Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-08 / 33. szám
1986. február 8. Kelet-Magyarország 3 Új Reflektor Magazin Nyíltan, reálisan JOGGAL ELŐZI MEG MOSTANÁBAN felfokozott várakozás az Űj Reflektor Tv-magazin jelentkezéseit. Őszinte és nyílt hangvételével, problémaérzékenységével adásról adásra egyre több nézőt ültet a képernyők elé ez a műsor. Ilkei Csaba és „csapata” napjaink legégetőbb kérdéseit feszegeti; azokra keresi a válaszokat, amelyek a munkásembert éppúgy foglalkoztatják, mint a diplomás értelmiségit. Meg is találják a feleletet a műsor készítői, mi köziben meggyőződhetünk róla, hogy olyan objektívvei dolgoznak, amely a legbonyolultabb problémákat is reálisan tárja elénk. A legutóbbi, csütörtök esti jelentkezés fontosságát növelte, hogy a közelgő szakszervezeti kongresszusra irányítottak a nézők millióinak figyelmét. Dicsérhetnénk e különkiadás kiváló szerkesztési munkáját, melynek nyomán úgy éreztük: ez a műsor valóban él, lüktet, — de ezúttal nem a szakmai megoldásokra akarunk kitérni. SZÉPEN HANGZÓ ELVEKNEK, deklarált igazságoknak kell visszaadni a tekintélyét, — fogalmazott például egy szakszervezeti bizalmi a munkapadnál. Felesleges bizonygatnunk, hogy nagyon sok munkatársa helyett is vélekedett így, hiszen tízezrek érzik, vallják: amikor az új társadalom építésébe kezdtünk, a közösségi örömökért lelkesedett szinte valamennyi dolgozó. Akkor még a szó .nemes értelmében élt bennünk a kollektív szellem és vállt vállhoz vetve dolgoztak tízezrek, százezrek az eredményekért. S mit látunk manapság? — tette föl önmagának a kérdést az idézett bizalmi. Például azt, hogy műszak után mindenki rohan a maga dolgára, a megélhetés, vagy a mind jobb megélhetés kényszere hajtja az emberek jelentős részét. Ám nemcsak akkor hajtanak erőn felül, ha a család kénjeiéről van szó, de akkor is, amikor a szomszéddal versengenek a színes tévéért, a tóparti telekért, vagy a költséges nyugati kiruccanásért. Belüliről jött az elgondolkodtató vélemény: valahol mégiscsak megálljt kellene parancsolni a nem kívánatos tendenciáknak, de korántsem hatalmi szóval és nem adminisztratív eszközökkel, hanem a meggyőző emberi s,zó melegével. Rangot kellene újból adni az együttes cselekvésnek, mert a közösség ereje ma is a legfontosabb erő, s ezt csak az érti igazán, akit már valaha felemelt nehéz helyzetében a kollektíva. EZ CSAK EGY KIRAGADOTT példa az Üj Reflektor végig érdekfeszítő műsorából, melyben később kendőzetlenül szóltak a szakszervezeti munka formalitásairól, arról, hogy ez olykor egyet jelent a bélyeg beragasztásával, vagy a faliújságra tűzött üdülési tájékoztatóval. A műsornak keretet adó beszélgetés Baranyai Tiborral, a SZOT főtitkárával szerencsés megoldás volt. Bár a riportok önmagukban is meggyőzőek, cselekvésre ösztönzőek voltak, a főtitkári kommentár, kiegészítés szélesebb társadalmi méretekben tette általánossá az egyes jelenségeket és válaszolt meg szinte . valamennyi kényes kérdést is. Így esett szó a nyugdíjak reálértékének megőrzéséről éppúgy, mint arróL, hogy van-e és ha igen. milyen jellegű a vita a szak- szervezet és a kormány között nálunk. Summázatként: az Űj Reflektor Magazin csütörtökön kora este sikerrel tudta felkelteni érdeklődésünket a szakszervezetek jövő héten összeülő kongresszusa iránt. A. S. A 25. számadás Kisvárdán Nehéz év, nagydíjjal Országos jó hírneve volt és van a kisvárdai Rákóczi Termelőszövetkezetnek. Egykor a burgonya, a dohány, az alma tette naggyá a tsz-t, ma sertéstenyészetükről ismertek leginkább. 1985 sikerei közé számít, hogy az Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron elnyerték a sertéstenyésztési nagydijat, emellé a kan- és kocasüldők aranyérmet kaptak. 1961-ben 5 millió forintnyi volt a közös vagyon, ma 105 millió. Az alakulást követő évben a kifizetett munkabér nem énte el a 3 millió forintot. most 1985-.ben.'összesen 24 millió forint volt 288 aktív tag keresete ... — Az elmúlt évi gazdálkodásunkat sok minden rontotta. Nem kedvezett az időjárás, a szabályozás, termékeinknél a piac értékítélete: így a befektetett munka nem hozta meg a kívánt eredményt. Mindezeket nem önmagunk igazolására. vagy felmentésére mondom, de a búza hektáronként fél tonnával, a burgonya 5,5 tonnával termett kevesebbet, mint 1984-ben. Az alma a korábbi 17,8 tonnás hektáronkénti átlaggal szemben csak 9,9 tonna volt. .. Űj érdikeltségi forma Summa-suimimárum az elnöki beszámoló jót csak az állattenyésztésről és a melléküzemágakról mondhatott. Az állattenyésztési főágazat 5 millió forintos nyeresége arra volt jó, hogy ellensúlyozza a növénytermesztés veszteségeit. Végeredményben a kisvárdai Rákóczi Tsz 1 millió 197 forint nyereséggel zárA belvizes év nálunk és a hasonló adottsá- I ■ gú termelőszövetkezetekben egész biztosan veszteséghez vezet, míg ha szárazság van, akkor el- evickélünk valahogyan” ... — Szilágyi János, a mátészalkai termelőszövetkezet elnöke mondta ezt azon a tanácskozáson, amelyen a megye gyenge adottságú és alacsony hatékonyságú közös gazdaságainak vezetői és párttitkárai gyűltek ösz- sze a közelmúltban. A panaszok áradata, hogy stílusosak legyünk, nagyrészt a víz körül örvénylett, amely rendszeresen és visz- szatérően visszaveti a gazdálkodást. A Kraszna különben neuralgikus pontja és kiindulása számos veszteségokozó tényezőnek. Ahogy Graj- czárik György vállaji elnök fogalmazott, náluk is rajta áll vagy bukik a gazdálkodás eredményessége, sőt néha még nem is teljesen rajta, hanem mellette. Az áradat ugyanis a román határon természetadta és ásott utakat mellőzve, egyszerűen csak a mezőn érkezik. Szinte várható volt, hogy Mészáros Gábor, a nagyecsedi itsz-elnök is csatlakozik az előtte szólóhoz. Meg is tette, mégpedig türelmetlen közbeszólás formájában, amely így hangzott: „és az Ecsedi- láp, Gyurikám?'' Tavaly az Ecsedi-láp tényleg megmutatta mit tud, és nemcsak Ecseden, de Tyúkodon, Porcsalmán, és még „ahol érte". Nem csoda, hogy az is fél a belvíztől, akit még csak fenyeget, vagy csak Víz a pincében úgy érzi, hogy fenyegeti. Ez derült ki Papp János fé- nyeslitkei elnök szavaiból. Környékükön épül a sza- bolcsveresmarti víztározó, és amióta kiderült hogy épül, azóta félnek egjrfoly- tában. A felszólaló abszolút demokratikus módon felhozta magával szemben az ellenérveket is, hiszen úgy látszik megvitatta már „vizes” szakemberekkel a dolgot. A tervezőmérnökök szerint semmi veszély nem fenyeget. Ök helyben viszont az évtizedes tapasztalatoknak hisznek. A volt párttitkár pincéje Dögében mindig megtelt vízzel, ha magas volt a Tisza vízállása. Ez a pince pedig ismét jelez ... A veszteségek mérhetőek, még akkor is ha szinte mérhetetlenek Ahelyett, hogy a szavakkal játszanánk, idézzük fel Csongrádi Zoltán íbrányí elnök kijelentését: „egy ev alatt nem Most zárszámadás van. Sorban a 25. és ünnepi. Február 6-át írunk, Dorottya napja van és hideg. Néphit szerint ez jó, nem lesz tartós a tél. A közgyűlés színhelyére, a városi művelődési házhoz Papról busszal, a helybeliek gyalogosan érkeznek. HA kellene a vetésre A volt gyalogmunkás, most járadékos Kocsis József épp azt mondja el, mit tapasztalt a téli határiban: — Szép a vetés, csak egy kis hó kellene rá. Erdei munkán jártam, akkor láttam, ütött sárga folt is van a búzában ... Akik hallgatják a szót, Mi- kita János, Kovács Lajos, Ács János és a többiek helyeselnek. Hó kellene a vetésre és a termelőszövetkezetnek a tavalyinál egy jobb esztendő. De hogyan érzik magukat a papi emberek a Rákóczi Tsz-iben azok után, hogy pár éve kényszerből egyesültek? — Most már jól. Ez a másod ik házasságunk, ettől rosz- szablb sohase legyen. Mert volt korábban Papon az Űj Élet Tsz. Az egyesült a petri butultunk egy tonnát". A Rétköz ugyancsak pocso- iyás földjein ennyi volt a gabonafélék termésátlagának csökkenése a tavalyelőtti szárazabb esztendő után. Ennyi, vagy még több másutt, ki hogyan tudta utolérni a percekben mért lehetőséget, amikor a talaj járható, művelhető. Hosszú lenne felsorolni valamennyi gazdasági vezető és párttitkár hozzászólását, összefoglalásként most csak annyit, hogy az idézettektől nem sokban tért el természetük, csak helyi sajátosságok voltak De hát hol nincsenek? N em kevésbé volt érdekes Szlávik Lajosnak. a vízügyi igazgatóság vezetőjének válasza. Megmagyarázta, hogy a Kraszna csatornának készült, és folyó lett belőle, aminek az esésén emberi erő nem változtathat, mint ahogy az Ecsedi-lápén sem. Pontosan felsorolta, hol mennyi műtárgjr építésére van lehetőség és főleg pénz. Száz szónak is egy a vege, a jelenlegi vízhelyzeten a közeljövőben nem várható gátszakadásszerű áttörés. Az, hogy a nagyecsedi muzeális jellegű gőzszivattyú is üzembe áll ismét, jelzi, hogy mindent megmozgatunk. Esik Sándor Eszmecsere közgyűlés előtt. és a nyírlövői tsz-szél, nem volt jó. Ez jobb. bár minden házasság egy-egy leégés .. . A művelődési házban már sokasodnák a*z emberek, közeledik a számadás órája. Zsinkó János és Korbács István tsz-alapitók, az egyik 86. a másik 81 éves, örülnek a találkozásnak. — Sokat kellett dolgozni, de mi hozzá voltunk szokva. Akkor is dolgoztunk, ha a munkaegység keveset ért . . — Én minden voltam a tsz-iben — mondja Korbács István —, dolgoztam dohányban, burgonyában. Én voltam még kazalrakó is. Nem mindenki érti azt a mesterséget és nem is szereti mindenki csinálni. Én szerettem. Többet a holnapról — Nem bánták meg. hogy tsz-tagok, hogy akkor 25 éve alapító tagok voltak? — Már hogy bántuk volna meg! Csak lehetnénk újra fiatalok. Most. Amikor már jobb, sokkal jobb a paraszt- embernek Zsinkó János alapító tag. ta az évet és felélte tartalékait. Ezért is hangzott el a terv ismertetőben: — A tartalékaink elfogytak. a .követelmények viszont nőtték. 1986-ban úgy kell dolgoznunk, hogy 5,5 milliós nyereséget érjünk el. Ennek érdekében továbbfejlesztjük az állattenyésztést, elsöbbséA számadás rituáléja a Himnusz, szavalat és a megnyitó. Tóth Anikó, aki Heltai Jenő Szabadság című versét mondja, nagy sikert arat. Egy sor a versből: „Szabad csak az, akit nem rettent a holnap” — mottója lehetne az ünnepi közgyűlés egészének. Mert miről is beszél Bodzás Árpád, az elnök. Többet a holnapról, a jövőről, de úgy, hogy tiszteleg a tegnap hőseinek, a tsz-ala- pítóknak. —- Ma már csak 249-en élnek aizok közül, akik a tsz-t 196Írben itt Kisvárdán és Papon megalaikítottáik. Az alapítók közül 27-en még dolgoznak, aktív tag jai a termelőszövetkezetnek. A legnagyobb eredménye a termelőszövetkezetnek, hogy 25 év alatt egyszer sem volt veszteséges, de többször kiváló és oklevelekkel elismert gazdaság. Számok is elhangzanak. Asszonyok a széksorokban. (Jávor L. felvétele) get élvez a .takarmánytermesztés, kiemelt szerepe lesz a növényvédelemnek. A gyümölcstermelésben új érdekeltségi formát alkalmazunk . . . A terv teljesítésében számítanak a jobb, a fegyelmezettebb munkára. Vezetői magatartásnak szabták a jobb szervezést, a türelmet és az emberséget. Ne legyenek megalap ozat lan. kezdeményezések, elvtelen kedvezmények és könnyítések. Szigorú normák ezek. de szükségesek A zárszámadás megtörtént. Ahogyan illik, az arra érdemeseket jó szóval dicsérték, kitüntették. A művelődési ház elnéptelenedett, de az utcákon még sokáig voltak láthatók az ünneplőibe öltözött, a .tsz dolgait beszélő emberek Seres Ernő Kérdezték a képviselőt Menni? Maradni? E lmarasztalják-e az igazgatót, ha nem oldja meg az ifjúsági parlamenten elhangzott és különösebb anyagi nehézségbe nem ütköző javaslatot? — tették fel a kérdést Nyírmadán, az ifjúsági fórumon. A fél hatkor kezdődő és a késő estébe nyúló beszélgetésnek a májusban sorra kerülő KISZ-kongresszus adta meg az alaphangot. A fiatalok elmondták: ilyenkor minden érdekelt fél hangot ad óhajának, mit vár a kongresszustól. Ám a nyírmadai fiatalok azt is megfogalmazták., nem mindent „fentről" kell várni, amíg „lejut”. A helyben kitalált, elhatározott és következetesen végig vitt ötleteknek zöld utat adnak a KISZ felsőbb szervei is. Már ha tudnak róla — tették hozzá —, mert sokszor tanúi lehetünk, hogy elsikkad a jó ötlet az „elvárásoknak” megfelelőre fésült jelentésben, vagy a bürokrácia útvesztőiben. S ezért is kérdezték a fiatalok, hogy számonkérik-e valamikor az első számú vezetőt, ha a nyilvánosság előtt elhangzott ígéretét nem teljesiti. Kongreszusokkal, fontos közéleti eseményekkel teli elmúlt év után a KISZ májusban tekinti át az elmúlt öt esztendő munkáját. Nagyobb hangsúlyt helyezünk ilyenkor a „tudatos" politizálásra. Pedig a nyírmadai ifjúsági fórumon is többen kifejtették: nem kell szervezett fórumra várni. Fontos kérdéseket meg lehet vitatni buszon, a munkapad mellett, a boltban. Helyi és országos, kis és nagy gondok megvitatására nemcsak a politikai vitakör a legmegfelelőbb fórum. Menni vagy maradni ? — tették fel a kérdést a fiatalok a vásárosnamé- nyi KISZ-titkár, Szűcs Gyula beregi képviselő előtt, aki már a parlamenti üléseken is érzékelhette a település rangjának fontosságát. Hétköznapi dolgokat emeltek a politika rangjára, amikor elsorolták: hiába a 40 százalékos téli vásár, ha a városba száz forintért buszozik be a falun élő ember Nem az a baj. hogy nem csillogó neonreklámokat látnak, hanem, hogy nem jutnak a boltban gumicsizmához, kerti kapához, divatos ruhához. Pedig Nyírmada még sokkal előnyösebb helyzetben van. mint az aprófalvak túlnyomó többsége a megyében. Márpedig a községek népességmegtartó képességét csak az értelmes élet feltételeinek bővítésével lehet elérni — hangsúlyozta több hozzászóló. A február 5-i ifjúsági fórumon a fiatal értelmiségiektől elvárt, differenciált követelményekről is elmondták tapasztalataikat a fiatalok. Hangot kapott a pályakezdők jogos türelmetlensége, a mozgalmi munkájukat hátráltató megélhetési gondok megoldása. Végül azzal az érzéssel állhatták fel, hogy nem valahonnan messziről kell a sült. galambot várni. hanem helyben olyan — minőségi munkával szerzett — tekintélyt kialakítani, amire „fent" is odafigyelnek ■| T. K.
