Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-06 / 55. szám

6 Kelet-Magyarország 1986. március 6 Lehetőségek a foglalkoztatásra Mindenkinek előnyős Kooperációs kisüzemek a falvakban Felfedezték az együttműkö­dés előnyeit a megyei 'ipari szövetkezetek is. Jelenleg 13 ipari szövetkezet kooperál szabolcs-szatmári termelő- szövetkezetekkel. Túlnyomó- részt varrodák nyíltak az együttműködések nyomán, de van ahol például forgács-olás­sal, másutt fiaipari munkák­kal foglalkoznak, vagy cipő- felsőrésaekiett készítenek. Fontos szempont a mel­léküzemágak létrehozásánál, hogy viszonylag alacsony be­ruházási összeggel valósulja­nak meg. A kooperáció kliasz- szi-kus formája szerint épüle­tet és munkaerőt a fez ad, gépekről, szakmai irányítás­ról megfelelő munkáról, s a termékek értékesítéséiről vi­szont az iipari szövetkezet gondoskodik. Az együttműkö­dés természetesen mindkét fél számára előnyös. A főz­nek azért, mert .tagjai nem ülnek tétlenül a hidieg hóna­pokban sem. Ha egész éven át dolgozik az üzem, azért a betakanításlban résizt vesznek aiz itt dolgozók. Ráadásul több-kevesebb nyereséget is hoznak a tsz-nek. Persze jól járnak az ipari szövetkezetek is. Hiszen a 'kooperációs üzemekre 'tá­maszkodva olyan munkákat is vállalhatnak, melyeket ed­dig — kapacitás híján — vissza kellett utasítaniuk. Mivel szerte a megyében bevált ez a fajta együttmű­ködés, ezéirt a tervidőszak­ban újabb hasonló üzemek nyitására keresik a lehetősé­get. Nemrég felmérést készí­tett a TESZÖV azokról a fez­ekről, alhol igény és lehető­ség van újabb melléküzem­ágiak létrehozására, illetve a különféle kiegészítő és mei- léktevékenységiek fejleszté­sére. Eszerint jelenleg 37 fez­ben adnának helyet szívesen az Hlyen kezdeményezések­nek. Kapóra jöitt ez ipari szö- vetkezeteánlknek is. Egyelőre ití-z üzem létrehozásáról in­dultok (tárgyalások. Ezen be­lül például a Rakamazi Ci­pőipari Szövetkezet és a ra- mocsaházi termelőszövetke­zet kooperációjában április­ban kezdik meg — (importot is kiváltó! — cipőkellékek gyártását. Javában tart a tár­gyalás a bútoripari szövetke­zet és a szatmárcsekei Hala­dás Tsz között a furnérlapo­kat készítő üzem bővítéséről. A Nagykállói Textilruhá­zati Szövetkezet és a kálló- semjéni Üj Élet Tsz varro­dájában pedig bővítést .ter­veznek. Ez csak néhány a lehetősé­gek közül. Gondot jelent, nem mindig sikerüli megta­lálni a partnert egy-egy mun­kához. Például az Üjfehértói Építő és Faipari Szövetkezet durisolblokkok gyártásához, a Kisvárdai Ruhaipari Szö­vetkezet varrodához keres társat. A Fehérgyarmati Épí­tőipari Szövetkezet tsz-építő- bnigád jelentkezését várja közös építőipari munkák vál­lalására. Van, ahol elegendő pénz híján sízoruil háttérbe az együttműködés. E véllalko- zások megkönnyítéséhez a K.ISZÖV megyei tanácsi tá­mogatás kérését tervezi, hi­szen elsősorban elmaradott területek fejlesztését szolgál­ják a leendő üzemek. (h. zs.) Ötletek lapokból pályáznák a tanácstagok Mohácson tanácstagi pályázati rendszert dolgoztak ki, melynek eredményeként az eddiginél gyorsabb ütemben épülhetnek közművek, szilárd burkolatú utak. A tanácstagok az érintett terület lakóival való megbeszé­lés után pályázatot nyújtanak be a városi tanácshoz egy-egy utca közművesítésére, kiépítésé­re. A tanács anyagilag támogat­ja ezeket az utcaközösségeket, erre a célra ötmillió forintos alapot hoztak létre. A feltételük az, hogy ezek a közösségek anyagilag és társadalmi munká­val járuljanak hozzá a kivitele­zéshez, valamint, hogy szervez­zék meg a lebonyolítást. Nem kicsi a felelősségük, hisz a ter­vezésről, a kivitelezésről, az anyagokról Is nekik kell gondos­kodniuk. Tapasztalataik szerint bevált ez a megoldás. (Dunántúli Napló) TRAKTOROSISKOLA Reprezentatív megjelenésű postahivatal készült el Sóstó- gyógyfürdőn. (jávor) Művészeti hetek Koncert, kiállítás, népművészet A nyíregyházi művészeti hetek ünnepélyes megnyitója március 7-én lesz a Váci Mi­hály Művelődési Központ hangversenytermében. Az egész hónapban látható kiál­lítások közül várhatóan az iránt lesz a legnagyobb az ér­deklődés, amely a megnyitó­val egy időben kezdődik: Szász Endre festőművész munkáit mutatják be. További három kiállítás nyitja meg aznap kapuit: a galériában a 13. miskolci gra­fikai biennálé alkotásaiból összeállított gyűjtemény, a Lenin téren B. Müller Magda fotóművész fényképei, a fotó­galériában pedig a Robert Capa-emlékkiállítás. A hó­nap közepétől ismerkedhet a néző egy speciális művészeti ág, az üvegművesség XVII— XVTII. századi remekeivel a Jósa András Múzeumban. A hónap végefelé pedig a Szász Endre-kiállítás helyé­re egy szintén látványos be­mutató kerül: válogatás a megyénkben élő népi ipar­művészek munkáiból. Négy hangverseny lesz márciusban: sorrendben az ifjúsági fúvószenekar, a nyíregyházi zeneiskola mű­vészpedagógusai, a budapes­ti Kosciuszko Tádé és a nyír­egyházi 4. számú iskola ének­karainak közös koncertjét, valamint a Szabolcsi szimfo­nikus zenekar hangversenyét hallhatják a zenebarátok. A nagyzenekar Dvorák: VIII. szimfóniája, Mendelssohn: hegedűversenye és Liszt: Les Preludes című szimfonikus költeménye előadására ké­szül. Folytatódik a tavaszi pódi­umsorozat, most Tahi-Tóth László és Szombathy Gyula fellépésével. önálló esten mutatja be irodalmi összeál­lítását Schlanger András, színházunk művésze, egy al­kalommal pedig művész-kö­zönség találkozón nyílik al­kalom beszélgetésre az Ott­hon című produkció alkotói­val, Gellért Péter rendezővel, Korompay Valival, Szabó Tündével, Safranek Károly­ival és Csikós Sándorral. A balettkedvelők betekint­hetnek e művészeti ág vilá­gába, előadás és bemutató segítségével, a Primavena csoport közreműködésével. Sokan lesznek kíváncsiak Koós János műsorára, ame­lyet — barátai segítségével — abból az alkalomból ad, hogy negyedszázada van a színpadon. Záróünnepéllyel fejeződik be a több hetes so­rozat: március 29-én a hang- versenyteremben a megye él­vonalbeli amatőr művészeti együttesei adnak műsort: a Nyírség, a KSZDSZ Sza- bolcs-Volán és a mátészalkai Szatmár táncegyüttes. (b. e.) Kérik a kulcsot... A titokzatos tapéta Következik: a postai szolgáltatás Négy éve alakult az a mozgalom, amely a fogyasz­tók érdekeinek védelmét je­lölte céljául. A fogyasztók tanácsa azóta kiterjesztette figyelmét, bővítette felada­tait. Tavaly óta nemcsak a fogyasztókat megkárosítók­kal, hanem a tisztességtele­nül gazdálkodókkal is szem­beszáll. Indokolt esetben gazdasági bírságot is kezde­ményezhet. A zöldség-gyümölcsellátás évek óta beszédtéma. A me­gyei helyzet sem sokban kü­lönbözik az országos tapasz­talatoktól. A termeléssel vi­dékünkön sincs különösebb gond, az értékesítésben azon­ban jócskán akad még ten- • nivaló. Az elmúlt évben legiz­galmasabbnak a lakástéma bizonyult. A fogyasztók ta­nácsa a lakások átadása és minősége körüli — sajnos igen gyakori problémák — okait kutatta. A MÉSZÖV és az OTP képviselőivel kö­zösen arra keresték a vá­laszt, hogyan lehetne javí­tani azon a jelenleg érvé­nyes gyakorlaton, amely sze­rint a lakók már a lakás kul­csát kapják kézhez, s nincs módjukban annak épülését közvetlenül figyelemmel kí­sérni. így bizonyos hibák rejtve maradnak, s kijavítá­suk csak hosszadalmas ga­ranciális viták után érhető el. Nincs lehetőség arra sem, hogy beleszóljanak a tapéta vagy a szőnyegpadló színé­be, mintájába. Mindezeknek következménye a pazarlás. Ezért is javasolta a fogyasz­tók tanácsa: legalább fél évvel az átadás előtt kapják meg a kulcsot a lakások le­endő tulajdonosai. Egyelőre az építkezéseket lebonyolító szervek nem jutottak ez ügy­ben közös nevezőre. A huza­vonának az építtetők látják kárát. A helyzet mégsem re­ménytelen: a tavasz folya­mán újra napirendre tűzik a lakásátadás ügyét. A Fo­gyasztók Országos Tanácsa is tervezi az országos helyzet vizsgálatát. A fogyasztók tanácsa idén is közérdeklődésre számot tartó témákat jelölt vizsgá­lódása tárgyául. A tömeg- közlekedést a postai szol­gáltatások színvonalát, a tüzelőellátás tavalyi gond­jait. A fogyasztók tanácsához bárki fordulhat panaszaival. Mindannyiunk számára fon­tos, hogy a kereskedelem, szolgáltatás valóban olyan legyen, amilyennek lennie kell. (kovács) Nyírcsaholy község új ABC-üzletében az élelmiszereken kí­vül a papír, a vegyi-háztartási és a tartós fogyasztási cik­keket egyaránt megtalálják a vásárlók. (Baján Erzsébet fel­vétele) Meglehetősen szokatlan, de jől bevált módját választotta a trak­torosképzésnek a hernádnémeti Hernádvölgye Termelőszövetke­zet. Az utóbbi években egyre kevesebben választják ezt a meg­lehetősen nehéz pályát, s így minden nagyüzemben nagy gon­dot jelent a kiöregedő, rutinos erőgépvezetők pótlása. Sajnos az iskolák, ahol a fiatalok jogosít­ványt szerezhetnének, meglehe­tősen távol esnek a szövetkeze­tektől, s kevesen vállalják a bentlakást, a tanulást. A szövet­kezet vezetői ezért határozták el, hogy kétévente egy 3 hóna­pos tanfolyamot szerveznek, ahová a környék üzemeiből is lehet jelentkezni. A résztvevők a szövetkezet jól felszerelt mű­helyében ismerkedhetnek meg a mezőgazdaságban alkalmazott gépekkel. Mivel a képzés költsé­ge meglehetősen alacsony, sze­mélyenként 17 ezer forintba ke­rül, a környék szövetkezeteiből mindig sok a jelentkező. (Észak- Magyarország) NŐI barkacsmühely EGERBEN Vitt a posta 840 ezrsf Pártfogásba vett családok Felkutatják a dologtalan apák munkahelyét Az idős embereknek sok­szor egy tisztességgel ledol­gozott élet után is gond a megélhetés, a fiatalok a csa­ládalapítás, pályakezdés ter­heit viselik vállukon. A leg­több problémát mégsem a felsoroltak, hanem a szét­hulló családok adják. Ezért is került sor egy évvel ez­előtt a családsegítő közpon­tok kísérleti jellegű megala­kítására. A kezdeményezés legfonto­sabb jellemzője, hogy nem egyéneket, hanem egész csa­ládokat vesz pártfogásba, fi­gyelmét a család valamennyi tagjára kiterjeszti. Teszi ezt azzal a szándékkal, hogy bármilyen ok miatt válság­ban, netán hátrányos anyagi helyzetben lévő családok minden tagját segíteni tudja. Az országos kísérlethez Szabolcs-Szatmár is csatla­kozott. Megyénkben négy he­lyen alakult családsegítő központ. Nyíregyházán, Szat- márcsekén, Nyírbátorban és Ibrányban az elmúlt év ele­jén vezették be a támogatás ilyen formáját, segítik azóta is a rászorulókat. Az elmúlt év tapasztalatai igen kedve­zőek. Szabolcs-Szatmárban az elmúlt évben összesen 840 ezer forintot vehetett kézhez az a 348 család, akiket a családsegítő központok ku­tattak fel, s juttattak jobb anyagi körülmények közé. Nyíregyházán százötven csa­lád megsegítésére összesen 495 ezer forintot fordítottak, de szervezéssel és pénzzel tá­mogatták harminc hátrányos helyzetben élő gyermek vaj- tai üdültetését is. Nyírbátorban kilencven családnak 212 ezer forintot osztottak ki, ezenkívül segí­tettek betegek kórházi elhe­lyezésében, utazási költség visszatérítésében is. Szatmárcsekén 51 család helyzetén könnyített a szá­mukra kiutalt 43 ezer fo­rint. Legalább akkora hasz­na volt annak a szántási ak­ciónak, melynek keretében a családsegítő kezdeményezé­sére a helyi tsz felszántotta az arra rászorulók kertjeit. Ibrányban 57 családnak 90 ezer forintot osztottak ki. A segítség azonban nem merül — nem is merülhet ki — anyagiakban. Gyermekek intézeti elhelyezése, kórházi beutalás megszervezése, mun­kahely felkutatása az eddig esetleg dologtalan apának, mind-mind a család helyze­tének javítását szolgálják. Sok múlik az új szervezet dolgozóin is. A meglévő le­hetőségek mind jobb kihasz­nálása, újak felkutatása a családsegítő központok, szak­emberek feladata. Kovács Éva Egerben a fából készült játszó­tér környékén egy fakapun sze­rény, rajzolt papírtábla hívja fel a figyelmet egy varrodára. Ez a hely nem olyan mint a többi, bár külsőleg nem sokban külön­bözik tőlük. Itt is cérnák guri- gáznak, ollók csattognak, szövet- darabok hullnak, gombostűk vil­lognak, s három gép is várja, hogy valaki mögéjük üljön, be­kapcsolja, s végigszánkáztassa ide-oda ugráló tűi alatt az anya­gokat. Am itt nem varratnak az asszonyok, nem csináltatják a kosztümöket, szoknyákat, ha­nem maguk készítik el azokat. Ez Eger, s talán az ország egyetlen női barkácsműhelye. Bárki bejöhet, s szerény óradíj ellenében elsajátíthatja az alap­vető fogásokat, a technikát. S ha esetleg a fentiekkel már tisz­tában van, de egy új modellel, is­meretlen szabásmintával nem tud megbirkózni, szívesen segí­tenek neki. (Népújság) EMBERKÖZELBEN A szekszárdi munkásotthon fenti címmel indít egy várható­an nagy érdeklődésre számot tartó sorozatot, azaz közéleti fó­rumot, melynek keretében be­mutatják a megye és a megye- székhely vezetőit. Elsősorban az a céljuk e találkozóknak, hogy az érdeklődők emberközelbe ke­rülhessenek a vezetőkkel, meg­tudhassák, mi foglalkoztatja őket, milyen gondjaik vannak, minek örülnek, hogyan élnek, mit jelent ma vezetőnek lenni. (Tolna megyei Népújság) A tárgyalóteremből Hal helyett lopott birka Halászni indult el egy de­cemberi napon a Lónyai- csatornához az ötvenkilenc esztendős kemecsei Laska Dániel. Nem egyedül, hiszen vele tartott a harminckilenc éves Rácz Pál, az ötvenöt esztendős Laska Dánielné és egy tizenöt éves kislány, R. Edit is. Amikor meglátták, hogy a kanális befagyott, s a jeget nem tudják meglé­kelni, akkor sem jöttek za­varba. Ha már velük volt egy zsák, gondolták, vala­mivel meg kellene tölteni. Kapóra jött, hogy a közelben legelt egy birkanyáj. Köd volt, a juhász nem láthatta az összes állatot, sőt kiabá­lással meggyőződtek arról is — mivel nem kaptak vá­laszt —, hogy a hang sem hallatszik el odáig. Rácz és Laska leereszkedett a töltés oldalába, elmartak egy anyajuhot, s Laska nyomban fültövön is szúrta. R. Edit segített felhúzni a birkát, s beletenni a zsákba. Laskáné pedig közben figyelt, nem jön-e valaiki arra. Otthon megnyúzták a birkát, a hú­son megosztoztak, úgy tűnt 'tehát, hogy sikerrel járt az akciójuk, végül azonban még­is bíróság előtt feleltek a lopásért. A Nyíregyházi Városi Bí­róság a többszörös vissza­eső Laska Dánielt és Rácz Pált nyolc, Laska Dánielnét öt, R. Editet pedig hat hónap szabadságvesztésre ítélte. (Utóbbi három vádlott bün­tetését két év próbaidőre felfüggesztette.) Az ítélet jog­erős. Évtizedeken át súlyos gondot jelentett a termelőszövet­kezeti tagságnak, hogy telenként — munka híján — sokan tétlenül ülve várták a tavaszt. A melléküzemágak létreho­zásával viszont sok tsz-ben sikerült megoldani a tagság téli foglalkoztatását. Főleg azok kapnak e kisüzemekben elfog­laltságot, akik a technológia korszerűsítése miatt kiszorul­tak a mezőgazdasági munkákból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom