Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-29 / 304. szám

2 Kelet-Magysurország 1985. december 29. Ütemterv szerint halad Nyírkárászban az új hat tantermes iskola építése. A község la­kói és a földművesszövetkezet gépei közel félmillió forint társadalmi munkával járul­tak hozzá a beruházáshoz. Az építők várhatóan még az új tanév megkezdése előtt, au­gusztusban átadják a minden igényt kielégítő, korszerű oktatási intézményt. Képünkön: dolgoznak az építők az új iskola építésén. Á magánlakás-építés a KNEB szemével (2.) Hz építkezők védelmében A korszerű csoportos családi házak és kis társasházak telekel­látása megoldatlan. Az intenzív beépítési formákhoz ugyan­is már csatornázás, szennyvíztisztítás szükséges, s a költ­ségeknek nincs fedezete. A lakosság sérelmesnek tartja, hogy a tanácsok újabban az infrastruktúra kiépítésének költségeit igyekeznek az érintett terület lakóira átháríta­ni, míg a hasonló fejlesztéseket másutt korábban tanácsi forrásokból finanszírozták. Feszültségeket okoz, hogy a közműves telkeket a taná­csok az OTP részére mérsé­kelt áron juttatják, az épí­tőközösségeknek viszont a tényleges forgalmi értékhez közelálló használatba vételi díjért. A jelenlegi lakáspoli­tikai elvekkel ellentétes ez a gyakorlat, mivel nem az állampolgárt támogatják va­gyoni-jövedelmi helyzetétől függően, hanem régi módon az építmények, illetve az építési módok közt tesznek igazságtalanul különbségeiket. Kit és mit támogassunk? Az állami és a lakossági teherviselés arányaival együtt változtak a kivitelezési mód­szerek. Az előző évhez ké­pest 1983-ban 70 százalékkal nőtt a családiház-építésre felvett OTP-kölcsönök szá­ma, és 140 százalékkal az összege. Egy csapásra hi­ánycikké vált a tégla, a cse­rép, és eladhatatlanná vált a panel. Az anyagellátási feszültsé­gek 1985-től megszűntek, mi­vel központi intézkedések hatására nőtt a kínálat, az építkezési kedv pedig lany­hult. De változatlanul gond a korszerű technika, főleg a házgyárak kihasználása, és a magánerős építkezések igé­nyes kivitelezése. Minden korszerű megoldás többnyire drágább a hagyo­mányosnál. Ez azonban csak részben tükröz valóságos költségkülönbségeket. A kor­szerű, új termékek árát ugyanis már a bekerülési költségek alapján határoz­zák meg, míg a régi hagyo­mányos termék ára gyakran államilag támogatott. Szak­emberek körében felvető­dött, hogy célszerű lenne bi­zonyos építőanyagok (pél­dául kisméretű tégla, ce­ment) ártámogatása helyett a korszerű, energiatakarékos termékeket (például az új szabványoknak megfelelő nyílászáró szerkezeteket) do­tálni, illetve a felszabaduló összegekkel a rászoruló la­kásépítőket segíteni. Vállalatok is építsenek A magánerős lakásépítés­ben kevés nagyvállalat vesz részt, jobbára kísérleti jel­leggel. A szövetkezetek, az építőipari kisvállalkozások, sőt a kisiparosak részvétele is elenyésző. A lakosság job­bára házilagos kivitelezésben építkezik, s a szakmunkákat működési engedély, ’adózás és felügyelet nélküli fusizók végzik. Az illetékesek elné­zőek a mindinkább szélese­dő gyakorlattal szemben, mi­vel kapacitáshiányt pótol, nélküle a magánlakások túl­nyomó többsége nem épülne fel. Pedig a negatív hatások nyilvánvalóak. Igen gyakran végeznek kőművesek, szere­lők, burkolok, festők ma­szekmunkát fő munkaidőben. A statisztika kimutatja, hogy a szakmunkások, a mellékes­re koncentrálva, a szervezet­ien munkahelyekre vándo­rolnak. Sok szakszerűtlenség és súlyos kivitelezési (példá­ul statikai) hiba található az építkezéseken. A lakásépítéstől a vállala­tok, a szövetkezetek azért idegenkednek, mert a ma­ximált ár alacsony jövedel­mezőséget tesz lehetővé, rossz a szakipari kooperáció, és magasak a minőségi köve­telmények. A lakásépítés ösz­tönzését szolgálja, hogy 1986- tól a vállalatok, a szövetke­zetek lakásonként 20 ezer forint (a fővárosban. 24 ezer forint) adó-visszatérítést kapnak. Az a nagyvállalat például, amelyik 1000 lakást épít Budapesten, az 24 millió forinttal gyarapíthatja köz­vetlenül felosztható alapja­it. Ez jelentős változást, eset­leg kínálati túlsúlyt teremt­het a lakásfronton. Ösztön­zik egyebek közt az iparosí­tott (házgyári) technológiák széles körű alkalmazását a magánerős építkezéseken. Hosszú távon Az új lakáspolitikai ren­delkezések hatályba lépését követően mindössze három év telt el, s máris jelentős eredményekről adhatunk szá­mot. Nemcsak az építkezé­sek területén. A kedvezőbb feltételek közt erősödött • a lakásmobilitás, élénkült a vásárlás, a csere. A lépcső­zetes lakáshoz jutás kere­tében a fiatalok hamarabb juthatnak az első, bár nem végleges lakáshoz. Az újragondolt lakáspoli­tikai elvek, és a kiadott ren­delkezések hosszú távra szólnak. A népi ellenőrzés vizsgálati tapasztalatainak hasznosítása lehetővé teszi, hogy az egész lakásgazdaság továbbfejlődjék a VII. öt­éves tervidőszakban, a gaz­dasági ésszerűség és a tár­sadalmi igazságosság jegyé­ben. Kovács József Ú| szerzőt avatnak Nyíregyházán Színházi bemutatók — sorizatban Egy hét alatt három bemu­tató! A Móricz Zsigmond Színház vezetése nem kis fel­adattal bízta meg a társula­tot. December 28-án a Bás­tyasétány 77 című zenés já­téknak 'tapsolhatott a közön­ség. Január 4-én egyszerre két bemutatával lép a publi­kum elé a társulat. A stú­diószínpad ismét a kísérlet jegyében mutat fel értéket. John Osbome, a dühöngő ifjúság vezére a hatvanas évek végére kissé megszelí­dült. Átalakult a kor is, amelyben még érvényesen szembeszállhatott a múlttal, a régi elutasításának erőfede­zetével. Az Otthon című „dráma” szerzője az Osbor- ne-t követő nemzedék egyik vezető egyénisége, David Storey. A változatos életút (volt buszsofőr, profi rögbi­játékos, rajztanár) segíti ab­ban is, hogy drámáiban pon­tos .társadalmi rajzot adjon. Nem a nagy (vagy éppenség­gel rejtett) mozgásokat fogal­mazza meg. Storey műveiben a középpontban az ember áll. Az elesett, a szenvedő, a bol­dogtalan. Az aki fenn, aki lenn él mindenütt bol­dogtalan, mert a 'társadalom elszakítja társaitól. Az izo­lált egyén még belekapasz­kodhat a munkába (A vállal­kozó), menedéket nyújthat számára a hivatásszerűen űzött sport (Az öltöző). De a rossz közérzet ezeket a rész­leges örömöket is beárnyé­kolja, s végül az ember ki­szorul az élet peremére, leír­ja a társadalom, mint az Otthon szánnivaló öreg lakó­it. A dráma négy „főhősének” megformáilása jelentékeny művészi feladatot jelent Saf- ranek Károíynak, Csikós Sándornak, Szabó Tündének és Korompai Valinak. A da­rab díszleteit és jelmezeit Füleki Zsuzsa fh. tervezte, rendezte Gellert Péter. A második bemutatóval új színházi szerzőt avat a Mó­ricz Zsigmond Színház: Gab- nai Katalin a Népművelési Intézet drámai osztályának főmunkatársa. A televízió négy játékát mutatta be ed­dig, valamint egy tízrészes sorozatát Csörgősipka cím­mel. — Hosszas búvárkodás előzte meg a darab megszü­letését — mondja Gabnai Katalin. — Több ezer mesét olvastam, míg rátaláltam ar­ra, amelyik a szándékaimnak leginkább megfelelt. A min­denlátó királylány című nép­mese rendkívül fontos dol­gokról szól: ' szerelemről, megpróbáltatásokról. Nem gyermekdarabnak írtam, inkább szól az ifjúsági korosztályhoz és a felnőttek­hez. Hősei az egymást és ma­gukat próbára tevő emberek. Természetesen van olyan ré­tege a játéknak, amely a gyermekek számára jelenthet élményt, van olyan, amelyik a fiatalokhoz szól, s végül — remélem — talán a felnőtte­ket is megérinti. Igazából azt szeretném, ha a szülők gyermekeikkel együtt men­nének el a színházt^ — Békés ■>' évagyok, Nyíregyházára ;tíenül ke­rültem. A Színműv' SZeti Fő­iskolán Osztvits évente ta­nár úrnak adtam oda a dara­bot elolvasásra. Neki tetszett, s átad ta Lén er Péternek. Ügy látszik, neki is ... Most mindenesetre nagy izgalom­mal várom a bemutatót. A Tüskerózsa főbb szere­peit Pitz Katalin, Hetey Lász­ló, Horváth István, Csorba Ilona, Vajda János, Márton- ffy Mária, Mátrai Tamás, Tóth Károly játsszák. A dísz­leteket Baráth András, a jel­mezeiket Gál Ludmilla m. v. tervezte. A mesejátékot Bá­rány Frigyes rendezte. Nagy István Attila A tárgyalóteremből Halálos ütközés A Magyar Népköztársaság határain kívül. Szatmárné­meti és Nagyvárad között it­tasan közlekedett Ladájával tavaly december 8-án a har­minchét esztendős nyíregy­házi Leszkoven László. Bi- hardiószeg belterületén járt, amikor elvesztette a jármű felett az uralmát, s áttért az út bal oldalára. Visszatérés közben nekiütközött egy szembejövő pótkocsis trak­tornak. A Lada megpördült az úton, a traktor pedig az árokba borult. Leszkoven maga is súlyo­san megsérült, de két utasa még rosszabbul járt. L. Ist­ván koponyasérülése követ­keztében agyzúzódást szen­vedett, és meghalt a helyszí­nen. L. Istvánnénak az üt­közés gerinczúzódást és bor­datörést okozott. A baleset idején Leszkoven közepes fokúan volt ittas, vérében 1,97 ezrelék alkoholt talál­tak. A vizsgálat megállapí­tása szerint egyértelműen az ittassága miatt következett be a baleset, még csak nem is hajtott gyorsan. A Nyíregyházi Városi Bí­róság Gucsáné dr. Fekete Magdolna tanácsa vonta fe­lelősségre Leszkoven Lászlót, s halált okozó ittas jármű- vezetés bűntettében találta bűnösnek. A jogerős ítélet szerint büntetése két év és nyolc hónap börtön, s eltil­totta a bíróság a vádlottat a közúti járművezetéstől is. Ki tud többet a mezőgazdasági gépészmérnöki hivatásról? cím­mel/ középiskolásoknak hirdet pályázatot a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki kara. A maximá­lisan egy ív — 16 gépelt oldal — terjedelemben beküldhető pá­lyamunkákban a mezőgazdasági gépészmérnök feladatával, ter­melésben elfoglalt helyével, tár­sadalmi megbecsülésével, érvé­nyesülési lehetőségeivel, és a gödöllői mezőgazdasági gépész- mérnöki kar tevékenységével kapcsolatos személyes élmények feldolgozását várják. A feladó nevének, címének és középisko­lájának megnevezésével 1986. március 15-ig lezárt borítékban kell a pályázatot az agrártudo­mányi egyetem mezőgazdasági gépészeti karának dékáni hiva­talához 2103 Gödöllö, Páter Ká­roly út 1. szám elküldeni. A 'kétezer, ezer és ötszáz forintos pályadljakat és a könyvjutalma­kat a végzős mezőgazdasági gé­pészmérnökök gyűrűavató szak- estélyén adják át. Engedmény február közepéig Kedvezmény a nyugdíjasok­nak A tervezettől tíz száza­lékkal nagyobb forgalmat bonyolított az elmúlt év­ben a Volán Utazási Iro­da Nyíregyházán. Elsősorban a bulgáriai utakat kedvelte a közön­ség, így erre az idei év­ben is különös gondot fordítanak. Hét százalék­kal teljesítették túl a bel­földi forgalom tervét. Eb­ben nagy része van an­nak, hogy a kiránduló különjáratú autóbuszokat azoknak is megszervezték, akik egyéb szolgáltatást nem igényeltek. Az elmúlt év újdonsá­ga volt, hogy a megyénk­ben tartózkodó szakszer­vezeti üdülőcsoportoknak megyejáró, városnéző tár- sasutakat szerveztek. Pro­filbővítésként megkezd­ték irodájukban az ide­genforgalmi kiadványok, térképek árusítását. Az új év is kínál új- danságOíkat a Volánnal utazóknak. Vezető helyen ismét a bulgáriai utak szerepelnek, ahol a lu- xusfaháztól a szállodán keresztül a fizetővendég­szolgálatig terjed az üdü­lési lehetőségek skálája. A Szovjetunióban a ha­gyományos városnéző uta­kon kívül újakat is be­vettek a programba. Idén Jereván, Szuzdál, Kazány és Baku is szerepel a Volán úticéljai között. Idén té­len is indul szombaton­ként a Kassa és Nyíregy­háza közötti autóbusz. Megkezdték a jövő évi tanulmányi utak szerve­zését, elsősorban a Duna­kanyarba és Pécs környé­kére. Jelentős kedvezmény, hogy az utazási füzetben szereplő valamennyi szo­cialista országba 10 szá­zalékkal olcsóbban kínál­ják az utakat. A kedvez­ményt azok vehetik igénybe, akik a kiválasz­tott út részvételi díját február 15-ig befizetik. Újdonság, hogy az uta­soknak az út lekötésekor sorsjegyet adnak, melye­ket az Utazás ’85 kiállí­táson sorsolnak majd ki, s a szerencsések társas- utazás és különféle tárgy­nyeremények birtokosai lehetnek. A belföldi utazásokra továbbra is nagy figyel­met fordítanak. A hegy­vidéken kívül a gyógy- üdülés, a falusi és vízpar­ti turizmus kap megkü­lönböztetett figyelmet. A nyugdíjasok ezeknél az utaknál külön kedvez­ményt kapnak, melyet a nem nyugdíjas házastár­sak is igénybe vehetnek. V \ (kovács) N------------------------------------------> Vegyesbolt Peoyigéntk Decemberben nyitotta meg Penyigén az új­jáalakított ve­gyesboltot a Fe­hérgyarmat és Vidéke Áfész. A 38 négyzet- méteres eladó­tér 90 négyzet- méterre bővült, s beépítettek közel 100 ezer forint értékű bútorzatot. Így esztétikusabb lett a kínálat, s megoldódott a hűtésre szoruló áruk tárolása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom