Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-08 / 57. szám
2 Kelet-Magyarorszíg 1986. március 8. nyíregyháza ÚJ LAKÁSOK Az idei lakásépítési terv bizony nem a legfényesebben fest Nyíregyházán — de sajnos, többre nem futja a város pénztárcájából. A tervek szerint 358 tanácsi bérlakásba költözhetnek be 1986-ban — e lakások közül 228 újonnan épül, hetven lakás csere útján üresedik meg. hatvanról pedig lemond az előző bérlő, mert más formáDan oldja meg lakásgondját (építkezik, vagy OTP-s lakást vesz). Több, mint kétszáz lakást osztanak el a névjegyzéken szereplő igénylők között, 85-öt tartanak fenn a kisajátítás miatt fedél nélkül maradóknak, az életveszélyes körülmények között élőknek, illetve a más okból elhelyezést kérőknek. 1986-ban 618 OTP-beruhá- zású lakast terveznek átadni a városban — ezek többsége az Örökösföldön található, de lesznek beköltözők a Korányi Frigyes utcán és a városközpontban is. Az OTP-lakások hetven százalékát a lakásigénylők névjegyzékén szereplők kapják, 15 százalékát pedig az ifjúsági takarékbetétes akcióban részt vevő fiatalok. Kereskedni, vagy elosztani? Megjegyzések a megyei áruellátáshoz A RENDSZERES ÚJSÁGOLVASÓ az utóbbi egy hét alatt az ellátás valamennyi területéről olvashatott lapunkban. Beszéltünk a kenyérről, a tejről, a húsról, írtunk a tüzelőről, a vegyes iparcikkekről és a ruházati ellátásról és bár ez utóbbi kivételével valamennyi szakmában látványos és érzékelhető fejlődés volt, mindenütt megtalálhatta az olvasó a gondokat is. Ha összességében kellene kimondani: vajon a boltokat ellátó ipar, vagy a kereskedelem tehet-e . többet az ellátás javításáért, nagyjából fele-fele arányban fogalmazhatnánk meg felelősségüket. Az élelmiszereket előállító ipari vállalatok a választék, a minőség javításáért tehetnének többet, az iparcikkeket készítők pedig sok esetben a meny- nyiség növelésével is hozzájárulhatnának ahhoz, hogy elégedetten távozzon a vevő a boltokból. Mert sajnos ma sok helyen sok termékből nem kereskedés, hanem elosztás van. Ugyan mi másnak lehetne nevezni, amikor előrendelést vesznek fel egy televízióra, vagy olykor egy hűtőszekrényre is? És persze vannak gondok a kereskedelemben is. Talán a legnagyobbak a nagykereskedelemben. Magatartásukból sokszor az derül ki, hogy nem érdekeltek az áruellátás javításában, hogy épp olyan jól megélnek akkor is, ha kisujjukat sem mozdítják, mintha a legjobb közvetítő és összekötő kapocs lennének az ipar és a kiskereskedelem között. Voltaképpen az lenne igazi funkciójuk, hogy aktívabb szerepet játszanak már a termelési folyamatban is. MIT ÉRTÜNK EZ ALATT? Azt, hogy ne azt vegyék meg, amit az ipar gyárt, hanem ők mondják meg, hogy mit gyártson, mert nekik kellene ismerniük — a kiskereskedelemtől szerzet információk alapján —, hogy mi az, amit a vásárló keres. És övék volna a szankcionáló szerep, hogy tudniillik, ha kell, peres úton is érvényt szerezzenek a szállítási szerződéseknek. Ehhez persze szerződés is kellene, ami ma sokszor hiányzik az ipar és a nagykereskedelem között, mert így nincs mit egymás szemére vetni, így nem lehet a mulasztást számon kérni, csak venni lehet akkor és azt, ami éppen a gyárak raktáraiban van. Az igazsághoz tartozik, hogy a kiskereskedelemnek, is egyre nagyobbak az ilyen lehetőségei. Ök is „beszállhatnának” már a termelésbe, ők is létrehozhatnának például szövetkezetekkel együtt gyakorta hiányzó cikkek termelésére egy-egy részleget, mert az olcsó, a napi tömegcikkek gyártásához nyilvánvalóan nincs szükség akkora szaktudásra, mint ami egy rádió, vagy egy irhabunda elkészítéséhez szükséges. Ma a kereskedelemnek olyan rugalmas árképzési rendszere van, amit ha jól hasznosít, akkor az iparnak is érdeke lesz, hogy megtermelje a kért, a megrendelt cikkeket. Ma már nem lehetetlen többet fizetni azért, amit a vevő keres, csak ehhez a mostaninál jobban kellene ismerni az arányos engedmény és felár alkalmazására felkínált lehetőségeket. Ki ne tudna példát mondani a gyakorlatból a mindennapok szokásaiból arra, milyen gondokhoz vezet, ha elfeledkeznek erről. Nincs gyermekcipő, mondván, hogy ilyet termelni nem éri meg, eltűnik az iskolaköpeny, mert gazdaságtól annak minősítik előállítását, pedig ilyenkor csak a felár alkalmazásához kellene nyúlni, s többet fizetni, s hogy a mérleg fel ne billenjen, cserébe alaposan alulfizetni azt, ami a raktáron áll, amit az ipar csak azért gyártott, mert hozzászokott, hogy úgyis megveszi tőle a kereskedelem. sem jó, sem az Átlagnál ROSSZABB időszaka nem volt a kereskedelemnek a VI. ötéves terv, hiszen Szabolcs-Szatmár megye lakói csak tavaly átlagosan 37 ezer forintot hagytak a boltokban. De talán ott hagytak volna többet is, ha jobb és kiegyensúlyozottabb lett volna az áruellátás, ha többször éltek volna az engedményes vásárok kínálta lehetőségekkel és ha minden eszközt megragadtak volna ahhoz, hogy kínálatukkal magukhoz csábítsák a vásárlókat. B. J. MENTÉS A BAGOLYVÁRBAN | Védett utcák Merénylet az érték, a jó ízlés, az esztétikum ellen sajnos elég gyakran előfordul napjainkban, a nagy építkezések, lakáskorszerűsítések, felújítások korában. A „modernizálás” jegyében eltűnnek az ornamentikus díszek és a kőcsipkék, az elavultnak hitt régi szép barokk ablakot tucat- termékre cserélik ki. Még a középületek háza tája előtt is akadt seperni való. Mi a következmény? A közvélemény felháborodott, a sajtó tiltakozott — és maradt minden a régiben. Ennek az elnéző gyakorlatnak a megváltózitatásáról alakult ki a legnagyobb vita a Hazaifüas Népfront környezet- esatéöíkai bizottságának legutóbbi ülésén. Nem terjedt el eléggé a 'köztudatban, hogy a hatóságnak, abban az esetben, ha az átalakítás, felújítás során érték pusztul el, a bírságoláson kívül arra is lehetősége van, hogy a tulajdonosit az eredeti állapot visszaállítására kötelezze. István főépítész. Ezek szerint valóban nem lesznek elnézőek az illetékesek, és mind az új lakótelepek építésénél’, mind a beliváiros rekonstrukciójánál igyekeznek az eddigieknél jobban a környezet- esztétikai szempontokra is ügyelni. A városi főépítésznek a bizottság előtt elhangzott szavai! erre megfelelő garanciát ígérnek. Építészeti bukfenc Több A „bukfenc” viszont aiz, hogy Nyíregyházán nincsenek jegyzett műemlékek. Vannak viszont értékes, szép épületeink, amelyek egy 'következő 'műemléki lajstrom készítésekor talán a védettek listájára kerülnek. Magunkról állítunk ki bizonyítványt azzal, hogy mit hagyunk utódainkra. Jó lenne minél több értéket, ezért kellene mind szélesebb körben tudatosítani az értékek védelmét. A bizottság is ezért szorgalmazza, hogy a jövőben sokkal szigorúbban bírálják el a kérelmeket az engedélyezés előtt. A városkép védelmére konkrét elképzelések vannak — ezeket ismertette Veress zöldterület A már folyamatos, illetve a most induló épí tkezéseken és közelükben a korábbiaknál jelentősebb hangsúlyt kap a környezeti kultúra. Vonatkozik ez az Örökösiföldre, a buj- tosi szabadidő-központra, Borbányára, ez utóbbi helyen a kitűzött területeken megindulhat az építkezés. Tovább formálódik a belváros arculata az óv végén átadandó második dombházzal, melynek környezetében rendezik a sarokterületet, burkolattal, növényzettel, utcai bútorzattal. Elkezdődik a Kossuth utca—Holló utca közötti terület beépítése, a Dohány utcán 90, az Erdősoron 228 lakást húznak fel, maximális figyelmet fordítva a zöldterület megőrzésére. Sajnos, a „normatívát” igien nehezen tudják, megtartani. Neuralgikus pontja a belvárosnak a sétálóutcáiban található boltok áruellátása — ezzel kapcsolatban aiz i l'leté- kesefk tárgyalásokat folytatnak az utca új funkciójához alkalmazkodó megoldás érdekében. Tervben van egy belső sétálóutca kialakítása is, a Takarékpailota aluljárójában. Egész utcaképek átformálódása is várható — a jelenlegi elképzelések szerint kereskedők háza, azaz bazársor l'esz a Centrum Áruházzá)! szemben aiz ABC mellett. Egész utcasorok kerülnek tanácsi védelem alá, egyeztetve az Országos Műemléki Felügyelőség szákiemlbereivel. Most a Széchenyi utcáiról van szó, ahol vigyáznak a századelő szecessziójának megőrzésére, a továbbiakban pedig csak villaszerű beépítésre lesz lehetőség. További tárgyalásoktól függ, sikerül-e a volt Béke-szálló épületében, illetve udvaraiban megteremteni a fettételeket a fenséges megbízó kívánságai szerdait, s akkor valóban meg,- nyílik ott a Bajor söröző. Városi galéria Megérett a kicsinosításra a Benczúr és a Bessenyei tér. Pótolják a hiányzó burkolatokat, újabb növényeket hoznak, intézkednek a park gon- dozásiárólL s itt is és a város más pontjain is igyekeznek fokozatosan kicserélni a csúnya 'lebetonozott padokat. Az utóbbi időkben szép külsőt öltött középületek így méltó környezetet is kapnak. Végire rendeződik a ,,bagolyvár” sorsa — a Selyem utca sarki emeletes épület a leendő városi galéria otthona Lesz. Az úttörőháe homlokzatának lezárásával így a Vay Ádám körút képe is kedvezően formálódik. A tárgya/ótoremből A kilencedik ítélet Mozgékony életet élt eddig a huszonkilenc éves miskolci Lip- ták Ferenc. Hol az országnak ebben a csücskében fordult meg, hol a Dunántúlon. Ismerős számára a miskolci és a nyíregyházi bíróság mellett a pécsi, a pesti és a keszthelyi is. Ez a kilencedik büntetése, lopás, orgazdaság, közokirathamisítás, ittas vezetés, tiltott határátlépés kísérlete fémjelzi eddigi útját. Deoember 6-án született ítélet ellen lopás miatt, s február 13-án ismét hozzá szólt a bíró hangja. . , Még 1984 őszén történt a dolog. Lipták meglátogatta egy nyíregyházi ismerősét, akivel elmentek a Lászlócsere dűlőbe, a barát barátjához. Hamarosan visszatért a helyszínre Lipták. Tilalmak É vtizedes építési tilalmat oldottak fel Nyíregyházán — olvashattuk a hírt a Hímes városrészben új építési telkeket alakítanak ki. A döntés mindenkeppen örvendetes, hiszen sok panasz hangzott el az évek során: a különböző „tiltott területek” üresen állnak hosszú-hosszú ideig, nyoma sincs annak, hogy ott létesülne valami — közben pedig egyre szűkösebb a hely a családi vagy sorházak építésére a megye- székhelyen (legalábbis ami a belterületet illeti). Óhatatlanul fölmerül a kérdés: vajon hány ilyen területrész van még a városban? Mikor vizsgálják felül az építési tilalmakat? Különösen aktuális most a kérdés, hiszen nemrégiben született országos rendelkezés árról, hogy véget kell vetni a beláthatatlan ideig tartó tilalmak korszakának, átfogóan meg kell vizsgálni e területek sorsát. Nos, Nyíregyházán is ütött az óra: készül az új város- rendezési terv, s ennek alapján , jó néhány helyen feloldják a tilalmat — de persze, továbbra sem teljesen szabad a gazda. Lesznek tilalom alá eső területek, melyekkel tervei vannak a városvezetésnek — ám ezeknél időről időre felülvizsgálják a döntést. A tempó ugyanis gyors: egyik évről a másikra változhatnak a beruházási tervek — attól rüggően, hogy mennyi pénz áll rendelkezésre. Nem egy példa volt már arra, hogy törölni kellett a nagyobb összeget igénylő elképzeléseket a tervek közül, mert más, fontosabb célokra kellett költeni a pénzt. Nem lesz ez másképp a jövőben sem — az élet diktálta igényekhez kell igazodni Ésszerű ■ hát, hogy felhagyjunk a „majd csak megépítjük valamikor” kezdetű men. tegetőzésekkel, és ha a körülmények úgy kívánják, módosítsuk elképzeléseinket. Az efféle visszakozással nem szenved csorbát a tanácsi tekintély — sőt... (tamavölgyi) nyire nagy alapterületű pincék állnak kihasználatlanul, pedig jó ötletekkel — és persze anyagiakkal — sok: értelmes dologra lennének hasznosíthatók A Kálvin tér 14 szám alatt lévő négyszáz négyzet- méteres pince akár mozinak, szabadidős központnak is alkalmas lehetne, a Széchenyi út 11. szám alatt hasonló lehetőségeket rejt az alagsor Üzlethelyiségből mindössze egy áll üresen a városban, az Északi körút 14. szám alat A helyiségekkel gazdálkodni persze közel sem egyszerű. A városközpontban minden hely foglalt külterületeken pedig senki nem akar üzletet nyitni, holott elsősorban ezek az ellátástalan területek. Egyen és közösség érdeke ily módon elkerülik egymást. Április 1-től új fordulat következik be a helyiség- gazdálkodásban. Ettől az időponttól kezdődik ugyanis a megemelt bérleti díjak fizetése, s várható, hogy több vállalat és magánszemély mondja fel a szerződést, a jócskán megemelt díj miatt. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek ügyében 1985- ben új rendelet született. Leglényegesebb vonasa, hogy az állami tulajdonú helyiségek jobb kihasználására ösztönzi a tanácsokat. E cél érdekében a rendelet pályázati rendszer bevezetését írja elő, mely lehetővé teszi, hogy egy bérlemény megszerzésében bármely állami cég és magánszemély azonos eséllyel indulhat. Újdonság a központi intézkedéshez kapcsolódó nyíregyházi sajátosság, melyet a garázsok használatba vételénél vezettek be. Nem pályázhat garázsra az a városlakó, akinek van saját garázsa, vagy volt, de három éven belül eladta, s azok jelentkezését sem fogadják el, akik már bérelnek garázst Nyíregyházán. A megyeszékhelyen 'többNem csak elasztani, lazdálkadnl Is Pincék, garázsok üresen Éppen senki sem volt otthon, az ajtót is zárva találta, az ablak azonban tárva, nyitva állt. Lipták élt az alkalommal. Beugrott, összeszedett néhány jobb ruhadarabot (irhabundát, velúrdzsekit és mást), valamint magnókazettákat és kétszáz forintot. Összesen tizen-» hétezer forint érték volt nála, amikor találkozott a házigazdával az úton. Mivel nem az övé volt a holmi, hanem a nála lakó férfié. Lipták elhitette vele, hogy megbízásból viszi el. Még aznap este túladott a kazettákon, később a ruhadarabokon Is. / A Nyíregyházi Városi Bíróság Lipták Ferencet tíz hónap börtönre ítélte. Az ítélet jogerős.
