Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-05 / 30. szám
2 Kelet-Magyarország 1986.február 5 Rövidesen átadják Fehérgyarmaton a Kelet-magyarországi Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében épült új lakásokat, (elek) Lakás, járda, üzletsor Szépülő városkép Ismét a hátunk mögött hagytunk egy esztendőt, s gyűrkőzünk, az idei se sikeredjen rosszabbra a tavalyinál. Tartsunk azonban most egy kis pihenőt, vegyük számba a múlt évi eredményeket, gondokat és tekintsük át az idei esztendő feladatait városunkban. A számvetésre dr. Prekn Lajos, a városi tanács vb-titkárát kértük. — Nehéz, de eredményekben gazdag éiv van mögöttünk — kezdte. — Egy sor olyan épülettel gyarapodtunk, amelyek átformálták a város arcát és tovább sikerült javítani az ellátás színvonalát. S ez nemcsak a városlakókat érinti, hanem a környékbeli településeken élőket is, altók közül .naponta több százan keresik fel a gyarmati üzleteket, intézményeket. A rendelkezésünkre átló pénzösszegek gyakorlatilag nem haladták meg a korábbi összegeket, de tavaly igen okosan sikerült gazdálkodnunk. Nagy súlyt fektettünk a helyi erőforrások kiaknázására, és jelentős segítséget kaptunk a lakosság tói is. — A fehérgyarmatiak huzamosabb ideje tekintélyes társadalmi munkát végeznek. — A múlt évben sem volt másképp. Á tervet például 126 százalékra teljesítettük, a 6,7 millió forint azt jelenti, hogy a gyarmatiak csaknem 800 forint értékű társadalmi munkát'végeztek fejenként. Városhoz való ragaszkodásukat egyébként jól példázza, családonként előbb 800 forintos településfejlesztési hozzájárulást szavaztak meg Végül a tanács csak 600 forintot fogadott el, hiszen tudjuk, hogy az itt élők vállát a szokásosnál jóval nagyobb adósság nyomja. — Mivel gyarapodott a város? — Azt hiszem a lakások kn.l illőik kezdenem. Elkészüli) harmincöt családi ház, s felépült huszonnégy OTP-s, illetve huszonhat szövetkezeti lakás, harminchét tanácsi bérlakás pedig befejezés előtt áll. Itt a városközpontban hozzákezdtünk további hatvanhat OTP-s lakás kivitelezéséhez és kialakítottunk nyolcvanhat újabb családi telket, ahol a közművesítés Az oldalt összeállította: BALOGH GÉZA még a kora tavasszal megtörténik. A tavaly elkészült OTP-s lakások alatt egy sor üzletet nyitunk, egyebek mellett húsbolt, tejivó, falatozó, Patyolat-szalon várja majd az emlbereket. műszaki átadásukon már túl vagyunk. A nagy ABC-vel szemben új gyógyszertár épült és nagy örömünkre sikerült enyhítenünk a kollégiumaink zsúfoltságán, tízmillió forintos költséggel átalakítottuk a volt járási bíróság épületét, ahol nyolcvan középiskolást tudunk elhelyezni. — Mire számíthatnak ebben az évben a fehérgyarmatiak? — Olyan látványos sikerekre, minit tavaly nemigen, ám ez korántsem azt jelenti hogy megáll a város fejlődése. Már tavaly megkezdődtek az új, tizenkét tantermes általános iskola előkészítési munkálatai, ezek az idén tovább folytatódnak, csaknem tizenötmillió forint jut majd erre. Már említettem a nyolcvanöt telket, az építkezők bizonyára elégedetten fogadják a hírt, a közművesítésre hatmillió forintot szánunk. Természetesen tovább folytatódik a városközpontban a lakásépítési program, az idén .költözhetnek be harminchét tanácsi bérlakásba a lakók, s dolgoznak az építők a már szóba került hatvanhat OTP-s lakáson is. — Gyarmaton már hosz- szabb ideje gond a járdák rossz állapota. — Ezért is döntöttünk úgy, hogy ezentúl minden évben legalább egymillió forintot fordítunk a helyzet javítására. E munkában már korábban is rengeteg segítséget kaptunk a lakosságtól, az idén is számítunk közreműködésükre. Versenyképes ipar HA CSAK PUSZTÁN A VÁROST NÉZZÜK, akkor az itt élők találhatnak elég ipari munkahelyet. Ám a vonzáskörzettel együtt már — tetszik, nem tetszik — arról kell beszélnünk, hogy a legnagyobb erőfeszítések ellenére is viszonylag kevésnek bizonyul az ipari munkahely Ráadásul Fehérgyarmaton is érvényes, hogy csakis a versenyképes ipar él meg. az olyan termelés, amely keresett áruk előállításával foglalkozik, olyan áron, amely egyrészt a biztonságos értékesítést teszi lehetővé, másrészt megfelelő jövedelmezőséget ad Az előbbiek — mint általános megfogalmazás — sajnos nem minden üzemre egyformán értendők. Bonyolítja a képet, hogy az ipari szövetkezeteken kívül tulajdonképpen csak gyáregységi, üzemi szervezetben dolgoznak a városban, pusztán végrehajtó szerepet kapva, így kevés a helyiek beleszólása a gyártmányszerkezet alakításába, a termelés megújításába. Ennek láthatjuk jó és rossz példáit a gyakorlatban. Hiszen amilyen kedvező, hogy az Ipari Műszergyár újabb bővítésen gondolkodik, a Mezőgép a Tajga lakókocsikkal biztos profilt ért el, annyira nyugtalanító, hogy az evőeszközgyárban kihasználatlan kapacitások vannak, egyáltalán nem érik el azt a szintet, amit előzetesen terveztek. Tavaly több, mint félmii- liárd forint értékű termék, a termelés egyharmada exportra került a város iparából. Az exportarány elégedettségre adhat okot, hiszen megegyezik az országos tendenciákkal. Azonban vannak pontok, ahol már kellemetlen eltérésekre figyelhetünk fel. Ilyen a bérek alakulása. Hiszen egyre inkább kevés az, hogy önmagához képest mindenütt emelkedett a kereseti színvonal, ha ugyanezt országos összehasonlításban kevésnek találjuk. Ez pedig újra figyelmeztető jel: csakis megfelelő bérekkel lehet a jó munkásokat megtartani. REÁLISNAK KELL LENNÜNK, tudjuk, hogy a mai nehézségeket egyetlen tollvonással nem lehet megszüntetni. A következő években a foglalkoztatási feszültségek továbbra is fennmaradnak. Azonban ez nem lehet gátja az ipari termelés színvonala emelésének. (1. b.) Kulturális program Az ezerszemí lány Február első jelentősebb kulturális eseményére városunkban 10-én kerül sor, amikor a Metripond fehér- gyarmati üzemében Kállay Bori és Ó. Szabó István — a debreceni Csokonai Színház művészei — az „Űrinők és úriemberek” című zenés kabarét mutatják be. Egy héttel később a Népszínház művészei szerepelnek a városban. Délután a gyerekeknek Zelk Zoltán— Szervánszky Endre Az ezerszemű lány; míg 18-án este Buhovcan Mielőtt a kakas megszólal című színművét — Nem, volt ez a falu rögtön város, előbb csak a neve volt az. Hogy a városból város Legyen igazán, hogy olyan legyen, mint amilyennek az itt lakó egy várost elképzel, nagyon sokat kellett, kell még változnia. Nagyon jól tudja ezt az asztalosipari szövetkezet kollektívája. Pedig nagy részünk nem is gyarmati, hanem a környékről kél útra nap mint nap . De hát a hely kulturális és gazdasági központja mindannyiunknak kedves. Nagyon jó a kapcsolatunk a tanáccsal. Tisztában vannak vele, hogy ránk mindig számíthatnak. Ha pedig olyan feladat vár ránk a társadalmi munkából, amelynek eredményét magunk is élvezhetjük, annál nagyobb kedvvel megyünk. A focipálya előterét — lehet vagy 240 meter hosszú — mi csináltuk meg, a szabad időnkben. Igaz, hogy magunknak is, hiszen együtt szurkol ott minden gyarmati és nem gyarmati. A másik ilyen „mindenki és magunk hasznára” megmozdulásunk volt a Tavasz utcai óvoda, ahol babaházakat készítettünk. Szatmári stílusban természetesen, hadd ivódjon a vérükbe az apróságoknak, hol élnek, hova születtek Szebb tavaszok Én nehezen is tudnám elképzelni mire mennénk a közösség ereje nélkül. Tizenhat esztendeje vagyok munkásőr, szakaszparancsnokként állok egy csoport élén. A polgári életben ugyanígy számítanak ram sokan, felelek emberek sorsáért, boldogulásáért. Tanácstagnak választott a szűkebb lakóhely, a Tömöttvár utca és környékének polgársága. Alakul, formálódik a hely, ahol élünk, a munkahely is. Ha tartanánk magunkat a betű szerinti lehetőségekhez és centire mérnénk mennyit dolgozunk, sivár világban élnénk Emlékszem, rá például, hogy az új pártbizottság belső famunkáit is soron kívül elvállaltuk. Pedig hivatkozhattunk volna erre is, meg arra is .. . Milyen szép is lett . . Mi szövetkezetiek, lehetünk vagy kétszázan, jó alanyai vagyunk a veradó- mozgaiornnak. Én magam, is már nem is tudom hányadszor adok vért. Megkaptam a Kiváló Véradó kitüntetést. erre vagyok a legbüszkébb, mert tudom, hogy ezzel biztosad megmentettem néhány ember életét. Nem kisebb dolog persze a lakóhelyért végzett munka sem, így nem is akarom kisebbítem a megyei tanács Társadalmi Munkáért plakettjének értékét, amelyet már kétszer kaptam meg. Hálás vagyok én is és munkatársaim ts minaen elismerésért, és boldog, hogy minden tavasz szebb Gyarmaton valamivel az itt élők keze nyomán. Kajdi Bélának, az Asztalos és Vasipari Szövetkeze* elnökének szavait lejegyezte: adják elő a művelődési központban. A növekvő közönségigényre számítva február 21—24. között antikvár könyvvásárt rendeznek a művelődési otthon földszinti klubjában. E hét végén farsangi jelmezbálra is sor kerül az úttörők részvételével. Két nappal később, 24-én a vásárosnamé- nyi nyugdíjasok látogatnak Fehérgyarmatra. Február végi vendég a Holborne együttes, mely rézfúvós kamaramuzsikával érkezik a fiatalokhoz. Március 5. újból a gyerekeknek ígér jó szórakozást. Délelőtt és kora délután cirkuszi elemekkel tűzdelt gyermekműsorban láthatják a „Süsü sárkány” című összeállítást. Másnap az Országos Filharmónia programjaként a Szabolcsi szimfonikusok adnak keresztmetszetet Mozart: A varázsfuvola című operájából n múlt év számokban — Városunk iparának. ; termelési értéke ötödével nőtt, elérve az 1,4 milliárd forintot. A nyereség 34 százalékkal emelkedett. 550 millió forint értékben szocialista, 44 milliós értékben tőkés piacra kerültek a város üzemeinek termékei. — A múlt évben száznegyvennel több munkás dolgozott a, város és vonzáskörzetének üzemeiben, mint az azt megelőző évben, Az üzemek 480 szakmunkástanuló* foglalkoztattak. Az év során 6—7 százalékos bérfejlesztésre kerít*t sor. A bérszínvonal 54—55 ezer forintra emelkedett. — Közel hétszazan dolgoznak a kisiparban a városban és körzetében. Főfoglalkozású kisiparosként 394 munkaviszonya mellett 167. nyugdíjasként pedig 54-en állnak a lakosság szolgálatában, a többiek alkalmazottak, összes termelésük 110 millió forintot tett ki tavaly. — A kedvezőtlen körülmények hatására a vonzáskörzet termelőszövetkezeteinek árbevételi tervébe várhatóan 300 millió forint jelentkezik hiányként. Említésre érdemes nyereség Csegőld, Jánkmaj tis és Kisar termelőszövetkezeteinél képződött. — A kisárutermelő gazdaságok mintegy 2500, vá, gómarhát és 20 ezer vágósertést értékesítettek. A növekvő tápárak, az értékesítési gondok, ellenére nem csökkent számottevően az állattartási kedv, közel 200 vemhes üsző és megközelítően ezer vem-, hes koca kihelyezése várható az idén is. — Elismerésre méltó munkát végeztek az erdő- gazdaság dolgozói. Túlteljesítették fakitermelési és nyereségtervüket. Jelentős mértékben javult a dolgozók szociális ellátása. Nyereségük eléri a 12 millió forintot és 12 százalékos bérfejlesztést valósíthattak meg. — A szatmári Afész-ek árbevétele megközelítette az 1,2 milliárd forintot, az 1984. évi 1,15 milliárddal szemben. A nyereség 8 százalékkal emelkedett, elérte a 41 millió forintot A nyereség- szint így a 3,32 százalékról 3,45 százalékra növekedett. — A nehezebb megélhetési lehetőségek ellenére tavaly tovább nőtt a takarékossági kedv, a betétállomány 560 millió forintra emelkedett. Az íí júsagi hetét 35 millióról 41 millió forintra növekedett, ami idővel köny- nyíti majd az önálló lakáshoz jutás esélyeit. ^ ______________J ' Ésik Sándor Farsangi lakodalom Szatmárban. A fehérgyarmati városházán a hét végén megköttetett az 1986-os farsangi szezon első házassága. Szigeti Bertalan és Tóth Gyöngyi jó kedvvel fogadta a városi KISZ-bizottság titkára, illetve a munkaadók gratulációit. A vőlegény a Fehérgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ KISZ titkára „búcsúztatására” a KISZ-es fiatalok is eljöttek, (m. k.)
