Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-16 / 89. szám
L Kelet-Magyarország 1983. április 16. Aljig TISZAVASVÁRIBflN —^>5C^Í®SS^S§SS§S$§§§SS§$$§§S§S^SSSSSSS^SS§SSS§S$§S§SS§§§$S§§S§§S§§§§§$§$$§§§$§§§§§^$$§§§$$§$$$$$$$$$S$S$$§$ Ifjú városunk főutcáján nemrég adták át ezt az impozáns épületet. (Elek Emil felvétele) SISAK K ülönleges iparengedélyért folyamodott a Tiszavas- vári Városi Tanácshoz Szentmihályi-Büdi Mihály helyi lakos. Az általa zseniálisnak minősített ötlet szerint érdemes lenne a 36-os út Polgár felőli végénél, a benzinkútnál kölcsönzőt létesíteni, öt forint lenne a díj, de mivel nem igényel túlságosan nagy beruházást az üzlet, bízik a sikerében. A város felőli bejáratnál elhelyezne egy tartót, benne két darab bukósisakot. A belterületről lekanyarodó kismotoros fejére rakná az ominózus fejfedőt, hogy visszafelé, amikor újból rátér a 36-osra, megfeleljen a legújabb KRESZ-nek is. Ekkor ugyanis már lakott területen kívülre kanyarodik, s bukósisak nélkül még a száguldó Babettára sem pattanhat fel. Le sem kell szállnia, menet közben — immár újból a belterületen — visszahelyezheti a sisakot a tartójába. A tanács illetékes előadója előbb bajsza alá rejtette mosolyát, s feltűnés nélkül jelezte titkárnőjének: értesítse a mentőket! Az ötletet csak akkor kezdte komolyan venni, amikor Szentmihályi-Büdi Mihály közölte, a múlt héten, tankolás után őt azon a pár méteren büntették meg . .. (—pp) Kérdések — válaszok közögyekben Azt beszélik a városban... ... hogy az Ady utcai iskola mögött parkoló lesz, pedig jobban kellene játszótér. — örülhetnek a gyerekek és a szülők: játszótér készül. Pere Gyula tanácstag szervezésében már meg is kezdtek a tereprendezést. A lakók mellett sokat segítenek a helyi alakulat katonafiataljai is. . . . hogy bár örülnek a gáznak a Krúdy-lakótelepen élők, lassan szeretnének már jó úton is közlekedni. — Még az idén járható lesz az utca, mivel a munkák végeztével a kivitelező helyreállítja. Szilárd burkolattal azonban egyelőre felelőtlenség volna ellátni, mert a föld' ennyi idő alatt nem tömörül össze, és beszakadás, útsüllyedés veszélye fenyegetne. 1987-ben elkészül a szilárd burkolat is. . . . hogy a városban többfelé, különösen a kenyérgyár környékén nem megfelelő a közvilágítás. — A közvilágítás korszerűsítése folyamatosan halad. Ahogyan a lehetőségek megengedik, új lámpákat is felszerelnek. A kenyérgyár környékének és a készülő vasúti gyalogátkelőnek a megvilágítása egyszerre kerül majd napirendre. Amint a tervek elkészülnek (várhatóan hamarosan), megrendeli a tanács a kivitelezést. . . . hogy bajok vannak a köz- biztonsággal, több rendőrre lenne szükség. — A város vezetői — a megyei vezetés egyetértésével — kérvényezték a létszámbővítést. Várják a választ. . . . hogy keveset rendelnek a fogorvosok délután, így a betegek kénytelenek hiányozni munkaidőben. — Ennek több oka van, de mind arra vezethető vissza, hogy egy fogorvosi státus betöltetlen a városban. A tanács már korábban ösztön- díjszerződóst kötött egy most végző fogorvossal, aki augusztus elsejétől dolgozik majd Tiszavasváriban. Dgyinnk Któ IpppStL -— de következetesen «Az emberi környezet romlása, a természeti folyamatok egyensúlyában bekövetkezett kedvezőtlen változások világszerte aggodalmat keltettek. Megkezdődött a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a táj és a települések környezetvédelme, mely csak az egyes emberek felelősségérzetén alapuló társadalmi összefogással valósítható meg.” Abból a — környezetvédelem helyzetéről szóló — előterjesztésből idéztük a fenti sorokat, amelyet a közelmúltban tárgyalt meg a városi tanács vb, s amelynek alapján a tanácstagok hamarosan megalkotják a középtávú környezetvédelmi intézkedési tervet. Ennek a témának Tiszavasváriban különösen nagy jelentősége van, mert a település — főleg a légszennyezettség terén — a megye legveszélyeztetettebb körzetének számít. Ezért is örömteli az utóbbi esztendőkben bekövetkezett szemléletváltozás. Az Alkaloidában például külön környezetvédelmi csoportot alakítottak, és a gyár mintegy háromszázmillió forinttal járult hozzá a szennyvíztisztító bővítéséhez. Országos hírnév A természetvédelemben — kicsit furcsának tűnhet a fentebb leírtak után, de így van — Tiszavasvári országos hírnévre tett szert. Köszönhető ez elsősorban a Kabay János iskola természetvédelmi stúdiójának, a többi általános iskola magas szintű környezeti nevelésének és a madártani egyesület helyi csoportjának. Az értékes természetvédelmi területek őrzésében is lehet számítani ezekre a fiatalokra és vezetőikre, s ez azért igen jelentős, mert hivatásos őr alkalmazására nincsen anyagi fedezet. (Komoly gondot jelentenek viszont az orvhalászok és -vadászok, akiket még az sem riaszt, hogy egy-egy védett állat eszmei Az oldalt összeállította: Papp Dénes értéke elérheti a tízezer forintot is. Vagyis ha felfedezik tettüket, ilyen összegű károkozásért felelnek.) Nem ilyen látványos és szép feladatnak tűnik, de a környezetvédelem a saját portánkon, a kapunk előtt kezdődik. A köztisztasági szabályok be nem tartása miatt még mindig sok a szabálysértési eljárás, a bírság. Szemetelés, guberálás, a közegészségügyi szabályok megsértése, vízszennyezés a legfőbb okok. Érvényes tanácsrendelet szerint a szilárd burkolatú utak mentén épült lakóházakat be kell vonni a rendszeres szemétszállításba . Akadtak gondok ezen a téren, de a készülő új köz- tisztasági rendelet alapján már kötelezhetők lesznek a lakók erre. A szilárd hulladékok elhelyezése megfelelőnek mondható, bár nem mindenki viszi ki a szemetet a téglagyári gödröknél kialakított telepre. Pedig itt megoldható a talajegyengetés, a hulladék lefedése is, mert külön erre a célra tolólap áll rendelkezésre. Óvni a termőföldet Fontos területe a környezetvédelemnek a termőföldek megóvása. A termelőszövetkezetek áttértek a szilárdról a folyékony műtrágyák alkalmazására, ezzel csökkent a talajba kerülő szennyeződés mértéke. Növényvédő szakemberek gondoskodnak az optimális védekezési időpontok kiválasztásáról, s a lehetőségekhez képest ügyelnek a hasznos élő szervezetek védelmére. (Értesítik a méhészeket, a permetezés idejére elriasztják a területről a vadakat.) A különféle vegyszerek így jobban hasznosulnak, kevesebb kerül a talajba. A hetedik ötéves tervidőszak végére várható lényeges javulás a vízvédelemben. Ekkorra kell elkészülnie a zárt csatornarendszernek, és az ülepítő kapacitásbővítési munkáinak. Szükség is van rá, hiszen például Szorgalmatos és Józsefháza lakói még ásott és fúrott kutakból nyerik a vizet. Kevés a szennyvízcsatornák hossza is a településen, a vezetékes hálózattal ellátott lakások szennyvize pedig többnyire ellenőrizhetetlen szikkasztó rendszerekbe kerül. Emelkedik ezáltal a talajvízszint, s fokozottabban szennyeződik a terület. Az Alkaloidában a gyártástechnológia változtatásával, előkezelési műveletek alkalmazásával igyekeznek csökkenteni 9 szennyvízmennyiséget, s az új módszerek alkalmazásával biológiai tisztításra alkalmassá tenni. Légszennyezés Harminc légszennyező forrást tartanak számon a városban. A faipari vállalatot kötelezte a tanács a porszeny- nyezés csökkentésére, s az ebből adódó feladatok szerepelnek is az üzem intézkedési tervében. A másik nagy légszennyező, az Alkaloida maga is végeztet méréseket, s ezek alapján aktívszenes szűrőrendszert alakítottak ki, és megkezdték a fásítási program végrehajtását. A túlzsúfolt főút belterületi szakaszán gyakran kényszerülnek a járművezetők fékezésre, felesleges motorjáratásra, így rengeteg füst kerül a levegőbe. Megoldás csak a 36-os út nyomvonalának megváltoztatásától várható. Magas a környezeti zajszint a gyári lakótelepen. Az előírt érték elérését még hosszabb ideig nem tudja vállalni a gyár. Első lépésként azonban elvégezték a zajforrások rangsorolását, s ennek alapján hamarosan megkezdik a leghangosabb üzem tetőventillátorainak zaj- szigetelését. Áz Alkaloida krónikása Egy tanyán született Bűdön, lakott községben, nagyközségben, városi jogú nagyközségben, s minden esélye megvan, hogy városi temetőben nyugodjék. Szelíd humorral így jellemzi élete folyását Hajdú Sándor, magára adaptálva az ismert viccet. Nem nehéz kitalálni, hogy városunk tősgyökeres lakója mondhatja ezt így el. S még hozzáteszi: benne már régen egyesült a szentmihá- lyi és a büdi rész, hiszen anyai ágon az előbbi, apain az utóbbi településről származik. Ha már itt tartunk, érdemes elidőzni az édesapa személyénél, hiszen a fiú munkájára és igen értékes hobbijára is nagy hatással volt. Hajdú Sándor édesapja ugyanis együtt járt iskolába, majd egyszerre húzott katonacsizmát Kabay Jánossal, később pedig az ő gépkocsivezetője lett. Többet tudottá gyárról, mint bárki más. Sokat mesélt, s mondta a fiának, ide jöjjön dolgozni, lesz ez a cég még világhírű! A fiú pedig — bár eredetileg orvos szeretett volna lenni — hallgatott az atyai szóra. 1944. november 20-án elektrotechnikusként kezdett dolHajdú Sándort hazánk fel- szabadulásának 41. évfordulója alkalmából a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki. gozni az Alkálidéban. 51-ben lett energetikus, (aztán szinte folyamatos tanfolyamjárások mellett-után) jó ideje már az energiagazdálkodási csoportvezető titulus illeti meg. Négy évtized alatt persze vele, és a gyárral is rengeteg dolog történt. Az újjáépítés gyönyöre máig ható élménye Hajdú Sándornak, pedig bizony odaodafagyott a keze munkásnak, igazgatónak egyaránt a targoncához. Jöttek utána a nehéz évek, de az 56 előtt érezhető enyhülési szellemet itt nem vitték félre. Ez indította el Hajdú Sándort — no meg az apai történetek —, hogy hozzálásson az Alkaloida harmincéves krónikájához, Czakó Tibor segítségével. Hamarosan elkészült az emlékszoba is, amiből az ország első ipari múzeuma lett. Ettől kezdve aztán naplószerűen vezette az eseményeket. Az ötvenéves jubileumon ismét összefoglalta a történteket, de lassacskán átadja a stafétabotot. Azt mondja, mivel ő volt az első SZIT-titkár, szeretné, ha a mindenkori KISZ-titkár folytatná a munkáját. A hatodik évtizedet még vállalja, de már a nyugdíjra készülődik. (Azért az Alkaloida nem marad Hajdú nélkül, hiszen a fia is itt vegyész.) Kertészkedni fog, amit nagyon szeret. — „Főleg amikor szüretelni kell!" — és „T-betűs” nagypapaként is várnak rá feladatok. Feleségével együtt (aki a múlt héten lett az Alkaloida nyugdíjasa) alig várják, hogy a nyíregyházi pedagógus és a gyulai vegyész lányuk megérkezzen a családdal, az unokákkal... Gazdaságtörténeti füzet Fehér-szik és Zódafabrika A Fehér-szik ma természetvédelmi terület Tiszavasvári hely- történeti irodalma a közelmúltban tovább bővült. A várossá nyilvánítás alkalmából a városi tanács és a Munka Termelőszövetkezet támogatásával jelentették meg Kerekes Öéla munkáját Tiszavasvári mezőgazdaságának történetéről. A település történetét tárgyaló korábbi kötetekkel ellentétben a szerző nem átfogo, a politika, a gazdaság, a kultúra egészét tárgyaló dolgozattal jelentkezett, hanem az ott lakók századokon át szinte kizárólagos megélhetési forrását jellemzi a történeti tények alapján. Először a község határának kialakulásáról, a föld minőségéről olvashatunk. Bár akadt jónak, termékenynek mondható terület, a Tisza áradásai miatt sok volt a belvíz a folyószabályozásig. A kiterjedt legelők kedveztek a szilaj marhatartásnak. A századfordulón Szentmihály és Bűd földterülete együttesen meghaladta a 23 ezer katasztrális holdat. Ez a szám napjainkig alig változott. A település határában szinte minden talajféleség megtalálható, ezért a növénytermesztés ma is sokarcú. A földművelésnek nem kedvezett a Keleti-főcsatorna megépítése, emelkedett a talajvízszint, a mély fekvésű részeken állandósult a belvíz. A majorok és határrészek elnevezésének eredetét bemutató fejezete talán a kiadvány legérdekesebb része. Ma már természetvédelmi terület a Fehérszik, mely nevét például a szárazságban kivirágzó sziksóról kapta. A tó partján állt a ,.Zódafabrika”, ahol a lőporgyártáshoz oly fontos salétromot gyűjtötték. Rákóczi Ferenc a „gyárban” dolgozó szentmihályiakat felmentette a katonáskodás alól. Kerekes Béla tömören szól a település belső szerkezetének kialakulásáról. a nevezetes középületekről. Leírja a múlt századi paraszti porták általános jellemzőit, a háromosztatú lakóhazak belső elrendezését, a mindennapok rendjét meghatározó szokásokat. Külön rész foglalkozik a feudalizmus kori gazdálkodással, a helyi uradalmakkal. A szerző személyes élményeit is beleszőtte a termelőszövetkezetek szervezéséről tudósító részbe. Kilenc tsz megalakulásával 1960 februárjára fejeződött be a helyi parasztság kollektivizálása. Az évtizedek során három nagy gazdasággá olvadtak ezek a termelőszövetkezetek. A büdi határrészen jött létre a Vasvári Pál Tsz, a többi földterületen a Munka, valamint a Zöld Mező Tsz osztozott meg. Áttekintést kaphat az olvasó a gazdaságtörténeti füzetből legfiatalabb városunk mezőgazdasági iparáról is. A Tiszavasvári története iránt érdeklődők haszonnal forgathatják ezt a friss kiadványt, melyet remélhetően hamarosan újabbak követnek. <r. g.)
