, kastélyokra költik, nincse­nek benne azok a forintok, melyek a közigazgatási, egészségügyi és oktatási sze­repet betöltő műemlékek fenntartását szolgálják. Az idén az említett kótaji és tu- zséri értékes épületeken kívül három műemlék helyreállítá­sát kezdik el. Komlódtótfa- luban a volt Becsky-kúria évek óta üresen áll. A terve­zési költségekre 150 ezer fo­rintot szánnak. műemléki felügyelőségtől többek között a csengerújfa- lui, szamosangyalosi, anarcsi templomokra valamint a Sóstói Múzeumfalu bővíté­sére. Az elképzelések szerint jö­vőre folytatódik a kótaji és tuzséri műemlékek helyreál­lítása és elkezdik Nyírbátor­ban a volt Báthori-vár alap­jain álló magtár felújítását, melyben gabonaipari múzeu­mot rendeznek majd be. Né­hány szervezet — vállalat, üzem — anyagilag is támo­gatja a műemlékek védel­mét. A különböző állami, ágazati keretekből is jut a megmentésre érdemes épüle­tek fenntartására. Ilyen költ­ségvetési keretből újult meg legutóbb a nagy káliói volt megyeháza és a megyei ta­nács épülete, (r. g.) XLIII. évfolyam, 117. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1986. május 20., kedd MA Biztonság olcsón is (2. oldal) Nem lehet „bocsánatos bűn..." (3. oldal) Hétfőn reggel megkezdődött matematikából, fizikából, kémiából és biológiából a kö­zös érettségi-felvételi dolgozatok írása a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. A kedd délutánig tartó írásbeli vizsgákon a megyei középiskolákból több. mint hatszázhetvenen vesznek részt. Képünkön: az irásbelizők egy csoportja, (cs) Elismerés a Ságvári Tsz-nek Miniszteri dicsérő okleve­let adtak át tegnap a nyír­egyházi Ságvári Termelőszö­vetkezetnek az elmúlt évi. munkája alapján. A kitünte­tést Pongrácz Aladár, a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának főosztályvezető­je adta át Leitner István tsz- elnöknek. Részt vett az ün­nepségen Bacsu József, a megyei pártbizottság osztály- vezetője és Lakatos András, a megyei tanács elnökhelyet­tese. A nyíregyházi Ságvári Ter­melőszövetkezetben nemcsak tavaly, hanem az elmúlt öt év mindegyikében kiemel­kedő eredmények születtek. A búza egy, a rozs 0,5, a ku­korica 2.3, a dohány pedig 0,5 tonnával hozott több ter­mést, mint 1980-ban. A ter­melési érték 165 millióról 293, a háztáji forgalom 32- ről 59 millió forintra emel­kedett. az egy tagra jutó jö­vedelem pedig évente 9,5 százalékkal 40-ről 60 ezer forintra. Külön kiemelést ér­demel az alaptevékenységen kívüli tevékenység, amely 19,1 millió forintról 114 mil­lióra emelkedett, azaz ötszö­röse az öt esztendővel ez­előttinek. A bevételekből jócskán jutott beruházásokra összesen 151 millió forintot költöttek új termelési eszkö­zökre, ez évente 30 millió fo­rintot jelent. Az ünnepségen a legjob­ban dolgozó tagok közül Gincsai József gépkocsiveze­tő, dr. Bánhidi László állat­orvos, Sajben János szállítás­vezető, Pálvölgyi Gyuláné és Solymosi Lászlóné nö­vénytermesztő Kiváló Mun­káért miniszteri kitüntetés­ben, 15-en pedig a szövet­kezet elismerésében része­sültek. Értékelték a termelőszövet­kezet szocialista brigádjainak munkáját is. Egy közülük kiváló címet kapott, 8 arany. 8 ezüst, 3 pedig bronz foko­zatban részesült. Szántóföldi humuszkísérletek Gilisztafarm létesült a kö­zelmúltban a Tiszalöki Álla­mi Gazdaságban a giliszta­humusz előállítására alakult országos társulás, a Cocon- Coop közreműködésével. A gazdaságban már régóta ké­szítenek komposztot a közeli tiszavasvári Alkaloida Ve­gyészeti Gyárban évente kép­ződő öt-hatezer tonnányi mákgubóhulladékból. A vizs­gálatok szerint a vegyes mű­trágyák hatóanyagával azo­nos beltartalmi értékű kom­poszt nagyobb tételű tőkés exportját azonban eddig akadályozta, hogy minősége nem volt egyenletes. Ezen segítenek most a földigilisz­ták, amelyek naponta saját testsúlyuknak megfelelően bármilyen szerves hulladék­anyagot elfogyasztva mindig azonos minőségű, összetételű humuszt „termelnek-’. Ennek a gilisztahumusznak a kilón­kénti ára a tőkés piacon je­lenleg három kiló búzáéval azonos. A giliszták alkalma­zásának további előnye, hogy ezáltal jelentősen lerövidítik a komposztálás idejét. Egyidejűleg megkezdték Ti- szalökön a gilisztahumusszal végzett nagyüzemi szántóföl­di kísérleteket is. A napok­ban a kukorica vetésekor 12 kísérleti parcellára, összesen hat hektárra szórtak ki gi­lisztahumuszt. A Debreceni Agrártudományi Egyetem és a Szabolcs-Szatmár megyei Növényvédelmi Állomás se­gítségével végzett kísérlet so­rán azt vizsgálják, milyen hatással van a gilisztahu­musz a talaj szerkezetére, kémhatására, a mag csírázá­sára és a terméshozamra. A szabadföldi kísérlettől egyfe­lől annak az alátámasztását várják, ami az üvegházi ker­tészetekben már igazolódott, nevezetesen a növényzet erő­teljesebb fejlődését, másfelől azt szeretnék bizonyítani, hogy ez az új környezetkí­mélő biotechnikai módszer a szántóföldi növénytermesz­tés széles területén alkal­mazható. Arra számítanak, hogy a számottevő beruhá­zás nélkül, olcsón előállítha­tó és a meglévő gépekkel ki­szórható gilisztahumusz he­lyettesítheti a nitrogén-, ká­lium- és foszfortartalmú mű­trágyákat, s megoldhatja az elsavanyodott talajok prob­lémáját. (k. k.) Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke Lubomir Strougalnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­mánya elnökének meghívá­sára 1986. május 19-én ba­ráti munkalátogatást tett a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságban. Lázár Györgyöt fogadta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke. A megbeszélések során a kormányfők kölcsönösen tá­jékoztatták egymást a szo­cialista építőmunka eredmé­nyeiről, valamint az MSZMP XIII., és a CSKP XVII. kongresszusa határozatai­nak teljesítéséről. Véleményt cseréltek a két szocialista or­szág közötti kapcsolatok to­vábbi fejlesztéséről, valamint a nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseiről. Hangsúlyozták, hogy a ba­ráti kapcsolatok fejlődése szempontjából meghatározó jelentősége van Kádár János és Gustáv Husák találkozói­nak és megbeszéléseinek. Az 1980—1990. évekre ér­vényes népgazdasági tervek egyeztetése és a hosszú lejá­ratú árucsere-forgalmi meg­állapodás az előző időszaknál dinamikusabb, évi mintegy 4 százalékos növekedést, össze­sen 8,5 milliárd rubel értékű forgalom elérését alapozza meg. A gazdasági együttmű­ködésben továbbra is meg­határozó szerepet játszik a gépipar és a vegyipar. Áttekintették a Dunai Víz­lépcsőrendszer közös építésé­nek helyzetét és a munkála­tok további menetét. A kor­mányfők hangsúlyozták, hogy Műemlékvédelem Szabolcs-Szatmárban

Next

/
Oldalképek
Tartalom