Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-29 / 304. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. december 29. ARGENTIN VONAT­SZERENCSÉTLENSÉG Tíz ember meghalt, huszon­hármán megsebesültek pénte­ken hajnalban, amikor az ar­gentínai Zárate közelében egy tömött személyvonat be­lerohant egy álló tehervonat- ba MÉGSEM ADJÁK EL A SZABADSÁGSZOBROT Pénteken az utolsó pilla­natban leállították a híres New York-i Szabadságszo­bor elárverezését. A Hudson folyó torkolatának nyugati partján fekvő, önálló köz- igazgatással rendelkező Jersey City — amelyhez a szobor tartozik — nemrég pénzügyi zavarba került, mi­vel egy hónapokig feltárat­lan csőtörés után nem volt képes kifizetni 972 ezer dol­lárra rúgó óriási vízszámlá­ját. A város vezetői tegnapig úgy gondolták, hogy a Sza­badságszobor elárverezésé­vel elkerülhetik a pénzügyi csődöt. A polgármester azon­ban leállította a szégyentel­jes üzletet. AMERIKAI SZÁLLÍTÓMUNKÁSOK SZTRÁJKJA Győzelemmel fejeződött be a nagy dél-kaliforniai élelmi­szer-áruházakat ellátó 12 ezer szállítómunkás két hó­napig tartó sztrájkja. A szál­lítómunkások elérték, hogy olyan új munkaszerződést kössenek munkaadóikkal, amely fizetésük emelését és munkakörülményeik javítá­sát tartalmazza. A sztrájk so­rán a rendőrség több mint nyolcvan szakszervezeti ak­tivistát tartóztatott le és többször is erőszakkal pró­bálta szétkergetni a sztrájk­őrségeket. A KÍNAI KÜLÜGYMINISZTER HAZAÉRKEZETT Kétnapos thaiföldi hivata­los látogatása után szomba­ton hazaérkezett Pekingbe Vu Hszüe-csien kínai kül­ügyminiszter. Vu Hszüe-csien csütörtökön és pénteken thaiföldi kollégájával, Siddhi Szavetszilával tárgyalt. ÚJ JAPÁN KORMÁNY Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök szombat este átalakította kormányát. Noha a húsztagú kabinetbe tizen­hat új személy került, a há­rom legfontosabb tárca élén nem történt változás, így Abe Sintaro fcülügy-, Takesita No- buru pénzügy- és Kató Kol­osi a Nemzetfédelmi Hivatal vezérigazgatója (hadügymi­niszter) maradt. A kormány szóvivője — azaz a 'kabinet igen befolyásosnak számító főtitkára — Gotoda Masza- haru lett, aki a korábbi kor­mányban a Közigazgatási Hivatal miniszteri rangú vezetője volt. A változások szinte kivé­tel nélkül rutin jellegűek, céljuk az immár hagyomá­nyos éves rotáció gyakorlatá­nak folytatása, és ennek kap­csán mind több konzervatív politikus miniszteri poszthoz történő juttatása. Az új kor­mánytagok sorából kiemelést érdemel Vatanabe Micsio ne­ve, ő a tekintélyes külkeres­kedelmi és ipari minisztéri­um vezetője lett. A kormányátalakítást kö­vető első nyilatkozatok han­goztatták a kül- és belpoliti­ka változatlanságát, a „Naka- szone-rendszer” alapvető cél­kitűzéseinek érvényességét. Az uj kabinet nem sokkal ineg.alakulása után letette a hivatali esküt Hirohito csá­szár előtt. Szovjet jegyzék az NSZK kfH ü gy m in isztéri umálioz A Szovjetunió bonni nagy- követsége az NSZK külügy­minisztériumához intézett jegyzékében helytelenítette a nyugatnémet kormány dön­tését, hogy megbeszéléseket kezd az amerikai kormány­nyal nyugatnémet cégeknek az amerikai SDI-programmal összefüggő kutatásokban va­ló közreműködéséről. A pénteken Bonnban át­nyújtott jegyzék megállapítja: ez a döntés konkrét lépés annak érdekében, hogy az NSZK részt vegyen a táma­dó űrfegyverek, valamint a kozmikus telepítésű elemeket is magában foglaló széles kö­rű rakétaelhárító rendszer kialakításában. Az NSZK-nak a „hadásza­ti védelmi kezdeményezésről” vallott álláspontja — és leg­utóbbi döntése is — össze­egyeztethetetlen Genf szelle­mével. Kétségessé teszi a bonni kormánynak azokat a kijelentéseit, amelyek szerint nagyobb biztonság elérésén munkálkodik. Szovjet részről remélik, hogy a Szövetségi Köztársa­ság kormánya még egyszer fontolóra veszi a dolgot, és olyan következtetéseket von le, amelyek összhangban van­nak a fegyverzetkorlátozás iránti elkötelezettségéről szó­ló nyilatkozataival. Felborult egy csaknem 500 tonnás japán teherszállító ha­jó a tokiói öbölben. A hattagú legénység közül négyet ki­mentettek, ketten eltűntek. A képen: munkában a mentő­hajók. (Folytatás az 1. oldalról) Azt már az Egyesült Álla­mok kormányzata is kényte­len volt nemrégiben elismer- .ni, hogy egy ilyen átfogó ra­kétaelhárító rendszer egyol­dalú birtoklása - veszélyes a hadászati stabilitás szem­pontjából. Ezért azt állítják, hogy a Szovjetunió is ha­sonló munkálatokat végez, felszólítják, hogy az ameri­kai eszközökkel párhuzamo­san telepítse saját eszközeit a világűrben és arról próbál­ják meggyőzni, hogy az űr­fegyver létrehozását köve­tően készek átadni annak technológiáját. Egyidejűleg a közvéleménnyel azt akar­ják elhitetni, hogy a telepí­tendő kozmikus eszközök nem fegyverek, hanem — mint Weinberger fogalmaz — „ártatlan eszközök”. Nem lehet nem figyelembe venni azt a tényt, hogy a Pentagon intenzíven folytat­ja a rakétaelhárító rendszer leküzdésére szolgáló eszkö­zök kidolgozását — mutat rá a szovjet katonai vezető. — Ezeket a munkálatokat „A hadászati rakéták tökéletesí­tésének rendszerei” elnevezé­sű program keretébe vonták össze. Nagy károk származnak a gépek gyakori meghibásodá­sából, abból, hogy megbízha­tóságuk alacsony fokú. Nagy mennyiségű fémet használ föl feleslegesen a kohászat, a termelőeszközök javítására is rendkívül sok anyagot fe­csérelnek el, ami évente sok­szor tízmillió rubelbe kerül. Az elavult technika már képtelen hozzájárulni a ter­meléshez, nem segítő, ha­nem nyűg, már nem bizto­sítja a hatékonyság javulá­sát — a fenti idézet az SZKP lapjából, a Pravdából való, de származhatott volna más szocialista ország sajtó­jából is. Az új ötéves terv kezdeti évében egyetlen szo­cialista ország sem számít­hat arra, hogy a világgazda­sági környezetben radikális, kedvező irányú változás kö­vetkezzék be, amely mente­sítheti őket az anyaggal való takarékoskodástól, a piacké­pes, jó minőségű gyártmá­nyok arányának jelentős fo­kozása alól. KEVESEBB MINISZTÉRIUM Érthető, hogy amikor alap­vetően vállalati hatáskörbe tartozó feladatok teljesítésén múlik az előrelépés, soka­sodnak a „hogyan”-nal kap­csolatos kérdések és viták a szakemberek körében, de a közvéleményben is. Hogyan vonható meg a határ — kér­dezi a Csehszlovákiában megjelenő Hospodárské No- viny — a központi szervek és a vállalati döntési szféra között? A termelőerők ma­gasabb szintjén a gazdasági döntések erőteljes és általá­nos centralizációja inkább fékezi, mint gyorsítja a ter­melőerők fejlődését — írja az egyik neves csehszlovák közgazdász, és válaszában ki­fejti, hogy megoldást alig­ha kínálnak a szélsőségek. Valóban, a szocialista orszá­gok tartózkodnak attól, hogy az irányítás bármelyik olda­lát abszolutizálják, a teljes centralizálást, vagy a. teljes piaci decentralizálást állít­sák szembe egymással, Cseh­szlovákiában, Bulgáriában, vagy a Szovjetunióban a közgazdasági irodalomban gyakran olvasható a köve­telmény a tervezés és a gaz­daságirányítás színvonalá­nak javításáról, amely egy­A tervalku bírálata Tűzharc a bécsi repülőtéren A bécsi repülőtérről hazatért Ambrus Kyri művész­nőt már idehaza, Budapesten találtuk meg, s tőle kaptuk a beszámolót a péntek délelőtti véres bécsi terrortáma­dásról: — Igen meglepő látvány fogadott bennünket, ami­kor kiértünk a repülőtérre — mondta. — Az izraeli lé­gitársaság járatának beszál­lóhelyén izraeli katonák álltak, állig felfegyverkez­ve. Kint a bejáratnál is őr­ködtek, de a felső szinten is golyószórót állítottak fel. Közölték velünk, hogy hosz- szadalmas vámvizsgálatra számítsunk, mert az izraeli légitársaság az utasok érde­kében rendkívül szigorúan, alaposan vizsgál meg min­den csomagot, akár kézben visszük magunkkal, akár a poggyásztérben szállítják azokat. Erre megnyugod­tunk, s türelmesen vár­tunk a sorunkra. Nekem Kapus György, a MALÉV bécsi munkatársa segített, mert elfelejtettem elhozni magammal a vízumhoz szükséges fotót. Én tehát elsősorban erre figyeltem, s éppen az automata fényké­pezéshez készüldőve fésül- ködtem a tükör előtt, ami­kor valaki rémülten kiál­tozni kezdett. Abban a pil­lanatban láttam, hogy egy eldobott gránát ugrálva kö zeledik a sorban álló utas­tömeg felé, és sokan hasra- vágódnak. Kapus György lerántott a földre. Újabb két gránátot láttam, aztán már hallottam is a robba­násokat, és abban a pilla­natban fülsiketítő lövöldö­zés kezdődött. Mi a földön lapulva igyekeztünk minél kisebbre összehúzódni. Az­tán egyszerre csönd lett. Mire felkelhettünk, a kör­nyéknek nem volt egy négy­zetméternyi része sem, aho­vá nem esett valamilyen szilánk, vagy nem folyt vér. — Hogyan próbálták az utasokat védeni a terroris­ták ellen? — Annyit azért láttunk, hogy inkább civilek lőnek, civilekre. Vagyis az izraeli katonák helyett, akik egyenruhában voltak, in­kább a tömegben észrevét­lenül elvegyült osztrák biz­tonsági szolgálat tagjai lőt­tek gyorsan és sikeresen. Az izraeliek a Mercedes után tüzeltek, mert — mint később megtudtuk — a tér roristák Mercedes kocsin menekültek tovább. A hely­színen három halottat lát­tam, aztán eljöttünk. — Hová utaztak volna? — Tel Avivba, ahol csil­lagtúraszerűen öt előadást adtunk volna, az Izraelben élő legalább négyszázezer magyar anyanyelvű közön­ség egy részének. Haifában lett volna egy, további két városban egy-egy, és Tel Avivban két előadás. A tár­sulat tagjai: Kibédi Ervin és Berényi Ottó színművé­szek, Fábián János zongo­raművész és jómagam azon­nal hazajöttünk, Szegedi Molnár Gézát a lövések kö­vetkeztében az orvosok sze­rint súlyos, életveszélyes gerinc-, vastagbél- és gyo­morsérülés érte. Fábián Gézának csak a lába rán- dult meg, mi többiek sze­rencsére sértetlenek ma­radtunk. Kapus György né­hány szilánktól sérült meg. A Magyar Távirati Iroda telefonon kért felvilágosí­tást a pénteki bécsi repülő­téri merényletben megsebe­sült Szegedi Molnár Géza állapotáról. A magyar elő­adóművész az osztrák fő­város egyik kórházáhan rendkívül gondos ízzésül. A kór- állt. seinek közlése .int állapota változatla­nul súlyos. aránt magába foglalja a központi tervmutatókkal folytatott irányítás, és a pénzügyi eszközökkel folyta­tott ösztönzés módszereinek javítását. A Szovjetunióban ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyidejűleg fogalmazódnak meg elképzelések a túlságo­san is bonyolult, rengeteg párhuzamos papírmunkát végző felső gazdaságirányítás átszervezésétől, és a vállalati szféra felelősségének kiter­jesztéséről. Gorbacsov fő­titkár fejtette ki, hogy ko­runkban a műszaki felfede­zések, egy-egy ágazat fejlő­dését meghatározó technikai újdonságok rendszerint az iparágak, ágazatok találko­zási pontjainál jönnek létre, az adott terület szűk, a kap­csolódó iparágakat mereven elhatároló irányítása tehát nem felel meg a mai köve­telményeknek. A több tucat minisztérium gyakran csak szűk tárcaérdekeket követ — fogalmazták meg szovjet közgazdászok és mutattak rá azokra az óriási veszteségek­re, amelyek a termelő és fel­használó, a mezőgazdaság és az ipar, a kitermelő és a szállító szektorok egymástól elkülönülő felügyeletéből fa­kadnak. FOKOZÓDÖ KÖLTSÉGÉRZÉKENYSÉG A túlságosan merev terve­zés másik súlyos gondját, a tervalku jelenségét is feltár­ták, és előremutató szán­dékkal bírálják a szovjet sajtóban. A Szovjetunióban, más országokhoz hasonlóan a vállalatok elsősorban a már gyártott termékek elő­állításáért felelnek, mert ezekre vonatkozik a legtöbb terv- és érdekeltségi muta­tók. Alacsonyabb bázis ki­alakulására, a tartalékok el­rejtésére törekednek a vál­lalatok, amikor a felsőbb szervekkel a következő évi teljesítmények kitűzéséről folyik a vita, hiszen a terv túlteljesítése ilyen feltételek mellett a legegyszerűbb. Ke­vésbé érdekeltek abban, hogy meghonosítsák a műszaki fejlődés élvonalához tartozó új technológiát, vagy gyárt­mányt, ezeket az elavult árucikkek, gépek helyébe ál­lítsák, mert ezzel veszélyez­tetnék a folyamatosan emelkedő terv teljesítését. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a nem kívánatos jelenségek­nek a megszüntetése érdeké­ben finomítják a legtöbb szocialista országban is az irányítás eszközeit. Ezért módosították például az NDK-ban a mezőgazdasági árrendszert, és fokozták a kollektívák, a dolgozók anya­I gi érdekeltségét. A gazdasá­gi önelszámolás elvével, az érdekeltség követelményé­vel nem fér össze az, hogy akárcsak az elmúlt évtized­ben, most is azonos ütemben, a mezőgazdaságnak juttatott gépiek és az energia áremel­kedésével lépést tartva emel­jék a termelőknek juttatott központi támogatásokat. Ugyanez a megfontolás ér­vényesült Csehszlovákiában is, amikor erőteljesebben akartak ösztönözni az ipari és kereskedelmi veszteségek felszámolására, a tartalékok mozgósítására. Más szocia­lista országhoz hasonlóan, Csehszlovákiában is a kül­gazdasági egyensúly hely­reállításának célja még több évre szóló terv központi fel­adata lesz — ennek a célnak megfelelően módosították a termelői és a nagykereske­delmi árakat, teremtették meg a nagyobb fokú költ­ségérzékenységet. Az agrár- gazdaságra vonatkozó terv­mutatók, vagy a takarmány- felhasználási és az import­tervek kidolgozásakor szin­tén a külgazdasági egyensúly javításának szempontja volt a legfőbb meghatározó. NÖVEKVŐ ÖNÁLLÓSÁG Értelemszerűen a Szovjet­unióban is az általános al­kalmazás szándékával vezet­ték be és terjesztik ki egy­re több ágazatban azt a gazdasági kísérletet, amely a megszokottól eltérő gazdasá­gi eszközökkel vezérli a pró­bára kiszemelt vállalatokat. Kevesebb tervmutató, széle­sebb döntési kör, a vállalati teljesítményhez szorosabban kapcsolódó anyagi érdekelt­ség — ezek tömören az új rendszer legfontosabb ismér­vei. Legfőképpen a termelés minőségi mutatóihoz kötőd­nek anyagi következmények az új rendszerben, és mind­emellett a kísérletben szerep­lő vállalatok élvezik annak előnyét is, hogy eredményei­ket a tervhatóságok nemter- vesítik. Más szóval, a válla­latok normatív, hosszabb időszakra előre kalkulálható követelményekre számíthat­nak, és ezekkel gazdálkod­hatnak. A kísérlet eddigi eredmé­nyei annyira biztatóak, hogy az önálló vállalati elszámo­lást minden bizonnyal tel­jesebb körben is érvényre juttatják majd a szovjet vál­lalatoknál. Ezt a tendenciát erősíti, hogy határozott a szándék az irányítás eltérő szintjei között a döntési jo­gok hatékonyabb elhatárolá­sára. Ha az alapvető fejlesz­tési koncepciókban gondol­kodó legfelsőbb döntéshozó szervezetek mentesülnek a napi termelési jellegű dönté­sektől, akkor az egyesülések, a vállalatok is szélesebb jog­körhöz juthatnak majd az őket érintő operatív elhatá­rozásokban. Marton János NYÁR ’86 Megjelentek az IBUSZ új programfüzetei. Kül- és belföldi társasutazások, üdülések több száz útvonalon. Kérje az IBUSZ irodákban! 4401 Nyíregyháza, Lenin tér 10. 4700 Mátészalka, Bajcsy Zs. u. 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom