Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-08 / 57. szám

<------------------------------------------------------------------------------------V

Tirténelmi felelisség

A magyar társadalom és az egész nemzetközi közvélemény nagy érdeklődéssel figyelt az SZKP most véget ért, rendkívül tartalmas, a lenini hagyományok szellemében lezajlott kongresszusára. A megkülönböztetett figyelem indokolt, hiszen a szovjet kommunisták tanácskozásán számos, a társadalmi és a gazdasági fejlődéssel, a nemzetközi béke és biztonság megőrzésével kapcsolatos állásfoglalás született, amelyek befolyással lesznek nemcsak a szovjet emberek, nemcsak a szocialista országok népei, hanem az egész emberiség sorsának alakulására.

Miként Mihail Gorbacsov fogalmazott a kongresszus utolsó munkanapján elhangzott zárszavában: a párt bel- és külpolitikájának elfogadott és megerősített általános irányvonala a gazdasági és társadalmi fejlődés meggyorsításának, az egyetemes béke megszilárdításának irányvonala, ezek az SZKP XXVII kongresszusának legfontosabb eredményei. Az SZKP KB főtitkára utalt arra is, hogy „a szovjet kommunisták tudatában vannak annak, milyen nagy felelősséget, milyen hatalmas terhet vállalnak magukra a programban meghatározott feladatok és célok kitűzésével”.

Ami a párt megújított programját illeti, abban például kimondják: elsietettnek bizonyultaK az előző programnak azok a megfogalmazásai, amelyekben meghirdették az áttérést a kommunizmus kiterjedt építésére, noha — miként az új program fogalmaz — belátható ideig még a szocializmus tökéletesítése lesz napirenden

Ez a bátorság és őszinteség a régi beidegződések megszüntetésére, a kezdeményezésre és az útkeresésre ösztönöz nemcsak az SZKP-ban. s nem csupán a Szovjetunióban. hanem nemzetközi viszonylatban is. Ebben az egyetlen állásfoglalásban is tükröződik a kongresszus nyíltsága, kritikus, elemző légköre, a realitások figye- lembevetele. Minden bizonnyal a Kialakult helyzet gondos és realista elemzése nyomán született megállapítások is szerepet játszották abban, hogy a párt a társadalmi és a gazdasági szféra fejlődésének gyorsítását határozta el. Lényegeben ezt a programot hirdette meg már a Központi Bizottság múlt év áprilisi ülése is. ennek szellemében dolgoztak a párt felsőbb szervei, ezt a programot fogadta el most a kongresszus A gyorsításnak ki kell terjedni minden lényeges Kérdésre.

Az egyik a gazdaságirányítás és az azzal összefüggő problémák, amelyek megöldásához új módon közelítettek. A dokumentum ezzel összefüggésben hangsúlyozza az íréinvntás. rendszerének folyamatos itökéletesítéseben elért eredményeket nem szabad lebecsül nn. Ugyanakkor megállapítia: „Most olyan a helyzet, hogy a dolgokat nem. korlátozhatjuk részleges javításokra, radikális re form szükséges.” Ez a megfogalmazás a kongresszus falain kívül, a Szovjetunió határain túl is nagy vissz hangot váltott ki Amint a vitát összefoglaló zárszóból, s magából a kongresszust határozatból is kitűnik, az SZKP vezetése a „radikális reformon ’ belül az egyik legfontosabb kérdéskörnek az irányítás tökéletesítését, az érdekeltség és a gazdaságosság között: kölcsönha tást tekinti.

A változások azonban nem korlátozódnak a gazdasági megújulásra. A kongresszus a termelés és a tudomány eddiginél szorosabb összekapcsolására, a csúcsI technológiák meghonosítására és elterjesztesére ösztönzött. Hangsúlyozta továbbá, hogy' a változásoknak, a fejlődés gyorsításának ki kell terjednie a társadalmi viszonyokra, az intézménvrendszer és az eeves intézmények, röviden a szocialista demokrácia tökéletesítésére is

Ebben a vonatkozásban mindenekelőtt a vezetők és a vezető testületek tevékenységének ellenőrzésére, a társadalmat érintő döntések körültekintő előkészítésére, illetve a döntésekbe való beleszólás jogának gyakorlására. e jog tágítására hangzottak el javaslatok, amelyeket a határozatokban is rögzítettek.

A kongresszus arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felmerült problémák megoldása nem csupán a szovjet társadalom belső fejlődésének igénye, hiszen azt a merőben új nemzetközi helyzet is sürgeti. Utalás ez arra. hogy a nagyszabású a néoiólét emelései célzó gazdasági program és a társadalomreformáló célkitűzések megvalósítása nem képzelhető el a kedvező kül- * ső feltételek biztosítása nélkül. Ebben a legsürgetőbb feladat most a fegyverkezési verseny megfékezése, a különböző társadalmi rendszerű államok együttműkö • déséneK megszilárdítása és kiszélesítése.

Megkülönböztetett figyelmet szentelt a kongresszus a szocialista országok együttműködésének, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseinek. Ami az előbbit illeti, hangsúlyozta, hogy a szocialista országok együttműködését az eddiginél is jobban össze kell hangolni, egyeztetni a nemzeti érdekeket, kizárni a zavaró tényezőket. A cél a szocialista országok fejlődésének közös erővel történő felgyorsítása, hogy a társadalom ás a gazdaság fejlesztésében elért eredményeikkel gyakoroljanak vonzást az őket körülvevő világra, azokra az országokra, amelyeknek népei saját útjukat keresik. Hogy milyen utat választanak, az nagyban függ attól, milyen példát mutatnak nekik a szocialista ország ok r

Ami a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseit illeti, a kongresszus hangsúlyozta, hogy nem tehetséges és nem is szükséges a teljes nézetazonosság valamennyi kérdésben. Az álláspontokat elvtársi vita- _ ban kell egyeztetni. Az egység tehát nem monolitikus, hanem a kölcsönös tiszteleten és megbecsülésen, a moz- gaiomnoz tartozó pártok gazdag tapasztalatainak cseréjén alapszik.

■ szovjet kommunisták most véget ért kongresz- szusa a népek sorsáért viselt történelmi felelősség tudatában naey bátorsággal és őszinteséggel elemezte az ország társadalmi ás gazdasági helyzetét, a nemzetközi életben mutatkozó veszélyeket, realista szemlélettel közelített valamennyi bel- és külpolitikai problémához. Olyan megoldásokat javasolt, amelyek figyélétmlbe veszik nemcsak a szovjet emberek

Í szükségleteit, hanem az egész emberiség legfőbb célját. a béke ps a biztonság megteremtését. •

XLIII. évfolyam, 57. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1986. március 8„ szombat

MA

Kereskedni vagy elosztani?

(2. oldal)

Nőnapi csokor 1986

(9. oldal)

A nemzetközi nőnap alkalmából

Kitüntetési ninepség

a Parlamentben

Országú raagi produkciók,

negyénk értékeinek megismertetése

A művészeti hetek

megnyitója

A nemzetközi nőnap alkalmából penteken kitüntetési ünnepséget tartottak a Parlamentben. Részt vett az ünnepségen Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Czmege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára es Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke is.

Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke köszöntötte a kitüntetési ünnepségen megjelenteket. A nők társadalmi szerepéről szólva hangsúlyozta: bármilyen részt vállal is magára az iskola — vagy általában a társadalom —, az új nemzedékek formálásából főként a jó családi légkör segíti elő, hogy gyermekeink elfogadják azokat az értékeket és erkölcsi normákat, megszerezzék azokat a legalapvetőbb ismereteket, amelyek a társadalmi beilleszkedéshez, a kiegyensúlyozott élethez és munkához nélkülözhetetlenek. E jó családi légkör legfőbb őrzői pedig — az asszonyok.

További feladatainkat felidőszerű ideológiai és művelődéspolitikai kérdésekről tartottak tanácskozást pénteken Nyíregyházán, a megyei pártbizottságon. A megye kulturális életének irányítói, vezető munkatársai részvételével megtartott tanácskozáson — amelyen ott volt dr. Tóth Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa is — Ekler (Syörgy, a megyei pártbizottság titkára szólt ideológiai és kulturális

vázolva kiemelte: nem csupán a közgondolkodásban es a közmegítélésben meg meglévő korlátokat kell széttörni, hanem a nők szakképzettségének, általános és politikai műveltségének emelésével, a magánéletbeli és családi terhek igazságosabb elosztásával. Többszörös teherviselésük enyhítésével is lehetőséget kell adni társadalmilag értékesebb — tehat anyagilag és erkölcsileg is el- ismerhetőbb — munkájukra, köztevékenységükre. A kitüntetések személynek, az átlagot meghaladó egyéni teljesítményeiknek szólnak.

Losonczi Pál ezután átadta a kitüntetéseket, amelyet a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa adományozott a béke védelmében, hazánk szocialista társadalmi rendjének építésében, a dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek javításában kifejtett kimagasló munkásságuk elismeréseként.

(A Szabolcs-szatmári kitüntettek névsorát lapunk 15. oldalán közöljük.)

életünk eredményeiről, tennivalóiról, a terület pártirá- nyításának helyzetéről majd Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese ismertette Szabolcs-Szatmár VI. ötéves tervi kulturális és oktatási eredményeit, s vázolta az elkövetkező öt év fejlesztési tennivalóit, lehetőségeit.

Ezt követően a résztvevők fejtették ki véleményüket az elhangzottakról s a feladatokról.

Megyeszékhelyünk közművelődési intézményei az év minden hónapjában kínálnak kulturális eseményeket, a március mégis eltér az átlagostól. Ilyenkor, a művészeti hetek idején rendszerezettebb, gazdagabb a program, bővebb a választás lehetősége. Nyíregyháza kulturális életének irányítói, szervezői immár a tizennyolcadik alkalommal igyekeznek e rendezvénysorozattal is kielégíteni a lélekszámban egyre növekvő város kulturális igényeit.

A művészeti hetek idei programjainak ünnepélyes megnyitóját péntekén délután tartották a Váci Mihály művelődési házban. A megnyitón részt vett a megye művészeti életének számos jeles képviselője, a közművelődési intézmények vezetői, munkatársai és a leendő rendezvények közönsége.

A művészeti hetek megnyitóján. (jávor)

A programok sorozatát Da- lanics György a városi tanács művelődési osztályának vezetője nyitotta meg.

Arra törekedtek a szervezők, rendezők, hogy a művészeti hetek keretében orszá gos rangú művészeti produkciókkal találkozhasson a közönség, amellett azonban fontos cél megyénk művészeti értékeinek megismertetése. Remélhetőleg sikerült olyan programot összeállítani, ami nemcsak a művészetbarátoknak szól, hanem újabb érdeklődőkéi, vonz, újabb híveket, szerez a kultúrának. A művészeti hetek eseményei azért is érdemelnek figyelmet, ■ merít mind tartalmában, mind méreteiben ez a város kulturális életének a legszínvonalasabb rendezvénye.

Négy kiállítás nyílt meg az első napon. Szász Endre festőművész nagy érdeklö- désssei kísért kiállításához kapcsolódva tegnap délután kezdődött meg a művész alkotásainak árusítása, amelyet ma, szombaton délelőtt tíztől este hatig folytatnak. A galériában a 13. miskolci grafikai biennálé anyagából válogatott tárlat látható, a Lenin téri kiállítóteremben B. Müller Magda fotóművész képeiből mutatnak be, a fotógalériában pedig Robert Capa emlékkiállítása várja a látogatókat. A művészeti hetek idején, március végéig még további kiállítások nyílnak, számos hangverseny, pódiumműsor, filmpremier és művész-közönség találkozó között választhat a közönség, a zárórendezvényen pedig megyénk neves amatőr művészeti együttesei adnak gálaműsort

A TÉLEN IS AZ ÜTEMTERVNEK megfelelően épült Nyíregyházán, az örökösföldön az egészségügyi szakközépiskola. A tervek szerint a jövő év májusára készül el a 12 tanterem, a hozzátartozo tornaterem és a 200 fős kollégiumi épület. (Farkas Zoltán felv.)

Ideológiai és művelődéspolitikai tanácskozás Nyíregyházán