Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-17 / 115. szám

Nyolcvanéves lenne május 18-án, öt esz- mi gunyoros, ugyanakkor elegáns, mondhat- tendövel ezelőtt halt meg. Érdekes-értékes ni előkelő. Mennyi negatív, reakciós, ellen­alakja volt a magyar színpadnak. Megjele- szenves figura bőrébe bújt bele gazdag pá- nésében, testtartásában, arcélcben volt vala- lyája során! Bánffyhunyadon született 1906. május 18-án. Színész­diplomáját 1928-ban kapta meg Budapesten, aztán Ko­lozsvárott lépett színpadra, játszott 1937-ig. Az ott ven­dégszereplő Bajor Gizi part­neréül választotta az Azrá- ba. Ez meghatározó volt to­vábbi pályafutására, innen útja ugyanis a Nemzeti Szín­házba vezetett. Klasszikus és -modern darabokban, a leg­különfélébb szerepkörökben lépett a közönség elé: a Pygmalion Pickering ezrede­se, Az ember tragédiájában Rudolf császár és Lucifer, a Vízkereszt Malvoliója, von Walter az Ármány és szere­lemben, Kent a Lear-ben, a Peer Gynt Gomböntője — mind más és más jellem. Ö azt vallotta: „Azonosulj és ítélj! Ne mozdulj ki a szín­padi figura világából, de ne add fel magad." Ezt az elvet követte játé­kában, ezt tanította a főisko­lán 1946—52 között, a színé­szi mesterség tanáraként. Filmezni a negyvenes évek elején kezdett. 1951-ben két filmszerepéért — a Különös házasság kanonokja és a Dalolva szép az élet Réz Győző karnagya — Kossuth- díjjal tüntették ki. Jellegze­tes -alakja -ma is fel-felbuk- kan a televízióban bemuta­tott sorozatfilmekben: Lili­omfi, Bakaruhában, Utósze­zon stb. 1966-ban, 60. születésnap­ján a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. 1970-ben ment nyugdíjba — de nem nyugalomba. So­kat és szívesen rádiózott, és a Madách Színház színpadán bukkant fel jellegzetes alak­ja, mint a Spanyol Izabella Talavéra püspöke, oi Alom­fejtés Ferenc Józsefe, és mint Firsz a Cseresznyéskertben. Ebben felejthetetlen volt. Érdemes belelapozni a ró­la írt kritikákba. Az azóta elhunyt Nagy Judit írta róla a Film, Színház, Muzsiká- i ban: „zordon méltóság, el­lenállhatatlan humor” jelle­mezte. „Két lábon járó mél­tóság” — olvashattuk má­sutt. J Csendben, hírverés nélkül élt. 1981. szeptember 25-én távozott örökre. A N-épsza- ! badság nekrológjában olvas- j hattuk róla: „Légköre volt. Valami sajátos, fanyarul mél- ■ tóságos hangulat vibrált a színpadon, ha megjelent. Va­lami csak rá jellemző három lépés távolság, ami azonban paradox módon mégis szinte testközelbe hozta nézőjéhez az ábrázolt alakot.” Csicsikov, Sartorius, Al, I Firsz — hiányzik. Szeretettel emlékezünk rá. Szombati galéria SÁRÁNDI JÓZSEF: Módi Kimentem a divatból — A vagyonos divattervezők piacra dobták legmodernebb fazonjukat: szmoking rojtosszélű gyolcsgatyával Kispénzű s önfogyasztó termelőként számolnom kell azzal hogy tartósan korszerűtleníl szellemi ruhatáram Képünkön: Jean Hélion: Cipők (grafika) Első képünkön: az ötvösművészet remekei reneszánsz hatást őriznek. — Második képünkön: a feg ékes darabja. — Harmadik képünkön: a pásztorművészet emlékei. Nyírbátor évszázadait mutatja Megújult múzeum raszti kultúra, gazdálkodás, la- ide káskultúna, a népművészet je- j^, les alkotásainak. ^ A Nyírbátor évszázadai cí- mg mű állandó -kiállítás mellett a mc kibővített múzeum két idősza­ki bemutatót is rendezhet egy Üjra ketyeg a történelem órája a nyírbátori Báthori Ist­ván Múzeumban. Értő kezek negyedszázada húzták fel elő­ször az érzékeny szerkezetet a volt -minorita kolostorépület- ben, hogy mutassa a letűnt időt. A múzeumi tárgyakból formált, összerendezett fogas­kerekek — az állandó kiállítá­sok — az évek során -megkop­tak, megértek a felújításra. Több mint -két évvel ezelőtt először az épület helyreállítá­sához láttak hozzá a szakem­berek. Az idei múzeumi vi­lágnapra készült el az újjáva­rázsolt finom szerkezet, mely május 18-tól mutatja ismét Nyírbátor évszázadait. A föld­szinti lovagteremben a közép­kor századait olvashatjuk le a történelem órájának számlap­járól. Az az időszak elevene­dik meg, mely szorosan össze­fonódott a várost névadójául választó Báthori családdal. Az emeleti termekben az 1600-as évek elejétől követhetik -nyo­mon a látogatók a múltat. A szűkszavú feliratoknál sokkal beszédesebbek a tárgyak, és középkori metszetek, rajzok, az 1800-as évek végéről származó ritka fényképek segítenek a tájékozódásban. Nyírbátor a XVII. század­ban jelentős ipari és kereske­delmi központ: Tizenkét céh működik falai között, heti és havi vásárokat -tart, a gazda­sági élet súlyát azonban a me­zőgazdaság adja. A szatmári béke után az új földesúr, a Károlyi család mindent elkö­vet a nyírbátoriak jobbágysor­ba süllyesztéséért, a város ki­váltságai erősen csorbulnak. A XIX. század végére kialakul egy jelentős mezővárosi-pa­rasztpolgári réteg, melynek műveltsége a hagyományos né­pi kultúrát a polgári ízlés, életforma elemeivel együtt ma­gába foglalja. A kiállítást zá­ró két terem ad helyet a pa­Kismesterségek tárgyai az új állandó kiáll A néprajzi gyűjtemény legszebb darabjai is megtekinthetők. (E MAGYAROK Egy szép új albumról — megj« Magyarország címmel új fotóalbum jelent meg a könyvesboltokban. A repre­zentatív kiadvány 209 színes fényképének szerzője Szelé- nyi Károly. Ezt megelőzően két albu­ma jelent meg a húsz éve fényképező Szelényinek. Az első Balaton és vidéke cím­mel 1978-ban, majd 1981-ben Tokajt és vidékét pásztázta végig kamerájával. Az új, most megjelent Ma­gyarország — a szerző saját vallomása szerint — kétezer felvételből állt össze. Lázár István és Székely András ki­tűnő, olvasmányos szövegé­vel. A képek nyomán baran­golhatunk át Magyarorszá­gon: a tematika 9 tájegység­re tagolja a kötet tartalmát. Budáról indul, a Dunaka­nyar, majd Észak-Dunántúl vidékét, majd a Balaton és környékét mutatja be, ezt kö­veti Dél-Dunántúl, az Alföld, Észak-Magyarország és a Nyírség, majd vissza Pestre. A látványos color fotótech­nika néhány színrebontást kivéve elfogadható. Témavá­lasztásában kevés újat mond a korábban megjelent hason­ló jellegű albumokhoz ké­pest. A varázslatos Magyar- ország című album után töb­bet vártunk ettől. Ha szőkébb pátriánkat alaposabban szemügyre vesszük, amely a Nyírség címszó alatt állt össze, a itúr- istvándi vízimalomról, a csengeni, tákosi templomról, néhány fatoronyról látunk felvételeket. Ez a kollekció nem mond újat sem az itt élőknek, sem a másutt élők­nek, pedig az országnak ez a része gazdag népi építészet­ben, ipari műemlékekben, szép természeti tájakban. A fatornyokról készített blokk­ban a 143-as kép nem is ezen A lovagteremben. KM HÉTVÉGI MCLfcÉKtlT Balázs Samu és Márkus László Molnár Ferenc: Egy, kettő, három című cgyfelvonásosában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom