Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-08 / 33. szám

Kelet-Magyarország 1986. február 8. Elnök - bizalom nélkül Az önkényeskedés anatómiája Nagyecseden „SZIGORÚAN BIZALMAS" Készült: 9 példányban „Az áfésznél kialakult helyzet igen rossz hatással van a dolgozókra és a lakosság áruellátása is visszaesett. A párt végrehajtó bizottsága úgy foglalt állást, hogy az áfész mindhárom vezetőjétől — az igazgatóság elnöké­től, a főkönyvelőtől és a kereskedelmi osztályvezetőtől — megvonja a bizalmat." Ez a szokatlanul súlyos mondat a nagyecsedi nagy­községi párt-végrehajtóbí- zottság 1986. január 14-i ülé­séről készült jegyzőkönyvből való, és hogy ennek rögzíté­sére egyáltalán sor kerülhe­tett, annak közel négyéves előzménye van. Megverte az elnök... Történt, hogy 1982-ben nyugdíjba ment a Nagyecse­di Áfész elnöke és mivel a községben nem találtak al­kalmas embert az elnöki székbe, Nyíri Kálmánt vá­lasztották meg. aki azelőtt a tunyogmatolcsi tsz állatte­nyésztő agronómusa volt. Az új elnök és a választott ve­zetők között nem alakult ki jó munkakapcsolat, s a mun­kahelyi légkör olyanná váit, hogy a szövetkezet fejlődése megtorpant. Vizsgált a MÉ­SZÖV, a nagyközségi pártbi­zottság, s megállapították, hogy az együttműködés nem jó, javaslatokat tettek a szö­vetkezeti munka színvonalá­nak javítására, aztán — nem történt semmi. Illetve történt. Mivel a szövetkezet vezetői továbbra sem tudtak együtt dolgozni, bejelentések érkeztek több­nyire az elnök ellen szinte minden érdekvédelmi, fel­ügyeleti és ellenőrző szerv­hez. 1982 októberében példá­ul a MESZÖV-höz Nyíri Kál­mán önkényeskedő magatar­tása miatt, 1983. január 26-án pedig az szb-titkár tett beje­lentést, mert megverte az el­nök, s amikor a MÉSZÖV elvégezte a vizsgálatot, 56 oldalnyi papírra volt szük­ség, hogy leírják: mennyi a gond a Nagyecsedi Áfésznél, és hogyan lehetne azokon ja­vítani. Egy utóvizsgálat 1984-ben újból megállapította, hogy tarthatatlan a helyzet a ve­zetők között, az elnök két év alatt sem tudott szót érteni közvetlen munkatársaival. A MÉSZÖV 1984. február 17-én tájékoztatót készített a szö­vetkezet vezetésében tapasz­talt zavarokról. Ebben ele­mezték a hiányosságokat, to­vábbra is elmarasztalták az elnököt vezetői tevékenysége és alkalmazkodóképességének hiánya miatt. A tájékoztató két megoldást javasolt: az egyik, hogy a küldöttgyűlés vonja felelősségre mindhá­rom vezetőt, a másik pedig az elnök felmentését indítvá­nyozta. A küldöttgyűlésen nem ismertették ezeket a ja­vaslatokat, s ez egyben azt is jelentette, hogy a vezetésben semmi nem változott... Nőm jár munkába, gyakran részeg 1984 végén érkezett beje­lentés a megyei népi ellenőr­zési bizottsághoz, amelyben leírták az áfész vezetői kö­zötti ellentéteket, azt, hogy a szövetkezet belső élete egyre rosszabb, romlik az eredményesség, az elnök rendszertelenül jár munká­ba, gyakran részeg, barátait jogtalan előnyökhöz juttatja, ellenőrizhetetlen a sertésfel­vásárlás és a jószágtartás, indokolatlanul növekedett a személygépkocsi használata és a gépjárművek javításá­nál is többet számol a kis­iparos, mint amennyi azért a munkáért jár. A vizsgálatot természete­sen elvégezték és a bejelen­tések nagy részét igaznak ta­lálták. Meggyőződéssel írták tehát a következtetések közé. a szövetkezetnél tapasztalható hiányosságok, szabálytalan­ságok egyértelműen a veze­tés gyenge színvonalához ve­zethetők vissza. A szövetke­zet elnökének vezetői mód­szerei, kereskedelmi, szakmai ismeretei, gyakorlati jártas­sága kevésnek bizonyult ah­hoz. hogy a nehezedő gazda­sági feltételek mellett a szö­vetkezet fejlődését biztosíta­ni tudja. Szakmai ismereté­nek hiánya és emberi maga­tartása miatt vezető munka­társai fenntartással fogadták. Pedig sok mindent megtett az elnök, hogy a hozzáértés hiánya ne derüljön ki róla. Tehetetlenségét például szak- irodalomból ollózott előter­jesztéssel próbálta álcázni, amit környezetében tudomá­nyos igényű munkaként állí­tott be. Az előterjesztést a MÉSZÖV elnöksége megtár­gyalásra alkalmatlannak ta­lálta. Nyíri Kálmán azonban következetes volt: önkénye­sen és hamis érvekkel tavaly március 28-án saját alapbé­rét 2700 forinttal megemelte de a szövetség véleményét öt hónappal később kérte. Közben újabb bejelentés érkezett a Mátészalkai Népi Ellenőrzési Bizottsághoz, amelyben leírták: a nagy­ecsedi felvásárlótelepről el­tűnt több mint százezer fo­rint értékű burgonyát az el­nök megfagyottként elszá­moltatta, selejt juhokat vá­sárolt, melyek többsége meg­döglött és a sütőüzemnél megállapított leltárhiány el­számolásánál is szabályelle­nesen járt el. A bejelentés teljes egészében igaznak bizonyult, így aztán a Mátészalkai Népi Ellenőr­zési Bizottság a Mátészalkai Városi Tanácsnak azt java­solta. hogy kezdeményezzen fegyelmit Nyíri ellen, az igazgatóságnak, hogy vonják vissza a törvénysértő határo­zatot, a MESZÖV-nek pedig, hogy kezdeményezzék a szö­vetkezeti vezetés alkalmassá­gának felülvizsgálatát. A vizsgálatot — sokadszor — ismét elvégezték. Az áfész vizsgáló bizottsága például 22 dolgozót hallgatott meg. Az egyik ezt mondta: „Nyíri elvtárs olyan állapotban volt. hogy nem lehetett vele tár­gyalni. Részeg volt. Két hé­tig sem lehetett látni." A MÉ­SZÖV képviselője: „A SZÖ- VOSZ vezetőképző iskolából bejelentés érkezett a megyei szövetséghez, hogy az elnö­kök számára rendezett érte­kezleten Nyíri Kálmán hétfő­től péntekig részeg volt." Eltarolni a figyelmet A szövetkezet elnöke ter­mészetesen érezte, hogy sok gond van. ezért fegyelmi el­járást kezdeményezett a ke­reskedelmi vezető és a fő­könyvelő ellen, hátha ezzel eltereli magáról a figyelmet. Aztán vádaskodó levelet írt a MESZÖV-höz. amelyben néhány szövetségi dolgozót megrágalmazott, ám amikor a népi ellenőrzési bizottság ülésén megkérdezték, konk­rétan mi is volt bejelenté­seinek alapja, nem volt haj­landó válaszolni. Nyíri Kálmánt tehát alkal­matlannak találták a szövet­kezet vezetésére az illetékes szervek, a szövetkezet dol­gozóinak nagy része, s ezért foglalt állást úgy a nagyecse­di nagyközségi párt-végre­hajtóbizottság, hogy tőle, to­vábbá a bajok előidézésében közreműködő kereskedelmi vezetőtől és főkönyvelőtől megvonja a bizalmat. Erre a január 14-i végre­hajtó bizottsági ülésre meg­hívták Nyíri Kálmánt is, de ő — bár előző nap még dol­gozott — nem ment el, mondván, hogy beteg. Az ál­lásfoglalást tudomására hoz­ták, sőt — nagyon humánu­san, s talán szabálytalanul — azt is felkínálták neki, hogy mondjon le elnöki funkció­járól, hathónapöá felmondá­si időt fizetnek neki és segí­tik abban, hogy munkát ta­láljon magának. EUontámadás... Nyíri nem ezt tette, ha­nem rászedett négy munka­társát: keressék fel a szövet­kezet dolgozóit, hogyha kül­döttértekezlet elé viszik az ügyét, akkor ne engedjék őt leváltani, hanem ismét őt válasszák meg elnöknek. Az­óta már tudomására hozták, hogy a küldöttgyűlés sem erősítheti meg elnöki széké­ben, ha megvonták tőle a bi­zalmat, de minden bizony­nyal nem is emelkedne any- nyi kar a magasba, ahányra neki szüksége volna. Mert a szövetkezet dolgozói érzik legjobban, milyen mértékben romlott meg a munkahelyi légkör, a falu lakói pedig azt, hogy míg másutt évről évre javul az ellátás, Nagyecse­den minden egy helyben ma­rad. Balogh József Ipartörténeti műemléknek számít a deme- cseri keményí­tőgyár víztor­nya. Az 1916 körül épült víz­tornyot felújí­tották. A 300 ezer literes tar­tályból látják el a gyárat és a lakótelepet víz­zel. (Elek Emil felvétele) Fehérgyarmaton az új 120 négyzetméter alapterületű gyógyszertárban jő körülmények között dolgoznak a gyógyszerészek, fogadhatják a gyógyszerkiváltékat. _ Felvételünk a gyógyszerkikészíto részben készült. (Elek Emil felvétele) Józanul... Fólia, vetőmag olcsóbban Közeledik a tavasz, javá­ban tartanak a szerződéskö­tések kistermelők és felvásár­lók között. A megye fogyasz­tási szövetkezetei különböző kedvezményekkel igyekez­nek fokozni a termelő ked­vét. Az Áfész-ek által nyújtott segítség sok esetben az állami támogatáshoz kap­csolódik. Az állattartásban most leg­nagyobb sikere az anyakocák kihelyezésének, valamint a nyúltenyésztésnek van. A törzsnyúl darabonkénti ára 300 forint, de a 150 forintos kedvezményt bárki igénybe veheti. Évente 30—35 ezer sertést vásárolnak fel a termelők­től a megyei fogyasztási szö­vetkezetek. Az e téren nyúj­tott különféle támogatások között jelentős helyet fog­lal el a fuvarkedvezmény, amelyet nemcsak az állatok szállításánál, hanem a takar­mány fuvarozásánál is igénybe vehetnek az állattar­tók. A zöldség- és gyümölcs- termesztésben jelentős sze­rep jut a kistermelőknek. El­sősorban azoknál a termé­keknél van nagy szükség munkájukra, amelyek kézi munkát igényelnek. Legtöbb kedvezményt a szakcso­portok tagjai élveznek, kö­zöttük is elősorban azok, akik a bogyós és csonthéjas gyömölcsök termesztésére vállalkoznak. Újdonság a ri­biszke, a fekete és piros egyaránt kedvelt. Az új tele­pítéshez szükséges ültetvé­nyek Hajdú megyéből érkéz- , nek. Jelentős állami támo- , gatásban részesülnek, akik jj egres termesztésére szánják el magukat. Kötelezettségük, j hogy a megtermett gyümöl- f csőt a szerződést megkötő • Áfész-nek kell leadniuk. _ A í tavalyi uborkaszezon nem | sok örömöt hozott a kerttut- I lajdonosoknak. Hogy a tér- j melési kedv ne csökkenjen, a < támogatásnak különféle mód- I ját vezették be. A kedvez- { mény első formája már a vetés előtt igénybe vehető. | Az uborkamag ára hat- és tízezer forint között változik. A magok vásárlásánál azon­ban csak az ár felét kell a termelőnek kifizetnie, de ar­ra is van lehetőség, hogy a Debreceni Konzervgyárral kötött megállapodás szerint a tavasszal átvett vetőmag árát a termelés átadásakor | rendezik. Az a termelő, aki I egyéves szerződést köt fő- | Ha alatti zöldségtermesztés- í re, már a tavaszi bevásárlás- j kor élvezheti az állami támo- | gatást: fóliát és tartóbordá- i kát a fogyasztói árnál 40 szá- I zalékkal olcsóbban kaphat. A fogyasztási szövetkeze­tek különböző módokon se­gítik a velük szerződést kötő : kistermelőket. A támogatás formája szövetkezetenként változik. (kovács) jakincsen abban semmi Iwl szégyen, ha éberen figyeljük a szom­szédaink mindennapos életét. Most szereztem tu­domást arról, hogy Bul­gáriában a februárt „jó­zansági'1 hónappá nyilvá­nították. Az ötlet minden­képpen józan megfonto­lásra vall. Nem azért, amiért gon­dolják. Nem azért, mert pontosan most jött el a pohár nélküli köszöntök évadja, nem is azért, mert pohár nélkül a hosszú kö- 1 szöntök is elmaradnak, t hanem azért, mert a hó- 1 nap szervezői bölcs előre- » látással a februárt válasz- j tották. Tessék elképzelni, j ilyen különbséget jelent í például egy megrögzött ) iszákosnak, hogy a hosszú j harmincegy napos január- j ban ihat. Február csak hu- j szonnyolc nap, amit megint | egy hosszú március követ. I Ráadásul, ezt így mondták | nekem, a legnépszerűbb [ névnapok a bolgár naptár f szerint nem februárra es- j nek. Mindazonáltal örültem t a hírnek, mert elkezdő- 1 dött valami olyan, amit i nálunk is ki lehetne pró- \ bálni. No nem utánozva a S testvéri ország gyakorta- j tát, ők már a februárt ki­szúrták maguknak, hanem tiszteletteljes javaslatom: j mi tegyük ezt március- \ ban. Bizalmasan meysú- \ gom, hogy se Zoltán, se Sándor, se József, se Be­nedek nevű jó barátom nincsen. (bartha) Betörés fényes nappal Mint egy méhkas, olyan volt a város. Fényes nappal törtek be ugyanis üres laká­sokba a város különböző pontjain, amikor a 'gyerme­kek iskolában, a szülők mun­kahelyükön voltak. Már nem is elsősorban az értékek fél­tése okozott izgalmat, inkább az: mi lesz, ha hazaér a a gyermek, s épp ott a be­törő . . . Ki&várdán ugyanis az elmúlt időiben tőhtént néhány olyan bűncselekmény, ami az országban sem fordul elő még évtizedenként sem. ★ Amikor január 28-án a rendőrséig közölte Jaszovics Bála 30 ,éves kisvárdai lakos­sal, gyanúsítottként hallgatja ki, azt mondta: ő nem köve­tett el semmit. Csak három nappal korábban egy régi is­merőse kereslte meg. s elpa- naszolta, hogy egy nagy mar­haságot csinált. Vett 6000 fo­rintért aranyat, de az asz- szony tudta nélkül, s most jó volna túladni rajta. Elvitték az aranyakat az óráshoz, aki azt mondta, értékes holmik, de ő nem vette meg. És mit mondott a régi is­merős, Matyi László 46 éves kisvárdai lakos? Először semmit, illetve hogy ő sem­mit nem csinált, aztán két nap múlva egy újabb kihall­gatáson, hogy őszinte vallo­mást akar tenni, mert ami­kor őrizetbe vették, ittas volt és nem gondolkodott. Aztán bevallotta, hogy öt lakásba tört be, elmondta azt is, hogy honnan mit vitt el és így megoldódott a rejtély. Ez a történet persze ko­rántsem ilyen egyszerű. Ma- tyiék. sokkal bonyolultabban csinálták, s végül az vezetett lebukásukhoz, hogy megpró­bálták eladni azt az aranyat, amelyet a tsz-elnök otthoné­ból loptak. Aztán segített a nyomozásban az is, hogy az első három helyről csak ita­lokat vittek el, s a gyanúsí­tottak köre a részegesekre, a csavargókra szűkült. Az ék­szerek már arról árulkodtak, hogy bátorodnak a betörők, mert néhány napig nem ju­tott nyomukra a rendőrség. Végül is kiderült, hogy a betörés és az aranyak érté­kesítése három volt kisiparos lelkén szárad1. Matyién, aki jónevű, jó mesterembernek tartott és köztiszteletben álló parkettás volt. valamint Ja­szovics Béla és Szűrös István vízvezeték-szerelőkén, akik az utóbbi időben már csak ittak, s foglalkozási rovatuk­ba azt írhatták, hogy foglal- kozásnélküliiek. Most már megnyugodhat­nak Kisvérda lakói. A janu­ár 10-én elkezdett betörés­sorozat öt esemény után vé­get ért. a tetteseket elítéli majd a bíróság. Talán hama­rabb is véget érhetett volna azoniban. ha azok. akik lát­ták, hogy a munka nélkül csavargó reszeges emberek aranyat árulnak, s erre fel­hívták volna a rendőrök fi­gyelmét. Mert az ő lakásuk is veszélyben volt. míg Ma- tyiék szabadon voltak. ló hírek kistermelőknek _2 ____

Next

/
Oldalképek
Tartalom