Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-29 / 304. szám

1985. december 29. Kelet-Magyarország 3 Mit csinál a földmérő? feltüntetés A megyei földhivatal munkatársainak öt évvel ezelőtt a magánszemélyek­től származó megrendelé­sek adták a legtöbb felada­tot. Más megyékben is ha­sonló volt a helyzet, ezért 1980-íban létrehozták a föld­mérők névjegyzékét. Az ide felvették kizárólag magán- személyeknek végezhetnek különféle munkákat, te­hermentesítve ezzel a föld­hivatalokat. Szabolcs-Szait- márban 1982-ben nyílott lehetőség erre. Akkor har­minchat földmérő dolgozott hivatalos munkaidején túl is, és négyszázhúsz megren­delést teljesítettek. Legin­kább a telekmegosztások­hoz vették igénybe szakér­telmüket, de igen sokan fordulták hozzájuk a kész épület feltüntetése végett is. Tavaly ötvenkét földmé­rőt tartalmazott a névjegy­zék, s ezernyolcszáz felada­tot kaptak. Visszaesett va­lamivel a megosztások ará­nya, és nőtt az épületfel­tüntetéseké. (Ez utóbbiban szerepe lehetett annak is, hogy külön eljárási díjjal sújtják azokat, akik elmu­lasztják megtenni.) Az épü­letkitűzések aránya válto­zatlan maradt. A névjegyzékes földmé­rők munkája . a szabadáras kategóriába tartozik, ezért valamivel drágább, mint amikor a földhivatal végzi ugyanazt, ennek fejében viszont rövidebb (húsz— negyven napos) vállalási határidővel dolgoznak. A névjegyzékben szereplő földmérők szakfelügyeletét a megyei földhivatal látja el, s az esetleges panaszok elbírálása is hozzájuk tar­tozik. A szakemberek min­den évben részt vesznek egy önköltséges, kötelező tanfolyamon. Az építkez­ni szándékozók közvet­lenül a megbízni kívánt földmérőhöz fordulhatnak megrendelésükkel. A név­jegyzék megtekinthető a földhivataloknál, a Kartog­ráfiai Vállalat és a Buda­pesti Geodéziai és Térképé­szeti Vállalat nyíregyházi osztályán, és minden egyes tanácsnak is megküldték. jrrétféle embertípust is- merünk. Az egyik már váltott vissza üres üvegeket, a másik még nem. Eme utóbbi az ősi nomád fajta — aki még va­don él —, a sörösüveget a vonat ablakon át szokta ki­hajítani, és akit a családja még nem tudott háziasítani. De a többség az ünnepek után és fizetés előtt hatal­mas cekkerekkel, szatyrok­kal ott sorakozik az üveg­visszaváltó pultja előtt. A hölgy, aki a túloldalon az üvegeket szortírozza, ha szociológus lenne, — sok mindent el tudna mondani az üvegekről és az embe­rekről. Vannak itt gy rekek, akik a legváratUmo b időben jelennek meg mert üres üvegben kap í a zseb­pénzt, esetleg ipják. Ha­talmas műars.y zsákokkal érkezik a Szc’ s expresz- ről az Élelmi. aber, aki a végállomás' szeszedi a vonatban hágL. t üvegeket. A kapott pénzből felutazhat Pestre és jöhet megint. A másik zsákos ember a meccsről érkezik. A pályára bedobált, és a nézőtéri tak­tikai üvegekből neveli 10 gyermekét. Az üvegvissza Itónál ki­derülnek fogyás isi szoká­saink, életszínvc lünk, jel­A népművelő család Jövőre az ezüstért A Borsodból érkezett nyír­egyházi kossuthos diák és Illés Katalin, aki a pénzügyi­be járt, a régi József Attila Kultúrházban, majd a Vo­lánban táncolta össze ezt a házasságot. Mindkettejüknek megvolt a táncoktatói vizs­gájuk, a néptánc mellett tár­sastánccal is foglalkoztak. A népművelők akkori pártfogó­ja, Kóródy Laci bácsi aján­lotta figyelmébe ezt az ál­lást. Szállás az irodában — Otthagytam a vasutat, és jöttünk. Beköltöztünk, no nem az ígért szolgálati lakás­ba, mert arra négy évet kel­lett várnunk, hanem a kul- túrház irodájába. Ez volt a lakásunk, a munkahelyünk, az otthonunk minden, ide születtek, ebbe a szobába a gyerekek... — Mi volt itt, mit talál­tam? Mozi. Meg egy-egy bál. Még megvan a jegyzőkönyv: pár darab asztal, szék, semmi technikai felszerelés — és egy csomó tartozás. Egy fél évig hol kaptam fizetést, hol nem ... Aztán, valahogy el­kezdődött. Egy bálban azon vettük észre magunkat, hogy csak mi ketten táncolunk. Körbeálltak, néztek. Akkor született meg a tánccsoport megalakításának ötlete. Tánclejtés kölcsönruhában Kezdetben persze kölcsön­zött ruhákban táncoltak, ami jó sokba került, de aztán fo­kozatosan összeszedték ma­gukat. És közben másfajta művelődési formák is kezd­tek itt meghonosodni. Gyors felsorolás a jelenleg is' mű­ködő csoportokról: a tánco­sok, a népdalkor, a citeraze- nekar, a modellező, barkács, fotó, a honismereti szakkör, egy ifjúsági klub bent a fa­luban, három kint a tanyán. Rendszeressé váltak az isme­retterjesztő előadások, a kü­lönféle tanfolyamok, alka­lomszerűen a műsoros estek, szórakoztató programok. Sok munka van benne, sokan se­gítettek. Voltak zördülések is. Az egyik vezetővel például, aki temünk. Az ember minden­ivó gödény. Magányos vén­lányok literes kólásüvegek- kel sorakoznak. Kőműves Kelemen ládával hozza vissza az üres üvegeket is. A nehéz fiúk 2 decis, újab­ban félliteres fehér üvege­ket hoznak,. Szilva, cseresz­nye, vegyes, kisüsti szelle­mek szaga terjeng ki a pa­lackokból. A szegény nagy­fai embereknek csak egy kívánságuk van: legyen te­li megint az üveg. Mutasd az üveged, meg­mondom ki vagy. A melós Borsodi világos üvegeket hoz vissza. Az esti együve- ges, — Stefi címkéset; az úrhatnám — pezsgősüvege­ket. A nagyzolók mindig el­hoznak egy külföldi üveget is, amit úgy se váltanak be, de egy Metxa konyakos­üveg grc fi módon jelzi a sorbaállóknak, hogy az ille­tő jobb napokat látott, és csak pillanatnyi pénzzavar­ról van szó. Némelyik üveg nem tudta megbocsátani, hogy Tóth István fogadásból három hónapra szakállt nö­vesztett. Ma Balkányban egységes az üzemek, intézmények ve­zetőinek elképzelése a kultu­rális élet szervezéséről és fi­nanszírozásáról. Erről tavaly született meg a közművelő­dési társulás okmánya, a szerződés. Jelentős összeggel járul a tanácsi költségvetés­hez az állami gazdaság, a fémmunkás vállalat, az áfész, maga a költségvetési üzem, és a támogatókhoz sorolható a Szabolcs Tsz. Az így átuta­lásra kerülő évi több, mint negyedmilliós összeget a mű­velődési ház a szükségletek szerint használja fel. beépít­ve egymilliós költségvetésébe. Nagy előny, ha a népművelő energiáját nem a fillérekért folytatott küzdelem köti le — és erről egy ilyen kis telepü­lésről jólesik tudósítani. Amíg el nem nyüvik Hasonlóan kellemes feladat beszámolni a közelmúltban megtartott gálaestről: a bal- kányi Nyírség táncegyüttes 20 éves jubileumi műsoráról. Kétórás, színvonalas műsor­ral léptek a közönség elé — A közérdekű bejelentések Nyírteleken is a lakosság el­várásait, igényeit tükrözik. Elsősorban az ellátás, a szol­gáltatás foglalkoztatja az embereket. Az ily módon be­jelentett elképzelések telje­sítéséhez mintegy 150 millió forintra lenne szükség, ör­vendetes, hogy egyes részte­rületeken már sikerült meg­közelíteni a reális igényeket. Az óvodai ellátásban a hely hiánya miatt egyetlen nyaka poros, ezek hetekig álltak a kamrában, ott ke­veset isznak, más üvegek­nek még nyálas a szája, jelezve, hogy nemrég csóko- lózott vele szomjas partne­re. A nagykamasz az egyik üvegre szemlesütve bámul. Ez volt az, amelyet a házi­buliban megforgattak, hogy kire kerüljön a vetkőzés so­ra. rwóznak még befőttes- £j[ üvegeket is, de eze­ket befőzéskor visz- sza is viszik, nem foglalnak el sok helyet a raktárban. — Nagy a forgalom. A keres­kedelem nem győzi a visz- szaváltást rekeszekkel. A statisztikák szerint az üveg­visszaváltásban túlszár­nyaltuk a fejlett tőkés or­szágokat is. Igaz, hogy azok már áttértek a konzerv sörre, és egyéb kábítósze­rekre, — de ezért ez kisebbíti eredményei Kulcsár Attila egész estét betöltő repertoár­ral rendelkeznek. Most bronz fokozatuk van, jövőre az ezüstért versenyeznek. Szak­embernek sokat mond: 28 stabil emberük van a nagy­együttesben, három utánpót­lás csoport két korosztály­ból, és — a lányoknak hat rend ruhájuk. Ennek az estnek az egyik „hőse” — és az elmúlt évek „főszereplője” a táncegyüttes életében kétségtelenül a Tóth család. Tóth István most is felveszi minden próbán az immár 25 esztendős sárga csizmáját — amit addig sze­retne hordani, amíg el nem nyüvik. A felesége ma már nem táncol, de színpadon van, ő a műsorközlő, és éve­ken keresztül segítette a lá­nyok táncoktatását. Ebben a családban természetes, hogy táncol a két fiú, Zsolt és Ti­bor is, sőt, úgy tűnik ennél több közük is lesz a tánchoz: Zsolt, aki tavaly érettségizett, két utánpótláscsoporttal fog­lalkozik, s ebben a harmadi­kos szakközépiskolás öccse már asszisztál. Van már videofelszerelésük, mellyel lehetővé válik a tánc­oktatás, a jelentősebb helyi események megörökítése, amellett megkezdődhet a néprajzi gyűjtőmunka a kör­nyék idős, táncot tudó embe­reitől. Beláthatatlan a táv­lat, amit ez a technika nyújt: közönségből közösséget szer­vezhet. Baraksó Erzsébet gyermeket sem kellett a kö­zelmúltban elutasítani. Átla­gosan 310—340 gyermek jár óvodába, s úgy tűnik, a szü­letések csökkenése miatt egyhamar nem is növekszik a számuk. Gondot az okoz, hogy az óvodák közül mind­össze egy felel meg a kor­szerű követelményeknek. Ta­tarozásra szorul a gyulata­nyai óvoda, megfelelő vi­szont az óvónők száma, s szinte valamennyiük szak- 'kéipzett. Az új, nyolc tantermes ál­talános iskola megépítésével jelentősen javultak az alsó­fokú oktatás feltételei, de még mindig igen sok a gond, hiszen az iskolai osztályter­meknek alig fele éri el a korszerű tantervi követelmé­nyeket. Nincs megfelelő helye a közművelődésnek, pedig a nyírteleki napok és a ta­nyai vasárnapok címen szer­vezett programok már ran­got vívtak ki maguknak. Az egészségügyi ellátásiról három körzeti orvos gondos­kodik 1985. január 1-től fog­szakorvos is megkezdte a munkát. Négyre nőtt a védő­nők száma, így jelentősen ja­vult az anya- és gyermekvé­delem. A VII. ötéves tervben új gyógyszertár építését kez­dik meg. Az idős emberekről az öregek napközi otthoná­nak létesítésével is gondos­kodtok. Házi szociális gondo­zónő látogatja az idős embe­reket, s nyújt számukra se­gítséget, amikor erre szükség van. A kereskedelmi ellátás gazdája a Nyíregyháza és Vi- déike Áfész. A hét külterületi bolt a vonzáskörzet ellátásá­ról gondoskodik, általában megfelelően, Sok gondot okoz a nagy­község lakóinak az utak ál­lapota. A több mint 20 kilo­méter belterületi útnak mintegy fele szilárd burkola­tú. Tarthatatlan a földutak .állapota, különösen rossz a helyzet a .Rákóczi, Jókai, Vasvári Pál utcában. Nyírteleki mindenféle Az óvodától a fogorvosig rontásra alkalmatlan Harmincezer panasz a KERMI-néi Nem szolgál sem az ipar, sem a kereskedelem, de még a külkereskedelem di­csőségére sem, hogy évente több mint harmincezer rek­lamáció érkezik a Keres­kedelmi Minőségellenőr­ző Intézethez. Pedig — amint dr. Morvay Anna, a KERMI osztályvezetője mondja — a csalódott vá­sárlók nem is minden eset­ben fordulnak az intézet­hez panaszukkal. Minden­esetre a minőségjavítás szükségességét is mutatja, hogy az idén még a sok­éves átlagnál is több a rek­lamáció: az első fél évben 19 677 esetben emeltek pa­naszt a KERMI-nél. A ki­fogásolt áruk zöme ruhá­zati cikk, beleértve a cipő­ket. A KERMI a fogyasztó (vásárló, használó) szem­pontjából vizsgál, de ko­rántsem csak a fogyasztó bejelentése alapján. Kap jelzést a KÖJÁL-tól, a Fo­gyasztók Országos Taná­csától, a Magyar Elektro­technikai Ellenőrző Inté­zettől (MEI), és más olyan intézménytől, amelynek nincs hatósági jogköre, de munkája közben egy-egy hibás, forgalomba hozatal­ra alkalmatlannak látszó termékre bukkan. Széles a vizsgált termé­kek skálája, és ennek megfelelően szélsőségesek a példák is a forgalomba nem hozható árucikkekről. Itt volt például nem is olyan régen, mindössze né­hány hónapja a taktaszadai Új Barázda Mezőgazdasági Termelőszövetkezet mel­léküzemágban készített tök- gyaluja. Ilyen egyszerű szerkentyűben milyen hiba lehet egyáltalán ? — kérdi a laikus vásárló. Nos, olyan primitíven állították össze, hogy nem lehetett vele tö­köt gyalulni. Műszaki le­írást sem mellékeltek hoz­zá, talán nem is készült ilyen. A KERMI nem en­gedte a forgalomba hoza­talt. Ellenkező szélsőség a ja­pán autórádió, kazettás magnóval. Ennek mindösz- sze annyi hibája volt, hogy nem lehetett fogni rajta a magyar urh-adást, pedig érre kellett volna áthangol­ni, mielőtt a boltokba ke­rül. , Megesik aztán az is, hogy valami eleinte jó, nincs kifogás ellene, aztán egyszer csak valami törté­nik vele: a technológiai fegyelem megsértése, egy alkatrész vagy komponens kifelejtése a gyártási eljá­rás során — és így tovább. Nem volt panasz például a Csillag cipőkrémre, hosz- szú éveken át. Aztán még­is: két gyártási tételnél olyan minőségi kifogások merültek fel, hogy a KER­MI kivonatta a forgalomból e szállítmányokat. Hasonló eset volt a Sylvia naptejé is: új termékként jónak ta- I Forgács Katalin egy presz- szóból hozott alkoholminta minőségi ellenőrzését vég­zi. (Fotó: Hauer Lajos) lálta a KERMI, később Vi­szont két olyan tételre ta­láltak, amelynek nem volt fényelnyelő képessége — nem hagyták forgalomban a hibás tételeket. Minden panaszt kivizs­gálnak, s ha valamilyen termék ellen sok bejelen­tés szól, átfogó ellenőrzése­ket végeznek. Évenként négy komplex felmérésre szállnak ki a KERMI munkatársai, egyszerre két budapesti kerületbe és két megyébe. Ilyenkor azon a területen minden fonto­sabb kiskereskedelmi egy­ségben — például az áru­házakban, ABC-kben — és a nagykereskedelmi válla­latok lerakataiban a teljes áruválasztékot ellenőrzik. Előírja az öt éve hozott belkereskedelmi miniszte­ri rendelkezés, hogy min­den, lakossági forgalomba kerülő árucikket meg kell vizsgálni. Ezen belül is különös gonddal az élel­miszereket és a ruházati cikkeket, amelyek a KER­MI engedélye nélkül nem is kerülhetnek kereskedel­mi forgalomba. Mégis: a helyszíni ellenőrzések so­rán a legtöbb szabálytalan­ságot az élelmiszer-keres­kedelemben és a vendéglá­tóiparban találják a KER­MI ellenőrei. Találkoznak súlycsonkítással, a minősé­gi előírások megszegésével, a szavatossági idő lejárta után árusított termékekkel, az anyagnorma meg nem tartásával. Az utóbbira gyakori példa: kevesebb kávét tesznek némely ven­déglátóhelyeken a duplába. Igyekeznek a lehető leg­gyorsabban intézkedni — már csak azért is, hogy minél kevesebb fogyjon el a boltokban a fogyasztásra alkalmatlan termékből. Megtörténik azonban, hogy a szokásos néhány nap is sok lenne, azonnal kell in­tézkedni. Tavaly karácsony előtt ez történt azzal a fá­zisceruzával, amelynek áru­sítását a KERMI műszaki igazgatója soron kívül le­tiltotta. A részletes vizs­gálat teljes mértékben iga­zolta az intézkedést: a fá­zisceruza balesetek előidé­zője lehetett volna. Egy másik eset: a KÖJÁL vizsgált meg egy gyermek- játékot és megállapította, hogy színezése könnyen ol­dódik, ártalmas az egész­ségre. Gyorsan értesítette erről a KERMI-t, amely épp olyan sürgősen intéz­kedett, kivonatta a boltok­ból a veszedelmessé válha tó játékot. Az emberek látják: ellenőrök a fogyasztók, vá sárlók érdekeit vér v x: Maga Tóth István meséli ízesen, milyen becenevet ra­gasztott rá a balkányi nép: „Kultúr Pista”. Igazán nem bánja, sőt, ez a közvetlenség jelzi számára, hogy valóban befogadták. Megszolgált érte: több, mint húsz éve dolgozik itt a művelődési ház vezetőjeként, ami akkor figyelemre méltó, ha körülnézünk, micsoda „vándorlás” van ebben a szakmában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom