Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-15 / 63. szám

XCIII, évfolyam, 63. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1986. március 15., szombat TiÉanáiypolitikai talicskázás Nyíregyházái Láng István akadénikisP az MTA fitltkárának cliadása Megyei tudománypolitikai tanácskozást tartottak pénte­ken délután Nyíregyházán a megyei tanács és a megyei tanács végrehajtó bizottsága mellett működő tudományos koordinációs bizottság szer­vezésében. A tanácsi kezelésű épüle­tek felújítási munkáit sen: tudták teljes egészében elvé­gezni ..985-ben de komolj előrelépés. hogy ügyeletéi szerveztek a különféle köz­ponti berendezések javítá­sára Ide kívánkozik az is hogy meglehetősen sok e lakbérrel tartozók száma összesen 331 ezer.forint í hátralék. Az üzem dolgozó részt rsttek-egyébként a mú­zeum felújításában, az en- csencsi, nyirvasvári, nyircsá szári iskola rekonstrukciójá­ban, illetve tornatermek épí­tésében is. TÜKÖR AZ ELSŐ FÉLÉVRŐL Huszonkétezer diák a középfokú intézményekben Egy kisebb város népességét kitevő diáksereg tanul a megye középfokú oktatási intézményeiben. Az idei tanév első félévének értékelése szerint — melyről a közelmúlt­ban tartottak megbeszélést a megyeszékhelyen — 22 ezer gimnáziumi, szakközépiskolai, szakmunkásképző intézeti, szakiskolai tanulója van a megye középfokú iskoláinak. A diákok többsége — 46,8 százalékuk a szakmunkás­képző intézetekben, csaknem 30 százalékuk gimnáziumok­ban és 23,6 százalékuk szak­iközépiskolában tanul. A középfokú iskolákban egy tanulócsoportra — osz­tályra — átlagosan 32,3 diák jut, ez a szám a megyeszék­helyen a legmagasabb, 34-re emelkedett. A megye bentla- í'kásos intézményedben — di­ákotthonaiban, kollégiumai­ban — 5055 fiatal él, az össz- anulólétszám 23 százaléka. \ középfokú kollégiumok ki­használtságának megyei át­laga 97 százalékos, de egy sor kisebb kollégiumban — Csenger, Tiszáink, Baktaló- rántháza — vannak üres he­lyek is. A megyeszékhelyen viszont közismerten nagy a kollégiumok zsúfoltsága. A féléves tükör azt is mu­tatja, hogyan alakult az is­kolákban a tanulmányi rend, a fegyelem, a tanulási és vi­selkedési morál. Az adatok szerint 353 tanuló maradt ki a középfokú iskolákból, to­vábbra is az első osztályo­sok alkotják a lemorzsolódók zömét. Az első félév ered­ményei alaipján a bukások száma az előző időszakhoz viszonyítva nőtt, egyes isko­lákban a 20 százalékot is megközelíti és itt is az első­sök „vezetnek” A hiányzási grafikon sze­rint a legtöbbet a szak­munkásképzők. majd a gim­náziumok tanulód vannak tá­vol az óráktól, míg jobb a helyzet a szakközépiskolák­ban. A felnőttek levelező, illet­ve esti tagozatos tanulásáról is elkészült a legfrissebb ér­tékelés. Ezek szerint a me­gye 23 középfokú iskolájá­ban van iskolarendszerű kép­zés a felnőtteknek, de to­vább csökkent — mintegy ezerrel — az itt tanulók szá­ma. Jelenleg 3300 felnőtt végzi a munka mellett a kö­zépiskolát, szakmunkáskép­zőt. A legtöbben — 45 szá­zalékuk — a szakmunkások szakközépiskolájában tanul, míg 29 százalékuk a gimná­ziumok különböző osztályai­ban pótolja ismereteit. Vál­tozást csupán annyit tervez­nek a megyében, hogy a zá­honyi felnőtt középiskolás „diákok” tanulását Kisvár­dán kívánják távlatilag meg­oldaná, ahol a feltételek ked­vezőek. A középfokú iskolák köz­ismert tanárhiányáról is szó volt a megbeszélésen. Két évvel ezelőtt 62, tavaly 77 középiskolai tanár hiányzott a megye iskoláiból. Az üres állások fele a gimnáziumok­ban található. Elsősorban ma­gyar és idegennyelv-szakos tanárok hiányoznak az isko­lákból A középiskolákban tapasztalható tanárhiány a következő években még na­gyobb feladatok elé állítja az iskolákat, az oktatási szerveket ugyanis néhány éven belül a középfokú Isko­lákat is elém. a demográfiai hullám, a jelen léginél több diák kopogtat, majd a közép­iskolákban, szakiskolákban. P G. Kun Bélára emlékeztek Nyíregyházán Kun Béla születésének 100. előadásában. Györkei Jenő évfordulója alkalmából meg- kandidátus, a Hadtörténeti emlékező ülést tartottak Múzeum tudományos munka­március 14-én, pénteken társa a száz éve született for- Nyíregyházán az MSZMP radalmár Tanácsköztársaság megyei bizottsága oktatási utáni munkásságáról emlé- igazgatóságán. Varga Lajos kezett meg. Az értekezlet kandidátus, a Párttörténeti záró előadását Feigel Mihály Intézet főmunkatársa Kun docens, a Nyíregyházi Mező- B él áról, a magyar kommu- gazdasági Főiskola tanszék- nisták pártjának alapítójá- vezetője tartotta Kun Béla ról és a Tanácsköztársaság és Szamuely Tibor barátsá- élén betöltött szerepéről szólt gáról. A nyíregyházi papírgyárban áonaerü automata gépsoron gyártják a hullám lemezeiét (Elek EmP. felvétele) Űjíenértón is ülést tartót a tanács vb, és március 26- ra összehívták a nagyközség; közös tanácsot A tudománypolitikai tanácskozás résztvevői. — Láng Ist­ván akadémikus beszél. A tanácskozáson részt vett Varga Gyula, a megyei párt- bizottság első titkára, Ács Antal nyugalmazott proíesz- szor, a Debreceni Akadémiai Bizottság mezőgazdasági szakbizottságának elnöke, a DAB képviselője. A megye tudományos éle­tének képviselőit, az intéz­mények, a párt-,, állami, tanácsi szervek vezetőit Bánóczi Gyula, a megyei ta­nács elnöke üdvözölte. Meg­nyitójában hangsúlyozta a tudománypolitikai célkitűzé­sek jelentőségét, megvalósí­tsuk összefüggéseit a megye további fejlődésével. Ezután LÁng István akadémikus, a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkára tartott előadást „A magyar tudomány és tár­sadalom a nyolcvanas évek­ben” címmel. Előadásában a főtitkár utalt a világ tudományos életében végbemenő folyamatokra, amelyek új követelménye­ket támasztanak hazánkban is a tudományos kutatások, a műszaki fejlesztési progra- mak megvalósításában. Ki­emelte a tavaly decemberben elfogadott KGST komplex tu­dományos-műszaki fejleszté­si program jelentőségét és az ott megfogalmazott felada­tokban való részvételt. Foglalkozott előadásában azzal a jelenséggel is, amely a magyar műszaki-tudomá­nyos teljesítmények valós megítélésében nem mindig segíti az egészséges önbi­zalom megalapozását. Olykor lebecsüljük saját tudományos eredményeinket. Említette egyebek mellett, hogy á kö­zelmúltban eredményesen le­zajlott Vega elnevezésű koz­mikus program megvalósítá­sában a magyar tudományos teljesítmények is jelentősek voltak, magyar szakemberek készítették az űrszonda elektronikus szerkezetét, amelyek kiválóan működtek, elnyerték nemcsak a szovjet és a ..testvéri országok, ha­nem az Egyesült Államok szakembereinek elismerését is. A tudományos kutatók munkájában az önbizalom is fontos, mondta az MTA fő­titkára, majd többek között a hatodik ötéves ten/ tudo­mányos-műszaki eredmé­nyeinek elemzésével folytat­ta beszédét. Hangoztatta, hogy a hatodik ötéves terv­ben elbizonytalanodás, a „túlélés” szemlélete jelle­mezte a tudományos-műszá­ki fejlődést, de a hetedik öt­éves terv első évében már tapasztalható bizonyos el­mozdulás a holtpontról és ezt kell tovább erősíteni. Szólt az országosan ki­emelt kutatási programokról, amelyek megalapozhatják a további fejlődést, igaz a munka java még hátravan, A célszerű energiagazdálko­dás, a biológiai eredetű ener ­giahordozók lehetőségeinek feltárása és jobb hasznosítá­sa éppen a szénhiányok eny­hítésére, az atomenergia to­vábbi fejlesztése, az elektro­nika, számítástechnika, ro­bottechnika, biotechnika és technológiai új útjainak ki­dolgozása mind óriási mun­kát ad a hazai kutatóknak, melyből a megye szakembe­rei is kivehetik a részüket. A tanácskozásit követően a főtitkár szűkébfo körben be­szélgetésen vett részt a me­gye tudományos életenek képviselőivel. Láng István a nap folya­mán beszélgetést folytatott Varga Gyulával, a megyei pártbizottság első