Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-27 / 73. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. március 27. Húsvéti hímes tojás m valamikor faluhelyen a húsvéti locsolás ju- w talma a piros hímes tojás volt. A festett, mintákkal díszített tojások ma ú szép számmal készülnek díszként, húsvéti szimbólumként. A húsvéti tojást égyébként — ha egyszínű, ha hímes - így nevezik: piros tojás. Hogy mikor keletkezett, hogyan alakult ki nálunk s tojásadás szokása, pontosan nem tudjuk. De tény, hogy a kiszombori hunavar temető ásatásánál is előkerült egy megkövült hímes tojás, bizonyítván, hogy már az avar korban is ismerős lehetett ez a termékenységvarázsolás. Mert a tojás, amelyben a titokzatos élet lappang, a szaporodás, az élet, a feléledés jelképe lehet. A régi tojáshímek — díszek — mintáiból arra is joggal következtethetünk, hogy varázserejű jelentést tulajdonítottak a mintáknak is. A tojásfestés anyaga természetes növényi festék volt valamikor. A vadalmavagy a cserfa kérge sárga színűre, a vöröshagyma héja barnásra, a büröklé zöldre, a berzseny levele pirosra színezte a tojáshéjakat. Pácolóanyagként timsót, ecetet, savót használtak. A mintakészítés, az „írás” minden faluban egy-két ügyes kezű „íróasszonyra” várt. Egy hegyes fadarabkával — olvadt viaszba mártogatva — írták a tojáshéjra a hímeket. Majd amikor a viasz megkeményedett, hideg festékbe mártották a tojást. S ha a festék rászáradt, ledörzsölték a viaszt. Az így fehéren maradt részek adják a mintázatot. Egy másik díszítőmód szerint meleg festékbe mártják a tojásokat, s utólag —, ha már megszáradt a festék — kaparják ki finoman a mintát, a díszítést. Helyenként az ecsettel való tojásfestés volt szokásban. A tojás mintája tájanként megegyezik a szőttes- és hímzésmintákkal. Képünk is ezt bizonyítja, amely egy Kalocsa környékén készülő hímes tojás születését ábrázolja. j A szebb, tisztább Nyíregyházáért Egyenruhás városvédők Nyíregyháza lakosságának körében két évvel ezelőtt vegyes érzelmeket váltott ki a közterület-felügyelők megjelenése. Mint afféle csodabogarakat, megbámulták a szürke egyenruhás, hivatalos személyeket. Aztán lassan a munkájukat is megismerték. Sokan úgy, hogy az ellenőrök megbírságolták őket. A múltkorában hallottam: két diák „városvédőknek” szólította a felügyelőket. — Ez azt jelentené, hogy a város érdekeit szolgáló hasznos tevékenységük lát» tán kedvezően változott a lakosság véleménye? — kérdezem Teszenyi Józseftől, a közterület-felügyelők csoportvezetőjétől. — Két év alatt jó kapcsolat alakult ki köztünk és a rendre ügyelő városlakók között, amely a lakosság többségét jelenti. Olyannyira, hogy mostanában már egyre többen kérik a segítségünket. A lakosság nagy része megérti munkánk lényegét, amely végső soron az ő városépítő törekvésükkel találkozik. Mi is elsősorban a város tisztaságára és rendjére vigyázűnk. Feladataink közé tartozik például a parkok, közterületek tisztaságának és épségének védelme, a csatornák, tavak és a járdák tisztaságának őrzése. Ellenőrizzük az utak felbontásának jogosságát, de fellépünk a kutyájukat a játszótéren vagy szíj nélkül sétáltatok ellen épp úgy, mint a közterületen italozók ellen is. Ezek mind a városlakók jobb közérzetét és közös tulajdonunk védelmét szolgálják. Ha kell, akkor a vállalatokkal szemben is kezdeményezünk eljárást. Talán kevesen tudják, hogy a közterület-fenntartók hivatalos személyek, így hatósági intézkedésre is jogosultak; igazoltathatnak, sőt akár elő is állíthatják a garázda személyt. Nyíregyházán öt felügyelő tevékenykedik, de mivel ezer helyen is szükség lenne rájuk, a tanácson úgy döntöttek, hogy márciustól további egy fővel emelik a létszámukat. A februári havat hozó télben egyébként azok is találkoztak velük, akik korábban még nem. Sok lakástulajdonoshoz, bérlőhöz kopogtattak be, hogy hogy a renitens autósok elsősorban azt tekintik parknak vagy védett területnek, ahol zöldéll a fű. Jó tudni, hogy a kiemeli útszegély is védett terület, amelyet nem illik rongálni. A viták megelőzésére tagadhatatlan bizonyítékaik is vannak, a helyszíni fényképfelvételek. Tavaly egyébként 1700 esetben szabtak ki pénzbírságot vagy kezdeményeztek figyelmeztessék őket a köny- nyen balesetet okozó hó és jég eltakarítására. Munkájuknak a legtöbb helyen szemmel látható eredményé is tett. Nyáron, az idegenforgalmi szezonban a turisták is gyakran találkoznak majd velük, különösen a vadkempingesek. A közterület-felügyelőket mégis inkább a pénzbírságról jegyzik meg leginkább. Száztól ötszáz forintig terjedő helyszíni vagy befizetéssel leróható pénzbírsággal sújthatják az ezt „kiérdemlőket”. E tevékenységük kapcsára többnyire azok az autó- tulajdonosok emlegették őket, akiket parkrongálás címén büntettek meg. Sokan kétségbe is vonták a felügyelők ítéletének jogosságát. A félreértés forrása az volt. szabálysértési eljárást. S hogy az ítéletük megalapozott volt, annak bizonyítékául szolgáljon a következő adat: szabálysértési határozatot megváltoztató ítélet mindössze 28 volt. Ez a kiszabott büntetéseknek alig két százaléka. Közterület-felügyelők? Városvédők? Bevallom, nekem az utóbbi elnevezés jobban tetszik. Két éve dolgoznak a szebb és tisztább Nyíregyházáért. Jó lenne, ha a város lakói minél kevesebb munkát adnának nekik. Bodnár István Jogosítvány oz MHSZ-től Volán és video A videózás betört az eddig hagyományosnak tartott gépjárművezető- képzésbe. Az idén negyedszázados megalakulását köszöntő MHSZ gépjárművezetői iskola elsőként vezette be tavaly a videoprogramot a képzésben. A napokban értékelték az ország húsz MHSZ-iskolájának szocialista versenymozgalmát; a nyíregyháziak második helyezést értek el. Fekete Miklós alezredes 21. éve vezeti az MHSZ gépjárművezetői iskolát. Kezdetben nem túl sokan jelentkeztek jogosítványt szerezni, a gépkocsi rohamos térhódítása nyomán felértékelődött az MHSZ-nek ez a tevékenysége. Az utóbbi években egyre szorosabb kapcsolatot ápolnak az iskolákkal is. A gépjárműtechnikai szakkörök tevékenysége az úttörőmozgalom sajátos eszközeivel „gyermekközeibe” hozza a közlekedést, az általános iskola nyolcadik osztályában segédmotoros igazolványt szerezhetnek a legügyesebbek. A tanfolyam díját a szakkörösöknek nem is kell megfizetni. A középiskolások, szakmunkástanulók körében is igen népszerű a kedvezményesen szerezhető jogosítvány. Segédmotor-vezetésből évente átlagosan 1200 fiatal, A-kate'góriás, motorra érvényes jogosítványt évente 6— 800 diák, és B-kategóriás, személygépkocsira szóló engedélyt évente 3—400 diák szerez. Egy jó példa: a nagykál- lói Korányi gimnáziumban gépjármű-ügyintézői szak- képesítést is kaphatnak a diákok: érettségi tantárggyá tették ezt a tudnivalót. Nagy gondot oldanak meg ezzel, hiszen hosszú évek óta akadozott ebben a térségben a szakképzett gépjármű-ügyintézők hiánya miatt a szállítás, a fuvarlevelek, menetlevelek intézése a termelő- szövetkezetekben. A sorköteles katonák rendszerint A-, B- és C-ka- tegóriájú hivatalos jogosítványt szereznek az MHSZ gépjárművezetői iskoláján. Ez különösen azoknak a fiataloknak előnyös, akik a civil életben addig nem szereztek szakmát. Leszerelés után a legtöbben hivatásos gépjárművezetőként vállalnak állást. Humánus tett volt, amikor a fogyatékosok évében 35 mozgássérült oktatását végezték teljesen ingyen. Volt, akit ölben vitt fel az oktató az emeleti lakásba .. . A magán-gépjárművezetők az MHSZ kilenc bázisa mellett a kihelyezett osztályokat részesítik előnyben a tanulás során. A megye hét városában, valamint Baktaló- rántházán és Nagykállóban működik kirendeltség, de emellett a nagyközségekben szerveznek még kihelyezett osztályokat, évente általában húszat. Az eredmény pedig hosszú évek kitartó oktatói munkáját dicséri, mert igen alacsony a bukási százalék. Átlagosan egy évben háromezren szereznek B-kategóriás vezetői engedélyt és ezren vizsgáznak eredményesen A-kategóriás jogosítványért az MHSZ-nél. T. K. ( „Betulotoét Dombrádon Világjárás eszperantóval Az eszperantómozgalom Dombrádot is elérte. Olyan lelkes híve és propagandistája van, mint Halmosi Lukács nyug. MÁV-állomásfőnök. önszorgalomból kezdte tanulni ezt a nyelvet, amiben követte felesége és Emese lánya is. A műv. ház keretében már évek óta működtetnek egy felnőtt csoportot. — A mozgalomnak köszönhetem — mondta Halmosi Lukács —, hogy részt vehettem az Angliában megrendezett eszperantó világkongresszuson. Utazásunk során A tárgyalót eremből A pénz nem ingyen jön Hazánkban az utóbbi években nem kívánatos jelenségként tapasztalhattuk, hogy egyre kevesebben foglalkoznak állattartással és ennek következtében nagymértékben megcsappant az állatállomány is. Az pedig mindenki előtt ismeretes, hogy a hús alapvető élelmiszereink közé tartozik. Jelentős erőfeszítések kellenek ahhoz, hogy ezt a folyamatot megakadályozzuk, növeljük az állattartási kedvet. Ennek érdekében egyre magasabb összegű támogatásban, kedvezőbb beszerzésl-értékesitési lehetőségben részesíti államunk az állatokkal foglalkozókat. A tenyészhizlalás biztosításának egyik módszere, hogy hizlalási szerződéseket kötnek állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink az arra vállalkozókkal. Sajnálatos, hogy vannak akik ebben a gyors meggazdagodás lehetőségét látják, s erejüket felülmúló mennyiségben vesznek át állatokat hizlalásra, lelkiismeretlenül gondozzák, sőt magukénak érezve adják, cserélik, saját zsebre dolgoznak. A tlszavasvári Katona Ferenc 1984. november 20-án 163 darab, összesen 176 183 forint értékű sertés hizlalását vállalta úgy, hogy még mellette dolgozni is járt, bár maga Is tisztában volt vele, hogy legfeljebb 120 darab sertést tudna megfelelően elhelyezni. A szerződés értelmében a sertések továbbra is a Kemecsei Állami Gazdaság tulajdonában maradtak, s a gazdaság biztosította az állatok hizlalásához szükséges tápot, azzal a kedvezménnyel, hogy annak az árát a hizlalást követő leadás során vonják majd le. Továbbá a gazdaság azt is vállalta: Katonának sertésenként 70 forintot fizet azért, hogy az állatokat kihelyezésük után állatorvossal megvizsgáltassa, a szükséges védőoltásokat elvégeztesse, és szükség esetén az állatorvosi segítséget igénybe vehesse. Katona azt vállalta mindezért, hogy a sertéseket a jó gazda gondosságával elhelyezi, tartja, hizlalja, és 95—125 kilós súlyban leadja, az elhullást és a kényszervágást állatorvossal igazoltatja, és az eseményeket 48 órán belül bejelenti a gazdaság megbizottj ának. Ezeknek a kötelezettségeknek azonban nem tett eleget, büntető eljárás lett a dolgok végé, sikasztás, hanyag kezelés miatt vonta felelősségre a bíróság. A sertések közül 15 darabot eladott, négyet elcserélt egy borjúért, s ezzel az állami gazdaságnak 20 520 forint kárt okozott, a pénzt pedig a maga céljaira használta fel. Katona az állatok kihelyezését követő egy hónapon belül felvette sertésenként a 70 forintot, egészségügyi munkák díjtérítése címén. Az állatokat azonban orvos nem is látta, az összesen 11 410 forint Is a saját pénztárcáját vastagította. Az állatokat nem helyezte el megfelelően, azokat a hideg télben gondozatlan, vizes-sáros karámokban tartotta. A beteg állatokat sorsukra hagyta, nem hívott hozzájuk állatorvost. A sertéseket nem megfelelően táplálta, nem hogy súlygyarapodást, hanem súlycsökkenést állapított meg nála az ellenőrzés. Mindezeknek az lett a következménye, hogy 49 sertés elhullott. Ezzel Katona 52 920 forint vagyoni hátrányt okozott. Az állatok elhullását nem jelentette sem az állatorvosnak, sem a gazdaság megbízottjának, ezzel meggátolta a gazdaságot abban, hogy időben gondoskodjon az állatok elszállításáról, a kár csökkentéséről. Katona még a kárból egyetlen egy fillért sem térített meg az állami gazdaságnak. , A Nyíregyházi Városi Bíróság a büntetlen előéletű Katona Ferencet jogerősen végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett 8 hónap szabadságvesztésre és 2000 forint pénz mellék- büntetésre ítélte, ezen felül arra kötelezte, hogy 31 930 forint kárt térítsen meg s a sértett állami gazdaság ezt meghaladó kárigényét a törvény egyéb útjára utasította. Dr. Saab» Hálhat országot érintettünk. Voltam Bécsben, Kölnben egy napig. Brüsszelen átmentünk, majd Ostendében szálltunk hajóra. London elővárosában laktam 7 napig. Visszafelé Párizsban töltöttünk egy napot, majd szétnéztünk Svájcban is. A külföldi út mellett látogatást tettek Tiszavasvári- ban, Leveleken és Nyíregyházán. Voltak a Miskolcon megrendezett országos vasutas eszperantó találkozón is. Tavaly ősztől az általános iskolában is megszervezték a csoportot az úttörőkből. Nyírfácska a neve, — eszperantóul: BETULETO. Ezek főleg napközisek és iskolaszövetkezeti tagok. Most vetélkedőre készülnek, mely egyben alapfokú vizsga is lesz számukra. Abban reménykednek, hogy az iskolában fakultatív alapon mielőbb bekerül az eszperantó nyelv oktatása Dombrádon is. (sz. e.) KITEKINTÉS: MEGVEI LAPOKBAN OLVASTUK MADARINVÁZIÖ A Balatonon rég nem láttak annyi vízimadarat, mint a közelmúlt napjaiban. A nádasokkal övezett szélvédett helyeken és a hévforrások környékén a szárnyas vendégek tízezrei ütöttek tanyát, hogy itt vészeljék át az idei tél legzordabb napjait. A vetési ludak sok ezer teknő formájú mélyedést olvasztottak testük melegével éjszakai szálláshelyeiken a jégpáncélt fedő hórétegben. Nagy madárcsapatok költöztek a hévízi csatornához, ahol a langyos víz kedvező életfeltételeket kínál számukra. Itt telel néhány öreg kócsagpár is, amely ősszel már nem vállalkozott a hosszú déli útra. Bala- tonfüreden és a patakbefolyók- nál most is láthatók azok a hattyúpárok, amelyek évek óta a tavat választják téli szállásul. (Somogyi Néplap) HULLADÉKBÓL TÜZELŐ A békéscsabai Szabadság Termelőszövetkezet különféle mező- gazdasági melléktermékekből — szalmából, kukoricából stb. — jó tüzelőértékű brikettet gyárt. Lucernából, füvekből, zöldborsószárból és más növényi részekből pedig állatok etetésére alkalmas kisztet, granulátumot és dzsúszt (sejtnedveket) állít elő. Az üzemben felszerelt gépsorral évente 4 ezer tonna tüzelésre alkalmas brikettet és ezer tonna takarmányozásra használható anyagot állítanak elő. (Békés megyei Népújság) BŐVÍTIK A BARLANGFÜRDŐT Bővítik a közkedvelt miskolctapolcai barlangfürdőt. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat kazincbarcikai építésvezetőségének dolgozói olyan százhatvan méter hosszúságú barlangágat tárnak fel, amelyben a számítások szerint több termálvízzel telt medence is található. A meglévő fürdő a feltárás közben zavartalanul működik, az aknamélyítők az éjszakai órákban .végzik el a robbantásokat. Ügy tervezik, hogy az új barlangágat már az idei fürdőszezonban megnyitják. A termálfürdő hamarosan szaunával is bővül. A kilenc méter átmérőjű, gömb alakú épületben rendezik be. (Észak-Magyarország) PULYKATAPON FACANTENYÉSZTÉS Huszonhét éve foglalkoznak az abádszalóki Lenin Tsz-ben fácánok tenyésztésével, nevelésével, öt hektárnyi területükön jelenleg 16 ezer fácánkakas és -tyúk él. Mindennapi eledelük a pulykatáp, a kukorica és fejes káposzta. Február és március a tojatás időszaka. Ilyenkor a tyúkok tojóbokszokba kerülnek. Egy-egy madár 40—50 darab tojásából 32—35 csibe kel ki. Az idén 13 ezer kisfácánra számítanak. (Szolnok megyei Néplap) RŐMAI SÍRKŐ A JÁRDÁBAN Hosszú időn át egy 1700 éve faragott római sírkövön járkáltak a pécsváradiak. A negyvenszer nyolcvan centiméter nagyságú márványlap a járdába volt beépítve, díszített oldalával a földbe ágyazva, senki sem sejtette, hogy történelmi értékű kövön tapos. Felfedezője a kő földben lévő oldalát díszítő emberi alakokat és írásjeleket látva, nyomban értesítette a pécsi Janus Pannonius Múzeumot, amely meg is vásárolta tőle a leletet. Régészvélemény szerint egy III. században élt római házaspár sírján állhatott a kő. (Dunántúli Napló) BIZTONSÁGIÖV-PRŐBA Az Autóklub a megyei közlekedésbiztonsági tanáccsal közösen „A biztonsági öv életet ment” akciót rendezett. A program keretében az érdeklődők egy NSZK-ból származó készülék segítségével saját magukon tapasztalhatják a biztonsági öv használatának előnyét: egy biztonsági övvel fölszerelt ülés 11 km/órás sebességgel csúszik lejtőn, s az ütközéskor érzékelhető, mekkora rántást véd ki az öv. Ezzel egy időben az MKBT a biztonsági övvel kapcsolatos filmeket vetít, s a résztvevők között autóápolási cikkeket sorsol ki. (Kisalföld) Kisvárdai pillanatkép, márciusi fagylaltozók. (Vincze Péter felvétele)
