Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-22 / 18. szám

Fmbruér Í4~ro Összehívták a szakszervezetek 25. kongresszusát Kedden ülést tartott a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa. A tanácsülés Gáspár Sándor előterjesztésében megvitatta és elfogadta a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa kongresszusi beszámo­lóját és a szóbeli kiegészítés fő gondolatait. A SZOT úgy döntött, hogy 1986. február 14—16-ra összehívja a ma­gyar szakszervezetek 25. kongresszusát. A nyírgelsei hűtőtárolóban megkezdték az ősszel betá­rolt alma feldolgozását. Képünkön: Vincze Jőzsefné szovjet exportra csomagolja az almát ÉrJtkeltséget a csökken muika­képességűek loglalkoztatásában A csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoz­tatásáról, a rehabilitációs bizottságok működésének tapasztalatairól tárgyalt többek között keddi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A testület ezenkívül beszámolót vitatott meg a Szabolcs-Szat- már megyei Távhőszolgáltató Vállalat tevékenysé­géről és tájékozódott a fogyasztói érdekvédelemről. Moszkvában kedden dél­előtt megkezdte 118. ülését a KGST Végrehajtó Bizott­sága. A tanácskozáson részt vevő küldöttségek élén a tagállamok miniszterelnök­helyettesei állnak, akik a kubai küldöttségvezető ki­vételével hazájuk állandó KGST-képviselői is egyben. A magyar küldöttséget Mar­jai József vezeti. Az ülésen Jugoszlávia állandó KGST- képviselője is részt vesz. A csütörtökön befejeződő tanácskozás napirendjén a 2000. évig szóló tudományos­műszaki komplex program teljesítését szolgáló intézke­dések meghatározása sízere- pel. A vb ezenkívül meg­vizsgálja az elektronikai, mik­roprocesszoros és ipari robot­technika egységes alkatrész-, illetve részegységbázisának megteremtését célzó megáilíla- podás megvalósulásának me­netét, továbbá áttekinti a tagállamok vegyipari együtt­működését az elmúlt öt év­ben és meghatározza e téren az együttműködés további súlyponti feladatait. Mint a megnyitót megelő­ző sajtótájékoztatón eltnond­A naptárban messze még a tavasz, de a vízügyi szak­emberek már előre látják, hogy ha csak az évek óta megszokott mennyiségű csapadék hullik is január­ban és februárban, sok gon­dot okoz majd a belvíz Szabolcs-Szatmár megyé­ben. Nem valamiféle jóslás alapján állapították meg, hanem az előjelekből egy­értelműen következtethet­nek erre. A múlt év októberében még nagyjából a sokéves át­lagnak megfelelő mennyiségű csapadék hullott, november­ben azonban jóval több volt: a Nyírségben 30 milliméter­rel, Felső-Szabolosban 41, a Kelet-Nyírségben 36, az Ecse- di-láp környékén 39 milli­méterrel hullott több, de meghaladta a Beregben és a Felső-Szabolcsban lehullott csapadék is az átlagot. To­vább emelkedhetett decem­berben és januárban mind a talajban, mind a folyókban a víz szintje, hiszen ebben a két hónapban is a sokévi át­lagot meghaladó mennyiségű csapadék hullott. A másik elójel — követ­kezik ez az előbbiből is _ — a talajvízszint emelkedése. Mátészalka és Fehérgyarmat között 125, Kisvárda környé­kén 75 és 125 közötti, a Be­regben ugyanennyi centimé­terrel magasabb a talajvíz .szintje, mint tavaly volt. Nagykállónál például 110, Kisvárdánál 102, Fehérgyar­ták, a KGST alig egy hónap­pal ezelőtt tartott 41. rend­kívüli ülésszakán elhatáro­zott tudományos—műszaki komplex programja 93 fel­adatkört tartalmaz, s mind­egyik további témákat és fel­adatokat foglal magába. Ezek alapján csak a következő fél éviben 67 új megállapodást kell kötni és 84 már hatályos megállapodást pontosítani. A program megvalósításá­ban jelenleg a tanács 17 szer­ve vesz részt és két újabb ál­landó bizottság kezdi meg működését már februárban, Moszkvában. Ezek a bio­technológiában létrehozott és termelésbe fogott új anya­gok, valamint technológiák terén segítik majd elő az együttműködést. A tájékoztatón felhívták a .sajtó képviselőinek figyel­mét a tudományos-műszakii komplex program megvalósí­tásának igen szoros határide­jére. A benne foglalt problé­mák felét már az elkövetke­ző három évben meg kell ol­dani, vagyis a megoldásnak úi termékek és technológiák bevezetését kell eredményez­nie. Ezt követeli meg a ter­melés kibővítése. matnál 130 centiméterrel ma­gasabb a talajvíz szintje, de még a homokos talajú Nyír­tass határában 50 centivel több a szokásosnál. És a ta­lajvíz várhatóan tovább emelkedik. Az előjelek alapján tehát már december végén megál­lapíthatták a szakemberek, hogy átlagos csapadékhullás esetén is bajok lesznek, ezért december végén az Ecsedi- láp környékén és a felső-sza­bolcsi öblözetben elsőfokú belvízvédelmi készültséget rendeltek el. Ez nem véde­kezést jelent, hanem az volt a cél, hogy a csatornákba emeljék át a lehulló csapa­dék egy részét, hogyha ta­vasz környékén még nagyobb gondok lesznek, akkor több vizet tudjanak befogadni a megye folyói és a csatornák. Ezenkívül két mozgószivaty- tyút is működtetnek Kocsord és Nagyecsed, illetve Tiszta­berek környékén. A tározók vízszintjét is igyekeznek csökkenteni, hogy tavasszal nagyobb befogadó- képességük legyen. A súlyo­sabb belvízkárok megelőzé­séhez azonban az is szüksé­ges, hogy a vízműtársulatok, a mezőgazdasági üzemek és a tanácsok is felkészüljenek a védekezésre: tegyék rendbe a csatornákat, az átereszeket, a vízlevezető barázdákat, eset­leg jelöljék ki azokat a bri­gádokat is, amelyek szükség esetén időben megkezdhetik a védekezést. . Szabolcs-Szatmárban — mint közismert — a mun­kaképesek foglalkoztatása jelentős társadalmi gond, fo­kozottan áll ez a csökkent munkaképességűekre — ál­lapította meg többek között a végrehajtó bizottság, s en­nek alapján tárgyalta e fon­tos témát. Kitűnt: az ország lakosságának mintegy 6 szá­zaléka, a rokkantaknak vi­szont egy tizede (60 ezer em­ber) él Szabolcs-Szatmárban. A munkavállalási korban lévő, megváltozott munkaké­pességűek száma eléri a 35 ezret, akiknek egy része gyen- génlátó, hallássérült, vagy károsodott, mozgáskorláto­zott, s túlnyomó része — 66 és fél százaléka — belgyó­gyászati betegségben szen­ved. Foglalkoztatásukat ne­hezíti, hogy még a munka­erő forrástöbblet számára sincs elegendő munkavál- lási lehetőség. A 70-es években a gyors ütemű ipartelepítések révén emelkedett a megváltozott munkaképességűekkel be­tölthető munkahelyek szá­ma, melynek nyomán az év­tized végén már több mint háromezren dolgozhattak. Később, a 80-as években azonban jelentős visszaesés következett be a foglalkozta­tottak számában és az el­múlt év végén már alig több mint 2 és fél ezren kaptak munkaalkalmat az ilyen sa­játos helyzetben lévők a me­gye gazdálkodó egységeinél. Sajnos — állapította meg a testület —, a munkaerő ha­tékony foglalkoztatásakor, az intenzív fejlesztési sza­kaszban a vállalatok nem kellően érdekeltek a csök­kent munkaképességűek fog­lalkoztatásában, ami orszá­gos intézkedést igényel. Jól mutatja a helyzet sú­lyosságát, hogy a tanácsi munkaügyi szakigazgatási szerveknek két éve 316, ta­valy pedig több mint félezer esetben kellett az ilyen em­berek elhelyezését segíteni, ám a két évben mindössze 72 főnek tudtak munkalehe­tőséget teremteni. Fokozzák a gondokat a naponta, heten­te ingázók, akik leszázaléko- lásuk miatt hazatérve, itt Szabolcsban, a lakóhelyükön keresnének megfelelő mun­kaalkalmat, ám ennek hiá­nyában aztán rendszeres szo­ciális járadék megállapításá­ra törekednek. Történt persze sok fontos lépés is az érdekükben azért is, hogy ezek az emberek se érezzék feleslegesnek magu­kat, s hogy javítsanak élet- körülményeiken. A rokkan­tak nemzetközi éve alkalmá­ból társadalmi felajánlások­ból befolyt mintegy 1,7 mil­lió forint felhasználásával a vásárosnaményi írógépgyár­ban, a Tiszalöki Faipari Vál­lalatnál, a Szabolcs Cipőgyár­ban Nyíregyházán és Zá­honyban, továbbá a Nyírsé­gi Nyomdában összesen 103 munkahelyet tudtak létre­hozni. A nyomda az idén is további 30 fős fejlesztést ter­vez megvalósítani. A munka­erő-közvetítő szervek sze­rint a vállalati és a tanácsi erőfeszítések ellenére még mindig 700-ra tehető azoknak a száma, akik csökkent mun­kaképességük mellett is dol­gozni szeretnének. Értékelte a vb a különböző szintű rehabilitációs bizott­ságok munkáját, elismerve tevékenységük társadalmi hasznosságát. Elhangzott az ülésen: sokat jelent a gon­dok enyhítésében, hogy Kis­váráén egy 100 ágyas reha­bilitációs osztályt hoztak lét­re, és sokat ígér, hogy lépé­(Folytatás a 4. oldalon) Gazdaságiink időszerű feladatai Február 10-től 88-ig párt- napokat tartanak az ország­ban. Az erre történő felké­szülés jegyében kedden Nyíregyházán a megyei pártbizottságon Kovács Im­re, az MSZMP KB gazda­ságpolitikai osztályának vezetőhelyettese tartott elő­adást népgazdaságunk ál­talános helyzetéről, a VII. ötéves tervi feladatainkról, valamint az idei célokról. Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára kö­szöntötte a tanácskozás részt­vevőit, gazdasági vezetőket és propagandistákat. Kovács Imre elsőként a magunk mögött hagyott terv­ciklus eredményeit értékel­te. Megoldatlan gondjaink ellenére is az elmúlt öt év­ben felmutatott ■ gazdasági növekedés kiállja a nemzet­közi összehasonlítás próbá­ját. Gazdálkodásunk nem kompromittálja a létező szo­cializmust, inkább erősíti annak helyzetét a világban. A VII. ötéves tervidőszak­ra megfogalmazott gazdasá­gi elképzeléseink szinkron­ban vannak az MSZMP XIII. kongresszusán elfogadott ha­tározatokkal. 1991-ben úgy szeretnénk visszanézni erre az időszakra, mint amelyik során sikerült lendületbe hozni a gazdaságot — mond­ta az előadó. Az évtized vé­gére jelentős szerkezeti vál­tozásokat érünk el. Előtér­be kerül a minőség és a pia­ci készség. 1986-tól és 87- től az utánuk következő há­rom esztendő látványosabb minőségi fejlődésének meg­alapozását várjuk. Az országos helyzetkép és tervek felvázolása után Gyn- ricsku Kálmán, a megyei pártbizottság titkára a sza- bolcs-szatmári tennivalók­ról tartott előadást. A me­gyében egyébként mintegy 500 pártnapot tartanak vár­hatóan több mint húszezer ember részvételével. Ax HTESZ megyei vb napirendjén: Újabb tudományos egyesületek Üjabb tudományos egyesü­letek alakítják meg a közel­jövőben Szabolcs-Szatmár megyei szervezetüket — hangzott el az MTESZ me­gyei szervezete végrehajtó bizottságának keddi ülésén. Jól haladnak az előkészüle­tek a Biológiai Társaság és a Szilikátipari Tudományos Egyesület létrehozására, s megkezdték a szervezést a Híradástechnikai Tudomá­nyos Egyesület megyei szer­vezetének megalakítása érde­kében is; újabb szakterülete­ken nyílik meg tehát a lehe­tőség a szervezett tapaszta­latcserékre, továbbképzé­sekre. A Tudomány és Technika Háza átadása óta mind na­gyobb az igény a műszakiak körében a nyelvtanulás iránt. Különböző felmérések és egyeztetések után most elér­hető közelségbe került az új nyelvi laboratórium terve. A különböző munkahelyek, tár­sadalmi szervezetek, vala­mint az MTESZ anyagi ösz- szefogásával korszerű, audio­vizuális nyelvi oktatótermet létesítenek — ezzel is lendü­letet adva a szakemberek nyelvtanulásának. A továbbiakban a vb át­tekintette a tudományos egyesületek és a bizottságok idei terveit, s különböző munkacsoportokat hozott lét­re. Emelkedő tqlajvízszint Belvízvédelmi előkészületek XLIII. évfolyam, 18. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1986. január 22., szerda Tanácskozik a KGST V.B. lij anyagok, technológiák a komplex program keretében

Next

/
Oldalképek
Tartalom