Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-02 / 77. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. április 2. Tavaszi nagytakarítás. I Valóság és jövőkép Igényeiben nö a város Kicsit bonyolult volt az értekezlet neve. A tanácsko­zást a nem tanácsi szervek vezetői részére szervezte a vá­rosi tanács. Kárpáti Tibor, a városi ta­nács elnökhelyettese a tár­sadalmi munkák teljesítésé­ről és idei terveinkről szólt. Külön írást érdemlő a téma, így hát a beszámolóból csak egy hírnyi információt eme­lünk ki. Mátészalka az 1985- ös eredmények alapján má­sodik lett a megyei verseny­ben, és ezzel 500 ezer forin­tot kapott. Érdekesebb és iz­galmasabb az, amit a ter­vekről kell tudni. Gondosabb és pontosabb mától a társa­dalmi munka tervezése, de nőttek a követelések oly ér­telemben is, hogy pontosabb, rendszeresebb, ellenőrizhe­tőbb könyvelését kéri minden elvégzett munkának a ta­nács. Nem véletlenül, a Ha­zafias Népfront és a tanács képviselői valamennyi máté­szalkai vállalattal, intézmény­nyel egyeztették a terveket és az elvárásokat. Tovább fiatalodik Kövendy Lajos tanácselnök a város mai állapotáról, a VII. ötéves tervről, és a szá­zadfordulóig, ezredfordulóig belátható elképzelésekről be­szélt. Nehéz lenne ezen a szűk helyen egy egész újsá­got betöltő, jobbára számok­ból összeállított jelentést re­produkálni. A számok viszont életünk kilométerkövei. Idé­zünk belőlük: 19 ezer 970-en élünk Mátészalkán, 5705 csa­ládban. A városban élők kö­zül 3500-an dolgoznak az iparban. Az összes foglalkoz­tatottak száma 8724. öt év múlva a város lakos­sága, várhatóan 21 ezer öt­száz fő lesz. Nem nő tehát gyorsan a város. Nő viszont igényeiben, öt évvel későb­ben 6935 család életével kell számolnunk. Ebből 900-an lesznek két éven aluliak, több mint 1000-en 3—5 éves korúak, 4180-an 6—14 éves korúak. Bármilyen furcsa is leírni ezt manapság, a város még mindig fiatalodik. El­lent mond ennek az, ami a tanácskozáson is elhangzott, hogy ebben a fiatalodó város­ban változatlanul megmarad­nak az iskoláink gondjai, és bár a közelmúltban is nőhe­tett a tantermek száma, vál­tozatlan marad az iskolák zsúfoltsága. Á jobb közérzetért Ha csak a közelmúlt híreit adjuk is össze, abból kide­rül, hogy javult a kereskedel­mi ellátottság és a szolgálta­tások színvonala is. Nem egyedi jelenség, hanem prog­ramértékű az, hogy a város­ra egyre inkább jellemző a többcsatornás ellátási rend­szer. Csak példaként: autó miniszerviz nyílt, több olyan szakbolt létesült, a Vasvill Depótól a Herbáriáig, ame­lyek egyértelműen a jobb közérzet szolgálói. Hogyan élünk a VII. ötéves terv vé­gén? Számolnunk kell azzal, hogy legalább 6000-en Máté­szalkára ingáznak majd. Ép­pen a város fiatalsága miatt számolni kell elhelyezkedési gondokkal is. Az előttünk lé­vő években ipartelepítéssel, vagy a helyi ipar fejlesztésé­vel 400 munkahelyet kell ki­alakítani. Sok minden megtörtént, ami egy kicsit már az ezred­forduló városát is jelenti. A közeljövőben megépül a vá­rosi gázátadó állomás és 11 kilométer hosszan a városi gerincvezeték. Az országos fő­hatóságok is tudják, hogy megoldatlan a pályaudvarunk helyzete. Nos, tervezik a sze­mélyi pályaudvart, ehhez megépülnek a szükséges utak. A mátészalkaiak tudják, hogy épül az új posta, de biztosan nagyon sok olvasónkat ér­dekli, hogy út- és járdaépí­tést meghatározóan az Észa­ki lakótelepen és az Újtele­pen tervez a tanács. Szebb lesz a város jó né­hány új parkkal, tisztább az­zal, hogy a rendszeres sze­métszállításba bekapcsolt la­kások száma több mint öt és fél ezerre nő, és ez a teljes lakásállomány 80,4 százalé­kát jelenti majd. öt év alatt jelentősen ja­vult a városban lévő lakások komfortszínvonala. Vize ele­gendő van a városnak. A már megépült szennyvíztisztító telep fedezetet ad a csatorna- hálózat bővítéséhez. Napjainkban fejeződött be a szálloda rekonstrukciója. Az oldalt összeállította: BARTHA GÁBOR Várhatóan kemping épül majd a mostani fürdő mel­lett, amelynek felújítását is tervezik, és társadalmi mun­kával megépülhet az Ipari út melletti parkerdő, abban az alkalmi kemping is. A tervek szerint jobb lesz az egészség- ügyi ellátás. 100 ággyal bővül a kórház, úgy, hogy a beru­házás még ebben az ötéves tervben elkezdődik. Terület a színháznak Friss hír: a volt járási hi­vatal mellett már kisajátítot­ták a művelődési ház szín­háztermének építéséhez szük­séges területet, és az építke­zés még ebben az évben meg­kezdődik. Ebben a tudósitásban per­sze nem szerepel minden, ami az olvasót esetleg érdek­li. Jelzést szerettünk volna adni arról, ami körülöttünk történik. A témákra visszaté­rünk. Az újságban is, de ter­mészetesen bőven hallhat er­ről minden városát szerető ember a különböző várospo­litikai fórumon. Az értekezlet éppen azt szolgálta, hogy ezek a tervek ismertek, és mert is­mertek, megvalósíthatók le­gyenek. Végrehajtani ugyan­is csak a város teljes lakos­sága tudja azokat. Egy meghitt kiállítás S zegények vagyunk, vagy gazdagok? Ha Mátészalkáról hall a távol élő idegen, ak­kor nem feltétlenül a város képzőművészeti élete jut az eszébe. Van ilyen élet. Még akkor is van, ha kevésszer szólunk róla. Az Esze Tamás Gimnázi­umban nyílt meg az intézet művészettanára, Fülöp Sán­dor képkiállítása. Nem repre­zentatív kiállítás ez. Meghitt, otthonos, bizalmas. Embertől való, és embernek szóló. A festő világa az a táj, amely­ben élünk. Az a világ, amit mi építünk, ami általunk va­ló, és nekünk szolgál. Né­hány kép kivételével minden műben a várossal találkozik a látogató. Akár azt is mond­hatnánk, hogy a város fej­lődését, átalakulását kísérik nyomon a képek, de éppen, mert festő teremtette azo­kat, túlnőnek az egyszerű áb­rázoláson. Nem csak azt mondják el, amit a festő lát, vagy látni szeretne, hanem azt is, ahogyan a körülöttünk lévő változó valóság látható. Rajzok, pasztcllek. Szomorú­an öreg házak, fák, mögöt­tük az új épületek, és tértől, helytől elvonatkoztatottau egymás mellett a lakótelep és a víztorony. Egy-egy fa, ami lehet a szálkái ember­nek ismerős, de az ismeret­lennek is nyilvánvalóan táj­ban gyökeredző. Egy kiállí­tás. Vallomás a városról. Ha igaz, ugyanezeket a képeket, amelynek néhány darabját már bemutatták, rövidesen láthatjuk majd a városi ta­nács épületében rendezett ki­állításon is. Nemcsak a fes­tészet iránt érdeklődőknek lehet érdekes ez. Tiszta szív­vel festettek, tanult mester által készített képek ezek. Alkalmat adnak ahhoz, hogy találkozzunk önmagunkkal. Bábosok A Zalka Máté Várpsi Művelődési Központ báb­módszertani tanfolyamot szervezett. Tizenhat peda­gógus és óvónő ismerkedhet a bábozás elméleti és gyakor­lati alapjaival, és készülhet fel a „C” kategóriás vizsgák­ra. A szervezők szándéka egyértelmű. A több tanult szakember, több gyereket avathat be a bábozás titkai­ba. Ha a tanfolyam sikerül, akkor a művelődési központ felnőtt bábcsoportot is szervez. TETSZIK hogy a városi tanács, a Hazafias Népfront városi bizottsága és a Vöröskereszt városi szervezete ismét meghirdette a „Tiszta, vi­rágos Mátészalkáért” mozgalmat. Április 12-től április végéig a vá­ros különböző területein szer­veznek lomtalanítási akciót. Még mindig csak kóstolgatjuk a tavaszt, de úgy tűnik, hogy a magunk érdekében szorgalma­sak leszünk az idén. Várost ta­karító társadalmi munkákat szerveztek már, spontán lakossá­gi kezdeményezésre a keleti és az északi lakótelepen, a városi tanács által biztosított facseme­ték kerültek a földbe. Gondolom már ez is a mozgalom része. Azt, hogy mennyit ér ez az ösz- szefogás, hogy meddig tart a mozgalom lendülete, még nem tudom, de augusztusig kiderül, hogy a város melyik körzete volt a legszorgalmasabb. A ver­seny, ha nevezhetjük így, első helyezett területe ugyanis 20 ezer forint, a területen szabadon felhasználható jutalomban ré­szesül. NEM TETSZIK viszont, hogy immár többször is változott az utóbbi időben a vá­rosi tanács fogadási rendje. Nem a változások miatt, ugyanis ezek mindegyike azt szolgálta volna, hogy ügyeink intézéséhez ne kelljen a munkaidőből lopni az időnket. Az nem tetszik, aho­gyan ezt a városlakó polgár fo­gadja, illetve nem fogadja. Ha ügyeletet szervezett a tanács, akkor az ügyeleti órák alatt unatkozott az ügyintéző, ha ko­rábban kezdtek, ha későbben végeztek a hivatalnokok, akkor ez az időszak az unatkozás né­hány órája volt. Ügy tűnik, or­szágos gond ez, ahogy mi ál­lampolgárok szívesen lopogatunk a munkaidőből néhány órát. Ügy tűnik, hogy a munkahelyek, az egyes munkahelyi vezetők szí­vesen segítenek is ehhez, ami­kor aláírják a kilépőket, hozzá­járulnak ahhoz, hogy a dolgo­zóik munkaidő alatt intézzék ügyes-bajos dolgaikat. A jelen­leg érvényben lévő tanácsi foga­dási rend most gyakorlatilag olyan, hogy hivatalos időben érkezhet az ügyfél ak ár két, akár három műszakban dolgo­zik, elérheti az ügyfél ogadási órát, ha reggel 7 órától 4-ig, ha 8-tól fél ötig dolgozik. Most már csak arról van szó, hogy hasz­nálni is kellene ezt a lehetősé­get. Akár úgy is, hogy nem adunk olyan könnyen gyári, munkahelyi kilépőket. A fogadá­si rendet különben bárki bár­mikor megtekintheti. Követségben, Szatmárból Próba az ég alatt Szabolcs-Szatmár bemu­tatkozott Szentendrén. Ék­szerváros, mondják Szent­endrére azok, akik nem lát­ták, de azok is, akik valami­kor látták. Milyen érzés ott, a nemzetközi rangú városban szabolcs-szatmárinak len­ni? Jó. Szerencsés emberként együtt utaztam a mátészalkai Szat- már táncegyüttessel, gyere­kekkel és felnőttekkel Szent­endréig. Nem volt egy sze­rencsés út, több mint tíz órán át tartott, és éppen csak odaértünk a műsor kez­dete előtt. Lehetne vitatkoz­ni a szervezőkkel, számon lehetne kérni a több mint másfél órás nyíregyházi vá­rakozást, de nincs értelme, mert amikor útközben öt-öt percre megállt a busz, akkor Zsófi pályázata — Kedvenc íród? — Petőfi. Már a magya­rok közül, mert nagyon szeretem Jeszenyint, Gor­kijt ... — Magyarul? — Már nem. Középfokú orosz nyelvvizsgát tehet­tem ... — Mit jelent az idegen nyelv? — Talán azt, hogy na­gyobb lesz vele a világ. Né- hányan azt mondják, hogy megszállott vagyok. Ez így nem igaz. Tanárnőm, Kunná Fehérvári Flóra szerettette meg velem a nyelv tanulá­sát. Van egy stúdiónk is, Kiss Zsófia. és ott amikor együtt va­gyunk, akkor csodálatos, hogy az egyik ember segí­teni tud és akar a másik­nak. A tanárnő véleménye: — Miért tagadnám? Én Kiss Zsófiára igenis büsz­ke vagyok. Elhangzott itt a beszélgetésben a szó, hogy megszállottság. Nem hi­szem, hogy ez így jó. Ami nekem gyönyörűség, az annyi, hogy ezek a gyere­kek felfedezték a nyelvta­nulás örömeit. Zsófi ered­ményei bizonyos értelem­ben egyedülállóak. Nem­csak OKTV megyei és or­szágos versenyein való részvétel, aminek lehet, hogy most az országos dön­tőjébe is bekerült, nem­csak az, hogy februárban középfokú nyelvvizsgát tett, hanem az, ahogyan ez a kislány az életre készül... — Tanár szeretnék len­ni. Voltam egy hónapig Le- ningrádban. Pályázatot ír­tam itt Mátészalkán az orosz nyelvi táborról. Az érdekes, hogy még ami vala­mi jól sikerül, akkor is min­dig úgy érzem, hogy vala­mit kifelejtettem, hogy va­lamivel még jobb lehetett volna még az egész. Ezért nem lehet abbahagyni. — Az Esze Tamás Gim­názium IV. osztályos ta­nulója vagy. A nyelvóra sohase volt a diákok ked­vence? Mit szólnak az eredményeidhez a társaid? — Nem tudom, hogy iri- gyel-e valaki. De egy ide­gen nyelv mindig varázs­lat. És akkor már nem munka. Akkor már öröm. — Országos döntő? — Talán ... Szálkái pillanat — Szentend­rén. a tizen- és a huszonéves táncosok a kék ég alatt pró­bálták a programot. Nem dol­gom, hogy kritikát írjak egy előadásról. Az előadás lehet johb, vagy rosszabb. Köz­rejátszhat egy szerencsétlen sérülés, lehet, amint ez volt is, a vártnál kisebb a kö- feönség. Más dolog, hogy amíg utaztam ezekkel a tizen- és huszonéves fiúkkal és lá­nyokkal, a nagyon közeli fellépés tudatában, Máté­szalkáról Szentendréig, ad­dig volt bennem egy kérdő­jel. Ugyan már, mit rázzuk mi a rongyot, egy, a művé­szetek fellegvárának számí­tó városban, ahol több az idegen, mint a honi iákos. Miféle műsort tudunk mi kínálni innen ázabolcs-Szat- márból, olyant, amit ott el­fogadnak. Vajon ott, ahol nemzetközi hírű együttesek lépnek fel, az utcán, a pia­con, a pódiumon lehet-e he­lye a mi mondanivalónk­nak? Nos, volt, amit a tán­cosok elmondani tudtak. Vastaps is volt, jutott belőle nekünk és a nagyszerű mű­sort ’ bemutató nyíregyhá­ziaknak is. Aznap, azon az estén Szentendrén nagyon jó érzés volt szabolcs-szat- mári embernek lenni. Kis kö­veteink ebben a szűkebb vi­lágban kétszer tízórás uta­zás közben, alig negyven- nyolc óra alatt megtették azt, amit kötetekbe leírva száz év alatt olvasnának el honfitársaink. Feltéve per­sze, ha elolvasnák. Nem egy műsor kritiká­jaként, vagy értékeléseként íródott ez a jegyzet. Egész egyszerűen arról van szó, hogy nagyszerű követeink vannak ebben a szűk világ­ban. Felnőtt, fél felnőtt és gyerekemberkék, akik egy hétvégét miértünk felejte­nek el, az életükből. Bele­fáradnak? Biztosan, örülnek közben? Biztosan. Tudjuk-e, hogy mit tesznek ők, követe­ként ennek a tájnak, ennek a kultúrának? Nem vagyok benne biztos, hogy tudjuk. Oda kell figyelni rájuk. A |lpl MÁTÉSZALKÁN Üj üzletet nyitott a Gelka Mátészalkán. A Kölcsey utca 10. szám alatt nyílt üzlet rá­dió, televízió, háztartási gépek, hűtőgépek javításán kívül, és ez jelentős szolgáltatás, vállalja azok házhoz szállítását is. Képün­kön Szabó József műszerész éppen egy szí­nes televízió készüléket javít. (Csiky Antal felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom