Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-30 / 305. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. december 30. A magyar népgazdaság 1986. évi terve (Folytatás az 1. oldalról) meg kell gyorsítani a termelés szerkezetének átalakítását, rugalmasan és eredményesebben alkalmazkodva a hazai és a külpiaci kereslethez. A termelésben és a kivitelben emelkedjen a gazdaságosan előállított, magasan feldolgozott termékek aránya. Oj értékesítési piacok feltárásával is gyors ütemben bővüljön az ipari termékek konvertibilis valutákért történő kivitele. Rubelben elszámolt kivitelük az államközi megállapodások szerint növekedjen. Az ipar megbízhatóbban elégítse ki a hazai keresletet is. Folytatni kell a gazdaságos termeléssel helyettesíthető behozatal kiváltását, az alkatrészek, féltermékek és egyéb háttéripari termékek gyártásának fokozását. A központi gazdaságfejlesztési programok eredményes végrehajtásával, a fajlagos anyag- és energiaráfordítások csökkentésével, az anyag- és energiaigényes termékek gyártásának visszaszorításával javuljon az ipar hatékonysága. Kiemelt cél, hogy az összes belföldi energiafelhasználás ne haladja meg az 1985. évit. Az igények kielégítéséhez — mérséklődő fajlagos költségek mellett — 24 millió tonna szén kitermelése szükséges. A villamosenergia-termelés emelkedik, a kőolajtermelés lényegében az 1985. évi színvonalon marad. A földgáztermelés megközelíti az ez évit, a behozatal viszont növekszik. A vaskohászatban intézkedések történnek a termelés, valamint a kivitel szerkezetének javítására, a belföldi kereslet jobb minőségű kielégítésére, a ráfordítások mérséklésére, a jövedelmezőség növelésére. Az alumíniumkohászatban is a kivitel gazdaságosságát kell elsősorban javítani. A gépipari termelés a piaci követelményekhez való eredményesebb alkalmazkodás esetén az ipari átlagot meghaladóan bővülhet. Növelni kell a konvertibilis elszámolású kivitelt, ez irányban hasznosítani a nem kellően kihasznált kapacitásokat. A vegyipar termelése a magasabban feldolgozott, gazdaságosabban értékesíthető termékek termelésének fokozásával, a termelési kooperációk bővítésével, a drága behozatal hatékony kiváltásával emelkedhet. A könnyűiparban, különösen a ruházati iparban fontos feladat az államközi szerződésekben vállalt szállítási kötelezettségek maradéktalan megvalósítása és a belföldi kereslet javuló kielégítése. Az élelmiszeriparban átfogó intézkedések történnek az igényekhez való alkalmazkodás javítására, a jövedelmezőség, a hatékonyság fokozására. Indokolt esetben sor kerül szervezési, szervezeti változtatásokra is. Az építőipar legfőbb feladata, hogy a rendelkezésre álló kapacitások hatékonyabb kihasználásával, az igényekhez való alkalmazkodással jobb minőségben elégítse ki az építés-szerelési keresletet. További intézkedések történnek a vállalatok közötti verseny erősödésének előmozdítására, az építési árak növekedésének mérséklésére. Folytatni kell az építőipar szervezetének korszerűsítését, a vállalatoknál a rugalmas vállalkozási politikához igazodó belső érdekeltségi rendszer kialakítását. Fontos feladat a növekvő építési-szerelési kivitel gazdaságosságának javítása. A lakásépítésben nagyobb figyelmet kell fordítani a jó minőségben, határidőre történő teljesítésre. A mezőgazdaságban létrehozott nemzeti jövedelem legalább a termeléssel azonos ütemben emelkedjen. Ezt a hozamok növelésével, az anyag- és energiaráfordítások mérséklésével kell megalapozni. A termelés szerkezetének korszerűsítését