Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-08 / 82. szám
Kelet-Magyarország 1986. április 8. Várták a zöldhagymát, sáskát, parajt Primőrök a polcokon A sóstói strand látképe tizennyolc méter magasból. A fából készült kilátót a FEFAG építette (Császár Csaba felvétele) a kirándulók örömére. „Százforintos telkek“ után Nyírtelek rangot akar Ülünk a nyírteleki tanácselnök szobájában, s gyanúsan nézegetjük egymást. Ö azért neheztel, mert többször is megírtam, hogy a Nyírteleken kialakított és 106 forintért kínált telkek a kutyának sem kellettek, én meg azt nem értem: mi a furcsa abban, ha az újságíró leírja a makacs tényeket. Aztán megbeszéljük a mára már lefújt akciót, amely nem is a nyírtelekieké, hanem Nyíregyházáé volt, a város és a megyei tanács pénzéből alakítottak: ki telkeket, s 100 forintért adták volna azoknak a fiatal házasoknak, a két és többgyermekes, vagy gyermeküket . egyedül i nevelő szülőknek, akik lemondanak jogos lakásigényükről és építenek. „ALIG GYŐZZÜK .. — Tulajdonképpen az a gondunk, hogy az igazság ellenére is ferde képet alkothat rólunk az újságolvasó. Azt hiheti, hogy csak ülünk a babérjainkon, meg, hogy milyen falu lehet az, ahol ingyen kínálják a telkeket és úgy sem kell senkinek. Közben alig győzzük a telekalakítást. Csak az elmúlt öt évben 105 család költözött ki ide Nyíregyházáról. Igaz, á fele vette a házat, de a fele épített. Aztán kiderül, hogy a néhány éve még fogyó település mára a lélekszámban is gyarapodók közé emelkedett, pedig 14 kültelki településükön ma is csökken a lélek- szám. — Elindulok, megyek 15— 20 kilométert és még mindig Nyírteleken vagyok — folytatja Magyar László tanácselnök. — Ha a tanácsi intézményeket akarom végigjárni, a legrövidebb úton is 50—60 kilométert kell megtenni. A volt Dózsaszőlő és Királytelek már összeér, a Tokaji út mentén vannak már találkozási pontok, de a külterületi települések messze vannak. És van Ra- kamaznak, Gávaventsellö- nek, Nagycserkesznek is néhány tanyája, amelyeket mi látunk el. KEDVEZŐ AJÁNLATOK Visszatérünk a telkekre, amelyekből kérnek-vesznek a kiköltöző nyíregyháziakon kívül a megyeszékhelyhez közelebb vágyó rakamaziak is. Mert a telkek közműve- sítettségi foka jó. Üt, villany, víz és sok helyen már vezetékes gáz van, az Asztaloslakótelepen pedig már a szennyvízvezeték is kiépült. És az ár is elviselhető: 200 négyszögöles telkeket 150 ezerért adják. Ahogy mondani szokás: nekik többe van. De ahogy nőnek az előkészítés költségei, úgy nőnek az árak is. Egy, másfél évtizede 300—400 öles telkeket lehetett venni 20—30 ezerért. Aztán, amikor szóba került, hogy előbb-utóbb megépül a felüljáró, s Nyírtelek a megyeszékhely kertvárosa lehet, megnőtt az oda- költözési, az építési kedv. — Most már azt tekintjük j fervtoR feladatunknak, hogy a I kiöl területeken is. megtartsuk az embereket. Elértük, hogy Belegrádon már építkeznek, igaz, ott a Biogál, a perlit- gyár és a tsz betonüzeme munkát kínál, de Varjúlaposon is megállt a fogyás, amióta a vezetékes víz megépült. Valamikor az út tartotta meg az embereket. Emlékszem, amikor 1974-ben idekerültem, Púposhalomra nem ment be a kövesút. Két ház volt ott, az egyik összedőlt, vagyis eltűnt a település. Parlagpuszta lakossága is harmadára csökkent tíz év alatt a kövesút hiánya miatt. Mostanra a víz vette át. ezt a szerepet. Ezért terveztük, hogy a VII. ötéves tervben Belegrád-Görögszál- lást, Tiszáeszlár bashalmi részét érintve Bedő-bokorig visszakanyarítjuk a vízvezetéket^ és persze nem szeretnénk kihagyni Gyulatanyát sem. Beszéltünk természetesen a nagyközség terveiről, arról, hogy hogyan képzelik el az idős emberek ellátásának javítását, a házi szociális gondozás megszervezését, Dózsaszőlőben egy öregek napközi otthonának a kialakítását, mert az iskolabuszok nemcsak a gyerekeket, az öregeket is behozzák a külterületekről. A nagy program persze a vízmű, aztán a gyógyszertár és a fogszakorvosi rendelő és tovább akarják építeni a szennyvízhálózatot, ami még a VIII. ötéves tervben is program lehet. IGÉNY SZERINT Es természetesen igény szerint alakítanak telkeket. Azokat, amelyek nem találtak gazdára 100 forintért, mert olyan szigorúak voltak n feltételek, hogy kevesen jelentkeztek, ráadásul elterjedt az a hír, hogy Nyírtelektől vagy tíz kilométerre jelölték ki a fiataloknak a helyet, természetesen közművek nélkül — most 150 ezerért kelnek el, de az Asztalos János-lakótelepen is lesz újabb 40 telek. Belegrádon nagy területet kínálnak lényegesen olcsóbb áron és ezek is közművesített területek és vannak szórványtelkek is, amelyek száma úgy összességében százötvenre tehető. Tovább épül a vezetékes gáz, most Dózsaszőlőben járnak és a hagyományok szerint építik tovább az utakat. Megszavaztak 800 forint településfejlesztési hozzájárulást, mert a most 6600 lelkes Nyírtelek a földrajzi adottságainak megfelelő rangot akar. Balogh József FELI RAT O K N ézem a kapukat, a házfalakat, ajtófélfákat — mindenhol látható egykét vagy több vaskos felirat. No nem „olyan” feliratokról van szó — attól vaskosak, hogy zsírkrétával írták mindet — tartalmuk ártalmatlan, sőt, a kívülálló számára titokzatos. Vonalak, betűk kusza halmaza — a hírlapkézbesítők egyezményes rejtjelei. Ezekkel a feliratokkal jegyzik meg, hogy melyik lakásba milyen újságot járat a gazda . . . Nézem a kapukat, házfalakat, ajtófélfákat — és azon töprengek, hogy miért vagyunk mi ennyire ötletszegények. Mert hiszen mi az egyszerűbb annál, mint hogy jó vastag ceruzával felvéssük a falra, hogy kinek mi jár — ahelyett, hogy kitalálnánk valamilyen tetszetősebb vagy éppen praktikusabb megoldást. Jó, máris hallom a posta ellenvetését, ök — mint már valahol nyilatkozták — megpróbálták öntapadós címkékkel helyettesíteni a feliratokat, de azok egykettőre eltűntek a falról, kapuról, postaládáról. Vissza kellett hát térniük a régi módszerhez. De mégis: ez nem a jó módszer! Most mondhatná bárki: hadd halljuk, mi újat javasol a zsörtölődő újságíró? Semmit. Ügy vélem, ez nem az én dolgom. A postáé. Addig is, amíg kiötlenek valamit, hadd jegyezzem meg halkan: az, hogy az első néhány kísérlet nem járt sikerrel, nem jelenti, hogy az öntapadós címke teljesen a csőd útja. Ügy gondolom: a postának telik arra, hogy ezerszám gyártasson címkét, és ha az eltűnik, akkor pótolják. Ha kell, tízszer is. Mert mint az eddigi számtalan példa is bizonyítja, az újdonságok rendszerint döcögve kerülnek az útjukra. Előbb vagy utóbb mindenki megszokja — és akkor a helyén marad a címke is. De abban sem vagyok biztos, hogy feltétlenül a falon vagy a postaládán kell jelezni a kézbesítőnek, hogy milyen újság jár az egyes lakásokba. Sokkal kevésbé lenne zavaró, ha mondjuk egy nyilvántartó könyvbe vagy hasonlóba jegyeznék föl ezeket. Mert azt se feledjük: tulajdonképpen rendelkezés van arra, hogy a falra firkálni tilos. A postásnak is . .. (tarnavölgyi) Diáknapok Mátészalkán A korábbi évekhez hasonlóan a mátészalkai Esze Tamás Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola idén is megrendezi az „Esze-na- pok”-at. Az iskola fennállásának negyvenedik évfordulója alkalmából tudományos diákkonferenciát rendeznek. Kémia, magyar, történelem, földrajz, matematika, biológia tantárgyakban. Lehet pályázni zenei és képzőművészeti alkotásokkal is. A diáknapok alkalmából szívesen fogad a zsűri fotókat, kisplasztikákat. A zsűri értékelése alapján a legjobb munkákat bemutatják, illetve kiállítják. A meghirdetett diákkonferenciára eddig már négy iskolából, Nyírbátorból, Fehérgyarmatról és a helybeli szakközépiskolából küldtek be pályázatokat. Tavaszi főz/fce E z a kedves, harangra emlékeztető virág a virágüzletekben olykor még a hóvirágot is megelőzi. A szak- irodalom szerint szórványosan a Börzsöny északi részén és a Bakonyban található. Nyugat-Dunán- túlon és nálunk a Beregi- síkságon viszont már sokfelé tömegesen virágzik. Tocsogós égerekben, lápréteken sok egyede él. Ahol nagyon sok van, gyűjthetünk belőle egykét hagymát, s kertünkben pedig magról, sarj- hagymáról szaporíthatjuk tovább. Jól rajtolt a ZÖLDÉRT az idén a primőr árukkal. A vásárlók örömére sokfélét kínált az ünnepek előtt a vállalat az üzleteiben. A vitamindús tavaszi para* dicsőm, uborka, paprika, saláta és retek mellett igazi csemegét is vásárolhattunk, zamatos bolgár szőlőt. Igaz, meglehetősen borsos áron, 95 forintért. — Tudnak-e beszerezni primőrt a megyénkben — kérdeztük Tima Istvántól, a ZÖLDÉRT áruforgalmi vezetőjétől. — Sajnos, csak hónapos retket, ezt is csak kistermelőktől — mondta. — Megyénk szövetkezetei nem foglalkoznak primőrtermesztéssel. Persze ez érthető is, mivel az éghajlat a déli megyékben kedvezőbb, több a napsütés, enyhébb az időjárás. Így a költségek is alacsonyabbak. A legtöbb primőrt egy szentesi szövetkezettől hozzuk, amellyel már hosszú évek óta szoros partneri kapcsolatunk van. A vásárlókat természetesen az ellátás színvonala mellett az árak érdeklik leginkább. Nos, az idei primőrárak a tavalyihoz hasonlóak. Egyedül a saláta ára magasabb, 20—30 százalékkal, ami egyértelműen a későn induló tavasznak tudható be. Ha közvetve is, érezteti hatását viszont megyénkben is a Skála paradicsomakciója. Mint ismeretes a vállalat Budapesten 99 forintért vitte piacra a külföldről beszerzett paradicsomot. Sajnos, csak Budapesten. De ennek következtében a termelők országszerte engedni kényszerültek áraikból. Ennek hatását már Szabolcsban is érezhetjük. A héten ugyanis a ZÖLDÉRT a boltjaiban már 160 forintért értékesíti a paradicsomot. Ez az ár a kezdeti 400 forintos csillagászati csúcshoz képest már elfogadhatóbbnak tűnik (tavaly ilyenkor egyébként 250 forint volt egy kiló paradicsom). A ZÖLDÉRT ugyan nem indított paradicsomakciót, de az uborkát ezekben a hónapokban ők is külföldről hozzák. Igaz, nem messziről, egy TJngvár melletti kertészetből. Március elejétől májusig mintegy 500 mázsa uborkát szereznek be a Kelet Szövker. Vállalattal közösen árucsere formájában. A ZÖLDÉRT egyébként egy-két héten belül a primőrök skáláját kínálja majd. Megjelenik hamarosan a boltokban a zöldhagyma, az új karalábé, sóska és a paraj is.' A kedvező időjárás hatására az árak is fokozatosan csökkennek majd. A ZÖLDÉRT-ről az utóbbi időben több rossz véleményt hallottunk, mint jót. Ügy tűnik, lassan valami megváltozik. Ez a színesedő bolti kínálat mellett, néhány belső szervezeti változáson is nyomon követhető. Önálló lett például a primőröket is forgalmazó értékesítő raktár. A jövedelmi érdekeltségi rendszer nagyobb ellátási felelősséggel párosult. Ez talán további gyümölcsöket is hoz majd. (bodnár) A megyei rendelőintézet szakorvosainak javaslatára egy év alatt hatmillió forint értékben készített gyógyászati segédeszközöket a Gyógyászati Segédeszközök Gyárának nyíregyházi 6-os számú fiókja. Képünkön: Petrovánszki Péter járó tehermentesítő készüléket készít. (Császár Csaba felvétele) 4 tárgyalóteremből Gyerek a rönk alatt Halálról van szó, s ami még megrendítőbb, gyermekhalálról. Megvannak a bűnösök is. Jogerős ítélet szerint felfüggesztett szabadság- vesztést szabott ki rájuk a bíróság. Mielőtt azonban felszisszennénk — micsoda enyhe ítélet! — ismerkedjünk meg a körülményekkel, s biztosan megértjük a döntés szempontjait! Két mándi férfi állt a bíróság előtt gondatlan emberölés vétsége miatt. Egyikük, az ötvenkét esztendős V. Gábor, másik a harmincon aluli N. Zoltán. Idézzük a szakértői véleményt: V. Gábor írástudatlan, rokkantsági nyugdíjas, átmeneti zónába eső szellemi gyengeségben szenved, jobb szemére nem lát, de a másik szem látása is korlátozott. N. Zoltán két általános iskolai osztályt végzett, a debilitás szintjén álló elmegyengeségben szenved. Mindketten büntetlen előéletűek. A két férfi november 7-én délelőtt egy négyméteres, közel másfél mázsa súlyú rönkfát hozott fel a kertből az udvarra. Ott lábatlanko- dott a közelükben a hétéves V. István, V. Gábor élettársának unokája, N. Zoltán testvérének a gyermeke. Szóltak a kisfiúnak, menjen odébb, mert le akarják dobni a rönköt. Nem győződtek azonban meg arról, hogy valóban biztonságos távolságra ment-e, s a gyerekre zuhant a súlyos rönk. A szerencsétlen kisfiú agyzúzódásos koponyasérülést szenvedett, s perceken belül meghalt. Az ítélet jogerős. Nyíregyház stúdió ¥ mm fa r m fórum Valóban csökken az építési kedv? Mibe kerül az új hőszigetelési szabvány? Van-e elegendő építési telek? Hasonló kérdéseket vár a nyíregyházi rádió a hallgatóktól az április 11-i műsorába. Pénteken 17 óra 20 perctől ugyanis építési fórum lesz. A stúdió vendége lesz a Kelet-magyarországi Tüzép, az Országos Takarékpénztár illetve a tanács illetékese. A kérdéseket levélben és telefonon lehet feltenni. Levélcím: Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiója, Nyíregyháza, Vöröshadsereg út. 42. sz. Irányi tószám: 4400. Az adás napján a 11-141-es számon telefonon is kérdezhetnek a hallgatók.