titkárával és Bánóczi Gyulával, a me­gyei tanács elnökével. Ellá­togatott a tanárképző főis­kolára, a konzervgyárba, szombaton pedig a Nyírlugo- si Állami Gazdaságban feje­zi be kétnapos megyei láto­gatását. Ismeretterjesztés 47 ezer órán át Jövőre hívják össze a TIT IX. országos tisztújító köz­gyűlését. Ezt megelőzően a helyi, a városi, a megyei szervezetek tartják meg köz- és küldöttgyűléseiket. A me­gyebeli előkészítő munka irányelveiről tárgyalt töb­bek között tegnapi ülésén a TIT megyei elnöksége. Ezt követően tájékoztató hang­zott ei a megyei szervezet 1985, évi tevékenységéről, gazdasági eredményeiről. Ki ­tűnt: az elmúlt évben össze­sen közel ezer előadást, csaknem másfél ezer egyéb rendezvényt — országjárás, tanulmányi séta, laborgya­korlat, kiállítás, távcsöves be­mutató-, tudományos vetélke­dőt stb. tartottak. Három­ezerrel nőtt a megelőző év­hez képest és meghaladta a tizenháromezret a tanfolya­mi foglalkozások száma. Is­meretterjesztésre több, mint 47 ezer órát fordítottak me­gyénkben az elmúlt eszten ­dőben, ami lényegesen meg­haladja a korábbi esztendő eredményeit A megyei elnökség végeze­tül a szakosztályok 1986. évi munkatervéről tanácskozott. A tanácsok napirendiéi Tovább bővítették tavaly Nyírbátorban a település szervezett szemétszállítását és egyre több intézménytől viszik el konténerben a ke­letkezett hulladékot — hang­zott el csütörtökön a városi tanács vb-ülésén, ahol az építőipari költségvetési üzem számolt be az elmúlt eszten­dei munkáról. Nem kevés azonban a gond sem a hul­ladékelhelyezésben, mivel a tervezett új szeméttelep nem készült el. Tovább nőtt a vá­rosban az üzem által gondo­zott közterületek aránya, ez immár több, mint 45 ezer négyzetméter. A parkok gon­dozásában viszont nagy hát­rány, hogy nem mindenhol tudnak locsolni csapok hiá­nyában Szerepelt a tervben a Szabadság tér parkfelújítá­sa is, de nem tudták végre­hajtani /-----------------------------------------­Lassú kikelet H a látom, hogy a busz­ra váró férfi a park fáinak rügyeit vizs­gálja megértem, a türel­metlenségét Késik a ta­vasz Bő kéthetes mar az elmaradása. Nem behozha­tatlan idő, viszont ebből eredően a földművelésben máris összetorlódott a mun­ka. Vannak feladataink, ame­lyek nem tűrnek halasztást. A borsót, tavaszi árpát, zöidsegmagvakat maris vet­ni kellene Körmünkre égett a munka a gyümöl­csöskertekben is. A több mint 20 ezer hektár téli al­mafa metszéséből 3-4 ezer hektár még hátravar és ott van a sorok között < szinte mindenütt) a téli munka része, a nyesedek. Lassú kikeletünkben — e keleti országrészben — »gyet.en dolog van, ami né­miképp megnyugtató Itt nem volt hirtelen olvadás, belvízi helyzetünk nem ka­tasztrofális Van víz ugyan a fi ideken., de nem több mint máskor. A mélyfekvé- sü térségi gondok is kiseb­bek. hiszen a Rétköz, a Be­reg és Szatmár egy éve szinte úszott. Mondják a szakemberek azt is, kalá­szosaink viszonylag jól te­leltek, a tél végi indító mű­trágyázást mindenütt elvé­gezték, így a kenyérgabona iránt joggal nagy a bizoda- lom. A tavasz lenét késik, és az emberek emiatt türel­metlenek. Szeretne már mindenki szántani, vetni, és szeretné ki-ki gyorsan letudni a következő hetek nagy feladatait. A türel­metlenség, a gyors munka iránti óhaj indokolt, a kap­kodás viszont nem. Az idő­járás okozta kiesést nem a lazább technológiai fegye­lemmel, a felületesebb munkavégzéssel hanem a rendelkezésünkre álló •la­pok és órák jobb hasznost tásával lehet behozni. Tö­mörebben, ha időben aka­runk dolgaink regére érni úgy most vasárnap és ün­nepnap is dolgozni keli majd. A fákon, ha lassan is, de már duzzadnak, a. rügyek A levegőben és a föld sza gan is érződik a tavasz. Be ez még nem az igazi Ha jön, ha itt lesz, majd a ked­vünkre való idő, jó ügyünk­nek igazi szolgálója csak egy lehet: c gyorr cselek­vés. 8. t. TiT-minőkség:

Next

/
Oldalképek
Tartalom