Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-06 / 4. szám

2 Keiet-Magyarorezág 198(3. január 6. Tanácsok az egészséges életmódhoz Gyengélkedőn a Telefondoktor Karácsonykor is, újévkor is jól vizsgázott a kereskedelem, s most ismét sok bolt, áruház dolgozói hívták fel magukra a figyelmet azzal, hogy vasárnap is dolgoztak. Most nem bennünket, vásárlókat szolgáltak ki, hanem leltároztak, de azért, hogy ne a nyitvatartás idején kelljen kitenni az aj­tókra a „ZÁRVA” táblácskát. Az iparcikkboitok leltárainak azért is örülhetünk, mert az év végi, a decemberi nagy for­galom miatt eléggé megcsappant árukészletük, s most a lel­tár után újból feltöltik az eladóteret és a raktárakat. Fel­vételünk a Lenin téri ABC-áruházban készült. November közepétől hiába hívják a nyíregyháziak a 13-555-ös számot: a Telefon- doktor ugyanis „betegeske­dik” ... Nem is csoda: ta­valy több mint 12 ezren tár­csázták fel az immár jól is­mert számot, és az óriási ér­deklődés megviselte a Te­lefondoktor „szervezetét”, vagyis az előadásokat leját­szó magnetofon szerkezetét. A BEAG Universil Gyám által továbbfejlesztett, japán masina megkopott alkatré­szeinek pótlása nem könnyű feladat. Olykor az egész or­szágot tűvé kell tenni egy kü­lönben filléres apróságnak számító gumigyűrűért, nem is szólva a gép leikéről, a le­játszófejről, amelynek egész nap állnia kell a telefonálók ostromát. Ez azit jelenti, hogy reggel fél nyolcól este fél Az építtetők kérték... Perbe fogott kivitelezők Az építtetők a nyíregyházi Kossuth utca elején lévő tíz­emeletes barna ház lakói — pontosabban közülük 11 csa­lád — voltak, akik 825 ezer forintot és 66 ezer forint köt­bér megfizetését kérték a Szabolcs megyei Állami Épí­tőipari Vállalattól és a terve­zőirodától, mivel a Debrece­ni Építési Minőségellenőrző Állomástól olyan szakvéle­ményt kaptak, hogy lakásaik­ban sok minden nem felel meg a minőségi követelmé­nyeknek. Elévült? Amikor a többi lakó meg­tudta, hogy 11 társuknak milyen igénye van, hatvan család csatlakozott hozzájuk, ők az épület közös helyiségé­nek hibái miatt fogták perbe az építőket, a tervezőket és a beruházási vállalatot is, s ekkor már csaknem két és fél millió forint követelésük volt. Természetesen nem akartak fizetni. Azt mondták, hogy a lakók kérése elévült, hiszen a lakás átadása 1981 máso­dik negyedévében volt, s a hibák — jellegüknél fogva — az átadásnál már ismer­tek voltak, sőt a rejtett hibá­kat is megismerték 1982 nya­ráig, hiszen ekkor már meg­rendelték az ÉMI-től a szak- véleményt. Külön-külön is volt kifo­gásuk, a SZÁÉV-nek példá­ul az, hogy valóban épített i>e olcsóbb anyagokat is, ám mindez a NYIRBER tudtá­val történt és a lakások vál­lalkozói díjában már az ol­csóbb anyagot számolták. A tervezők azt mondták, óik nem vétettek olyan hibát, ami miatt anyagilag elma- rasztal hatók volnának, a NYIRBER-nek pedig sóik egyéb mellett az volt a leg­jobb aduja, hagy ellenőrzései során a három lépcsőháznál 974 ezer forint értékű hi­ánypótlási munkát írtak elő. Hogy megfelelő gondossággal jártak el, megerősíti az is; az Nemrég láhatta a televízóban ország-világ: hogyan teljesíti a Magyar Televízó az építők kéréseit — a se­gédmunkástól a miniszterig. Most ebben az írásban ar­ról lesz szó, amit az építtetők kértek, ám az építők nem teljesítették. Csak ezután fogják, mert a bíróság rá- kényszerítette őket. átadás előtt a tervtől eltérő kisebb anyagok beépítése miatt díjleszállítást alkal- : maztak. Amikor komollyá vált a do­log, a SZÁÉV perbe fogta a Bajai Épületasztalos és Faipa­ri Vállalatot, valami nt a Haj - dú-Bihar megyei Állami Épí­tőipari Vállalatot is, akik kü­lönböző anyagokat szállítot­tak az építkezéshez. A ba- jaiak azt mondták, hogy tő­lük minőségi kifogás nélkül vette át a SZÁÉV az ajtó­kat, az ablakokat, ők tehát nem vétették,. A Hajdú me­gyei építők is ugyanígy vé­dekeztek és a szakértők iga­zat adtaik nekik, így őket a bíróság nem is marasztalta el. Fizetni kell Elmarasztalta viszont a SZÁÉV-et, a tervezőket, sőt a NYIRBER-t is és bár nem adott teljes mértékben iga­zat a lakóknak, összeségében meglehetősen komoly összeg megfizetésére kötelezte őket. Az okok nagyjából azok voltak, amiket a Debreceni Minőségellenőrző Intézet megállapított. Az, hogy a hőszigetelés nem elégíti ki az előírásokat, hőhidak van­nak, a szendvicspanelek meg­repedtek és nem tartották megfelelőnek a közös helyi­ségekben és lakásokban vég­zett szakipari munkákat: a mázolást, a esempézést, a szőnyegpadlókat, a műanyag padló bevonatát, az asztalos­szerkezeteket, de a festésben és a tapétázásban is volt jócskán kifogásolnivaló. A bíróság szakértőt ren­delt ki, aki olyan alacsony összeg megfizetését javasol­ta — még harmadát sem, mint ami a Debreceni Mi­nőségellenőrző Intézet vé­leménye alapján indokolt lett volna — hogy a bíróság újabb szakértőt rendelt ki, mégpedig a Budapesti Mű­szaki Egyetem építészmérnö­ki karának építéskivitelezési tanszékét. Négy kötegben... A vizsgálatot elvégezték, négy köteg kiterjedésű szak- vélemény készült, amelyben a típushibákat három fő cso­portba sorolták. Az első cso­portban azok a hibák szere­peltek, amelyeket az átadás­átvétel során gondos vizsgá­lattal a nem szakértők is fel­fedezhettek volna, s úgy talál­ták, hogy a műszaki átadás­kor felismerhető hibák kija­vításával, a ki nem javítha­tó hibák értékcsökkenésé­vel kapcsolatos költségek a három lépcsőházban össze­sen 433 ezer forintot tesznek ki. A bíróság arra a következ­tetésre jutott, hogy a lakók, illetve a lakás gazdája — az OTP — elmulasztotta a felismerhető hibák miatti jogait érvényesíteni, amikor pedig perre vitték a dolgot, akkor szavatossági igényük elévült. Neim évült el viszont a rejtett hibák miatti - igény, ezért született meg az a dön­tés, hogy a SZÁÉV 416 ezer forintot fizet a lakóknak, ki­fizeti 1983-ra ennek az ösz- szegnek a 15, 84-re a 20 szá­zalékát, fizet még 21 ezer fo­rint perköltséget és 12 500 el­járási illetéket. A tervezők ugyanilyen célokra 163 ezer, 8 ezer és 4800 forintot, a be­ruházási vállalat pedig 60 ezer 3 ezer, illetve 1700 fo­rintot kötelesek megfizetni. Ezeket az összegeket — ha a Legfelsőbb Bíróság is helyben hagyja a megyei bí­róság ítéletét — a tulajdono­sok a lakás hibáival arányos mértékben kapják meg. (balogh) HVDSZ: üzemi napok Üzemi napok címmel nagy­szabású programsorozat kez­dődik január 6-án, hétfőn 17 órakor Nyíregyházán, a Váci Mihály Megyei és Városi Mű­velődési Központban. A rendezvényt a Helyiipa­ri és Városgazdasági Dolgo­zók Szakszervezetének me­gyei titkársága szervezi, me­lyen a közüzemi, kommuná­lis és ipari szolgáltató válla­latok mutatják be tevékeny­ségi körüket. Többek között lesz virágkötészeti verseny, virágkiállítás és -vásár, to­vábbá divatbemutatóval égy­bekötött műsoros est. nyolciig nyolovanszor-száz- szor is lejátssza a gép az ép­pen soron lévő előadást. Szin­te füstölt a magnetofon, ami­kor a szexuális élet zavarai­ról volt szó; a férfiak gond­jaira 1900-an, a nőkére 2142- en voltak kíváncsiak ... Nagy érdeklődést kelltett azonban a köhögésről, a szívbetegségek­ről szóló és több más előadás is, amelyből most már ösz- szesen több mint ötven van. A tematikát az orvosok vé­leménye, tapasztalatai alap­ján állították össze, figye­lembe véve a lakosság levél­ben, vagy olykor személyesen is meg/tett észrevételeit. A Telefondoktor „rendelő­je” az Inczédi sori gyógy­szertárban található, amely­nek vezetője, Burik János és az orvoskollégák valóságos egészségnevelési missziót tel­jesítenek azzal, hogy felhív­ják a figyelmet a leggyako­ribb betegségek megelőzésé­re, tanácsokat adnak az egészséges életmódhoz. Ilyes­mire a zsúfolt orvosi rende­lőkben alig-alig jut idő. So­kat számít az is, hogy az ér­deklődő névtelen, személyte­len maradhat. A jövőről szólva Burik Já­nos elmondta, hogy tervez­nek „élőadást” is, azaz egy- egy alkalommal valóhan ott ülne a vonal végén az orvos, aki válaszolna az esetleges kérdésekre. Több figyelmet akarnak szentelni a fiatalok­nak, akiknek a családi élet­re nevelése nem lehet csupán a pedagógusok és a szülők feladata. Hogy mennyire fog­híjasak a gyerekek ismeretei, s ennek milyen szomorú tü­netei vannak, tapasztalják az iskolákban tartott előadáso­kon. A Telefondoktorra tehát na­gyon nagy szükség van. Sze­rencsére most már minden feltétel együtt van ahhoz, hogy betöltse feladatát; a vá­rosi tanács egészségügyi osz­tálya biztosítja a működésé­hez szükséges pénzít, karban­tartásáról az Universil dol­gozója, Krucsai Árpád gon­doskodik, a felvételek pedig a nyíregyházi rádióban ké­szülnek. Sikerült pótolni a másfél hónapja hiányzó al­katrészeket is, így várhatóan a hét végére befejeződik a gép javítása, és újra hívhat­ják majd a nyíregyháziak a Telefondoktort, amely — ke­vesen tudják — Budapest után először itt kezdte meg működését, csaknem 10 évvel ezelőtt. (g. m.) Önköltséges üdülés Ha üres a szoba Napjainkban a SZOT- beutaltak a térítési díj­jal a költségeknek csak a negyedrészét térítik meg. Az állami támogatás alig több mint 40 százalék, és az üdülők gazdálkodási bevételükből fedezik a ki­adások harmadát. Az alaptevékenység mellett — ami a kedvezményes beutaltak fogadását és el­látását jelenti — konfe­renciák, rendezvények, to­vábbképzések színtereivé is váltak a szakszervezeti üdülők. Az 1986. januártól érvényes személyenkénti egynapi díj­szabást, amely nemcsak a szállás igénybevételére, ha­nem napi háromszori étke­zésre is jogosít, az alábbi táb­lázat ismerteti: Üdülő kom- _ , a . , fortfohozata Du“aat°anrJyeasrj Egyéb üdülő Duna“-kán/ari Egyéb üdülő elő-utóidény eSesz evben elő-utóidény e&esz évben Szaksz. tagok térítési díja rókát helyeznek el. A gyógy­üdülők és szanatóriumok ki­vételével, ha házaspárral gyermek is érkezik, akkor pótágyat kapnak. Egy fel­nőtt — szülő, vagy nagyszülő — egy gyermekkel is igény­be veheti az önköltséges be­utalást. A magányosok kö­zül sokan szeretnének egy­ágyas elhelyezést kérni. Er­re csak igen ritkán nyílik le­hetőség, mivel az üdülőkben nagyon kevés a kisméretű szoba. Az önköltséges beutalásban nincs olyan korlátozás, mint a kedvezményes üdülésben, miszerint évente csak egy­szer, a főszezonban pedig egymást követő esztendők­ben nem vehetők igénybe. Ha van üres szoba, néhány napig önköltségesen évente többször is lehet üdülni. Az sem kizáró ok, ha valaki ab­Kívülállók térítési díja ______ I/A. 210 250 350 420 I. 190 220 300 300 II. 170 190 250 300 ÍII. 150 170 200 250 A bevételek legjelentősebb részét az önköltséges üdülés alkotja, amelyet 1981 óta igénybe lehet venni, ennek ellenére e forma még nem vált kellően ismertté. A nyá­ri iskolai szünet, valamint a karácsony és szilveszter ki­vételével több üdülőben né­hány napra a szobák egy része üresen maradna, ha nem lenne önköltséges be­utalás. Ugyanis az említett időszakokon kívül gyakran később érkeznek és korábban távoznak a vendégek az üdülőkből. Sőt az is előfor­dul, hogy valaki az utolsó pillanatban mondja le a be­utalót, amelyet másnak már nem tudnak átadni. Néhány üdülőjegyet a rossz szervezés vagy mulasztás miatt nem használnak fel. Ha van üres szoba, az üdülővezetők önköltséges ala­pon fogadhatnak szakszerve­zeti tagokat, és a szervezeten kívülieket is. Persze, az aki a tagkönyvét a helyszínen bemutatja a térítéskor, lé­nyeges előnyt élvez a kívül­állókkal szemben. A szakmunkástanulók ka­tegóriától függetlenül 143 forintot, míg a gyermekek 130 forintot térítenek napon­ta. A szobák háromnegyede kétágyas, ezekben házaspá­ban az esztendőben már ka­pott kedvezményes beutalót. A szakszervezeti bizottságok tájékoztatják az érdeklődő­ket az üdülők pontos címé­ről és telefonszárnáról. j ____Értékes hobbi____ Több mint tíz évvel ezelőtt kezd­te el gyűjteni Apa- gyon a régmúlt idők tárgyi emlé­keit Bartha Károly nyugdíjas. A szor­gos gyűjtőmunka eredményeként az­óta helytörténeti kiállítást rendez­tek be a Kossuth utcán, az általános iskola régi épüle-. íében. A kiállított tárgyakat és írásos dokumentumo­kat egyre többen nézik meg a kör­nyék lakói közül, de az ország távo­labbi pontjáról is érkeznék látoga­tók. A három he­lyiségben kiállí­tott tárgyak kö­zött láthatunk kel­ta kori cserép­edényt, első világ- háborús haszná­lati eszközöket, 200 éves majolika­edényt, neolit kori csiszolt kő' baltát és sok más érdekessé­get. Kénünkön: használat eszközök nagyapáink, déd­apáink idejéből, (császár) UiasaUátó­tervek Megújuló étterem, utazási iroda A napokban Nyíregyhá­zán járt Sebes Miklós, az Utasellátó vezérigazgatója. A magyarországi utasellá­tás helyzetéről, eredmé­nyeiről, feladatairól kér­tünk tájékoztatást tőle. — Az Utasellátó árufor­galma megközelíti a 3 mil­liárd forintot — mondta a vezérigazgató. — A terve­zett valutabevételi, sőt nyereségtervünket is megvalósítottuk. Tévé - kenységünk mind széle- - sebb körű: egységeink szinte valamennyi hazai vonat-, autóbusz-, hajó­állomáson, a repülőtéren, illetve a városokban, köz­ségekben megtalálható. Közülük sok szombaton, vasárnap, éjjel, nappal üzemel. Gond, hogy az utasellátásban dolgozó 6 ezer embernek a bére nem éri el a kívánt szintet és a vasútállomások nagy ré­sze elavult, és ezért a munkakörülmények nem a legjobbak. — A jövőben kapunk 20 új hálló- és fekvőhelyes kocsit. Pesten a Royal- szállóban és a debrece­ni vasútállomásán utazási irodáink kezdik meg mű­ködésüket, ahol valutabe­váltásra is nyílik lehető­ség. ■— Az utasellátás fej­lesztésében Nyíregyháza különleges elbírálást él­vez, annál is inkább, mi­vel a megye határos a Szovjetunióval, illetve az idegenforgalomban be­töltött szerepe egyre fo­kozódik. A nyíregyházi utasellátó rekonstrukció­jának második ütemében a konyhát és az éttermet újítjuk fel. A majdan fel­épülő autóbusz-pályaud­varon is működtetünk majd Utasellátó-egységet. Várhatóan 1986-ban kü­lönböző rendezvényeket lebonyolító, sőt hazai és külföldi utazásokat szer­vező irodát nyitunk Nyír­egyházán. (cs. gy.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom