Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
4 Kelet-Magyarország 1986. február 1. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése A termelés és a ráfordítások alakulása (Folytatás az 1. oldalról) Az ipari termelés öt év alatt 12 százalékkal, az utolsó évben 1 százalékkal nőtt. A VI. ötéves terv 19—22 százalékos növekedést irányzott elő. Az ipar nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása öt év alatt a bruttó termelésnél valamivel gyorsabban nőtt, de 1985-ben ez a cél nem valósult meg. Az ötéves terv céljainak megfelelően az ipari termékek értékesítésében emelkedett az export aránya. 1985- ben rubel viszonylatba 38 százalékkal, nem rubel elszámolásokba 14 százalékkal több ipari terméket exportáltak, mint 1980-ban. Az egyes ipari ágazatok, szakágazatok fejlődése differenciált volt. Az ipari termelés kb. kétharmadát képviselő szakágazatok termelése öt év alatt kisebb-nagyobb mértékben bővült, egyharmadu- ké nem változott vagy csökkent. A központi feljesztési programok által felölelt területek többségénél a termelés fejlődési üteme meghaladta az ipari átlagot. A terv előirányzatától eltérően a termékmegújítás lassú volt. Az iparban foglalkoztatottak száma öt év alatt több mint 100 000 fővel, 7 százalékkal csökkent. 1984-ben és 1985-ben a létszámcsökkenés, a korábbi évi 2—3 százalékról 0,5—0,6 százalékra mérséklődött. A létszámcsökkenés lassulásában szerepe volt a vállalati gazdasági munka- közösségek megjelenésének. Az 1981—1985 években az ipari termelés hatékonysága javult. A javulás főként a tervidőszak első négy évét jellemezte, és lényegében a munkatermelékenység növekedéséből származott. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1985-ben 18 százalékkal magasabb volt az 1980. évinél. Az egy órára számított termelés öt év alatt 33 százalékkal nőtt. Az energiaforrások között a szénihidrogének aránya az 1980. évi 63,6 százalékról 1985-ben 59,9 százalékra csökkent, úgy, hogy a kőolaj aránya számottevően mérséklődött, a földgázfelhasználásé kissé emelkedett. A gépipar termelése 1985- ben 18 százalékkal haladta meg az 1980. évi színvonalat. ö,t év alatt legnagyobb mértékben a viszonylag kisebb anyag- és energiaigényű híradás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeripar termelése emelkedett. A tervidőszak folyamán nagymértékben fokozódott a gépipar exportcélú termelése. Az építőanyag-ipar a tervidőszak első négy évében 4 százalékkal növelte termelését, 1985-ben 3,8 százalékkal csökkent az ágazat kibocsátása, így az öt évvel 'korábbi szintnek felelt meg. Az építőanyag-ellátás az időszak folyamán nem volt egyenletes, 1985-ben a kínálat meghaladta a keresletet. Aiz élelmiszeripar termelése az elmúlt öt évben 11 százalékkal emelkedett. Az ágazat a lakosság igényeit kielégítette. s emellett termelésének több, mint egyötödét exportálta. 1985-ben 72 500 lakás épült az országban, ezzel lényegében elkészült az öt évre előirányzott 370 ezer lakás. A mezőgazdasági termékek termelése a VI. ötéves tervben az előző öt év átlagát 12 százalékkal meghaladta és ezzel a tervben előirányzott növekedés alsóhatárát érte el. 1985-ben mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés termelése elmaradt az előző évitől. 1985-ben 14,8 millió tonna gabona termett, 6 százalékkal kevesebb az 1984. évi rekordmennyiségnél. öt év alatt 9 millió tonnával, 14 százalékkal több gabonát takarítottak oe a gazdaságok, mint az előző öt évben. A több termés a hozamok növekedéséből adódott, a vetésterület 4 százalékkal csökkent. 1985-ben az állatállomány csökkent: a szarvasmarha-állomány 7 százalékkal, a sertésállomány 10 százalékkal, a juhállomány 13 százalékkal. Az 1985. év végi sertésállomány így is meghaladta az ötéves tervben előirányzottat. A mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek kivitele a tervidőszak folyamán 34 százalékkal emelkedett. Rubelelszámolásokba 30 százalékkal, nem rubelelszámolásokba 36 százalékkal adtak el többet 1985-ben, mint 1980-ban. A mezőgazdasági nagyüzemek alaptevékenységen kívüli tevékenysége az 1981— 1982. években gyors ütemben emelkedett, 1983 óta a növekedési ütem mérséklődött. A mezőgazdaság állóeszköz-állománya a VI. ötéves tervidőszakban szerény mértékben emelkedett. Több gabonatárolót helyeztek üzembe és nőtt a kapacitásuk, több sertésférőhelyet építettek, mint az előző öt évben. Termelő infrastruktúra A közlekedési vállalatok és szövetkezetek 1985-ben az előző évivel közel azonos, az 1980. évinél 3 százalékkal kisebb tömegű áruit szállítottak. Az áruszállítási feladatok mérséklődése elsősorban a vasúti közlekedést érintette, amiben jelentős szerepe volt a tranzitforgalom visz- szaesésének. 1982-től a belföldi szállítási teljesítmények is mérséklődtek. A távolsági forgalomban szállított utasok száma 1985- ben az 1980. évitől 11 százalékkal maradt el. A helyi személyszállítás utasainak száma öt év alatt 11 százalékkal emelkedett. A növekedés a vidéki városokban és a helyi közlekedési járatokkal ellátott községekben következett be. A személygépkocsi-állomány több mint 40 százalékkal emelkedett, és 1985 végén meghaladta az 1,4 milliót. 1982-től magánfuvarozók is részt vesznek a közúti személy- és áruszállításban. A posta és távközlés beruházásaira a VI. ötéves terv folyamán számottevően többet fordítottak, mint az előző tervidőszakban. A távbeszélő-ellátottság így is csak mérsékelten javult. A távhívásba bekapcsolt főállomások aránya az 1980. évi 76 százalékról 1985-ben 81 százalékra emelkedett és 27 helyett 84 ország érhető el távhívással. A rádióműsorok vételi lehetősége URH-sávon jelentősen javult. Emellett a Petőfi rádió is megkezdte szte- reóadáscik sugárzását. A kiskereskedelmi hálózat fejlődéséihez az állami és szövetkezeti üzletek kapacitásának bővülése, valamint a magánkereskedők számának növekedése is hozzájárult. 1981—1985. években környezetvédelmi beruházásokra mintegy 25 milliárd forintot fordítottak, 8 milliárd forinttal, 44 százalékkal többet, mint az előző tervidőszakban. Különösen a vizek minőségének megőrzésére fordított összegek emelkedtek számottevően. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A tervidőszak folyamán a kivitel a behozatalnál lényegesen gyorsabb ütemben emelkedett. 1985-foen a kivitel mennyisége 27 százalékkal, a behozatalé 6 százalékkal volt több az 1980. évinél. Az áruforgalmi egyenleg, a kedvezőtlen áralakulás ellenére számottevően javult. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink meghatározó tényezője a tervidőszak folyamán a szocialista országokkal folytatott tervszerű együttműködés volt. A nem rubelelszámolású forgalom alakulását a tervidőszak folyamán az egyensúlyi helyzet javításának követelménye határozta meg. Különösen fokozódott e követelmény jelentősége az 1981—1982-ben kibontakozott nemzetközi hitelválság idején. A tervidőszak folyamán, a forgalom összetételéből adódóan a behozatal árszínvonala mindkét viszonylatban nagyobb mértékben emelkedett, mint a kivitelé, a cserearány öt év alatt 8,2 százalékkal romlott. A külgazdasági egyensúly javításában fontos szerep ju tott a nemzetközi idegenforgalomnak. 1985-ben 15 millió külföldi látogatott Magyarországra, 1,6 millió fővel több, mint az előző évben és 1 millió fővel több, mint 1980-ban. A külföldiek többsége, 1985- ben kereken háromegyed része, szocialista országból érkezett. Vállalati beruházásból és külföldi hitelből minden eddigi tervidőszak idegenforgalmi beruházásait meghaladó fejlesztések valósultak meg. Beruházás, műszaki fejlesztés A népgazdasági beruházások összege 1985-ben 236— 237 milliárd forint volt, ösz- szehasonlító áron számolva 17 százalékkal kevesebb, mint 1980-ban. Ezen belül a szocialista szervek beruházásai 190—191 milliárd forintot tettek ki, volumenük az elmúlt öt év alatt 22 százalékkal csökkent. A lakossági beruházások emelkedtek. A Vl. ötéves tervidőszakban a szocialista szervek beruházásaira kb. 935 milliárd forintot fordítottak, közel 100 milliárd forinttal kevesebbet az ötéves tervben előirányzottnál, de mmtegy 30 milliárd forinttal többet az éves tervek előirányzatánál. A szocialista szervek beruházásain belül, az előző tervidőszakhoz viszonyítva a fő termelő ágazatok — ipar, építőipar, mezőgazdaság — együttes aránya csökkent, a termelő infrastruktúra ágazataié együttvéve emelkedett, a nem anyagi ágaké nem változott. A népgazdaság állóeszközállománya az öt év alatt több mint 1000 milliárd forint értékű új állóeszközzel gyarapodott, ezen belül a szocialista szervek üzembe helyezett beruházásainak összege mintegy 900 milliárd forintot tett ki. A beruházásokon belül nőtt az építés aránya. Ebben, az építési árak átlagosnál nagyobb mértékű növekedése mellett, szerepet játszott az, hogy emelkedett az építés- igényes infrastrukturális beruházások aránya. A befejezett beruházások megvalósítási ideje a tervidőszak során lényegében nem változott, továbbra is hosszú. A beruházások tényleges költségei általában meghaladták az eredetileg tervezettet. Tudományos kutatásra és műszaki fejlesztésre öt év alatt mintegy 125 milliárd forintot fordítottak, a belföldön felhasznált nemzeti jövedelemnek átlagosan 3,5 százalékát. A kutatási, fejlesztési ráfordítások kétharmadát a termelő ágazatokban, ezen belül több mint felét az iparban használták fel. 1986. január elsején az ország népessége 10 640 000 fő volt, 0,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban és 0,7 százalékkal kevesebb az öt évvel azelőttinél. A népesség 1981-ben kezdődött fogyásának egyik oka a születések számának, illetve arányának csökkenése. A születési arányszám alakulása összefügg azzal, hogy a szülőképes korú nők száma öt év alatt 14 ezerrel, 0,6 százalékkal csökkent. A népességszám csökkenésének másik összetevője a magas és emelkedő halálozási arány. 1985-ben a népesség fogyásának üteme valamelyest lassult. 1985-ben 130 000 gyermek született, 5000-rel több, mint 1984-ben. Az ezer lakosra jutó élveszületések száma az 1984. évi 11,8-ról 12,2-re emelkedett. 1980-ban 13,9 volt ez az arány. A születések számának növekedéséhez az 1984-ben módosított és az 1985. év folyamán bevezetett népesedéspolitikai intézkedések is hozzájárultak. 1985-ben és a VI. ötéves tervidőszakban az aktív keresők száma csökkent. A mérséklődés egyrészt azzal függ össze, hogy a nyugdíj- korhatáron felüliek közül egyre kevesebben folytatnak aktív kereső tevékenységet, másrészt azzal, hogy a munkavállalási korú népesség száma osökken. 1986. január 1-én az aktív keresők száma 4 877 000 fő volt, 36 000 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban és 138 000 fővel kevesebb az öt évvel azelőttinél. Arányuk az ország népességén belül némileg visz- szaesett, az öt évvel korábbi 46,8 százalékról 45,8 százalékra. NEGYVEN EVE TÖRTÉNT Magyarország - köztársaság A z Ideiglenes Nemzet- gyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944. december 21— 22-i létrejöttével megszületett a népi demokratikus hatalom Magyarországon. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány határozott lépéseket tett a feudalizmus egyik örökségeként itt maradt „király nélküli királysággal”, mint államformával való szakításra. A demokratikus erők 1946 január közepére egyetértésre jutottak az államforma tekintetében. A nemzetgyűlés több napos vita után, 1946. január 31-én elfogadta a köztársasági törvényt, amely az „1946: I. törvénycikk. Magyarország államformájáról” címet viselte, majd február 1-én közfelkiáltással megválasztotta Tildy Zoltánt a Magyar Köztársaság elnökévé. A köztársasági törvény bevezetője megfogalmazta az állampolgárok „természetes és elidegeníthetetlen” jogait („a személyes szabadság, jog az elnyomatástól, félelemtől és nélkülözéstől mentes emberi élethez, a gondolat és vélemény szabad nyilvánítása, a vallás szabad gyakorlása, az egyesülési és gyülekezési jog, a tulajdonhoz, a személyi biztonsághoz, a munkához és méltó emberi megélhetéshez, a szabad művelődéshez való jog, s a részvétel joga az állam és önkormányzatok életének irányításában”). Az 1946: I. törvénycikk leszögezte, hogy a törvényhozó hatalmat a nemzet- gyűlés, a végrehajtó hatalmat pedig a nemzetgyűlésnek felelős minisztérium, vagyis a kormány gyakorolja. Egyéb állami fő szervekről, intézményekről azonban nem rendelkezett, többek között ezért ez a törvény a szó igazi értelmében alkotmánynak nem tekinthető. Jóllehet a nemzetgyűlés 1945 decemberében úgy határozott, hogy a „Nemzetgyűlés állapítja meg Magyarország alkotmányát és államformáját”; az alkotmánytörvény 1949 augusztusában született meg. ★ A köztársasági törvényhez kapcsolódóan, annak mintegy kiegészítéseiként 1946 tavaszán további két jogszabály született. Az 1946: VII. törvénycikk a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről szólt. A törvénynek igen széles volt a hatóköre és rendkívül szigorúak a rendelkezései a bűncselekménynek, illetve vétségnek minősített esetekben. Ezzel a baloldal olyan „eszköz” birtokába jutott, amely valóban hatásosan biztosíthatta a népi demokratikus rend védelmét minden polgári jobboldali kísérlettel szemben. A z új államforma létrehozása a demokratikus, baloldali erők küzdelmének fontos állomása volt. Rajk László a köztársasági államforma történelmi jelentőségéről a következőket mondta a törvényjavaslat parlamenti vitájában: „A mi pártunk álláspontja az, hogy a köztársaság és az államforma, amely egyesegyedül felel meg a magyar nép demokratikus történelmi hagyományainak, a magyar nép nemzeti sajátosságainak, az évszázadokon keresztül megmutatkozó magyar népi és nemzeti törekvéseknek.” A Magyar Köztársaság kikiáltásának negyvenedik évfordulóján demokratikus örökségünk jeles értékére emlékezünk. Jövedelem, fogyasztás, életkörülmények A lakosság összes jövedelme nominálértékben 1985- ben mintegy 8 százalékkal, az utóbbi öt évben 48 százalékkal növekedett. A fogyasztói árak színvonala öt év alatt 39 százalékkal, a tervben számítottnál nagyobb mértékben emelkedett. Ezen belül az 1985. évi áremelkedés az előző évinél mérsékeltebb és az éves tervben számítottnak megfelelő mértékű, 7 százalék volt. Az egy lakosra jutó reáljövedelem a tervidőszakban szerény ütemben, de folyamatosan, öt év alatt 7—8 százalékkal, lényegében a tervezettnek megfelelően emelkedett. A reáljövedelem emelkedésében jelentős szerepe volt a társadalmi jövedelmek 14 százalékos növekedésének, de a kiegészítő tevékenységek terjedése nyomán kb. 3,5 százalékkal emelkedtek a munkajövedelmek is. 1985-ben a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó bruttó havi átlagkeresete kereken 6000 forint, a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó átlagkeresete 5290 forint volt. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére, 1985-ben némileg, mintegy 0,5 százalékkal, a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó reálkeresete pedig kb. 1 százalékkal növekedett. Az 1982—1984. években bekövetkezett mérséklődés következtében 1985-ben a reálbér és a reálkereset színvonala egyaránt mintegy 5 százalékkal alacsonyabb volt az 1980. évinél. A nyugdíjak és a pénzbeli társadalmi juttatások összege 1985-ben folyó áron kb. 138 milliárd forintot tett ki. Nyugdíjakra 92 milliárd forintot fizettek iki. Ez az összeg az 1980. évit 64 százalékkal haladta meg. öt év álatt 217 600 fővel, 10,5 százalékkal nőtt a nyugdíjasok száma és 1985 végén 2,3 milliót tett ki. Az átlagos havi nyugdíjak öt év alatt 48 százalékkal' emelkedtek, havi ösizegüik 1985-ben 3350 forint volt. Családi pótlékra 1985-foen 21,3 milliárd forintot fizettek ki, 53 százalékkal többet az 1980. évinél. A növekedés elsősorban abból származott, hogy a tervidőszak során hozott intézkedések eredményeként a családi pótlék gyermekenkénti összege emelkedett. Emellett a családi pótlékban részesülő családok, illetve gyermekek szánna is magasabb volt 1985-foeo, mint 1980-iban. 1985. március 1-jével bevezették a gyermekgondozási díjat. Ezt az év végéig átlagosan 67 ezer anya vette igénybe, a részükre ‘kifizetett díj 1,6 milliárd forintot tett ki. 1985-ben a lakosság egy főre jutó fogyasztása 1—1,5 százalékkal, az utóbbi öt év alatt kb. 7 százalékkal nőtt. Az átlagot jóval meghaladóan, mintegy 15 százalékkal emelkedett a tervidőszak folyamán a szolgáltatások igénybevétele. A termékek ‘közűi a tartós fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalmában mintegy 16 százalékos növekedés következett be. Az élelmiszer-fogyasztás viszonylag mérsékelten, öt év alatt 4 százalékkal növekedett, összetétele' korszerűbb lett. A takarékbetét-állomány 1985. év végén 244 milliárd forintot tett ki. Ez az egy évvel korábbit 24,7 milliárd forinttal, az 1980. évit 99 milliárd forinttal haladta meg. A megtakarításokat növelte, hogy a lakosság az utóbbi években mintegy 2,3 milliárd forint értékben vásárolt kötvényeket. Tovább javult az egészség- ügyi ellátottság. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma az 1980. évi 28,8-ről közel 33- ra emelkedett. 1981—1985-ben a fejlesztések és megszűnések következtében a működő kórházi ágyak száma közel 6700-zal, 102 ezerre bővült. 1985-ben 10 000 lakosra 95,9 kórházi ágy jutott. Nem valósult meg az ágyösszetétel kívánatosnak tartott módosítása. Az általános iskolákban 1985-ben 88 ezer pedagógus tanít, 13 ezer fővel több, mint 1980-ban. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma nem éri el a 15 főt. Az egy tanulócsoportra jutó tanulók száma 27 fő, kevesebb, mint a korábbi években volt. A 8 osztályt befejezők több mint 93 százaléka továbbtanul; a korábbiakhoz hasonlóan fele középiskolában, fele szakmunkásképző-, illetve szakiskolában. A felsőoktatási intézményekben több mint 99 ezren, ebből 64 ezren nappali tagozaton tanulnak. A 18—22 éves népességből felsőoktatásban részesülők aránya változatlanul 9,9 százalék. A nappali tagozatos hallgatók közel fele lakik diákotthonban. 1985-ben 25 ezren fejezték be felsőfokú tanulmányaikat. Több mint 14 ezer fő, a megfelelő korosztály 11 százaléka nappali tagozaton végzett. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
