Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-09 / 7. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. január 9. AZ ÍV ELSŐ NAGY HAJTÓ VADÁSZATÁT Balkány határában rendezték. A Nimród va­dásztársaság két napra tíz osztrák vadászt fogadott. A hajtás jól sikerült: terítékre ke­rült 892 fácán, kilenc gyöngy tyúk és egy róka. Felvételünk a vadászást követően a terí- tékszemléről készült a sikeres két nap bizonyítékaként. (Jávor László felvétele) Nem villanyátalány Vélhetően kevesebb pi­káns vicc születik a jövő­ben a villanyszámlásról. Ennek az az oka, hogy a villanyóra állását most már csak egyszer kell le­olvasni egy évben. Mielőtt félreértenénk a helyzetet, meg kell mondani, hogy az alább taglalandó újsze­rű számlázási és elszámo­lási rend egyelőre csak néhány településen érvé­nyesül, ámbár általánossá tétele folyamatban van. Mi ennek a lényege? A fo­gyasztó kéthavonta kap egy számlát a helyben műkö­dő takarékszövetkezettől, öt egymást követő csekken — összesen tíz hónapot felölel­ve — ugyanaz az összeg sze- repel. Ez az állandó érték az új "befizetési rend kezdetétől visszafelé szórnátott 12 hónap teljes á ramfelhasznál á s á nak egyhatod résziét fedezné. Ki, kinek tortozlk Amit eddig megtudtunk az új pénzbeszedési rendről, az hasonlít az átalánydíjas szol­gáltatásoknál (például a táv­fűtésnél) kialakult gyakorlat­hoz. Esetünkben azonban szó sincs átalányról. Egy év el­teltével itt mindenkinek pon­tosan annyit kell fizetni, amennyit a villamos energiá­ból felhasznált. A sorban kö­vetkező hatodik részszámlán ugyanis a végelszámolás ösz- szegét tüntetik fel. Ezt meg­előzően jár a villanyszámlás, hogy egyszerre leolvassa, mennyivel haladt előre a villanyóra tizenkét hónap alatt. Így kiderül, ki kinek tartozik és mennyivel. Azit nehéz is elképzelni, hogy egy háztartás két egymást köve­tő tizenkét hónapos időszak ban hajszál pontosan ugyan­annyi áramot emészt fel, az­az összességében ugyanany- nyi.t kellene pénzben leper- kálmi. A f«lha«xnóló megfontolásai A fogyasztónak módjában áll a területileg illetékes TI- TÁSZ-kí rendeltségnél kérni, hogy változtassák meg a részszámláin szereplő állandó összeg nagyságát Ha például égy demecseri háztartás hir­telen automata mosógéppel, villanybojlerrel, búvárszi­vattyúval gyarapszik, érde­mes felkeresni a kisvárdai TITÁSZ-kirendeltségat, hogy „kerekítsék fél” az állandó értéket. így nem éri majd meglepetés a családot a ha­todik részszámla benyújtása­kor. A nyíregyházi üzemigazga­tóság tapasztalata szerint azonban a kuncsaftok inkább árért keresik meg őket, hogy a kéthavcxnkén/t befizetendő pénzek lefaragására próbáL­Benyújtják a számlát ják rábírni a vállalat illeté­keseit. Ennek legfőbb oka a tájé­kozatlanság, azaz egyesek nem tudják, hogy utóbb úgy­is benyújtják a számlát. A legtöbb ember számára az időarányos fizetés a legjobb megoldás. Gyors térhódítás Szabolcs-Szatmárban még újdonságnak számít az egy­szeri leolvasáson alapuiló számlázási és elszámolási rend. térhódítását azonban semmi sem gátolja. Igaz, hogy a nyíregyházi üzemigazgató­ság 120 ezer „lakás- és ház­tartási fogyasztója" közül mindössze 15 ezret érin.t a do­log, viszont a mátészalkai üzemigazgatóság területén ennél sokkal jobb az arány. Mi több, a szatmári TITÁSZ- központ tervei szerint már az idén bevonják az összes fogyasztójukat az új rend­szerbe. Könnyebben megy az ügyintézés azokon a telepü­léseken (falvakban), ahol ta­karékszövetkezet működik. Ez a pénzintézet ugyanis a lakossággal való szoros kap­csolata révén könnyen fel­ügyelheti a számlázás mene­tét. Bár a városokban nincs erős pozíciójuk a takarékszö­vetkezeteknek — az OTP át­utalási betétszámla pedig nem eléggé elterjedt —. mégis megoldható, hogy ne járjon a villanyszámlás. Jó példa erre Nyírbátor és Fehérgyar­mat. Sztancs János A IIlC Kohón A közelmúltban juta­lom-, egyben tanul­mányi kirándulá­son voltak a mátészalkai Esze Tamás Gimnázium és Szakközépiskola 1I/C osz­tályos tanulói. Még az őszi | almabetakarításban „kere­sett” pénzen felül a nyír­meggy esi téesz kiránduló-1 buszt adott egy Mátészalka ' — Koltó — Máramarosszi- get — Mátészalka útvonal-1 ra. _' Szép volt az út, gyönyörű a vidék, felejthetetlen az élmény. Huszcmyolc kis-1 lány, többségük most volt először külföldön, meg­rendülve lépett be a kol- I tói kastélypark kapuján a Teleki grófok egykori birtokára — Petőfi nyomait, I a költő ottlétét idézni. Végigjárták a kastély emeleti termeit, áhítattal , tanulmányozták a kora­beli relikviákat, a kiállítás felbecsülhetetlen értékű da­rabjait, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia mézeshe­teit idéző emlékeket. A kastélytól néhány lépésre áll még a nevezetes som­fa, melynek árnyékában született a halhatatlan „Szeptember végén". Volt valami torokszorí­tó abban, amikor az egyik kislány „csak úgy”, felké­rés nélkül, a nevezetes kő­asztal mellett elszavalta a verset. Még Mihály bácsi, az emlékmúzeum sok időt megélt őre is meghatódott a pillanat nagyszerűségé­től. Több volt ez a költői út, mint sok tankönyvízű ma­gyaróra együttvéve (nyéki) Tragikus motorozás Jó balhénak, vagy nem is tudjuk minek indult a motoro­zás, aztán tragédiába torkollott június 17-én este Méhteleken. Ádám István Attila huszonegy esztendős helybeli fiatalember a presszóban szórakozott, s ehhez hozzátartozott három feles is — hiába motorral érkezett, s azzal is szándékozott hazamenni. Há­romnegyed kilenc tájban egy is­merősét, s annak a feleségét ha­zafuvarozta a cigánytelepre, de aztán visszatért a presszóba. Egy darabig még ott volt, aztán en­gedett a rábeszélésnek, s ezúttal már nem ketten ültek fel hoz­zá, hanem három barátja: egy a tankra, kettő mögé. A szakértői vizsgálat szerint tulajdonképpen az útviszonyok­nak megfelelően vezette a mo­tort, de az ittassága, aztán a túlságosan nagy leterhelés, va­lamint a hátsó kerék gumijának kopása miatt Nagyhódos belte­rületén elvesztette uralmát a jár­mű fölött. (Hogy hogyan keve­redtek Nagyhódosra, túl az ere­deti úticélon, azt nem lehetett tisztázni.) Az esőtől csúszós úton egy enyhe balkanyarban áttért a menetirány szerinti bal oldal­ra, lehajtott az árokba, s egy beton áteresznek ütközött, majd felborult. Adám és a két hátul ülő potyautas könnyebb sérülé­sekkel megúszta a dolgot, a VÁROSI TELEVÍZIÓ - 1986 Itt a nyíregyházi Képújság Nem tették karácsonyfa alá, de legalább úgy örültek a nyíregyházi városi televí­ziósok a december végén ka­pott képvágó felszerelésnek, mint az izgalommal várt sze­mélyes ajándéknak. Nagy gondjuk oldódott meg végre. ■Ezentúl nem kell a képmag­nón rögzített riportokkal Debrecenbe, Miskolcra utaz­ni, a műsor adásra előkészí­tésével az ottani kollégákat terhelni. A vágószett birtoká­ban a városi tv-stáb az új évre merész terveket szövö­gethet. — A megbízható technikai háttér sok változást hoz muntkánlk'ban — magyarázta Nagy István Attila, a városi televízióstúdió vezetője. — A forgatások után körültekin­tőbben, alaposabban dolgoz­hatunk a műsor végleges ar­culatán. Januártól operatőr­rel, műszaki vezetővel és mű- sorszervező-gy ár t á stveze tővel bővült a tv-szerkesztőség. Ez a létszámfejlesztés teszi lehe­tővé, hogy 1986-tól minden hónapban kétszer jelentkez­zen a városi televízió. Fris­sebbek lehetünk, az adás előtti nap eseményei is be­kerülhetnek a műsorba. / visszlTTTfff Alkohol a diák­rendezvényeken A Kelet-Magyarország ha­sábjain hozzám írt nyílt le­vélben foglaltakkal teljes egészében egyetértek. Meg­engedhetetlen, hogy tanuló- ifjúságunk az alkoholfogyasz­tást életünk velejárójaként fogja fel esetleg azért is, mert valamely diákrendez­vényen pedagógus és szülő egyaránt elnézi e káros ital jelenlétét. Biztosíthatom önöket, hogy minden intézkedést megte­szek, amely megakadályozhat­ja e társadalmi életünkben káros szokás rögződését if­júságunkban. Sajnos a leg­fontosabbat nem tudom megtenni. Nem tudom lefog­ni azoknak a felnőtteknek, — szülőknek és nem szülők­nek — a kezét, akik italos­poharat nyújtanak a fiata­loknak. Ezt csak közösen, az ifjúság jövőjéért felelőssé­get érző felnőtekkel együtt oldhatjuk meg. Optimista vagyok és tu­dom, hogy a felelős embe­rek vannak többen. Felesle­ges tehát azért aggódni, hogy — az írás, illetve az intézke­dés által — a felháborodás céltáblái leszünk. A többség, biztosan tudom velünk ért egyet. Aki pedig bírál ben­nünket, csak felelőtlen em­ber lehet. A tó cél vezette közös összefogás reményé­ben tegyük meg, amit meg­tennünk kötelesség. Pataki József, a megyei tanács vb művelődés: osztály vezetője benzintartályon utazó fiatalem­ber számára azonban végzetes­nek bizonyult az éjszakai moto­rozás. ö nem repült le, mert ebben a kormány megakadá­lyozta, c- a mögötte lévők ráadá­sul rányomták a tankra. Olyan szerencsétlenül sérült meg, bogy a kórházba szállítás közben meg­halt. Ádám István Attilát a Nyíregy­házi Városi Bíróság dr. Jenei Zoltán tanácsa halált okozó Utas járművezetés bűntettében mon­dotta ki bűnösnek. Enyhítő kö­rülményként értékelte a bíróság a vádlott őszinte megbánását és beismerő vallomását, valamint, hogy egy kiskorú gyermek el­tartásáról gondoskodik. Súlyos­bította viszont tettének megíté­lését, hogy ellene korábban jár­mű önkényes elvétele miatt már volt eljárás, és az, hogy több­szörösen is megsértette a KRESZ-t. Mindezek figyelembe­vételével született meg az ítélet: bárom év börtön és a közúti jár­művezetéstől eltiltás. A megyei bíróság belybenbagyásával az Ítélet jogerőssé vált. A színvonal emelésére ösz­tönzi a nyíregyházi tévéseket az is, hogy alk a rv a-a ka rat la- nul a Magyar Televízió meg­nehezíti munkájukat. Eddig hétfőn este „szabad volt a pálya”, ám az idén húsz rendkívüli adásnapöt tart a központi televízió. Csak való­ban fontos és közérdekű dol­gokat feszegető műsoroktól remélhető, hogy a nyíregyhá­ziak nem engednek az „idő­sebb testvér" csábításának. A róluk, lakóhelyűikről szóló hatvan percet a készülék előtt töltik. — Terveink között szere­pel várostörténeti sorozat ké­szítése, valamint portrékat vetítünk a megyeszékhely je- les személyiségeiről, közéle­tének formálóiról. Kazettára vesszük a Móricz Zsigmond Színház kiemelkedő produk­cióit. Megismételjük a me­gyéről, Nyíregyházáról a Magyar Televízióban koráb­ban sugárzott dokumentum­műsorokat, riportokat. Helyet kapnak a hétfő esti adások­ban rajz- és ismeretterjesztő filmek is — folytatta a stú­dióvezető. Hogy minél több nyíregy­házi láthassa az adásokat, 1986-ban tovább bővítik a vá­rosi televíziós hálózatot. A közvetítésbe bekapcsolják a Kossuth utca két oldalán lé­vő otthonokat, valamint az Északi körutat az Árok ut­cától a Kun Béla utca vé­géig. Létrehozzák a tervek szerint a Kossuth utcai fő­állomást. melyet szeretnének összekötni a megyei művelő­dési központban lévő stúdió­val. Ezzel megteremthetnék az élőadások technikai felté­teleit. Nehéz tömören válaszolni arra a kérdésre, hogy mi mindenre1 hasznosítható a költségesnek tűnő kábelháló­zat a tv-adások közvetítésén túl. A távihőszolgáltaitó vál­lalat például .műszereivel rá­csatlakozva folyamatosan el­lenőrizheti a lakások optimá­lis fűtését. Segíthet ,a kábel- rendszer a lift- és elektromos hibák pontos és gyors jelzé­sében. Távlatokban gondol­kodva pedig alkalmas a ve­zetékrendszer arra is, hogy az állam polgár összeköttetést teremtsen a város központi számítógépével. Talán eny- nyibő.1 is kitűnik, hogy a vá­rosi televíziózás nem néhány ember hobbija, hianem _ az együttgondolkodást, véle­ménycserét szolgáló új kom- munikációs eszköz. (reszler) SZABOLCSI VÍZMŰ A Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat üze­mi' lapjának cikkírója a nyír­egyházi szennyvíztelepre kalau­zolja el az olvasót. Itt az üze­meltetésben, illetve a tisztítási technológia irányításában 23-an tevékenykednek. Az érkező, va­lamint a tisztítás különböző fá­zisaiban lévő szennyvizet labo­ránsok vizsgálják naponta öt alkalommal. A mért szennyezett- ségi értékeknek megfelelően tesznek javaslatot a diszpécse­reknek a technológiai folyama­tokba történő beavatkozásra. Műszakonként egy-egy dolgozó mintegy 180 vizsgálatot végez el, melyből 110 szennyvíz-, 70 iszap­vizsgálat. Az itt dolgozók figye­lemmel kísérik a szennyvíztelep baktériumállományát. Labor­gyakorlat formájában oktatják az ÉVISZ diákjait. Egy biológus a komposztálással kapcsolatom vizsgálatokat fogja össze, vala­mint új eíjárásokat dolgoz ki a komposztálás intenzívebbé té­telére. ZÁHONY KÖRZETI ÁTRAKÖ A záhonyi közlekedési szakkö­zépiskola udvarán látható a mú­zeumnak is beillő régi és a leg­modernebb — a körzetben hasz­nálatos — átrakást segítő gé­pek hosszú sora. Az interjúból kiderül, hogy a közelmúltban kerültek ezek a sokat tudó gé­pek az iskolába abból a célból, hogy a tanulók láthassák, érzé­kelhessék a gépek működését, majd harmadikos korukban vizs­gát tehessenek. Két éve sikerült kivitelezni, hogy a tanulók az érettségi vizsga befejeztével olyan két nagyon fontos és ér­tékes szakma elvégzéséről szóló okmányt kapjanak kézhez, mint az univerzális targonca- és da­rukezelői. A MÁV-on belül ez az első és egyetlen próbálkozás és az itt tanítók szeretnék re- mélni, hogy a tanulók megszere­tik ezt a szakmát és a bázis­üzemnél — a záhonyi üzemigaz- gatóságnál — helyezkednek el az iskola befejezése után. SZAMOS A Szamos menti Állami Tan­gazdaság lapja a vadgazdálkodá­si ágazat eredményeivel foglal- kozik. Eredményes volt többek között a fácántenyésztés. A ki­telepített 4 ezer fácánhoz viszo­nyított visszavadászás november 25-ig 2307. Sikeresnek könyvel- hető el a tenyésztett vadkacsa visszavadászása is. A kitelepí­tett 3 ezer vadkacsából 2168-at lövettek meg bérvadászokkal. Ez évben először próbálkoztak vö- rösfogoly-telepítéssel és vadász­tatással. Igaz csak kétszázat, de a várakozást felülmúló ered­ménnyel, 184-et lőttek meg a vendégvadászok. Az őzbakva- dásztatás ebben az évben nem hozott rekordtrófeákat, de mennyiségben és minőségben a tervezettnek megfelelően alakult. Hulladékból érték Balogh Róza néni hasznos formáját választotta a nyug­díj kiegészítésnek. Fehér- gyarmaton, textilipari hul­ladékból fonalat készít, majd ebből szövőszékén rongyszőnyeget. A régi szö­vőszék ugyan szobányi he­lyet elfoglal, de megéri. A már semmire nem használ­ható dirib-darab rongyok segítségével többszínű szőt­tes kerül le a székről. Mos­tanában bevásárlótáskákat állít össze. Az örömbe egy kis üröm is vegyül, ugyanis a felvetőfonal rendszeres el­látása akadozik. Pedig enél- kül nem működhet a szövő­szék. (m. k.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom