Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-28 / 99. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. április 28. Tavasz. (Elek Emil felvételei) Mér nem o természet ajándéka... Gmk, társulás, maszek Mikor eszik vadhúst a vadász? Halló, taxi! A vadászokról vajmi keveset tudnak azok, akik csak hallomásból ismerik a vadcsapásokat szenvedéllyel követő őseink kései utódait. Sokan manapság is úri pasz- sziónak hiszik a vadászatot, pedig sokrétű, sok munkát és áldozatot kívánó sport, időtöltés, népgazdasági tevékenység. Számomra is akkor derült ki mindez, amikor elolvastam a MAVOSZ Szabolcs- Szatmár megyei intéző bizottságának beszámolóját, amit a szombaton megtartott megyei küldöttgyűlés résztvevői kaptak meg, s amelynek több kérdését megvitatott a fórum. — Bizony nem kevesen úgy képzelik el, hogy a vadászok tevékenysége kimerül a puskadurrogtatásban — mondja Szinnyei Bertalan, a vadászszövetség megyei intéző bizottságának szervezési felelőse. — Az meg sem fordul a fejükben, hogy a vad manapság már nem a természet ajándéka. Keményen kell dolgozni azért, hogy legyen mit puskavégre kapni, ha itt az ideje. Tavaly például 80—100 ezer fácánt és 15—20 ezer vadkacsát pótoltunk vissza a vadállományba. A megye fő vadjai ezek, hozzávéve még a mezei nyu- lat és az őzet. — Bevallom, mint annyian, én sem ismerem a vadászat szervezeti kereteit. Mondana erről néhány szót? — Szabolcs-Szatmárban negj'ven, területtel rendelkező vadásztársaság és két, területtel nem rendelkező úgynevezett bérkilövő társaság működik. Az előbbiek közül a iegkisebb 4000 hektár, a legnagyobb 25 ezer hektár területté"] rendelkezik. A társasagok küldöttei alkotják a megyei küldöttgyűlést, amely ' évenként 5 tagú intéző bizottságot választ. Az intéző bizottság aztán évente minimum kétszer összehívja a közgyűlést. Ebben az esztendőben először jöttünk most össze, hogy értékeljük az előzi evet és megjelöljük az ez- évi vadászati, vadgazdálkodási feladatokat. — Közismert, hogy a vadásztársaságokba bejutni igencsak nehéz. Mi ennek az oka. és egyáltalán hány vadász van a megyében? — Jelenleg 1560 vadászt tartunk nyilván. Tény, hogy nagv a sorban állás a jogosan viselt vadászkalapért, de a létszámot csak olyan mértékben lehet növelni, ahogy a vadászati lehetőségek nőnek Sajnos az pedig nagyon szerény mértékben teremt lehetőséget a tagfelvételre — évente 80—100 új vadászt üdvözölhetünk magunk között. — Mégis mit ajánl azoknak, akikben fennen lobog a vadászs z en vedély ? — Irányelv, hogy elsősorban azokat kell felvenni, akik részt vesznek a vadásztársaság munkájában. Ha már a közösség megismeri az illetőt, akkor kell kérvényezni a felvételét az adott vadász- társaságnál, s az ottani közgyűlés dönt, hogy felveszik-e vadászjelöltnek. A jelöltség 6 hónapig tart, azután tehető le a szükséges elméleti és gyakorlati vizsga, ami alapján fegyvervásáriási engedély birtokába kerül a leendő vadász. Bizony hosszadalmas út ez, de aki igazán vadász akar lenni, az végigjárja. Én is hajtőként kezdtem... — Mik a megye vadásztár- sadalmának gondjai, célkitűzései? — A vadállomány tekintetében Szabolcs-Szatmár az első öt megye között van, s még sok a feltáratlan terület. Gond, hogy szűkebb pátriánk vadásztársaságainak többsége nincs még megfelelően felkészülve az egyre élénkülő nyugati érdeklődés fogadására. Elsősorban NSZK-ból, Olaszországból, Ausztriából és Franciaországból érkeznek hozzánk vadászok, akik magas szintű szolgáltatásokat igényelnek. Tervünk tehát, alkalmas vadászházak építése, amelyeknek komoly szerepet szánunk a valutaszerzés szempontjából. Sokunkat idegesítő tény, hogy az utóbbi időben jelentősen elszaporodott az orvvadászat, azt hiszem erőteljesebb fellépést igényel a visszaszorításuk. Czine Gáspár I Még pár évvel ezelőtt is előfordult, hogy a potenciális utas inkább az apostolok lovát választotta a taxi helyett, hiszen annyit kellett várni a „géperejű jármű”-re, hogy az idő alatt jóformán gyalogszerrel is hazaért az ember. De ez már a múlté. Manapság még csúcsforgalomban sem kell többet toporogni pár percnél, hiszen — nem túlzás — több száz taxi hozza-viszi a megyeszékhely lakóit. A taxisok békében megárulnak egy gyékényen. Voltaképpen az utasnak is egyre megy, milyen embléma díszíti az őt szállító kocsi oldalát, feltéve, hogy nem kell attól tartania, netán zsebe bánja az eredendően éppen őt szolgálni hivatott, egészséges versengést. A Volán mondhatni patinás cég, hitelüket rég megalapozták. No meg állami vállalat is, és ugye az ember ilyenkor tudomásul veszi, az ár annyi, amennyi. Némi gyanakvás érezhető ugyanakkor a többi fuvarozóval szemben. Nos, hogy eloszlassuk ezt a bizonytalanságot, közreadjuk az e területen kapott információinkat, remélhetően mindannyiunk nagyobb hasznára. Nyíregyházán a Volánon kívül három gmk. egy kisipari társulás és számos magán- fuvarozó végez személyszállítást. Ha az utas a taxiállomáson száll be, vagy az utcán inti le a kocsit, a vezető minden esetben 8 forintos alap- díjjal indítja az órát. Telefonhívásnál a legközelebb tartózkodó gépkocsit igyekeznek a megadott címre küldeni. Ez természetesen nem mindig lehetséges, s mivel hívásnál azonnal kapcsolható a díjjelző, így eltérő tarifák alakulhatnak ki. A Nyírségi és a City Gmk- tól kapott felvilágosítás szerint azonban ők ilyenkor nem a ténylegesen megtett kilométerek díját veszik alapul, hanem egységes, úgynevezett „kiállási díjat” számolnak fel, ami a gmk-knál 20 forint, és a Vikingnél sem lehet több 25-nél, a város bármely részéből érkezzen is a taxi — az utas tehát ezzel az összeggel indul, amihez aztán a kialakult gyakorlat szerint kilométerenként 7—8 forintos díjat számítanak. így jön ki a végösszeg. A várakozási díj mindenütt 2 forint. Mindezt könnyű ellenőrizni, hiszen ma már minden kocsiban kötelező a taxaméter. Ugyancsak hasznos információ — mi a KlOSZ-tól tudjuk —, hogy „a szolgáltatás csak szilárd burkolatú útra vonatkozik, a gépkocsi vezetőjének erre a megrendelő figyelmét fel kell hívni”. A gmk-k képviselőitől származik az az értesülésünk, hogy „vidéki fuvarvállalás esetén megegyezés alapján kedvezményesen, illetve .az általános szabály szerint a tarifahatártól (helységjelző tábla”) számítják duplán a fuvardíjat. S ha valakinek netán panasza lenne (erre szerencsére mind ritkábban van ok), a „cégek” képviselőjéhez fordulhat. A gmk-k esetében egyébként a városi tanács műszaki osztálya gyakorolja a törvényességi felügyeletet, a Viking tagjai pedig (természetesen a kisiparos taxisokkal egyetemben) a KIOSZ nyíregyházi alapszervezetéhez tartoznak. Gönczi Mária A tárgyalóteremből Hol kép, hol mák... Már úgy tűnt nyakán marad a két mázsa mák, hiába szállította fel a Bosnyákra a tiszavasvári K. A. Ekkor azonban megérkezett a megmentő, Balogh Béláné harmincéves budapesti lakos személyében. Átvette az egész mennyiséget, s megadta címét, telefonszámát, azzal, hogy ha eladta a mákot, majd jelentkezik. 1984 őszén történt mindez, abban az időszakban, amikor a tiszavasvári Munka Tsz-ben is felhalmozódott vagy harmincöt tonnányi mák. K. A. segíteni kívánt, s megadta Baloghné telefonszámát. A téesz vezetői kaptak az alkalmon, még személyesen is felkeresték az asszonyt. December 19-én aztán Baloghné — előzetes egyeztetés után — tehertaxival megérkezett Tiszavasváriba, hogy mint a Ferihegy Tsz üzletkötője átvegyen húsz mázsa mákot. Akadtak kisebb gondok, mert kiderült, hogy se meghatalmazása, se bélyegzője nincsen, ráadásul a bu- depesti szövetkezet — miután felhívták őket telefonon — közölte, ez az asszony nem az ő megbízásukból jár el. Ugyanakkor azt is elmondták, hogy megvesznek eny- nyi mákot, ha felszállítják. Baloghnénak sikerült meggyőznie a Munka Tsz vezetőit, így mégis rábízták az ügylet lebonyolítását. Biztosan másként gondolkodtak volna, ha egy s más tudnak az asszony múltjáról .,. Baloghné ugyanis — a maga módján — országos, sőt világhírű személy. Egyik vádlottja volt ugyanis a hírhedt képlopásügynek! Igaz mellékszereplő volt, de ö szolgáltatott hamis alibit az egyik tolvajnak, mondván: az ominózus éjszakát nála töltötte az illető. Ráadásul nem is ez volt az első találkozása az igazságszolgáltatással, mert korábban sikkasztás miatt is felelnie kellett már. A két ügyért ösz- szesen egy év négy hónapot szabott ki rá a bíróság. Tavaly januárig kapott haladékot, akkor kellett megkezdenie büntetése letöltését. 84 végén azonban teljes anyagi csődbe került. Egyik helyre nyolcvanezerrel tartozott, s még K. A.- nak sem fizette ki a tizennégyezer forintját. Kapóra jött hát a Munka Tsz mákja, mert természetesen esze ágában sem volt kifizetni nekik a kapott pénzt, ehelyett korábbi adósságát rendezte belőle. Mire Tiszavasváriban észbe kaptak, Baloghné már börtönben ült. Tavaly áprilisban közkegyelemmel szabadult, de most ismét a büntetésvégrehajtás vendéglátását kényszerül élvezni. A Nyíregyházi Városi Bíróság Balogh Bélánét jelentős kárt okozó csalás bűntettében marasztalta el, s ezért egy év négy hónap börtönre ítélte. Fellebbezés után a megyei bíróság elé került az ügy, amely helybenhagyta az elsőfokú határozatot, így az jogerőssé vált. OTP-Panta Tours: Olcsó és luxus Most két esztendeje: 1984-ben írt alá megállapodást az OTP és az osztrák Penta-cég közös társasutazások szervezésére. A kezdeményezés bevált, hiszen azóta folyamatosan megjelennek az OTP—Penta Tours őszi— téli, s nyári—őszi programfüzetei, melyek túlnyomórészt nyugati országokba kínálnak utazásokat. Egyes programokra forintért. másokra részben valutáért, részben forintért jelentkezhetnek az érdeklődők. Az utóbbi lehetőségek az egyéni valutakeret terhére vehetők igénybe, illetve devizaszámlára fizethetők. A legfrissebb nyári—őszi programfüzet több újdonságot tartogat az ügyefeleknek. Nyárra kedvezményes' üdülésekre várják a jelentkezőket Alsó-Ausztriába — forintért — valamint Olaszországba — nagyrészt schillin- gért, mely az egyéni valutakeretből kiváltható. A ’86- os év meglepetése, hogy a Wiener—Bus busztársaság járműveivel Bécsből indulva például Róma, Párizs vagy Isztambul nevezetességeivel ismerkedhetnek meg a jelentkezők. Legnépszerűbbek az olcsó, háromnapos városnézések, illetve a luxusprogramok: mint a délkelet-ázsiai körút — Bangkok, Dzsakarta, Szingapúr érintésével — vagy az USA körutazás — Hawaii szigeti üdüléssel. Ez évtől szállásfoglalásra is vállalkozik a Penta-Tours a bécsi Dunavalzer Szállodába, egyéni turisták részére. Szintén az idén indítanak először háromnapos utakat Lengyelországba: Krakkóba. Egy csoport Nyíregyházáról startol május 17-én. Mind többen vesznek részt a Penta-Tours programjain megyénkből is. Legnépszerűbbek a rövid bécsi kirándulások, valamint a Salzburg —München—Bécs útvonalra szervezett programok. Kedveltek még a nyári üdülések, az autós kirándulások, s a téli sítúrák. Tavaly áprilistól repülőjegyek értékesítésével is foglalkozik az iroda. Ezt a szolgáltatást Szabolcs-Szatmárban az OTP megyei igazgatóságán vehetik igénybe az érdeklődők. A vidéki ki- rendeltségek közvetítőként vállalnak részt az ügyintézésből. Egyéni és hivatalos vállalati utazások esetén is igénybe vehető ez a szolgáltatás. A múlt évben közel száz repülőjegyet adott el a takarékpénztár megyei igazgatósága a legkülönbözőbb járatokra: Moszkvától New. Yorkig. Az igazgatóságon a világ összes repülőjáratának menetrendje megtalálható. Idén nagyon megnőtt a kereslet a tengerentúli utazásokra. Ha valaki turistaként jelentkezik erre az útvonalra, akkor a repülőjegy árát forintban fizetheti. Látogató útlevélre viszont csak valutáért és forintért kapható jegy a repülőgépekre. Mivel rengeteg a zsúfolt járat, ezért jó tudni, hogy már az útlevél kézhezvétele előtt lefoglalható a hely a repülőre. Fizetni a jegyért csak akkor kell, ha elkészült az útlevél. A New- York-i utazás népszerűségét bizonyítja, hogy a Prágából, s Varsóból induló járatokra fél évvel előre kell helyet foglaltatni. Aki Európán belül utazik, annak nem szükséges külföldi légitársasághoz fordulnia, hiszen a MALÉV földrészünk valamennyi országába indít járatokat. A Magyar Légiforgalmi Vállalat repülőjegyeit pedig szolgáltatási hitelre is megvehetik a jelentkezők. (h. zs.) Környezetvédelmi túra nyomán Fellélegzett az értő A megyei tanács, valamint a megyei természetbarát Szövetség április 26-án, szombaton a sóstói erdőben környezetvédelmi túrát szervezett. Hosszas barangolás után találtam rá a nyíregyházi 20-as számú Általános Iskola negyedikes tanulóira és kísérőikre. Bodnár Babett, Istványi Zita, Tóróczy Regina, Vári Tünde, Molnár Sarolta, Horváth Tibor, László Géza és László Rita takarítják az erdőt. Lépteik nyomán az erdő szinte fellélegzik. — Találtunk üveg-, papír- és betondarabokat, cigarettacsikket, üvegkupakokat, gyógyszeres dobozokat, konzerves dobozokat.. . sorolják. — Szeretjük és védjük a természetet — mondja Bodnár Babett. — Már többször jártunk az erdőben, de akkor csak a növényekkel ismerkedtünk. — Környezetvédelmi szakkörösök vagyunk — szól Molnár Sarolta. — A munka közben figyeljük a növényeket, és ha valamelyiket nem ismerjük meg, akkor kikeressük a könyvben. — Az erdő szép, de sajnos eléggé szemetes — folytatja Vári Tünde. — Különösen a buszmegállónál szedtünk össze sokat. Az üvegdarabok pedig még erdőtüzet is okozhatnak. Az erdei tornapályán a gyerekek megpihennek. A kutat kö- rülállják, melyből a víz éppen csak csordogál. Egy-két falat étel is jólesik. A tanárnő megy- gyespitével kínálja a tanulókat. A mozgás, a friss levegő nagyon hiányzik a gyerekeknek — mondja László Gézáné tanárnő. A természet szeretetére, tiszteletére, óvására nevelést nem lehet elég korán elkezdeni. A túrára sok gyerek jelentkezett, de nem mindegyik jött el. A szülök hozzáállásával, szemléletével van gond. Ok nehezebben mozgósíthatók, sőt a gyerekeket se nagyon engedik el. A szakkör tagjait egy szülő, Gregor Györgyné is elkísérte. Itt van a kislánya is. — Szívesen jöttem — újságolja. — Fontos, hogy a gyerek jól érezze magát, friss levegőn, természeti környezetben legyen. Sokan azt hiszik, akkor tesznek jót, ha a csemetéjüket autóba tuszkolják és több tíz kilométert vezetnek . . . Pedig itt, a város szomszédságában is szép környezetben lehetnének. Aztán a gyerekek többsége nem a telken, hanem a pajtásai között szeret igazán lenni. Itt teljesen másképp viselkednek, vidámak, felszabadultak. Az erdei úton egy UAZ teherautó közeledik, majd a gyerekeknél megáll. — A környezetvédelmi túra nekünk nagy segítség — mondja Fedor József, a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság gépkocsivezetője. — A túrázók nyomán rend, tisztaság lett, csak jó lenne ha a munkájukat mások is megbecsülnék. A résztvevők emléklapot, a csoportok pedig egy oklevelet is kaptak munkájuk elismeréséül. De a legnagyobb jutalom a szép •környezetben, hasznos tevékenységgel töltött nap volt. Cselényi György
