Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-22 / 18. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. január 22. A ma átadandó lakótelepi gyógyszertár mellett egy másik is hamarosan megnyílik a város központjában. Az épület, amelynek emeletein korszerű lakások kaptak helyet, már készen van, csak a bútorzatra kell várni. Az új gyógyszertár várhatóan az első negyedév végén fogadhatja a betegeket. (P. D. felvételei) Város három megye határán Beszélgetés Sulyik Józseffel, a városi tanács elnökével öt és fél ezer aktív kereső, közülük nyolcszázan a mezőgazdaságban, közel háromezren az iparban dolgoznak. Ha országra lennének jellemzőek ezek az arányok, ipariagrárnak titulálnánk; a település neve pedig város. Milyen feltételeknek kellett megfelelnie Tiszavasvá- rinak, hogy várossá legyen? — Nagyon széles körű követelményrendszert állít az ország vezetése a városi címre pályázó települések elé. A térség ipari, kereskedelmi, kulturális, egészség- ügyi, idegenforgalmi és egyéb centruma kell legyen. A városias külső, az infrastrukturális és közműellátottság és sok más szempont tartozik még ide. A tizennégy és fél ezer állandó és nyolcszáz ideiglenes lakosnak otthont adó Tiszavasvári vezetése az utóbbi években már a városi irányelveknek megfelelően végezte munkáját. — Kialakítottuk a város- központot, fejlesztettük a víz-, szennyvíz- és villanyhálózatot, a lakosság egyötöde már gázzal fűt — s ezt még csak a folyamat kezdetének tekintjük. A hatodik ötéves tervben megduplázódott az az összeg, amit az utak, járdák építésére, karbantartására fordíthattunk. Köszönhető mindez a lakosság, a gazdasági szervek és a tanács összefogásának, a rengeteg társadalmi munkának. Nem véletlen, hogy; az utóbbi öt évben í,( * rmftia; forintot kaptunk a társadalmi munkaversenyben elért dobogós helyezéseink jutalmából. Itt kell megemlíteni, hogy nagyon jó az együttműködés a város vállalataival, a szövetkezetekkel, a különféle gazdasági szervekkel. Különösen az önálló üzemek segítenek sokat saját területükön is és a munkafelajánlásokkal. Fontos elvárás egy várossal szemben, hogy a szolgáltatások, az egészségügyi ellátás és a kultúra terén is többet nyújtson lakóinak. Tiszavasváriban mi a helyzet ezen a területen? — A szolgáltatásokról egyértelműen mondhatjuk, hogy igen szembetűnően fejlődtek. A szövetkezeti szolgáltatóházban és a Mesterek Házában a Patyolat-fióktól a fényképész és órásműhelyig sokféle szakma képviselője talált otthonra. Ezeken kívül is sok szakember dolgozik a szolgáltatásban, és ide sorolhatjuk többek között a Modul-szervizt, az új benzinkutat is. Kellene viszont cipész, bádogos és férfiszabó. — A kereskedelmi ellátás kiegyensúlyozott. Az itteni kenyeret a legjobbnak tartják a megyében, és ha csak az utóbbi időkben megnyitott új kereskedelmi és vendéglátó létesítményeket sorolom, már az is jelzi a fejlődést. A büdi területen átadtak egy ABC-t és éttermet, egy mezőgazdasági szakboltot. A Kossuth utcai ruházati üzlet, a műszaki és a vasbolt, a virágüzlet, a józsef- házi élelmiszerbolt és bisztró, magánvendéglők, a benzinkúti büfé mind-mind hozzájárul a jobb ellátáshoz. — Egyszerre két gyógyszertárat építettünk. Az Alkaloida lakótelepén átadandó létesítmények belépésével helyben megoldódik a szakorvosi ellátás. Nyolc óvodánkban, két bölcsődénkben (különösen ha a most készülő Vasvári Pál utcai intézményeket is ideszámítjuk) Megszületett Tiszavasvári címerének a terve. Tóth Sándor Munkácsy-díjas művész alkotásának alapszíne zöld, akár az ősi szentmihályi és büdi címereké. A Kossuth - címerpajzs a névadó szülöttre, Vasvári Pálra és a két település szabadságharcos múltjára emlékeztet. A felső mezőben arany mákgubó jelképezi a mezőgazdaságot, s egyben az ipart, Kabay János örökségét. A középső (még nem dőlt el, hogy kék vagy ezüst színű) hullámsávok a főcsatornákra s a Tiszára utalnak. Az alsó mező kardot tartó karját is régi címerekből mentette át a művész. A vörös, Bocskai-ruhás kar a hajdúhagyományokat idézi. A kard ezüst, a kézfej színe pedig arany. (A városi tanácson dr. Mészáros József vb-titkár a jövő hét végéig várja az észrevételeket Tiszavasvári új jelképére.) minden ilyen korú gyerek gondozását biztosítani tudjuk. Az idős emberek ellátását huszonkét fős öregek napközi otthona és házi szociális gondozás szolgálja. (Ez utóbbit szeretnénk kiterjeszteni még jobban, elsősorban a külterületekre.) Százhatvanon élnek, bár többségük máshonnan került ide, a szociális otthonban is. — A kulturális élet központja a művelődési ház, amely otthont ad a mozinak is. A városi könyvtárban és fiókkönyvtáraiban huszonhétezer kötet, száznegyven féle sajtótermék várja az olvasókat, s megkezdődött a hangzódokumentumok gyűjtése is. Jól felszerelt az Alkaloida szakszervezeti könyvtára, itt a könyvek mellett sok hanglemez és kazetta, képmagnó és személyi számítógép is a látogatók rendelkezésére áll. Nehéz-e átállni az új, a városi létből adódó feladatokra Tiszavasvári tanácsának? — Zökkenőmentesnek tűnik a váltás, hiszen 1984 januárja óta, amikortól mint városi jogú tanács közreműködünk a környező települések megyei irányításában, már egy sor új feladatot ellátunk. Folyamatosan létrejöttek azok a területi szervek, amelyek a városi szerepkörben is működnek. Ügy is fogalmazhatnék, hogy gyakorlatilag már két éve beléptünk a városok sorába. A megyei vezetés is úgy számolt velünk az állami pénzeszközök juttatásánál, mint várossal, még mielőtt megszületett volna az Elnöki Tanács erről szóló határozata. Az utolsó „falugyűlésen” a lakosság is a bizalom jeleként értékelte ezt a tényt, és jóleső érzéssel fogadta. — Természetesen új feladataink is vannak. Átvettük például a szociális otthon és a középfokú oktatási intézmények irányítását. (Hadd jegyezzem itt meg, hogy akár diákvárosnak is nevezhetjük Tiszavasvárit, hiszen háromezren tanulnak az általános iskolákban — hamarosan mindegyikben megvalósulhat az egy műszakos oktatás —, a Váci Mihály Gimnáziumban és a 115-ös szakmunkás- képző iskolában.) Néhány városi szerv létrehozása még hátravan, gondolok itt például a rendőrség, a KÖJÁL, az állategészségügyi szolgálat helyi-területi szerveire, a családvédelmi szervezetre és másokra. Tiszavasvári státusának megváltozása hogyan érinti a környék településeit? — Az 1984-től gyakorolt munkamódszerrel és stílusban kívánunk továbbra is együttműködni Tiszalökkel, Tiszadobbal, Tiszaeszlárral és Tiszadadával. A partneri kapcsolatok jegyében kell együtt dolgoznunk, együtt élnünk, itt a Nyírség, a Mezőség és a Hortobágy határán. Ezer éve kezdődött Az oldalt összeállította: PAPP DÉNES Ha múltjukkal kívánnak ; találkozni a tiszavasvári- ak, elég egy múzeumi séta. A Nyíri-Mezőség városa, Tiszavasvári századainak tárgyi emlékei a Vasvári Pál Múzeumban sorakoznak. A régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkor- ban lakta a környéket az élelemtermelő ember. Rézkori telepek nyomait is felfedezték a régészek, ásójuk felszínre hozta a szkíták használati eszközeit. Az Árpád-kori temetők leletei vallanak arról, hogy a honfoglaló magyarok már a X—XI. században megtelepedtek a vidéken. Maga Büd- szentmihály valószínűleg a tatárjárás után a XIII. század második felében keletkezett az egykori szabolcsi vár birtokán. A falu szépen gyarapodott, az 1556-os szabolcsi dézsma jegyzék szerint már a dadai járás alighanem legnépesebb helye. A másik település, Tiszabüd sorsa hasonlóan alakult. A török hódítások korában megcsappan népességük. Az üres telkekre Lónyay Zsigmond hajdúkat ültetett. A földesúr Büdszentmihály- ra Gergely deák hajdúcsapatát engedte be. A község 1624- től évtizedeken át Erdélyhez tartozott, az erdélyi fejedelmek törvénnyel biztosították a hajdúkiváltságokat. A törökök kiűzése után ez a jobbágyinál emelkedettebb állapot megszűnt, a lakosság elszegényedett. Ekkorra már kialakult az az ólaskertes településforma, mely a leg- uóbbi időkig fennmaradt. A XIX. század elején — ahogy az Gombás András és Hunyadi József kutatásaiból nyomon követhető — a község a rés zíbirtokok örököseitől a művelt terület nagy részét megvásárolta. A jobbágysorstól a tiszabü- di és büdszentmihályi lakosokat is az 1848-as törvények szabadították meg. Az úrbérrendezésnél, tagosításnál elkövetett igazságtalanságokra a szentmihályiak 1850-ben parasztzendüléssel válaszoltak. A múlt század második felében a folyószabályozásokkal, mocsarak lecsapolásá- val újabb termőföldek szabadultak fel. A bontakozó polgári fejlődés jele, hogy a lakosság 1885-ben hozzálátott a Nánás—Szentmihály közötti vasút építéséhez. Megalakították a Takarékpénztári Részvénytársaságot, létrehozták Szabolcs megye első gazdakörét. Az időközben összeolvadt két települést 1950 óta Ti- szavas váriként találjuk a helységnévtárban. 1970-től nagyközség, majd városi jogú nagyközség. Fejlődése különösen az utóbbi egy-másfél évtizedben gyorsult fel. Központjában tetszetős lakóházak épültek, bővült üzlethálózata. A Keleti-főcsatorna szomszédsága kedvezett az öntözéses mezőgazdaságnak. Az 1929-ben alapított Alkaloida Vegyészeti Gyár mellett újabb üzemek, szövetkezetek adnak munkát a tisza- vasváriaknak és a környéken élőknek. Az általános iskolákban, a szakmunkás- képző intézetben a történelmi hagyomány és a természeti értékek becsülésére nevelik a lagfiatalabb városlakókat, akik lakóhelyük több nagy szülöttéről vehetnek példát: a magyar mező- gazdaság úttörőjéről, Pethe Ferencről, a szabadságharcos Vasvári Pálról és a gyáralapító gyógyszerész Kabay Jánosról. (reszler) Ünnepi tanácsülés A mai nap bizvást nevezhető történelminek Tiszavasvári életében. Bár már január elsejétől megilleti a városi cím, az erről tanúskodó oklevelet ma délelőtt adja át Be- recz János, a párt Központi Bizottságának titkára. (Lapunkban — az ünnepi alkalom tiszteletére — most jelenik meg először Tiszavasvári város oldala, s ezentúl hathetenként rendszeresen olvashatják. A tizenegy órakor kezdődő kibővített, ünnepi tanácsülést megelőzően, fél kilenckor adják át rendeltetésének a gyári lakótelepen azt az egészség- ügyi komplexumot, amelyet a tanács, a gyógyszertári központ és az Alkaloida közös beruházásában építettek fel. Gyógyszertár és négy orvosi rendelő kapott helyet az új épületben. A település történelmének nagyjairól sem feledkezik meg Tiszavasvári az ünnepi pillanatokban; fél tizenegykor a hála koszorúit helyezik el Pethe Ferenc, Kabay János és Vasvári Pál emlékművén. Délután fél háromkor pedig a régóta várt új tanácsháza alapkövének letételére kerül sor. Krónika képekben A századelő üdvözlőlapján még Bűd Szent Mihály mutatkozik be az idegeneknek. A kép bal oldalán az 1830-as években épült községháza, amely még ma is működik. Tiszavasvári legszebb régi épülete, a volt Dessewffy- kastély. A patinás kúria napjainkban másfél száz magára hagyott idős ember otthona. [ tJj tábla fogadja a város mindkét szélén a 36-os úton érkezőket. A Polgár felőli üdvözlőtábla mellett működik immár öt hónapja az az új üzemanyagtöltő-állo- más, amely a tanács és a Vasvári Pál Termelőszövetkezet közös beruházásában létesült. A több, mint hatmilliós költséggel épült, öt kútfejes állomást a tsz üzemelteti, s a múlt esztendő utolsó négy hónapjában mintegy tizennyolcmillió forintos forgalmat bonyolított le. Nem csupán üzemanyagot, hanem apróbb, de fontos alkatrészeket is beszerezhetnek itt tíz autósok, a helyi ÁFÉSZ pedig gyors- ételekkel, üdítőkkel, kávéval várja büféjében az útivendégeket.
