Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-13 / 10. szám
1986. január 13. Kelet-Magyarország 3 Kedvcsináló kistermelőknek---------------------------------\ SZERKESZTŐI M ondja a minap egy ismerősöm, hogy nehéz esitéje lesz, mert feltétlen el kell olvasnia egy könyvet, még mielőtt a gyermeke hazaérkezik a kollégiumból,. Hozzászoktam már, hogy hozzászoikitiunk a panalsizlko- diáshoz, hogy mündiemkinek a magia dolga a legfiáinadt- ságosaihb, de eiz a panasz mégis meglepett. Igaz, hogy egy negyvenéves embernek nem feltétlenül Szemtiványi „Kobaltes ember” című regénye a mindennapi olvasmánya, de nékem például nagyon kedves könyvem volt ez, előbb kisgyerek, aztán tizenéves korig, később nosztailigiás könyvemlékem. Kíváncsi lettem1 az esti „tortúrára”, hogy mi az, ami ezt panaszkodni kívánó kényszerré teszi? KSderülllt, hogy abban a családban kialafcu-lt egyféle szoikás. Nevezetesen az, hogy a szeretett, a nagyreményű gyerekek kötelező olvasmányait — sohase volt még olyan korosztály, amelynek tagjai rajongtak volna a kötelező olvasmányokért, — így hát a nagyreményű gyerekek helyett, a solktílöligú, de szorgalmas szülők olvassák el a könyveket. A gyerek aztán hazamegy, megkérdezi, hogy miről szólt a könyv. Ha a szülő ; 51 felél, akkor a gyerek máris „megszerezte” a kötelező műveltséget. Fent nevezett barátom, kollégista gyereke meliíeltt előbb vagy utóbb kénytelen lesz olvasott emberré válni. Az már egy kicsit optimista elképzelés, hogy az ő fiának is fesz gyereke egyszer, és akikor az a gyerek majd, immár a saját HULLÁMLEMEZ VILÁGSZÍNVONALON. A háromnegyedmilliárd forintos rekonstrukció nyomán a nyíregyházi papírgyárban megteremtették a feltételét a korszerű csomagolóanyag gyártásának. A hullámlemezgyártó gépsor a jelenleg legkorszerűbb berendezésekkel működik, köztük a japán Mitsubishi cég gépével. A hatalmas gépsort a diszpécserbe- rondezéssel, számítógép alkalmazásával irányítják. (Elek Emil felvétele) Házi feladat Szabó Antalné a szerződött három malac hizlalásából számít egy kis jövedelemkiegészítésre. nek hatszáznál több tagja van. Velük szeretnék továbbra is a tenyésztési kedvet fenntartani, amihez különböző kedvezményekkel, akciókkal járulnak hozzá. Így a tavalyi 2300 helyett már jóval több sertést szeretnének felvásárolni, még ha az idén nem is érik el a néhány évvel ezelőtti háromezren felüli darabszámot. — Például a takarmányellátásra figyelünk nagyon — említi Csizmadia József. — Nem hagyatkozunk az itteni gabonaforgalmi telepre, mert Hízik a forint A süldő malacok nemigen hallgatnak a szép szóra. Rövid ideje ettek, most hiába hívogatja gondozójuk, nehezen akarnak fotósztárok lenni. — Már csak a becsület is diktálta, hogy szerződést kössek — mondja a gazda, Szabó Antalné. Nyírparasznyán ő volt az első a télen, aki három sertés hizlalását vállalta szerződésben. A példamutatás pedig azért kell, mert ő a fogyasztási szövetkezet felvásárlója, neki kell megmutatni, hogy nem rossz üzlet a sertéstartás, -hizlalás. — Reménykedem is, mert ezekkel az új árakkal csak jobban jövünk ki — folytatja. — Különösen, ha táp is lesz rendesen, mert bizony most is hetek óta szinte semmit nem kaptam. Az utóbbi időben — ami nem kedvező — lanyhult a sertéstartási kedv a kistermelőknél. Erre példa Nyír- parasznya is, ahol bizony keresni kell azt, aki vállalkozik a malacokkal való bajlódásra. Korábban olyan gazdák is voltak, ahol tíz-tizenöt malac röfögött az ólban, most csak annyit tartottak, ami a saját vágásra kellett. Jól mutatja ezt a felvásárló adata: régebben havonta 25 disznót is leadott, most pedig keresni kell azt, aki szerződni akar. — Annak örülünk, hogy a termelők zöme nem mondott le — állítja Csizmadia József, a mátészalkai Áfész fel- vásárlási osztályvezetője. — Bár az is igaz, hogy tavaly kevesebb disznót adtunk le, a felvásárlási tervünket is csak 91 százalékra teljesítettük. A szövetkezet vonzáskörzetében egy sertéstenyésztő szakcsoport működik, amelygyermekéért olvasni kezd. Olvasatit emberré válik. Gúnyolódó kedvem íratja velem a következő klis történetet. A családapa kétt nagy fiával hétről-h'étre el- mulasztoitita az ünnepi ebédet, mart meccsre ment. Az édesanya egyre mérgesebb volt, és mérgében már azt se hi/tlte él, hogy a gyerekei meg a férje valóban meccsre járnak. Egy vasárnap aztán nemi főzött, hanem ellment velük. Ezt tette a második és a banmadlik vasárnapon is. A negyedik vasárnapon a két fiú és az édesapa, egy más program miatt otthon maradt. Éhen. Az édesanya ugyanis elment a meccsre... Nos nem a gyerekek helyett olvasó felnőtteknek, hanem a gyerekeknek is mondóm, valahogy így van ez a könyveikkel is. Olvasni csak aiddág „kell”, a gyermeknek is, amaddig nem lesz gyönyörűséggé. Érdemes megpróbálni. -Azzá lesz előbb vagy utóbb. Bartha Gábor akkor igen szegényes lenne az ellátás. Most is Hajdúból, a hencidai tsz-ből* vettünk 500 tonna kukoricát, hogy márciusig legyen. Az is jó, hogy a táp ára lejjebb ment 1-2 forinttal, mi pedig ehhez hozzátesszük az ártámogatás kilónkénti kétforintos árát, amit visszaosztunk a kistermelőknek. Így már megéri a hizlalás. Nyírparasznyán, az utca túlsó végén Szabó Béla portáján viszont üres mindhárom disznóól. — Pedig jó lett volna, ha már a malacok visítanának benne — bizonygatják. — Csakhogy hiába hoztunk vemhes kocát, mert a 14 kismalacból egy sem maradt meg. Az állatorvos adott ugyan igazolást, de azzal nem érünk sokat, mégis rajtunk maradt kéthónapi tartási költség, a szállítás. Közben reménykednek, hogy a hét végén sikeresebb lesz a kocakihelyezési akció. A faluban tucatnyian várják, hogy hozzák a kocákat, felneveljék a szaporulatot. — A termelők igénylik a vemhes koca kihelyezést — erősíti meg a tapasztaltakat Tamás Imre, az állatforgalmi és húsipari vállalat igazgatója. — De aki kimegy a piacra, az is látja, hogy a malacnak jó ára van, megnőtt a sertéstartási kedv. Mindez a kedvező változást jelzi. A húsiparnál pedig tudják, hogy a megyéből 120 ezer sertést csak akkor tudnak felvásárolni a kistermelőktől, ha fenntartják ezt a kedvet. Érért szorgalmazzák a takarmányellátást, az egyenletes minőséget, tesznek meg mindent, adnak elsőbbséget a maguk háza táján az átvétel folyamatosságára. — A korábbi időben a közgazdasági körülmények rontották a sertéshizlalás jövedelmezőségét — szól a szakszerű magyarázat. — Most viszont,, az olcsóbb takarmányárakkal, az új minőségi felárakkal jobb lesz a helyzet. Újdonság a 'minőségi átvétel, amely I. osztálynál — vágás utáni egyedi minősítéssel — kilónként 2 forint 10 fillért jelent. A húsiparnál azt szeretnék, ha minél többen vállalkoznának a magasabb követelmények elérésére. Bíznak benne, hogy az új forma tovább növeli a hizlalási kedvet. S ha így lesz, akkor az ópályi Papp Kálmánt nem fogják a mátészalkai körzetben külön emlegetni azért, mert évente 30—40 disznót ad le. Hiszen akinek van kedve, ugyancsak a nyomába szegődhet. Lányi Botond Diákszínház Elkészült a Móricz Zsig- si Művelődési Központ hangmond Színház fiatal művé- versenytermében játsszák szénből alakult gyermek- és Csukás István darabját. Ja- ifjúsági színház Ágacska cí- nuárban ezenkívül n}ég négy mű darabjának január és alkalommal mutatják be februári műsorbeosztása, ugyanezen a helyen a dara- Legközelebb január 15-én — bot. A diákszínház az igé- szerdán — délután 3 órakor a nyéknek megfelelően vidékre Váqi Mihály Megyei és Váró- is ellátogat műsorával. Futhat Kopka János a pénze után a mándoki takarékszövetkezet — olvasom a minap a Népszabadságban. A cikk egy nem mindennapi ügy végére pontot tevő bírósági döntés körülményeit ismerteti. Lényege: a Debreceni ÁFÉSZ volt állatfelvásárlója csaknem fél évvel munkaviszonya megszüntetése után (az ÁFÉSZ nála felejtett bélyegzője felhasználásával) megjelent és több mint két és fél millió (!) forintot vett fel Mándokon a takarék- szövetkezettől. Hónapok teltek el, mire a takarékszövetkezet keresni kezdte a pénzét a Debreceni ÁFÉSZ-nélj amely természetesen nem akart fizetni, hiszen Matyi György nem az ő képviseletében járt el. Perek követték egymást, mígnem pontosan körvonalazták: a mándoki takarékszövetkezetiek nem éppen takarékosan kezelték tagságuk vagyonát. Egy időközben külföldre szökött és onnan az Interpol segítségével visszahozott, de fizetni géptelen szélhámos (egyben saját nagyfokú gondolatlanságuk és felelőtlenségük) áldozatai lettek. Az eset az ilyen ügyekhez hozzáedződött bíráknak is összeráncolta a homlokát. Mert teljesen világos, hogy nem a Debreceni AFÉSZ-nek kell helytállnia egykori alkalmazottja cselekedeteiért, hanem azoknak, akiknek gondatlansága folytán keletkezett a kár. A bíróság joggal állapította meg: a mán- dokiak kötelessége lett volna előírni, milyen cégszerű aláírást követelnek meg ahhoz, hogy készpénzfizetést teljesítsenek. Nekik kellett volna az aláírások . azonosíthatósága végett aláírást is kérniük. Vizsgálniuk kellett volna azt is, hogy az aláírás a megbízással megegyezik-e. Ha pedig mindezt elmulasztották, a debreceniekkel kialakított együttműködési megállapodáson . szereplő., aláírásokhoz kellett volna ra- \ gaszkodniuk, s ha eltérést tapasztaltak, a kifizetés előtt meg kellett volna győződniük az aláírók jogosultságáról. A takarékszövetkezet mindezt elmulasztotta. Nem találta furcsának, hogy a termelőknek járó pénzért maga az állatfelvásárló jelentkezett, s hogy az általa bemutatott meghatalmazáson kiskorú tanú aláírása szerepelt. Nem figyeltek fel arra, hogy az okmányok hiányosak, s hogy a korábbi dokumentumoktól eltérően állították ki azokat. Pedig az összesítőről hiányzott a kifizetési megbízás, s ugyanaz a név szerepelt a „kiállította” és az „ellenőrizte” rovatban. Nem nézték meg a hatalmas összeget felvevő szélhámos személyi igazolványát sem, hogy meggyőződjenek róla: még mindig az ÁFÉSZ alkalmazottja-e. A visszaélés leleplezését még hátráltatták is, hiszen a kifizetésekről szóló okmányokat is a volt állatfelvásárlo- nak adták át, így az ÁFÉSZ nem is szerezhetett tudomást a pénzfelvételről. Tény — állapítja meg a Legfelsőbb Bíróság határozatát követő írás —, hogy a debreceniek sem jártak el kellő gondossággal a nyomtatványok és a bélyegzők használata körűi. Ez azonban nem ok arra, hogy a bankszerű tevékenységet folytató takarékszövetkezet adós maradjon a számára előírt és tőle elvárható fokozott gondossággal. A két és fél millió — mivel a mindössze négy és fél schilinggel zsebében hazahozott szélhámos fizetni aligha képes — úgy tűnik elúszott. A mándoki szövetkezet így alaposan megfizet súlyos mulasztásaiért. A kérdés azonban — mint sajnos jó néhány más kár esetében —- most is a régi: vajon akkor is ilyen „könnyedén” járnának el a társadalmi tulajdonnal egyesek, ha tudnák, hogy gondatlanságuk árát velük fizettetik ki? a megyei főügyészség csoportvezetője dr. Bőgős László Ziurkai Andris nyírtasd lakos azt teszi szövi: a jogszabályok és a hatóságok miért engedik meg, hogy erős, egészséges emberek munkakerülő életmódot folytathassanak. Italozó, garázda magatartásukkal környezetüket megfélemlítsék ? — Minden társadalomban voltak és vannak olyanok, akik anyagi javaikat nem a saját munkájukkal igyekeznek megszerezni. Az ilyen életmódot a környezet elítéli. Akkor indokolt a hatósági intézkedés, ha a munkaképes személy nem dolgozik rendszeresen és megélhetésének nincs más elfogadott forrása sem. Az ilyen személy ellen — m'ert állandó veszélyt jelent — a társadalom igényli a hatósági fellépések hatékonyságának fokozását. Ezt hivatottak biztosítani a jogszabályok, amelyek a közveszélyes munkakerülés vétsége elkövetési magatartásának kiterjesztését és egy teljesen új büntetési nem — a szigorított javító-nevelő munka — bevezetését, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb módosításokat taratalmazzák. Ezek az eszközök eredményesebbé tehetik a bűnözés káros formája elleni harcot. Mint föagronómus egy lopás ügyében tanúskodtam — írja Szabó Zsigmond nyugdíjas jánk- majtisi olvasónk. — A tárgyalás előtti nap hivatalos ügyben Budapesten voltam. A tárgyalásra nem értem haza, de ezt nem tudtam előre. Mivel nem jelentem meg a tárgyaláson, 500 forintra megbírságoltak, amelyet nem tartok igazságosnak. — A büntető eljárás gyors és alapos lefolytatása közérdek. Szükséges tehát, hogy a büntető eljárásban a résztvevők a törvényben írt jogaikkal éljenek és kötelezettségeiket teljesítsék. Ha tehát a tanú — miként jelen esetben a kérdező — az idézés ellenére nem jelent meg és magát alapos okkal előzetesen nem mentette ki, a bíróság választhatott, hogy elővezetteti, vagy a rendbírsággal sújtja. Egy magát megnevezni nem akaró olvasónk azt kérdezi, hogy meddig számit az ember büntetett előéletűnek, például, ha börtönbüntetést kap? — A Büntető Törvény- könyv abból indul ki, hogy egy életen keresztül nem viselhetik annak jogi és erkölcsi következményeit. Ezért a mentesítéssel az elítélt mentesül a hátrányos jogkövetkezmények alól, tehát a mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő és nem tartozik számot adni olyan elítéltetéséről, amelyre nézve mentesítésben részesült. Ez azt is jelenti, hogy tiszta erkölcsi bizonyítványt kap. Fontos feltétel, hogy újabb bűncselekményt ne kövessen el, mert azzal mintegy felélednek azok a súlyosabb megítélést jelentő következmények, amelyek egyébként a múlt homályába vesztek volna. A konkrét kérdésre válaszolom: a szabadságvesztés utáni mentesítés attól függ, hogy az felfüggesztett volt-e, mert akkor a próbaidő leteltének napján mentesül. Gondatlan vétség miatt kiszabott szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltésének napján. Viszont szándékos vétség miatti szabadságvesztés alkalmával a büntetés kitöltését követő három év, míg bűntett miatt egy évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén a kitöltést követő öt év elteltével és így tovább. A többszörös visszaesők viszont törvényi mentesítésben nem részesülhetnek csak bírósági mentesítésben, amelynek a feltételeit igen szigorú szabályok határozzák meg. A kegyelmi mentesítésre pedig akkor is sor kerülhet, ha büntető törvény szerint annak egyébként nincs helye. A feddhetetlen előélet nem büntetőjogi kategória, ezért arról csak annyit, hogy szélesebb, az ember egész életútját figyelembe vevő megítélést jelent, amely természetesen magába foglalja a büntetlen előélet követelményét is. özv. Máté Ferencné szabolcs- veresmarti, Orosz Arnoldné kis- várdai olvasónk konkrét ügyekben feltett kérdésére levélben válaszolok, míg Varga Ferenc nyíregyházi, Majoros Géza ti- szavasvári, Varga András nyír- bogáti, Gál József gelénesi és egy magát megnevezni nem kívánó tiszanagyfalui olvasónk levelét kivizsgálás, s az esetlegesen szükséges intézkedések, valamint olvasóinknak adandó válasz végett az illetékes szerveknek megküldtem. B. J. Q KÉRDÉSEIRE M l I II771
