Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-13 / 10. szám

Kelet-Magyarország 1986. január 13. Pontokat éa pénzt gyűjteni nem egyszerű Négy perc — egy lakásig.»? Kabaré R ácüókaba rét hallgatni, s nem látni szokás. Elményreflexünk min­den hónap első hét­főjéhez kötődik — kinek-ki­nek életkora szerint — több­kevesebb esztendeje. A rádió- kabarét most látni Is lehetett: szombat este. éspedig Nyír­egyházán. a Váci Mihály mű­velődési központ hangver­senytermében. Másfél órás, poénpetárdák- taa! jól teletűzdelt kabarét lá­tott. hallott a közönség. Sze­mélyesen ismerhette meg Ka­posi Miklóst, a rádiókabaré 26 éves (nem életkor!) tagját, a Karinthy Színpad Karin- thy-gyűrűvel kitüntetett szü­lőatyját. vagy egészen egy­szerűen a Magyar Rádió fő­munkatársát. Farkasházy Ti­vadar — eredeti szakmáját tekintve közgazdász a nyíregyházi színpadon bizo­nyította, hogy nem csak'ki­tűnő kabarészerkesztő, de nagyszerű előadó is. A rádió­kabaré hírkarikatúráiból avagy karikatúrahirelből, va­lamint a rádió bel- és külpo­litikai híradásaiból ismert be­mondópáros, P. Debrenti Pi­roska és Szalóczi Pál szelle­mes közreműködését is vas­taps jutalmazta Nyíregyhá­zán. Az igényes humornak jó közönsége akad városunkban, s talán ez a szombat esti mű­sor is bizonyltja: a tv jónak ígérkező műsora sem mindig jelent konkurrenciát. (sz.) Folyamatossá tették az ügyfélfogadást az elmúlt év júniusában Nyíregyházán, a városi tanács lakásügyi osz­tályán. Az új ügyfélszolgála­ti rendnek köszönhetően pén­tek délután kivételével a hét minden napján reggel 8-tól délután 4-ig, szerdán pedig este 7-ig fogadja az ügyfele­ket a lakásügyi csoport négy dolgozója. Ügyintézés számítógéppel Megváltozott az ügyintézés módja is. Számítógép segíti a munkát. Legnagyobb eré­nye, hogy az ügyfél jelenlé­tében azonnal gépbe táplál­ják, feldolgozzák a lakás­igényléshez, vagy lakásvál­toztatáshoz szükséges adato­kat. A számítógép segítségé­vel négy perc után kiderül az elért pontszám, s az is, várhatóan mikor kap lakást az igénylő. Bizonyára soka­kat érdekel, mi a pontozás alapja. A szociális helyzet, a család létszáma, az egy csa­ládtagra jutó jövedelem, a lakáshasználat jogcíme és zsúfoltságának mértéke. A lakáshoz jutók névjegyzéke három éve készül a fentiek alapján. Más haszna is van a gép és ember közös mun­kájának. Szinte megszűnt a pontszám és besorolás miat­ti reklamáció. Nem mellékes az a 4—6 ezer forint sem, amit azóta takarítottak meg. mióta nem kell a postára bízni a kiértesítést. 1985. januárjában 4100 la­kásigénylést tartottak nyil­ván, ebből tanácsi bérlakás­ra 1200-an vártak, s 250 volt a lakáscserét szervezők szá­ma. Előnyben az OTP-t igénylők Lakáshoz jutni nem egy­szerű dolog. Erre a felisme­résre vall az a tény, hogy az OTP-lakást igénylők között 1000 egyedülálló található. Gyakorlattá vált, hogy már a középiskola befejezése után beadják a fiatalok lakás­igénylésüket, hogy mire va­lóban szükségük lesz rá, meglegyen. A várakozás évei alatt nem csak a pénz, a pontszám is gyarapszik. 1985-ben azok jutottak ta­nácsi bérlakáshoz, akik 83— 84-ben már szerepeltek a névjegyzéken. Akik 85-ben kerültek névjegyzékre, első lépcsőben várhatóan ez év márciusában költözhetnek új otthonaikba, a többiek folya­matosan jutnak lakáshoz. El­sőbbséget a legmagasabb pontszámmal rendelkezők él­veznek. Kedvezőbb helyzet­ben vannak az OTP-lakást igénylők. Közülük ugyanis az elmúlt év decemberéig a gyermektelenek és egyedül­állók kivételével minden igénylő lakáshoz juthatott. A magas árak miatt fordulha­tott elő, hogy a Korányi Fri­gyes úton lévő 1 plusz két félszobás lakások - túlnyomó többsége nehezen talált gaz­dára. Több lépcsőben Hasznos gyakorlat a több­lépcsős lakáshoz jutás. E módszer alapján 1983. január 1. óta két kategóriában jut­hatnak lakáshoz a megye­székhelyen. A leginkább rá­szorultaknak egyszobás ta­nácsi bérlakásként adják az év közben megüresedett la­kások 60 százalékát. Az OTP- értékesítésű erre a célra épült, illetve megüresedett egyszobás lakásokat fiatal házasok, gyermeküket egye­dül nevelők, vagy egyedül­állók kapják, ha ki tudják fizetni a körülbelül 140 ezer forint beugrót, s a havi tör­lesztő részlet mellett még 800 forint előtakarékoskodást is vállalnak. Ez esetben az a legnagyobb előny, hogy 150 ezer forintnyi saját erővel már lakáshoz juthat az igénylő, s ha a szo­ciálpolitikai kedvezményt nem vette igénybe, akkor öt éven belül olyan összeg áll rendelkezésére, mellyel vég­legesen megoldhatja lakás­gondját. Sokak álma az önálló la­kás. A decemberben hozott új szociálpolitikai és OTP- hitelkedvezmények tovább segítik ezt a törekvést. Ked­vező intézkedésekkel támo­gatják a lakásigénylőket, a lakásépítőket egyaránt. Kovács Éva Szolnok és Hajdú megye után Nyíregyházán, a Váci Mi­hály Megyei és Városi Művelődési Központban is bemutat­ják az Észak-alföldi Fotókiállítás anyagát. (Elek Emil felv.) Esély a továbbtanulásra Március 10-ig lehet je­lentkezni az egyetemek és főiskolák nappali, esti és le­velező tagozatára. Összesen 16 700 hallgató nyerhet fel­vételt, kétszázzal több mint tavaly. Nincs felvétel könyvtáros, régész és szo­ciológus szakra. Szervezett átirányítás a műszaki és ter­mészettudományi karok kö­zött. A háromkötetes Felsőok­tatási felvételi tájékoztató már megjelent. Ebből min­den részletet megtudhatnak a jelentkezők a felvételi követelményekről, vizsga­tételekről az egyetemeken, főiskolákon induló szakok­ról. Az idén is többszörös túljelentkezés várható az orvosegyetemen, a tudo­mányegyetemeken, a köz­gazdaságtudományi egye­temen, a művészeti főisko­lákon, ugyanakkor viszony­lag könnyebben lehet be­jutni a vidéki tanárképző főiskolákra, tanítóképzők­be. Mivel néhány népszerű egyetemen előfordulhat, hogy több a tehetséges, jó eredményt elérő felvételiző, mint amennyi a hely, meg­próbálják szervezettebbé tenni az átirányítást. Szá­mítógépbe táplálják azok­nak a létszámfelettieknek az adatait, akiknek a felvé­teli jól sikerült, és közülük választhatnak azok a felső­oktatási intézmények, ahol kevés a jelentkező, vagy alacsony a felvételi pont- szán tűk. Például a műszaki egyetemek és főiskolák át­vehetik a tudományegyete­mek természettudományi karain helyhiány miatt el­utasított, eredményesen fel­vételiző fiatalokat, és for­dítva. A hallgatójelölteket V ___________________ ilyen esetekben általában táviratilag értesítik majd. De az elutasított jó felvé­teli eredményű hallgató maga is kereshet helyet. Az átirányítást az idén még csak a műszaki és a természettudományi okta­tásban szervezik meg. Jó lenne kialakítani az orvos- tudományi egyetemek, ta­nárképző főiskolák és más intézmények között is, hi­szen ott sem zökkenőmen­tes a felvétel! Egyébként az idén július 31-ig lehet be­adni az átirányítási kérel­meket. A felvételi tájékoztató részletesen közli a keret­számokat is. Tavaly óta öt­százzal több tanárt képez­nek, a demográfiai hul­lámhoz igazodva. Mivel nincs kereslet, idén a nap­pali tagozaton szünetel a könyvtárosok, szociológu­sok és régészek felvétele. Az építészmérnöki karra változatlanul száz hallga­tót vesznek fel, jóllehet a tervezőintézetek és az épí­tő vállalatok alig igényel­nek építészmérnököket. Eb­ben az esetben a Művelő­dési Minisztérium érve az, hogy nem a mának, hanem a jövőnek képezik a szak­embereket, és öt év múlva változhat az ipar igénye. Megtudtuk: a tárca, az egyetemek és főiskolák ter­vei között szerepel a jelen­legi felsőoktatási rend mó­dosítása is. Például a heti 35—36 órányi előadást és szemináriumot 32—33 órá­ra kívánják csökkenteni, és több aktív munkát, önálló feladatokat akarnak adni a hallgatóknak. A felsőokta­tás mindinkább probléma- megoldásra. önálló döntés- hozatalra kíván nevelni. (A Vasárnapi Hírekből.) J Tízéves a megyei könyvtár Tallózás a vendégkönyvben Egy ritka autogram: Kobayasi Kenichiro jókívánsága „Igazán elragadó minden. Csodaszép tudománypalota és milyen gyorsan nőtt ki a főidből... Jó munkát ben­ne, biztos lesz is.” (Nyír­egyháza, 1975. okt. 28.) A fenti sorokat egy vendég­könyvben olvashattuk, egy olyan díszes vendégkönyv­ben, amelyet minden auto­gramgyűjtő, vagy közmű­velődési intézmény szívesen elfogadna. Olyan, hamar szaladt el a tíz év, hogy a hétköznapok munkája során átsiklottunk fölötte. Október végén volt tíz éve, hogy átvették Nyír­egyházán a megye egyik leg­korszerűbb intézményét, a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtárat. Fábián Zoltán, a közel­múltban elhunyt, megyénket oly szívesen patronáló író a már említett vendégkönyvbe a következő sorokat rótta: „Mi lehet nagyobb öröm ne­kem — hadd legyek ennyire szubjektív — annál, hogy szülővárosomban ilyen szép, gazdag könyvtár épült, s kezdte el munkáját? Valami merőben újat, szépet szülő intézmény ez, amely nemcsak a városnak, hanem messze a vidéknek szellemi kútfője, nemcsak a könyvek által, ha­nem a környezet adta szép­ségével és otthonosságával is . . .” Hogy ez mennyiben sike­rült? Beszéljenek inkább az adatok. A könyvtárnak több mint tizenkétezer rendszeres Kissé kapatosai) kijött a kocs­mából, kerékpárra ült, s haza­hajtott. Igaz, a jármű nem az övé volt, és a másik sem, ame­lyet félkézzel egyensúlyozva szintén magával vitt. Az egyik tulajdonos utánaeredt, s elszed­te tőle a biciklit, a másik pe­dig a lakására ment, visszakér­ni tőle. A tettesnek még sze­rencséje is volt, mert a két ke­rékpár összértéke nem érte el a kétezer forintot sem, ezért bí­rósági ügy helyett csak szabály­sértési eljárás lett belőle. A nagyközségi tanács annak rend­je és módja szerint megbírságol­ta a vétkest, ő azonban nem nyugodott bele a döntésbe. Má­sodfokon a megyei tanács igaz­gatási osztályához került az ügye. Védekezésének lényege: barátai kérték meg, vinné haza a biciklijüket, s ő abban a hi- szemben járt el, hogy az övék. Arra azonban nem tudott ma­gyarázatot adni, miért tagadta le a második tulajdonos előtt, hogy nála egyáltalán van ke­rékpár. S arra sem, hogyan nem jött rá a névtábláról „té­vedésére”. HONNAN VALÓ A BIRSALMA? (Karászi József, a megyei ta­nács vb szabálysértési főelőadó­ja: — Évente két-háromszáz ügy- irat kerül hozzánk a tíz-tizen- egyezerből, s körülbelül száz határozatot hozunk. Hozzávető­leg egyharmaduk tulajdon, leg­inkább társadalmi tulajdon el­leni szabálysértés. Ebben az ügyben helybenhagytuk a négy és fél ezer forintos bírságot. Húszezer a felső határ, de fi­gyelembe vettük, hogy az elkö­vetőnek kicsi a keresete,, és még szabálysértési eljárás sem volt ellene. Figyelmeztetésnek talán ennyi elég lesz.) A zöldségboltban többféle sza­bálysértésre derült fény. A szer­ződéses üzlet vezetője negyven fillérrel drágábban árulta az üdítőt. Bizonylati fegyelem meg­sértése miatt is felelősségre vonták; a polcokon talált birs­alma eredetét nem tudta iga­zolni. Harmadik „bűne” hangzik a legkacifántosabban: az ellen­őrzés akadályozása. Nem arra kell gondolnunk, hogy netán ki­tuszkolta a belépő ellenőröket, sokkal prózaibb a tényállás. Ha nem az előírásoknak megfelelő módon írják ki az árakat, eset­leg sehogyan sem, akkor meg­valósul ez a szabálysértés. HELY A TETŐN — ENGEDÉLY NÉLKÜL (Karászi József: — A kisipari tevékenységgel összefüggő kötelességek megsér­tése, és s. szerződéses fizietek olvasója van, ami azt jelen­ti, hogy legalább minden ti­zedik nyíregyházi lakos rendszeres látogatója az in­tézménynek. Az olvasók bi­zonyára meg is találják min­den alkalommal az ízlésük­nek megfelelő olvasmányt, hiszen közel negyedmillió kötet közül válogathatnak. Sokan szívesen elidőznek bi­zonyára az otthonos olvasó­teremben is, ahol 650 (köztük 150 külföldi) folyóiratot la­pozgathatnak, olvasgathat­nak. Üde színfolt a földszin­ten a gyermekkönyvtár, amelynek háromezer olvasó­ja van. A fiatalok közül so­kan látogatják a zenei rész­szabálytalan működtetése sok gondot okoz. Árdrágítás, az áru visszatartása, a bizonylati fe­gyelem megsértése, üzletkörbe nem szereplő áruk forgalmazása a leggyakoribb. Szerencsére az utóbbi időkben sokkal hatéko­nyabb az ellenőrzés, mint ko­rábban volt. Az előbbi zöldséges ügyében azért szabtunk ki vi­szonylag enyhe bírságot — négy­ezer forintot a lehetséges tíz­ezer mellett —, mert csekély fo­kú volt az árdrágítás. És az is hozzátartozik ehhez, hogy bizony elég bonyolult az árközlés. Igaz, a változásokat minden egység megkapja, de nagyon oda kell figyelni, ha szabályosan akar az illető eljárni.) Már majdnem elkészült a ház, amikor a városkörnyéki község­ben építtetők kigondolták, be­építik a tetőteret, és lodzsát alakítanak ki. Igenám, de a terv módosítását nem kérték, csak a használatba vételi en­gedély kiadása előtt észlelték az eltérést. Viszonylag szerencsésen járt a család, háromezer forin­tos bírsággal megúszta az ügyet. (Karászi József: — Az engedélyezési eljárás kis­sé hosszadalmas, tehát félig- meddig érthető, hogy nem akar­ták erre az időre félbehagyni az építkezést. Figyelembe vettük, hogy társadalmi érdek is az ön­erőből történő építés, és azt is, hogy egy fiatal házaspárnak nagy anyagi terhet jelent az önálló otthon megteremtése. Ilyen esetekben egyébként nem csak az építtető hibázik. A kő­műves tulajdonképpen még sú­lyosabban vétkezik, hiszen ne­ki hivatalból is ismernie kell az építési szabályokat. Ezért aztán nem maradhat el a szak­ember felelősségre vonása sem.) HA MULASZT A GYEREK ... A szabálysértési hatóságok elé kerülő ügyek egyötödét teszik ki a tankötelezettség megsérté­sével kapcsolatos esetek. Bírsá­golhatnának agyba-főbe, de — mert a legszegényebb családo­kat érinti általában a dolog — nem sok eredménye van. A mű­velődésüggyel kötött megállapo­dás szerint ezért inkább a gyors ráhatás módszerét igyekeznek alkalmazni. Ha a gyerek megint mulaszt az iskolában, három na­pon belül meg kell történnie a feljelentésnek, s ekkor nyolc nap alatt megszületik a határo­zat. Az azonnali intézkedés ta­lán nagyobb hatású lehet. Ebből is kiderül, a szabálysértési ha­tóságok célja nem bevételek szerzése, hanem a nevelés. Ha azonban ez nem vezet ered­ményre, akkor persze már vas­tagabban fog a bírságot kiszabó ceruza . . . Papp Dénes leget is, ahol hatezer hang­lemez várja őket. És hogy mennyire lett a messze vidéknek szellemi kútfője? Nos egyértelműen megállapítható, hogy a könyvtár az elmúlt tíz év alatt jól beilleszkedett a köz- művelődés megyei hálózatá­ba. Űjra á vendégkönyvhöz fordulunk tanúbizonyítékul. Nos, számtalan dicsérő be­írást olvashatunk a kortárs írók színe-javától. Fodor András például a következőket tartotta fontos­nak bejegyezni: 1959 óta le­hettem tanúja a nyíregyházi megyei könyvtár kálváriájá­nak. Nemcsak annak örülök, hogy a stációk lépcsőin vég­re megérkezett érdemelt jus­sához, de annak is, hogy a jó értelemben vett szabolcsi lo­kálpatriotizmus szellem su­gárzik innen.’’ Az új könyvtár lehetővé tette a művészek rendszeres meghivását és szereplését is a megyébe. Simándi József operaénekes is szép élmény­nyel távozott: „... meggyőződtem arról, hogy milyen komoly népmű­velési munka folyik a kultú­rának ebben a magasztos épületében.” Ritka az olyan megyénket meglátogató külföldi delegá­ció, amely ne tekintené meg és ne dicsérné az intézményt. Erről számtalan szovjet, finn, japán, lengyel és cseh bejegyzés tanúskodik. De más ismert személyisé­gek dicsérő sorait is fellapoz­hatjuk a vendégkönyvben. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja is itthagyta névjegyét: „Ha van megye, amelyik szá­mára parancsoló volt egy ilyen nagyszerű könyvtár megépítése és működése, ak­kor Szabolcs-Szatmár megye az. Igaz öröm látni, hogy a könyvtár állandóan új és új igényt ébreszt.” Bodnár István lWsszl!M!M Elírás Megelégedéssel olvastam a Kelet-Magyarország január 6—i szármáiban azt a megem­lékezést. amelyet az általam is nagynaibeosült Reviczky Imre alezredesről (későbbi ezredesről) írtak. Az utolsó előfoti bekezdés­ben, feltehetően tévedésből történik emiMités Révész Gyu­láról, mint aki elrendelte R. I. re aktiválását. Reviczky Imre ügyében ténylegesen egy olyan jelen­tős személyiség járt el, miint Révész Géza, a miagyar és a nemzetközi kommunista mozgalmi kiemelkedő egyé­nisége, aki a tels zabadu lás után a pánt'közpointban a ka­tonai karhatalmi osztályt ve­zette. ■ Gábor Jenő Dombrád Lepett kerékpár, drágább üdítő 2 Határidő: március 10.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom