Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-30 / 305. szám
1985. december 30. Kelet-Magyarország 3 fvfnfrínfloIflC A könnyűipari üzemeknek készítenek fonalat a Magyar Posztógyár nagykállói gyárában, umn^viua Képünkön: a gyártás egyik művelete, a matringolás. (Elek E mii felvétele) Megoldás: a jobb ellátás A vásárlók egyre ingerlékenyebbek és indulatosabbak. Ez a megállapítás tapasztalati tény, de igazsága felől megerősít a megyei tanács kereskedelmi osztályának jelentése is, amelyet a megyei termelésellátási bizottság számára készített. A vevőket ért megkárosítás miatt mind több a panasz. Magától értetődően megnőtt a felelősségre vonósok száma és értéke is. A korábbi időkben évente legfeljebb negyedmillió forint bírságot szabott ki a megyei kereskedelmi felügyelőség. Ellátási feszültség kontra szabálytalanság 1985-ben viszont már jóval meghaladta a félmillió forintéit a büntetések értéke. A jövőben a mostaninál is sűrűbben követik egymást az ellenőrzések a nagyvállalatok, szövetkezetek központjaiban, illetve üzlethelyiségeiben; de a magánkereskedelem vizsgálata is gyakoribbá válik. A szabálytalanságok ott a legnagyobbak — és ott fordulnak elő legtöbbször — ahol az áruellátásban feszültségek vannak. Közismert, /hogy a fa és szén értékesítésének „makulátlansága”, valamint a lakásfelszerelések és autóalkatrészek eladásának tisztasága jócskán hagy kívánnivalót maga után. Nem lehetünk elégedettek a vendéglátásunk színvonalával sem. A legkevesebb visszaélés a napioikkek árusításánál történik. Ezt mindenekelőtt annak köszönhetjük, hogy a megye ellátása kiegyensúlyozott ezekből a termékekből. örvendetes, hogy egyes termékcsoportok hiánya megszűnt, vagy mérséklődött Ma már lényegesen kevesebbet kell kajtatni az építőanyagok, bútorok, mezőgazdasági kisgépek irtán, minit egy-két évvel ezelőtt. Minőség, ölesé áruk Nagy hangsúlyt kapott a minőség védelme. Amint azt a kereskedelmi osztály beszámolója megállapítja: az egyes kereskedelmi egységek a fogyaszthatósági idő lejártát gyakran figyelmen kívül hagyják, illetve az értékesített áruk minősége gyakran nem felel meg a szabány előírt követelményeinek. Nem kielégítő a kínálat az olcsó gyártmányokból. Ritkán találkozhatunk úgynevezett „fehér” termékekkel. A kis tételű csomagolás, az alkatrészek hiánya, a komplett garnitúrák egyenként meg nem vásárolható darabjai esetenként pazarló fogyasztásra kényszerítik a vásárlót. Itt meg kell jegyezni, hogy az olcsó áru elsősorban azért kevés, mert túlságosan kicsi rajta a megengedett forgalmazói haszon. Tisztesség dolgában minden eddiginél kedvezőtlenebb a helyzet a szerződéses üzleteknél és a magánkereskedelemben. A megyében működő kb 530 szerződéses üzletben a legalacsonyabb színvonalú a fogyasztói érdekvédelem. Ezeknél az egységeknél — különösen beszerzéskor — nagy szerepet kap a csúszópénz. Hamis mérés, rossz számolás Az 1100 magánkereskedő közül csak minden másodikat tudnak egy esztendőben, ellenőrizni a megyében. Felelősségre vonni ő/ket általában a számlafegyelem, a a pénzügyi-adózási jogszabályok megsértése miatt, valamint a beszerzési korlátozások megszegése, illetve árdrágítások miatt szokták. Dicséretes viszont, hogy a magánszéktorban — a vendéglátósok kivételével — alig fordult elő hagyományos értelemben vett fogyasztód megkárosítás, például hamis mérés, számolás, minőség- rontás. A fogyasztói érdekvédelem legfontosabb tényezője: a megfelelő minőségű és meny- nyiségű áruk megléte. A termelő szférák (ipar, mezőgazdaság) jó kínálata a legbiztosabb módszere a visszaélések megszüntetésének. Amíg azonban a hiányokkal együtt kell élnünk, az ellenőrző szervek a büntetések szigorításával fognak válaszolni a kereskedelem visszásságaira. Sztancs János Km Klar emlékezete A századelő íróinak a szerkesztőség és a könyvtár volt az iskolájuk, s ahogy Párizsban az École Normale Supérieure nevelt nemzedékeket az irodalom számára, nálunk a francia műhely mintájára épült, annak varázsában élő Eötvös Kollégium. Itt ismerkedett az irodalommal és az élettel Kuncz Aladár is: a kolozsvári szülői ház választékos kultúrája, az egyetemi előadások tudós légköre, s főként a francia gondolkodás világos szelleme oltották bele az irodalom szeretetét. Könyvtár és előadóterem, szellemesen társalgó szalon, és vitáktól gőzölgő kávéház óvták azt a viszonylag zárt világot, amelyben Kuncz Aladár is élt. Életét az irodalom irányította, az alkotás azonban még váratott magára: a fiatal irodalmár kezdetben csak elegáns esszéket, szellemes kritikákat és jobbára önarcképnek sikerült novellákat adott ki kezéből. Életébe váratlan szerencsétlenség gyanánt robbant bele az első világháború, s minthogy a hadüzenet után francia földön rekedt, eszmény- és idegroncsoló esztendőket kellett lemorzsol- • nia eldugott internálótáborok lakójaként. A francia kultúrába vetett hitét mégsem veszítette el, és elkerülte a kiábrándultságot is. Sorsát a humanista értelmiségnek a háborút követő új eszmei tájékozódása alakította át: a háborús megpróbáltatások, az egész emberiséggel közös tragikus tapasztalatok hozták létre nála is a polgári humanizmus újfajta, morálisan elkötelezett változatát, és ezzel Thomas Mannhoz, Romain Rollandhoz és Babits Mihályhoz hasonlóan, a felelősségvállalásban és a cselekvésben találta meg hivatását. Az életet már nem élvezni, hanem megismerni és alakítani akarta, ez a szándék állította a születő erdélyi magyar irodalom fontos őrhelyeire, midőn elvállalta a kolozsvári Ellenzék című napilap, majd az Erdélyi Helikon című irodalmi folyóirat irányítását. Szerkesztőként és kritikusként európai távlatokat nyitott, korszerű gondolatokat és művészi igényességet oltott az addig jórészt tájékozatlanul hányódó és nemegyszer belső torzsalkodástól megosztott irodalmi életbe. Az ő munkája teremtett egy időre szövetséget az erdélyi magyar és román írók között is, jóakaratú igyekezete a kultúra néhány percnyi békéjét varázsolta a soknemzetiségű Közép-Európa egyik legviharosabb sarkába. Ennek a morális magatartásnak az eredményeként jött létre — már a közeli halál árnyékában — a régóta áhított alkotás is: a Fekete Kolostor, a fogolysors regénye. Mert nem parkerdő? Felüdülés utazni a 41-es számú úton, a baktai erdő út fölé hajló ágat alatt, az év túlnyomó részében. De aki nem akarja illúzióját rombolni, az utazzon tovább, mert ahol megállhatnak, ott a parkolók felszereltsége, tisztasága kiábrándító, és eszébe se jutna az utazónak, hogy az erdő mélye errefelé ritka vörösfenyőt, lucfenyőt, kanadai vasfát és amerikai diót is rejt magában. A 340 hektáros védett terület — amiből 160 hektár génrezervátum — az egykori nyírségi faállomány összetételét őrzi. A hangulatos Fenyves csárdától ösvény vezet az 1979- ben épített erdei tomapályá- ig. Csalódik, aki használni akarja. Eljárt fölötte az idő. A nemrég épült strand környékén már láthatók a frissen telepített fenyő-, nyír-, juhar- és vöröstölgyfák. Jó néhány év múlva sétálni lehet árnyat adó lombjuk alatt. A környezet adta lehetősége1' kihasználásához elkelne néhány esőbeálló, pihenőpark, tűzrakóhely, szeméttároló. De szó sincs ilyen építéséről, mert ez csak a város- környéki parkerdők kiváltsága. Ez pedig nem városkörnyéki és nem parkerdő. Sajnos. (kertész) amelyet a huszadik század egyik súlyos emberi tapasztalatának, a fogságnak a „mítoszaként” méltatott egyik francia kritikusa. Ez a remekbe szabott könyv a tárgyi valóság dokumentatív rajzából és az emlékezés lírai képeiből, elbeszéléséből és vallomásból, elemző lélektanból és anekdotákból, a kollektív regény és az emlékirat műfaji hagyományaiból teremtett modem epikus formát. Sajátos és korszerű írói alkotást hozott létre, a modern magyar irodalom egyik társtalanul álló remekét, de többet is ennél: a háborúban elárult klasszikus humanizmust hirdette a mind embertelenebb erők szorításában vergődő Magyarországnak, sőt túl a haza határain, az újabb háborúba tántorgó Európának. Pomogáts Béla A PÁRTIRÁNYÍTÁS JELLEGE, módszere a szocialista építés során mindig is befolyásolta a gazdasági viszonyokat, ugyanakkor a gazdasági viszonyok is visszahatottak az irányítás módjára. Az elmúlt három évtizedben alapvető változások következtek be a párt társadalom- és gazdaságirányító munkájában, előtérbe kerültek a decentralizációs és demokratizálódási folyamatok. Növekedett a vállalati önállóság. Egyértelművé vált, hogy a pártnak nem célszerű átvenni az állami, gazdasági szervek konkrét döntési jogosítványait, és el kell kerülnie a gazdasági vezetésbe való operatív beavatkozást. A pártnak olyan döntési mechanizmusokat és politikai feltételeket kell biztosítania, amelyek révén jobban érvényesül az állam irányító funkciója, a gazdálkodó szervek és a tanácsok döntési szabadsága, de egyben felelőssége is. A Központi Bizottságnak a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos 1984. évi állásfoglalása, és a XIII. kongresszus is megerősítette azt az álláspontot, hogy a pártnak a gazdaság területén végzett munkájában a fő feladat a gazdaságpolitika kialakítása, érvényrejuttatása és végrehajtásának ellenőrzése. A gazdaságpolitika meghatározása — támaszkodva a párt, az állami és a társadalmi szervezetek, valamint a tudományos intézmények véleményére és javaslataira — a párt testületéinek feladata. A vezető testületek azonban csak a népgazdaság fejlődésének legfontosabb elveit, sarokpontjait, fő irányait rögzíthetik. Elsősorban nem a mutatókban is megjelenített előirányzatok kidolgozását végzik el, hanem politikai követelményeket fogalmaznak meg. Természetesen ez az általánosan érvényesített elv nem zárja ki azt, hogy a párt vezető szervei ne hozzanak esetenként konkrét gazdasági döntéseket is. Erre a tervgazdaság és a szabályozott piac mellett is szükség lehet meghatározott politikai célok érdekében. A helyes törekvés azonban az, ha az operatív gazdaságirányító tevékenységet az önálló politikai felelősséget is viselő állami szervek, mindenekelőtt a kormány gyakorolja, és a beavatkozás eszközével a párt kivételes esetekben él. Ennek érdekében a pártszervezeteknek és -szerveknek a gazdaságpolitikai célok helyi érvényesítésére, a végrehajtás politikai eszközökkel történő segítésére, a tömegek mozgósítására, és támogatásuk megszerzésére kell törekedniük. A TERÜLETI PÁRTSZERVEK fokozzák együttműködésüket a tanácsokkal a helyi gazdaságfejlesztési irányok meghatározásában. Segítsék elő a vállalati gazdasági önállóság növelését. A gazdálkodó szervezetekben, intézményekben, államigazgatási szervekben politikai eszközökkel, az ott dolgozó párttagok érvényesítsék befolyásukat. Mozgósítsák a kommunistákat a gazdaság- politika, a vállalati és területfejlesztési politika feladatainak megvalósítására. Tegyenek ajánlásokat, adjanak jelzéseket a felsőbb pártszerveknek. Az üzemi, intézményi párt- szervezetek alapvető feladata, hogy a gazdaságpolitika eredményes megvalósítása érdekében segítsék a vállalati gazdasági vezetés önálló tevékenységét, és a társadalmi szervezetekkel való partneri együttműködést. Megfelelő mozgásteret kell engedniük a gazdasági vezetők, az állami és társadalmi szervekben működő kommunisták számára ahhoz, hogy azok a szükséges önállósággal cselekedjenek. Szükséges figyelembe venniük, hogy az új vállalat- vezetési forma nem egyszerűen újabb formája a munkahelyi demokráciának, hanem a tulajdon működtetésének, a munkáltatói jogok gyakorlásának hatékonyabb eszköze. Éppen ezért fontos követelmény, hogy a testület ne érdekképviseleti, hanem valóságos tulajdonosi funkciót gyakoroljon, stratégiai jellegű döntéseket hozzon. Ehhez az is nélkülözhetetlen, hogy egyértelműen elhatárolják a testületi és az egyszemélyi felelős vezetői jogköröket. AZ ÚJ VEZETÉSI FORMÁK, a tulajdonosi jogok gyakorlása kihat a vállalat egész belső életére, mechanizmusára. Olyan típusú emberek kerülnek előtérbe, akik jól tudnak kollektívákkal dolgozni, meg tudják érteni mások elgondolásait, védeni tudják saját koncepciójukat. Ehhez változni kell a pártmunka stílusának, módszerének is. Ahogy létrejönnek, erősödnek az önkormányzati elemek a vállalati vezetésben, annak megfelelő új vonásokat kell kialakítani a párt munkastílusában. A pártmunka olyan elemei erősödnek, amelyek figyelembe tudják venni az üzemen belüli sokféle érdeket. Olyan viszonyokat kell kialakítani, amelyek képessé teszik a munkahelyi párt- szervezeteket az érdekek feltárására, ütköztetésére, az eddiginél tartalmasabb politizálásra. Ügy kell gondolkodni, és bánni az ügyekkel, hogy a pártszervezet bátorítsa a vállalati tanácsot rendeltetés szerinti munkájában, de segítse az igazgatót is az egyszemélyi felelős vezetői tevékenység kibontakoztatásában. A fejlődés eredményeként kialakult a munkahelyi demokrácia kerete, működési mechanizmusa. A továbbfejlesztés fő iránya a mai körülmények között a tulajdonosi szemlélet erősítése. A gazdaság területén a dolgozó egyben köztulajdonos és munkavállaló is. A tulajdonosi oldalhoz a termelési; a munkavállalói szerepkörökhöz az elosztási kérdések eldöntésében való közreműködés kapcsolódik. A két oldal — különböző okok miatt — ma nem egyenrangú. Ahhoz, hogy a dolgozók köztulajdonosi szerepe, tudata erősödjön, és ezen keresztül munkájuk érdemibbé váljon, arra van szükség, hogy érdekeiket érzékelhetőbbé tegyük, a döntésekben való tényleges részvételük lehetőségét megteremtsük. A MUNKAHELYI, ÜZEMI DEMOKRÁCIA kibontakoztatásának, és az eredményesebb gazdálkodásnak egyaránt alapvető feltétele a vállalaton belüli munkahelyek önállóságának és felelősségének növelése. A vállalaton belüli szervezeti struktúra akkor ad szabad utat az üzemi demokrácia érvényesülésének is, ha a belső irányítási rendszer áttekinthető, az egyes szintek hatásköre, felelőssége kellően elhatárolt, s ezekhez a kollektíva érdemi véleménynyilvánításának valamilyen fóruma kapcsolódik. Lényeges feltétel, hogy olyan belső elszámolási rendet és ösztönzési rendszert alakítsanak ki, amely lehetővé teszi adott részleg tevékenységér-, i reális megítélését, illet', a teljesítménnyel arányos anvag és erkölcsi elismerést. Kuncz Aladár portréja. (KS-reprodukció) Pártmunka a gazdaságban Irta: Marki István, az MSZMP KI gazdaság- pelitikai osztályvezető-helyettese