az értékesítési feltételekhez való fokozottabb alkalmazkodás, a termékek feldolgozottsági fokának, csomagolásának javítása, új termékek gyártásának és értékesítésének bevezetése is segítse. A növénytermesztésben a gabonatermesztési program folytatásával, a növekvő hozamokkal és a kukorica vetésterületének számottevő emelkedésével legalább 16 millió tonnás termelést kell megalapozni. Az olajosmag-, a zöldség- és gyümölcstermelésben előreláthatóan az ideinél magasabb színvonal érhető el. Az állattenyésztésben alapvető feladat a termelés stabilizálása, a fajlagos ráfordítások mérséklése, a hústermelés gazdaságosságának javítása. A tehénállomány szinten- tartása, ezen belül a húshasznú állomány növelése szükséges. Fontos cél, hogy a sertések számának emelkedése a tenyészállomány minőségi cseréjének gyorsításával együtt valósuljon meg. Növelni kell a baromfitermelést is. Mindezek előmozdítására összehangolt intézkedések történtek a hústermelés, -feldolgozás és -forgalmazás területén. Fejlődjön a nagyüzemek kiegészítő (mindenekelőtt az élelmiszer-feldolgozó, a háttéripari, a szolgáltató) tevékenysége. A belföldi ellátás színvonalának fenntartása és javítása mellett a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelét is növelni kell. Ehhez új piacok feltárására, a termelő és külkereskedelmi gazdálkodó szervezetek munkájának összehangolására, a kiszállítások jobb megszervezésére is szükség van. A termelő infrastruktúra területén a kapacitások jobb kihasználásával, szervezési intézkedésekkel, a teljesítmények fokozásával javítani kell a termelés és a lakosság szükségleteinek kielégítését. A közlekedésben meg kell kezdeni annak az ágazatközi programnak a megvalósítását, amely lehetővé teszi az áruszállítás jelenleginél racionálisabb megszervezését és a szállítókapacitások egyenletesebb kihasználását. További megtakarításokat kell elérni a közlekedés fajlagos anyag- és energiafelhasználásában. A távközlésben kiemelt feladat a rekonstrukciós és fejlesztési programnak a népgazdaság lehetőségeivel összehangolt folytatása, a hálózat működőképességének javítása. Az év folyamán mintegy 40 ezer új távbeszélő-állomás kapcsolható be. A vízgazdálkodásban meg kell gyorsítani az egészséges ivóvízellátás fejlesztését, ezen belül kiemelten kell kezelni a dél-alföldi térség ellátásának és a Balaton vízminőségének javítását. Fokozni kell a vizek minőségének védelmét és meg kell kezdeni a nyolc kiemelt város szennyvíz- tisztítási programjának végrehajtását. Beruházások • A szocialista szektor beruházásainak mennyisége az 1985. évihez hasonló lehet. Mindenekelőtt a megkezdett beruházások ütemes megvalósítása folytatódjék, új fejlesztések elsősorban a középtávú tervben megjelölt legfontosabb célok érdekében kezdődhetnek. A nagyberuházásokra az 1985. évinél kevesebbet lehet fordítani. Az államközi szerződésben foglaltaknak megfelelően történik a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer kivitelezése és megkezdődik az atomerőmű bővítésének előkészítése. Az ötéves terv céljaival összhangban jelentősen nőnek a célcsoportos beruházások előirányzatai: a szénhidrogéniparban, továbbá az infrastruktúra kiemelt területein, mindenekelőtt a távközlésben, emellett az út- és a vasúthálózat, a vízgazdálkodás fejlesztésénél. Az egyéb központi beruházások az 1986-tól jelentkező új feladatok miatt növekednek, többek között az elektronika elterjesztéséhez kapcsolódó oktatás, valamint a mező- gazdasági kutatások alátámasztása érdekében. Az egyéb fejlesztéseknél a folyamatban lévő beruházások folytatására, a legszükségesebb gép- és műszerbeszerzésekre nyílik mód. A tanácsok beruházásainak előirányzata némiképp meghaladja az 1985. évit. A vállalatok és szövetkezetek körében a beruházások fokozottabban segítsék elő a termelési szerkezet korszerűsítésének gyorsítását. A hitelek, az állami kedvezmények és támogatások növekvő arányban szolgálják az exportképesség erősítését, a ráfordításmérséklő és más kiemelt programok megvalósítását. Foglalkoztatás, a lakosság jövedelme és fogyasztása, életkörülményei A foglalkoztatottak 6záma demográfiai okokból kismértékben csökken. Ez a foglalkoztatás hatékonyságának, a munka szervezettségének és a munkafegyelemnek a javítását igényli, amit a szabályozók változtatása is előmozdít. A szükségessé váló munkaerő-átcsoportosítások zavartalan végrehajtását az állami eszközök (átképzési támogatás, munkaerő-közvetítés) is elősegítik. Az átlagos reálbérek 1985. évi színvonalának fenntartása előreláthatóan oly módon valósul meg, hogy a keresetek a hatékonyan működő gazdálkodó szervezeteknél az átlagosnál gyorsabban, míg a kevésbé hatékonyaknál lassabban emelkednek. Az átlagkeresetek növekedése — a fogyasztói árszínvonal emelkedésével összehangolva — 5,5 százalék lehet. A keresetszabályozáson keresztül a szocialista szektorban 5—5,5 százalékos átlagkereset-növekedés valósulhat meg. Bérpolitikai intézkedésekre kerül sor a szén- és uránbányászatban, a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató vállalatoknál, a bírók és ügyészek, a fővárosi kerületi tanácsok dolgozói, valamint az ingatlankezelést végző egyes vidéki költségvetési üzemek meghatározott területein dolgozók körében. Emellett egyes kiemelt célok elérését bérpreferenciák is alátámasztják. A költségvetési intézményeknél a béremelés mértéke 5 százalékos. A kisvállalkozásból származó jövedelmek bővülésének üteme várhatóan tovább mérséklődik. A szociálpolitikai eszközrendszer továbbfejlesztése során központi intézkedések történnek: a gyermekes családok támogatása céljából a gyermekgondozási díj a gyermek másfél éves koráig vehető igénybe; a 70 éven felülieknél, valamint az első és a második rokkantsági fokozatba tartozóknál a reálérték teljes körű megőrzése érdekében a nyugdíjak 5 százalékkal (minimum 150 forinttal) emelkednek; a többi nyugdíjasnál havi 120 forintra nő a nyugdíj- emelés minimális összege; bővülnek a tanácsi szociális segélyezési keretek. A fogyasztói árszínvonal 5 százalékkal emelkedhet. A piaci hatásokra bekövetkező áremelkedésen kívül új központi árintézkedésekre csak szűk körben — az árszínvonalat mintegy 0,5 százalékkal növelő hatással — kerül sor. Ez utóbbi keretében emelkedik például a személygépkocsi ára; havi 20 forinttal nő a tv előfizetési díja; az év közepétől 1,50 forint helyett 2 forint lesz az előfizetők telefonbeszélgetéseinek díja; és néhány más, nem alapvető fogyasztási cikk ára is változik. Az élelmiszer-kínálat színvonala fennmarad. Az árukínálatot az iparcikkek körében — elsősorban ruházati cikkekből — javítani indokolt. Tüzelőanyagokból az illetékes szervek megfelelő ellátásról gondoskodnak. Tovább kell javítani a lakásellátottságot. Az állami és a lakossági pénzeszközök együttes felhasználásával 63—65 ezer lakás épülhet fel. A magánlakás-építés növekvő terheinek mérséklésére emelkedik a szociálpolitikai támogatás összege és javulnak a hitelfeltételek is. Előreláthatólag 56—58 ezer személyi tulajdonú lakás készül el, ezt az építési szerelvények javuló kínálata is segíti. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a leginkább rászoruló rétegek kapjanak állami bérlakást, illetve jussanak helyi támogatáshoz. Jelentős eszközök szolgálják a lakóház-felújítási tevékenységet. A közoktatás társadalmi-gazdasági programja végrehajtásának megkezdésével meggyorsul a középfokú oktatás feltételeinek javítása. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem rekonstrukciója, épül az Eötvös Loránd Tudományegyetem új lágymányosi épülettömbje. Az egészségügyi-szociális ellátás javítását többek között 1300 kórházi ágy és 900 szociális otthoni férőhely létesítése szolgálja. Az egészségügy műszerellátottsága elsősorban minőségi cserék révén korszerűsödhet. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A terv előirányozza, hogy a kivitel az 1985. évinél dinamikusabban, a behozatal lassabban emelkedjen. A rubelelszámolású áruforgalomban a kivitel lényegében a behozatallal azonos ütemben bővülhet. Az energia- hordozók behozatala nő és emelkedik az anyagok, alkatrészek importja is. A beszerzési lehetőségek kihasználásával, a belföldi fizetőképes kereslettel összhangban törekedni kell a beruházási gépek behozatalának átlagosnál gyorsabb növelésére. Az energia- és nyersanyag-behozatal jobb megalapozása érdekében részt veszünk a KGST keretébert megvalósuló fejlesztési programokban. A kivitel áruösszetétele az államközi kötelezettségeknek megfelelően módosul. Fontos követelmény a kivitel gazdaságosságának javítása. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban a kivitel elsősorban a feldolgozó ipari termékek körében bővüljön, ehhez új vállalkozási formák, vegyes vállalatok létesítése, a harmadik piaci együttműködés intenzívebbé tétele, célirányos termeltetési és értékesítési tevékenység is járuljon hozzá. A kivitel növelését az exportképes termelés fejlődését elősegítő kedvezmények, pályázati rendszer és megállapodások alkalmazása is alátámasztják. A konvertibilis elszámolású behozatal elsődlegesen a termelés műszaki színvonalának korszerűsítését, a gazdaságos kivitel fokozásának előmozdítását szolgálja, az energiahordozók importja csökken. Az 1986. évi népgazdasági terv fő céljainak megvalósítása érdekében folytatódik a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése, hozzáigazítva a változásokat az aktuális gazdasági helyzetből és gazdaságpolitikai célokból adódó követelményekhez. Ennek keretében a gazdasági szabályozó rendszer módosításának célja — Elősegíteni a termelés hatékony, exportorientált fejlesztését, a termelési szerkezet gyorsabb korszerűsítését és ezzel a konvertibilis elszámolású kivitel növelését, a fejlesztéssel járó terhek csökkentését, a szelektivitás erősítését, a jövedelemképzésben való érdekeltség fokozását; — Az indokolatlan kedvezmények és kivételek csökkentésével a szabályozás kényszerítő erejének erősítése; — A pénzügyi egyensúly javítása, az árak növekedésének mérséklése, a vásárlóerő és az árualap összhangjának biztosítása. 1986-ban lényegében befejeződik az új vállalatvezetési formákra való áttérés. A szervezeti rendszer fejlesztése olyan irányban folytatódik, hogy minél nagyobb teret adjon a szabályozott piaci viszonyok érvényre jutása számára. Folytatódik továbbá a bankrendszer továbbfejlesztése, a tőkeáramlás új formáinak elterjesztése, a gazdaság- politikai célok szolgálatában álló jogrendszer korszerűsítése, a piacfelügyeleti munka hatékonyságának javítása. A terv megvalósítását segíti, hogy az 1986. évi gazdaságpolitikai célokról és feladatokról, a gazdasági szabályozás ezek megvalósítását elősegítő változtatásáról a gazdálkodó szervezetek és a tanácsok a terv kidolgozásának menetében már tájékoztatást kaptak, így éves terveik kidolgozását időben megkezdhették. ★ -jc ~k A Minisztertanács felhívja a vállalatokat és szövetkezeteket, a tanácsokat és az intézményeket, hogy saját terveiket a népgazdasági tervvel összhangban dolgozzák ki és hajtsák végre. Felkéri a dolgozó kollektívákat, a társadalmi szerveket, az ország minden polgárát, hogy munkájukkal járuljanak hozzá a terv céljainak megvalósításához. Libanon! egyezmény A háborúnak vége? Űj Shakespeare-dráma? Amerikai atomrobbantás A háborúnak vége ... Beköszöntött a béke korszaka... Történelmi okmány, történelmi jelentőségű dátum ... — a vasárnapi bejrúti lapok, a rádióállomások szinte örömmámorban, ünnepélyesen és határtalan bizalommal elemezték a „damaszkuszi egyezményt”, amelyet szombaton írt alá a Szíriái fővárosban Elie Hobeika a jobboldali keresztény milíciák részéről, Valid Dzsumb- latt és Nabih Berri pedig a muzulmán fegyveresek nevében. A damaszkuszi egyezmény alapján az első tennivaló; új kormány megalakítása — mégpedig „azonnal”. Karami tehát napokon belül lemond — helyét egy 22—26 tagú nemzeti egységkormány veszi át. A minisztertanácson belül létrehoznak egy úgynevezett miniszteri tanácsot: ez a kormányfőből és a hat legnagyobb közösséget képviselő államminiszterekből áll. Az átmeneti időszakban ez utóbbi szerepe a legfontosabb: feladata az egyezmény gyakorlati megvalósítása. Az űrfegyverkezési program keretében szombaton végrehajtott amerikai föld alatti nukleáris robbantással kapcsolatosan a TASZSZ szovjet hírügynökség vasárnap megállapította: a kísérlet teljes mértékben cáfolja az amerikai kormányzatnak azokat az állításait, hogy a „stratégiai védelmi kezdeményezés nem nukleáris program”. A Washingtonból küldött kommentár — tudósítás — amely az első szovjet reagálásnak tekinthető — emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió január 1-ig egyoldalú moratóriumot jelentett be a nukleáris robbantásokra. Az Egyesült Államok ugyanakkor elutasította, hogy a többször is kifejtett szovjet javaslatnak megfelelően moratóriumot léptessen életbe. Amerikai részről az „ellenőrzés nehézségeire” hivatkoznak, holott szovjet részről beleegyeztek abba is, hogy a moratórium kölcsönössége esetén megállapodjanak a helyszíni ellenőrzésről több, eredeti, kéziratos formájában akadt a műre. Az egyébként zenetudósként szá- montartott Erich Sams kijelentette, a 2060 soros darabban nemcsak legalább 200 olyan szó, kifejezés és fordulat található, amelyet a nagy oxfordi szótár szerint Shakespeare talált ki, de a kézírás vonalvezetése is „kétségtelen azonosságot mutat más ismert és hitelesnek vélt Shakespeare-kéziratokkal”. A szakértő számítógépes ellenőrzéseket is végzett állítása bizonyítására. A Camb- rige-val örök rivalizálásban álló oxfordi tudósok azonban enyhén szólva hűvösen fogadták a bejelentést. Egyikük kijelentette: az úgynevezett shakespeare-i fordulatok idézgetése a „hírnök jő, s pihegve szól” — kategóriába tartozik. Az Erzsébet- és Jakab-kori drámák között egy sincs, amelyben a hírnök ne rohanvást érkezne — mondotta az oxfordi kutató. A terv megvalósításának eszközrendszere Egy cambridge-i kutató közölte, hogy rábukkant Shakespeare egyik ismeretlen, s egyben valószínűleg első drámájára, amely a „Vasbor- dájú Edmund" (Edmund Ironside) címet viseli. Mi
