Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-15 / 63. szám
2 Ktlft-Hiiyironiig 1986. március 15. DIVATTÁNCVERSENY. Negyedik alkalommal rendezték meg a Veszprém Kupa országos divattáncversenyt és nemzetközi gálaműsort. A győztesek az Europa- és világbajnokságon lépnek majd fel. A vetélkedő, amelynek programja az előzőeknél változatosabb és gazdagabb volt, először kapta meg a táncosok nemzetközi szövetségének közvetlen támogatását. A mintegy kétszázötven szereplő között száz külföldi is fellépett. A zsűriben külföldi szakemberek is helyet foglaltak, s értékelték a break, disco, show dance, boogie, akrobatikus rock’n’roll versenyszámokban előadott produkciókat. Képeinken: Brake-dance — „Tündértánc’’. Fiatalok tavasza F esztiválhangulat uralja történelmi emlékezésünket. A tavasz, a magyar történelem dicső lapjait felütve, már régóta nemcsak a természet megújhodását jelenti. Jelképes értelmet nyert a legszebb évszak, hiszen a magyar nép legjobbjai éppen tavasszal írták be nevüket felejthetetlen tettekkel a nemzet történelemkönyvébe. Ünnepel az ország és ünnepelnek a fiatalok. A sors úgy hozta, hogy 1848- ban a márciusi ifjak álltak a tömegek élére és követeltek szabadságot az élet sok-sok területén. Az 1919-es Tanácsköztársaság már nagy erőpróbája volt az igazságosabb társadalmi rendet akaró kommunistáknak. A Szovjetunió után hazánkban jött létre tanácshatalom, de a belső és külső éllenség gyűrűjében vereséget szenvedtek népünk legjobbjai. A legszebb és legdicsőbb tavaszi ünnepként köszöntjük április 4-ét, amikor valóra vált a magyar nép történelmi álma, kezébe vehette sorsa irányítását. A három tavaszi évfordulót választották a fiatalok a forradalmi ifjúsági napok megünneplésére. Ma is felelevenítik a magyar történelem fontos és jeles dátumait. A történelmi emlékezést a ma dolgainak felülvizsgálatával kötik össze. Az ifjúsági szervezet nemcsak a KISZ XI. kongresszusára készül, hanem új tartalommal akarja megtölteni a mozgalom formai kereteit. Ami jó volt húsz-harminc évvel ezelőtt, nem felel meg a huszadik század utolsó harmadában. A Hanság lecsapolása, a nagy építőtáborozások megmozgatják a mai középgeneráció képzeletét. De a ma KISZ-eseinek más feladatokat szab az élet. A. megváltozott körülményekhez igazítják a mozgalmi munkát. Erről döntenek a májusban sorra kerülő KlSZ-kongresz- szuson. Történelmi felelősségünk megköveteli, hogy az ifjúság legjobbjai eszmékkel, célokkal felvértezve álljanak ki a szocialista társadalom felépítésének ügyéért. Szívügy a szívgondozó A Jósa András kórház gyerntekszívgandozój áriak munkakörülményeire panaszkodott egyik olvasónk. Azt kifogásolta, hogy a rendelő közvetlen közelében építkezés zajlik, hideg a váró, a folyosó. Dr. Vágvölgyi Jánost, a kódház főigazgatóját kérdeztük: mi okozza az áldatlan helyzetet? — A gyermekszívgondozó elhelyezése valóban nem fellel meg az elvárható, ideális körülményeknek — kaptuk a választ. — A februárban megindított átépítési munkák (gyermek intenzív A tárgyalóteremből Késszírás — temetés elén Az ítélet nem jogerős, a vádlott tagad, ezért alábbi ügyünkben nem fogaim ázhatunk egyértelműen, nem állíthatjuk, hogy teljes bizonyossággal így történt a dolog. Amit leírunk, az a megyei bíróság álláspontja az ügyben, amely a tények, vallomások és bizonyítékok mérlegelése után született meg. A harmincegy éves tiszadadai Tóth Károly életének megszokott színtere volt a börtön, sőt az utóbbi időben a fegyház is. Garázdaság és különféle erőszakos bűncselekmények miatt kilencszer ítélték el eddig. Legutóbbi büntetését töltötte, amikor élettársa, L. Anna, a sógorával, vagyis Tóth testvérével állt össze. A családtagok nem merték megmondani az igazságot. mert féltek a következményektől. A pletykák azonban elMeghívó szombatra osztály kialakítása, amely decemberig eltart), átmenetileg a körülmények romlását okozzák. Eredeti elképzeléseink szerint a gyermekszívgondozó átkerült volna a megyei rendelőintézet. régi épületébe. Erre azonban nem került sor, mivel ezen épület rekonstrukciója pénzügyi okok miatt elmaradt. Tart a rendelőintézet munkahelyeinek átcsoportosítása, melynek keretében szeretnénk valamennyi szakrendelés elhelyezését megnyugtatóan megoldani, (k. é.) „Kérjük, szíveskedjék osztályunkat 1986. március 22- én 10 órakor fölkeresni ...” Biz amolyan szabványszöveg, csak a tanácsi dolgozók a megmondhatói, hogy hány ilyet küldenek ki nap mint nap a különböző ügyek szereplőinek, amikor az szükséges, hogy a kérelmező, az ügyfél személyesen is megjelenjen a tanácson. Ha azonban az érintett ügyfél, áki a fent idézett sorokat ikapta, a naptárra néz, elhűlve látja: a megjelölt nap — szombat. „Még ilyet! — fortyan föl — méghogy szombaton menjek ... Hogy gondolják ezt? A szombat pihenőnap nekem is, nem?!” A válasz: éppen ezért. Hosszú évek óta napirendén van már, hogy a különféle szerveknél igen sokan intézik ügyes-bajos dolgaikat napközben — tehát munkaidő aLatt. Ezért vezették be aztán a meghosszabbított ügyfélszolgálatot, amikor a hét több napján este hat óráig állnak rendelkezésre a tanácsi dolgozók — és ezért tartanak például Nyíregyházán szombati ügyfélfogadást is. Az eredmény eddig lesújtó — üldögél az ügyintéző a szobájában, olvasgat, pulóvert köt, vagy éppen a napi munkáját végzi, mert elmaradása van. Ügyfél sehol ... Napközben viszont hosszú sorok állnak az ajtók előtt! A napokban a városi tanács elnöke úgy rendelkezett: a személyesen beidézett ügyfeleket, ha szükséges, hívják be szombatra, vagy éppen hétköznap délután öt órára. Ma, amikor a munkaidő védelme olyannyira fontos — ez igen ésszerű dolognak tűnik. Nem lehet elfogadni a tiltakozást, miszerint „a szombat pihenőnap” — mert hiszen, aki naponta regigeitől délutánig dolgozik, annak a munkahelyén nyilván nem nézik jó szemmel, ha kilépőt kér, mert „a tanácsra idézték”. Mutatja a hivatalos papírt is, lényegében tehát rendiben lenne a dolog — csakhogy az igazolt távoliét is távoliét.. . Aimia bizonyos pihenőnap pedig arra is kiválóan alkalmas, hogy ki-ki a személyes ügyeit ekkor intézze el. A saját ideje és ne a munkaideje terhére.. . (t. gy.) írásunk nyomán Még egyszer a kenyérről Lapunk március elsejei számában „Nagyító . alatt a kenyérellátás” címmel tudósítottunk egy olyan megbeszélésről, ahol a megyeszékhely kenyérellátása szerepelt napirenden. Írásunkban Olvasztó Miklós, a Mátészalkai Sütőipari Vállalat igazgatója sértőnek találta a tudósításnak azt a részét, amelyben az szerepelt: „Nem javult viszont a pékáru, a kifli, a zsemle minősége, oka pedig, hogy a péksütemények nagy részét Mátészalkáról szállítják Nyíregyházára, s mire ideér, deformálódik, elveszti ropogósságát. Ezzel kapcsojutottak Tóth fülébe, s vallatóra fogta testvérét és élettársát. Fivére a szentkép előtt megesküdött, hogy egy szó sem igaz az egészből, így valamelyest megnyugodott. Igen ám, de hamarosan ismét gyanús lett számára ez az egész. Az történt, hogy meghalt a fivére, és a halottasházban L. Anna olyan kijelentést t£tt, hogy ő ezt nem éli túl. Tavaly márciusban temették a másik Tóth fivért, s a tiszadadai tanácsháza előtt gyülekeztek a gyászolók, elintézni a hivatalos formaságokat. A gépkocsi hátuljánál odalépett L. Annához Tóth, s bár nem hallatszott szóváltás közöttük, valamelyikük megjegyzést tett az elhaltra. Ezek után Tóth előkapott a zsebéből egy kést, s ezzel többször megszúrta L. Annát, majd a véres szerszámot bedobta a tanácsháza udvarára. A tanúknak Tóth odaszólt: „Nem láttatok semmit!”, majd értesítették az orvost, aki azonban már nem sokat tehetett, L. Anna a mentőautóban belehalt sérüléseibe. Közben az ötvennyolc éves Lakatos Dezsőné és a hetvenöt esztendős özv". Tóth Károlyné is azt kezdte terjeszteni, hogy L. Anna megszúrta saját magát. Ez a két asszony a későbbiek folyamán felkereste az egyik szemtanút, s arra igyekezett rábírni, hogy ne mondja el, amit látott. A megyei bíróság Tóth Károlyt emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek, s a többszörös visszaeső vádlottat tizenhárom év fegyházra ítélte. A két asz- szonyt pedig hamis tanúzásra felhívás vétsége miatt vonta felelősségre. Lakatosné büntetése tíz hónap fogház (egyben elrendelte a bíróság a rá korábban lopásért felfüggesztve kiszabott héthavi büntetés letöltését is), özvegy Tóthné büntetése pedig fél év szabadságvesztés, két évre felfüggesztve. A tiszadadai szur- kálás ügyében a Legfelsőbb Bíróság hoz majd jogerős határozatot, mivel — özvegy Tóthné kivételével — a vádlottak és védőik fellebbeztek. latban csak annyit, hogy 1985-ben már egyetlen egy kiflit, vagy zsömlét sem szállítottunk Mátészalkáról Nyíregyházára, tehát a minőségi kifogások ügyében vétlenek vagyunk. A Mátészalkai Sütőipari Vállalat ma is kínálati pozícióban van, s szívesen felajánljuk, hogy igen jó minőségű vizes zsemlét, tejes kiflit, vagy akár kilós kenyeret kínálunk a nyíregyházi fogyasztóknak.” Jogos a Mátészalkai Sütőipari Vállalat igazgatójának reklamálása. Sajnos, a tanácskozásról kapott pontatlan információ miatt történt a tévedés, amiért elnézést kérünk a mátészalkai kollektívától. Azóta megtudtuk, hogy a péksütemények a nyíregyházi 1-es számi; kenyérgyárban készülnek. A mátészalkaiak ajánlatát ezután továbbítjuk a megye- székhely illetékeseihez. SZÁMÍTÓGÉPEK A KÖZEGÉSZSÉGÜGYBEN. A KÖJÁL nyíregyházi székhazában a saját és a MEDICOR-tól kapott szá. öntőgépekkel kutató-fejlesztő munkát végeznek. Először fordult elő a magyar járványügy történetében, hogy számítógéppel értékeltek járványt a múlt évben. Nagy Zoltán matematikus és Kiss Edit adatrögzítő adatfeldolgozás közben, (elek) Zsúfolt ABC. délutáni csúcsforgalom. A megszólított fiatalasszony elcsodálkozik. Vem, neki a fogyasztói érdekvédelemről nincs elitélő véleménye. Hacsak az nem, hogy kevesebb a húsz deka pari- zer, amelynek a csomagolópapírjáért is húsárat ■ számoltak. Egy másik asz- szony, rutinos vásárló, szaporán sorolja a sérelmeket: a gyereknek kevesebbet adtak vissza az üveg betétért, az ABC-ben többször észrevették, hogy az egyik pénztáros többet üt a kasszába, és nem mindenütt elég udvariasak a kereskedők a boltokban. Amíg többet fog a ceruza, addig ki-ki saját magának kell, hogy ellenőre legyen. Ne restelljen szólni az eladónak. Ott helyben a legtöbbször a boltvezető rendezi a vitát. De amíg csak magában füstölög a vásárló, nem tudunk segítem mi sem. Pedig a törvény szigora egyre jelentősebb pénzbírságot szab ki a vétkes kereskedőre. Még mindig a régiek A megyeszékhely perem- kerületében idős asszony lép ki a sarki fűszerestől. Jobb a „békesség..." — Szépen hangzik, amit a fogyasztói érdekvédelemről mond. De nézze, nekem holnap meg holnapután is itt kell vásárolnom. Ha beírnék a könyvbe, legközelebb biztos nem kapnék a jobb vagy olcsóbb áruból. Inkább megnézek minden forintot, mielőtt kiadok, de utólag megszégyenítő a boltban reklamálni. Találomra kérdeztünk meg vásárlókat, hogy vélekednek a fogyasztói érdekvédelemről. Nagyon őszintén elmondták gondjaikat, majd azt kérték: ne jelenjen meg a nevük, mert jobb a békesség ... így végképp elesnének a hiánycikknek számító vagy olcsóbb termékektől. Riportalanyaink inkognitó- ját nem fedjük fel. Véleményük mégis elgondolkodtató, hát ennyire ki lennénk szolgáltatva a kereskedelemnek? Ezzel a véleménycsokorral kopogtattunk Váradi Istvánnál, a megyei tanács kereskedelmi felügyelősége vezetőjénél. — Lehangoló lenne, ha mindenki ennyire szemérmesen hallgatna a hiányosságokról. Az utóbbi évek stagnáló vagy csökkenő keresetei, a reálbérek értékének romlása óta az emberek sokkal érzékenyebben reagálnak rá, ha megkárosítják őket. Egy-két-három forint túlszá- molás is felbosszantja őket. A közhangulatot irritálja a visszaélés. Nem véletlenül foglalkozott az utóbbi időben a megyei pártbizottság, a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a kereskedelmi felügyelőség a fogyasztói érdekek védelmével. A konkrét bejelentések mellett átfogó célvizsgálatokat végeznek. Visszatérnek egy téma lezárása után a vitás kérdésekre és egyre szigorúbban büntetnek. Még mindig a régi kereskedőket dicsérik. Az öreg rő- fös, akit senki nem tanított szakszerűen kereskedni, mégis az ujjábán a szakma csín- ja-bínja és szeretete. Molnár Jánosné nyíregyházi háziasz- szony mondta: egész más attól venni, aki szívvel-lélek- kel adja a portékát, mint aki unottan ácsorog a gondola mellett. Több lehetőség — A kereskedő, az építő, az orvos a közfigyelem előterében áll — hangoztatta Váradi István. — Igaz, szidjuk is mindhárom szakma művelőit. Azt nem látjuk, az esztergályos milyen odaadással teszi a dolgát. Tény, a fogyasztónak sokkal több, jogszabályban rögzített joga van, mint azt valójában gyakorolja. Nem állíthatunk mindenki mellé ellenőrt, így marad az önellenőrzés. Már- csak azért is érdemes a visz- szásságot vagy helyben vagy a felügyelőség bevonásával rendezni, hogy ne maradjon kellemetlen benyomása a vevőnek a kereskedelemről. Mert nem általában a kereskedelem a rossz, hanem vannak jó és rossz eladók. A tisztességesen dolgozók érdekében is érdemes a nézeteltéréseket elsimítani. A fogyasztói érdekeket sem úgy általában lehet védeni, hanem a konkrét esetek szabályos elintézésével. T. K. „Holnap is itt kell vásárolaan” Védenénk a fogyasztót, ha...
