Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-31 / 306. szám
2 Kelet-Magymroruág 1985. december 31. VÁROSAINK TERVEIBŐL START ’86 December végén, az esztendő utolsó- tanácsülésein városainkban többek közt arról határoztak, hogy mi mindent kell megvalósítani az új esztendőben. Rengeteg a sürgető feladat: a telekalakításoktól, az útépítéseken át a meglévő középületek felújításáig, szerény lehetőségek mellett. MÁTÉSZALKA: ŰJ ISKOLA ÉS SZÍNHÁZTEREM Az év egyik fontos eseménye lesz Mátészalkán, hogy szeptemberben birtokba vehetik az Esze Tamás Gimnázium és Szakközépiskola növendékei a tornatermet. A terem építése 1985-ben kezdődött, s 37 millió forintba kerül. Ezzel sajnos nem oldódik meg a városban a gyermekek iskoláztatásának gondja. Az iskolákban nagy a zsúfoltság, s több helyen működik szükségtanterem. Jövőre hozzáfognak egy új, 12 tantermes iskola építéséhez, melyben 1987 szeptemberében kezdődik meg a tanítás. Mivel ez az épület sem szünteti meg teljesen a zsúfoltságot, ezért a VII. ötéves terv alatt még egy iskola építésére készülnek a szalkaiak. Év elején hozzáfognak a volt járási hivatal épületének udvarán egy gyönyörű, tágas színházterem alapozásához, mely összesen 85 millió forintba kerül. A város új büszkeségét terv szerint 1988 augusztusában avatják fel. VASÁROSNAMÉNY: tovább épül A GÁZHÁLÓZAT A beregi városban 1978- ban kezdődött meg a gázhálózat építése. Jelenleg 16 Mátészalkai városkép. kilométer hosszon hálózza be a vezeték a települést, ahol 800 lakásban tértek át a gázfűtésre. Jó hír a helybelieknek, hogy elkészült a várost déli irányban megkerülő földgáz- vezeték kiviteli terve. A tanács és a környéken működő vállalatok közös beruházásában 1986-ban indítják a négy kilométeres vezeték építését. A kivitelező és a kezdés időpontja hamarosan, versenytárgyaláson dől el. Lépni szeretnének a város vezetői a már épülő 4,5 kilométeres szakasz munkálataiban is. A vezetékszakasz átadásának utolsó határideje 1986. június 30. Talán nem lesz csúszás... NYÍRBÁTOR: TELKEK — ÉPÍTÉSHEZ Gomba módra nőnek ki a földből az új családi házak Nyírbátorban. Mivel nem csökken az építési kedv, ezért a Császári út térségében a tervidőszakban közel 300 telket alakítanak ki ha-' gyományos családi házak építéséhez. A tervidőszak első évében 40 közművesített teliket bocsátanak az érdeklődők rendelkezésére ezen a környéken. Már megkezdték az engedélyek kiadását az Áirpád, a Hunyadi és az Iskola utca által határolt terüÁtadás előtt Vásárosnamény legújabb épülete. A tárgyalóteremből Éjszakai portyák Igazán nem lehet azt állítani a harmincesztendős demeoseri Juhász László Péterről, hogy ru- tintalan bűnöző, hiszem tizenhat éves korában állt először bíróság előtt — tiltott határátlépés előkészületéért —, s azóta is jó néhány ítélőtanácsnak adott munkát. Lopás, hivatalos személy elleni erőszak, orgazdaság, rongálás, némelyikből több Is szerepel a személyi lapján. Legutóbb egész sorozat lopás miatt kellett felelnie. Július elsején éjszakai portyára indult szülőfalujában. Az építőipari szövetkezet irodaépülete volt útja első állomása. Feltörte az asztalfiókokat, a szekrényeket, de a' páncélláda kulcsát nem találta meg, ezért megelégedett két tollal és egy zsebszámológéppel. Szekrénykulccsal azért megpróbálta kinyitni a páncélt is, de beletörte. Ha már ott volt, azért még magához vett némi készpénzt. Erre az éjszakára elege lehetett a dologból, de három nap múlva újból kihasználta a sötétséget. Ezúttal a helyi áfész volt a szenvedő fél. Előbb az irodákat, aztán a baromfifeldolgozó helyiséget látogatta meg, de nem hagyta ki a gázcseretelepet sem. A páncélszekrényekkel ezúttal sem volt szerencséje, megint csak egy számolómasina, harminc forint apró és öt gázöngyújtó került hozzá. Július 16-ára virradóra Ismét kedve támadt portyáznl, s ismét áfész-üzleteket tisztelt még látogatásával. A Sztár étteremben kutatott előbb (háromszáz forint és ital, cigaretta lett a zsákmánya mindössze), aztán a bútorbolt következett. A pénzes- kazettát nem tudta feltörni, s elvinnie sem sikerütl, mert betonba ágyazták. (Persze ha tudja, hogy mindössze 150 forintot tartalmazott, valószínűleg nem is strapálta volna magát.) A Nyíregyházi Városi Bíróság dr. Jenei Zoltán tanácsa dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás, illetve ennek kísérlete miatt vonta felelősségre Juhász László Pétert, s a többszörös visszaeső vádlottat három és fél év fegyházra Ítélte. Az első fokú határozatot a megyei bíróság helybenhagyta, így az jogerőssé vált. létén sorházak építésére, ahol összesen 38 telek áll rendelkezésre. Ugyancsak várják a jelentkezőiket a Zrínyi utca jobb oldalán sorakozó tíz házhelyre. KISVARDA: összefogás A VAROSÉRT Az új esztendőben 20 és fél millió forint értékű társadalmi munkára számít a városi tanács Kisvárdán. Az egyik legjelentősebb feladat a környezet szépítése, amely keretében több helyen terveznek fásítást, parkosítást. Ebben elsősorban a lakosság önkéntes munkájára számítanak. Ismét meghirdetik a „Két napot Kisvárdáért” mozgalmat, melyben a helyi vállalatok, intézmények, üzemek dolgozódra vár sok tennivaló. Ugyancsak társadalmi munkára lesz szükség a tűzoltó- laktanya portáljának parkosításában, külső-belső (karbantartásában, a vízhálózat s a kerítés javításában is. FEHÉRGYARMAT: MEGSZÉPÜLŐ KÖZÉPÜLETEK Terv szerint több, mint 5 millió forintot költenek 1986- ban különböző felújításokra Fehérgyarmaton. A rendelkezésre álló pénzből legtöbbet — mintegy 2 millió forintot — a kórházra fordítanak. A fűtés rekonstrukciója mellett utakat, járdákat újítanák fel az intézet udvarán. Keréken egymillió forintot szántak a Május 14. téri oktatási komplexum felújítás sara. Százezrekbe kerül a gimnázium és a szolgálati lakások szennyvízrendszerének korszerűsítése, a kollégium korszerűsítése. Házi Zsuzsa Hit remél és mit nem vér OTill AVfol? Válaszol: a munkáanö, ^ v 1 " a főmérnök, az Iskolaigazgató, a postatömök, az Ifjúsági vezető Az esztendő utolsó napján az ember reményeket dédelget, álmokat sző, mi mindent vár az új évtől. Mi most megfordítottuk a kérdést és arra is kerestük a választ: mit szeretne elkerülni, mit nem vár 1986-tól? Mily an lesz a világ 7 Lipcseiné Katona Gyöngyi papírfeldolgozó, életének egyik legörömtelibb eseményét tartogatja a február: első gyermekét hozza a világra a fiatalasszony. — Nagyon készülünk a kis jövevény fogadására — örömtől sugárzik Lipcseiné arca. — Szerencsés helyzetben vagyunk a férjemmel, mert nyolchónapos házasok lévén, önálló otthonban lakunk Oroson. A férjem vízgázszerelő a SZÁÉV-nél és igyekszünk minél többet félretenni, hogy a három évet nyugodtan a gyermeknevelésnek áldozzam. Ne értse félre, nem áldozatra gondolok! Nagyon várjuk, akár fiú. akár lány lesz. — Gyakran elgondolkodom. Vajon mire nő fel? Milyen lesz a világ húsz év múlva? Nem bánja-e meg a születését? Éppen ezért szeretném annyira, ha a világot fenyegető katasztrófákat elkerülnénk, ha ez a föld olyan lenné az Ö felnőtt korában is, mint amilyet megálmodtunk. Marógépről a karácsonyfa alatt Kulcsár László, a Hajtóművek és Festőberendezések nyíregyházi gyárának főmérnöke lelke mélyén büszke lehet rá, hogy mindkét lánya otthon van a műszaki élet titkaiban. A nagyobbik a HAFE ösztöndíjasa az Ybl Miklós műszaki főiskola levelező tagozatán, addig műszaki rajzoló a gyárban. A kisebbik az első évfolyam vizsgáira készül a magdebur- gi műszaki főiskolán. — Ne nevessen ki, de mi a karácsonyfa alatt a számjegyvezérlésű esztergáról, marógépről, konvejorokról beszélgettünk. Nagy öröm, hogy összejött a család, de senki nem tudott „kibújni a bőréből”. Mi a műszaki gondolkodást, az új iránti érdeklődést nem tudjuk az íróasztalfiókba zárni öt órakor. Talán így érthető, hogy az új esztendőben sem szeretnénk elveszteni érdeklődésünket a műszaki kérdések iránt. Nézzen csak körül itt a gyárban! A legalább húszéves présgépeket, lemezmegmunkáló ollókat, élhajlító- kat, tehát a munkánkhoz nélkülözhetetlen alapgépeket folyamatosan cserélni kellene. Mit nem várok 1986-tól? — kérdez vissza a főmérnök. — Azt nem szeretném, ha csökkenne a megrendelés és nem tudnánk megismételni legalább az 1985-ös 550—560 millió forintos exportot. Törjük a fejünket máson is. A rendkívüli KGST-ülésen elhangzott, hogy a Szovjetunióban levő likinói autóbusz- gyárat korszerűsítik. Már az illetékes asztalon fekszenek a terveink: festőberendezéseket küldenénk a rekonstrukcióhoz. Tehetséggondozás és felzárkóztatás 1986 két fontos eseményt jelent Szondy Györgynek, a nyíregyházi 9-es iskola igazgatójának. Ekkor jár le öt évre szóló igazgatói megbízatása és a középtávú pedagógiai terv, amelynek kimunkálásából oroszlánrészt vállalt. Pályázatot írnak ki, s majd a jövő eldönti, hogy „fenn” és „lenn” kit tartanak a legalkalmasabbnak a vezetői posztra. — Olyan új nevelési koncepciókat kell megfogalmaznunk, amelyben az eddiginél hangsúlyosabb szerepet kap az esztétikai és a közösségi nevelés. 1986 már csak azért is fontos lesz a pedagógiatörténetben, mert szeptember 1-től vezetik be az új oktatási törvényt. Sokat várok ettől: növekedjék az intézmény önállósága és a pedagógus szabadsága. Mi a tehetséggondozásban — főként a sport területén —, valamint a természettudományok és az idegen nyelv oktatásában figyelünk az átlagosnál jobb képességű gyermekek fejlődésének egyengetésére. Mit nem szeretnék? Azt, hogy a családokon belül még kevesebb időt szánjanak — a szó legszorosabb értelmében véve a gyermeknevelésre. Aztán jó lenne, ha a pedagógusok élét- és munkakörülményei nem romlanának tovább az új évben a többi értelmiségi réteghez képest... Ellenfél helymtt partner Zsirkó Imréné, a megyei postahivatal vezetője kis posták és nagy hivatalok építésének gondját cipeli. — Nyíregyházán a Vöröshadsereg útján épül a 3-as posta, Mátészalkán is hozzá-- kezdtek végre a felrobbant helyett egy korszerű hivatalt létesíteni és Timáron is szorgoskodnak az építők a posta kivitelezésén. Csak a határidők! Tovább folytatjuk a gyógyszerek kézbesítését, ahol nincs patika. A postáról sokan alkotnak véleményt a telefon alapján. December 16-án kapcsolták be a városi távhívóhálózatba Nyírszőlőst. De várat még magára Oros, Sóstóhegy, a Ságvári kertváros és Örökösföld telefonkábeleinek kiépítése. — Nem várom, hogy a posta műszaki-technikai színvonala —■ legyünk őszinték, elmaradottsága — miatt tovább romoljon a szolgáltatások minősége. S egy egyéni kívánság, jó lenne a betegséget elkerülni... Me öregedjen továbbI Jókay László, a KISZ megyei bizottságának titkára az 1986-ban sorra kerülő XI. KISZ-kongresszustól több újdonságot remél. — Nem szeretném, ha tovább öregedne a KISZ-tag- ság és a vezetők átlagéletkora. Kézzel fogható könnyítést kellene elérnünk a fiatalok lakáshoz juttatásában, a megyében égető kérdésnek számító foglalkoztatás kilátásainak javulásában. Űj helyzetet teremt a KISZ-nek, hogy a szakszervezet ifjúsági tagozata megalakul. Ne ellenfél legyen ez az érdekvédelmi szervezet, hanem jó együttműködés jöjjön létre. Jókay László egyébként elkezdte a közgazdaságtudományi egyetem mérnök-közgazdász szakát, a felesége a szegedi egyetem földrajz kiegészítő szakán végez 1986-ban. Az utóvizsgát elkerülni és minél kövérebb számmal befejezni a szigorlatokat — ézt szeretnék Jókavék. Tóth Kornélia Hátra arc a Korányi utcán? Két hírünk van. Egy jó meg egy rossz. A jó, hogy lesz elegendő telek Nyíregyházán a magánlakásépítéshez, a rossz pedig az, hogy a Korányi Frigyes utcának azt a részét, ahol a következő években családi házak épülhettek volna, egyelőre nem alakítják telkekké. A rossz hír előzményeiről Kovács István, a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztályának vezetője adott tájékoztatást. Elmondta, hogy november végén elkezdődött a terület kisajátítása. Előtte felülvizsgálták a forgalmi értékeket, s azt tapasztalták, hogy négyszögölenként 6— 800 forint közötti árak alakultak ki a magánforgalomban. Megkísérelték tehát megvenni azokat az ingatlanokat. Több előzetes megállapodás létre is jött, ekkor azonban már 8—900 forint volt egv-egy négyszögöl ára. A kisajátítási tárgyalásokon aztán felborult minden elképzelés: a tulajdonosok irreális árakat — négyszögölenként 1600— 1800 forint közötti összeget — kértek volna kártalanításul. Ez azt jelentette, hogy a korábban tervezett 40 millió forint kisajátítási költség helyett mintegy 55 —60 millió forintra lett volna szükség. Annál inkább is szembetűnő ez, mert a városi tanács a beépítési, illetve a telekelosztási tervet eleve úgy készíttette, hogy az ott lévő épületek többsége megmaradhasson, pedig azoknak az épületeknek jó része engedély nélkül (!) épült, s akár le is bontat- hatták volna. A közművesítés, az energiaellátás is tetemes ösz- szeggel emelné az árakat. További gond, hogy bővíteni szükséges a szennyvíz- fogadó kapacitást is, s nem is csak e tervezett lakótelep miatt, hanem a Korányi Frigyes utca második, illetve harmadik ütemében épült lakások, sőt az újvárosi lakásépítkezések miatt is, mivel ezek a lakások is ezen a szennyvizagon vannak. A gondok összességében azt eredményezték, hogy az eredeti elképzeléseket és előirányzatokat lényegesen meghaladó összeget kellene rákölteni részben a telekalakítások miatt, részben a városrész közműviszonyainak javítása miatt. A városi tanács pénzügyi lehetőségei ezt nem teszik lehetővé, így a telekkialakítások elmaradnak Amilyen örömmel adtunk hírt róla tavaly, hogy Nyíregyháza kertvárosa lesz majd a Korányi Frigyes út két oldala, s családi házak épülhetnek majd egészen a záhonyi vasúiig, olyan rossz szájízzel adjuk most hírül, hogy nem lehet ide építkezni, ez a terület továbbra is külterület marad. Kétségtelen, hogy okai között a közműépítési költségek emelkedése is szerepel, ám a telekalakításokat a földtulajdonosok irreális követelései drágították volna meg olyan mértékben, ami már elviselhetetlen, ami miatt 350 ezer forint körüli összegbe kerülne egy- egy telek. (Erre szokták mondani: a volt tulajdonosnak — talált pénz!) Nem titok az, hogy Nyíregyháza egyik legkedvel tebb építési övezete a Korányi Frigyes út környéke, s az is igaz, hogy aki egy ilyen lehetőségért visszaadná tanácsi, vagy OTP-s lakását, nem biztos, hogy megteszi ezt p-*y borbányai, vagy rozsréthnkori telekért. Ezért lenne jó valamilyen ötletes megoldást találni. Például olyan helyen olcsón telket alakítani, ahová szívesen költöznek. Ilyen hely lehet a Ságvári-lakótelep- pel szembeni rész, ez talán letöri a Korányi környéki telekárakat, s ha a tulajdonosok a „földre szállnak”, akkor újból napirendre lehetne tűzni az ottani telek- alakításokat. A közműköltségeket pedig úgy is el lehetne osztani, hogy ne csak a IV ütemben tervezett 300—400 telket, hanem a későbbiekben felszeletelt területeket is terhelje, hiszen ezek a köz- I művek látják majd el azokat a lakásokat is. Balogh József |
