Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-21 / 299. szám

A Kelet-Magyarorsiág 1985. december 21. Parcellám a tanáca f Telekajánlat lakásépítőknek Van-e még utalvány Rendeződik a „szénfront" Hosszabbodik H olnaptól hosszabbodik. Mármint a nap. Ma a legrövidebb. A nap alig akar feljönni, s hidegben ugyancsak igyekszik lefelé. Fő­úri keggyel ad némi fényt. Me­leget nem. Megmutatja magát, s rztán semmi. Sötétben indulunk ieggel. És sötétben megyünk ha­za délután. Ború ver tanyát az emberben. De csak holnapig. Mert akkor kezdődik! Ha csak egy-egy pillanattal is. de hosz- szabb lesz a nappal. Erőlködne az éjszaka, de hiába. Így diktál­ja a természet. Az élet. A rend. Van bizony ebben sok tanúi­ig. Ha úgy hozná a sors. akár aforizmák, mondókák sokaságá­val s bizonyíthatnék. Télre jön z. nyár. Január, február, itt a nyár. Rövid az ember, hosszabb az ír. Mármint a december és a január. Más szóval: a rosszabbat követi a jó. A sötétet a világos, A jorút a derű, a kedvetlenséget a vidámság, a bajt a javulás. Hogy nagyon lassan? Nincsen turpisság a természetben. Min­dennek rendje van. És e rend okán vagyok optimista, (bürget) gépírni tanulnak, a fehérgyarmati városi műve­lődési központ és a helyi szakközépiskola együttmű­ködési szerződése alapján mód nyílott több szatmári lánynak-asszonynak, hogy ízelítőt kapjon az írógépeiés tudományából. A 100 órás tanfolyam tavasszal fejező­dik be. Addig heti két alka­lommal ismerkednek gép­írással a hallgatók. Orvosír- nok és könyvelő, szakmun­kás és betanított munkás, gyesen lévő kismama és se­gédmunkás — egyaránt arról álmodik, hogy: majd gépíró­ként ... Legyen szerencsé­jük. (m. k.) Az építéshez elsősorban telek szükséges. Nem mindegy hát, van-e belő­le elég, ha igen, hol, mi­lyen minőségben és főleg mennyiért. A Nyíregyházi Városi Ta­nács nagy figyelmet fordít arra, hogy azoknak, akik la­kásgondjukat saját erőből kí­vánják megoldani, megfelelő telekválasztékot kínáljon. Tö­rekvésük az, hogy a diffe­renciált ajánlattal igazodja­nak a vásárlók zsebéhez, el­térő anyagi lehetőségeihez. a varos körül Legutóbb a Korányi Fri­gyes utcán II. ütemben ki­alakított telkek találtak gaz­dára. Az Oros térségében lé­vő Kezdő és Élet utca kör­nyékén fekvő területen föld­szintes, hagyományos családi házak építésére van lehető­ség. Víz, villany jelenti a közművesítést, a telkek nagy­sága körülbelül 222 négy­szögöl, használatba vételi dí­ja pedig átlagosan 144 ezer forint. Ezen a területen még 10—15 telek gazdára vár. Hasonló áron és hasonló nagyságban, az előzővel meg­egyező közművesítéssel kí­nálnak építési telkeket a sós­tóhegyi Szabó L. és Igrice utca térségében. Az 1985-ben megkezdett értékesítés még nem fejeződött be, 10—12 te­lek ezekben a napokban is keresi leendő tulajdonosát. Egészen olcsón, 10 és 30 ezer forint közötti áron lehet telekhez jutni a Vajda- és Manda-bokorban, ahol áz előírások szerint földszintes, hagyományos családi háza­kat lehet majd építeni. A villannyal ellátott települése­ket további fejlesztésre jelöl­te ki a tanács, mégis, több, mint 50 teleknek a mai na­pig nincs gazdája. TELJES KÖZMŰVESÍTÉS A Káliói út északi olda­lán, Borbányán a közeli na­pokban fejezték be egy le­endő családi házas lakótelep előkészítésének munkálatait. A közművesítést — amely a gáz kivételével teljesnek mondható — a KEMÉV vé­gezte. A telkek értékesítése a közeli napokban kezdődik. Az előírás szerint a 170—220 négyszögöles telkekre föld­szint plusz tetőtér-beépítéses családi házak építhetők. Az eredeti tervek szerint a közművesítés szilárd utat, víz- és villanyhálózat beve­zetését jelentette volna, de a 7. ötéves terv szerint Borbá­nyán új általános iskola épí­tését kezdik meg. A leendő oktatási intézményt gázfű­téssel tervezik. Ezért döntött úgy a városi tanács, hogy tel­jessé teszi a közművesítést, a környéken majdan megépülő házakhoz is bevezetik a gázt. A telkek ára előreláthatólag 180 ezer forint körül lesz. A város legújabb telekkínála­tára még ebben az évben várják a vevőket, akik 1986 elején már birtokba is vehe­tik leendő otthonuk terüle­tét. ELŐNYBEN A HELYBELIEK Lényeges kérdés, hogy kik igényelhetik a városi tanács által vételre ajánlott építési telkeket? Elsősorban azok, akik az állandó, bejelentett nyíregyházi lakhellyel ren­delkeznek, de jelentkezhet­nek azok is, akik tartósan nyíregyházi munkahelyen dolgoznak. Jó tudni, hogy előnyben részesülnek, akik tanácsi bér­lakásukat leadják, elfogadott lakásigényléssel rendelkez­nek, valamint azok, akik a lakásépítési program szerint támogatásban részesülhetnek. A beépítési kötelezettség valamennyi terület esetében a szerződéskötéstől számított három év. Kovács Éva Szerződést bontottak Elcsúszott a banánáron címmel jelent meg egy írás december 7-i lapunkban ar­ról, hogy Szabó József, a nyíregyházi Vöröshadsereg utca sarkán lévő zöldség­boltban 43 forint helyett 60 forintért adta a banánt, s akkor sem volt hajlandó a meghatározott áron adni, amikor erre az ellehör fel­szólította. Akadályozta az ellenőrzést és nem tudott el­számolni azzal sem, honnan szerezte a banánt. A megyei tanács vb kereskedelmi osz­tályának kereskedelmi fel­ügyelősége Szabó Józsefet 10 ezer forintra büntette. Reagált, méghozzá példás szigorral a Zöldért vállalat is, s mivel úgy ítélték meg, hogy a banán árának fel­emelésével és az ellenőrzés­kor mutatott magatartásával Szabó József nagymértékben ártott a vállalat tekintélyé­nek, ezért 1986. január 1-tői nem hosszabbítják meg a szerződését, méltatlannak tartják arra, hogy a keres­kedelemben dolgozzon. A Télapó meghozta a szenet is, így karácsony­kor nemcsak enni és inni lesz mit, fázni sem kell egyetlen családnak sem. Amint a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetőitől megtudtuk: de­cember közepéig az Í.985- re igényelt szén nagy vé­I sze megérkezett a TÜ- ZÉP-íelepekre. Ez komoly eredménynek számít ahhoz képest, hogy még két-'nárom hete is na­pokig álltak sokan hajnal­ban a telepek előtt, hogy megvehessék tüzelőjüket. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy ha las­san a mennyiséggel nem is lesz már gond, a minőség nem elkápráztató. Aki nyu­gati importból származó szénhez jutott, az többet fi­zetett, s mivel igen magas kalóriájú az ilyen szenek többsége, még fűteni is csak óvatosan lehet vele. A hazai szenek — különösen az ak­naszén — minősége szeren­csére eddig ismeretlen volt a vásárlók előtt, s reméljük: jövő évtől ismét az lesz. En­nek a minősége igen gyenge, sok a föld, a meddő a szén között, így önmagában ez is alkalmatlan a a tüzelésre. Azért mégis eredménynek könyvelhetjük el, hogy mos­tanra nem maradt család szén nélkül. Jelzi ezt az is, hogy az idén április 1. és de­cember X. között 28 százalék­kal több szén érkezett a me­gyébe, mint tavaly ugyaneb­ben az időben, s ezekben a napokban már nem csökken­nek, hanem nőnek a készle­tek a telepeken. Van azonban egy gond is: a kereskedelem illetékesei nem tudják, mennyi tüzelő­utalvány van még kint a la­kosságnál. A kiszolgálás és az elszámolás felgyorsítása érdekében azt kérik, hogy akinek még megvan az utal­ványa, jelentse be, illetve vé­tesse nyilvántartásba vala­melyik TÜZÉP-telepen. Az enyhe telelő sokat se­gített abban, hogy ha lassan is, de utolérik magukat a TÜZÉP-telepek, illetve a bá­nyák, hiszen lényegesen ke­vesebb fűtőanyagra volt ed­dig szükség, mint komoly hi­deg esetén lett volna. Re­ménykedhetünk, hogy jövő­re már nemcsak attól függ majd az ellátás, hogy enyhe, vagy hideg idő lesz, hanem elegendő mennyiségű és jó minőségű szén várja majd a vásárlókat a két ünnep kö­zött szilvesztertől szilveszte­rig — is. KONDI­TESZT M egyénk magasépítői gyakran 8—10 emelet­nyi magasban dolgoz­nak. Szükségük van megfelelő fizikai és lelki erőre. Januártól egy okos műszer, a Konditeszt vizsgálja majd az építők kondícióját, munkaké­pességét. Az alig aktatáska nagyságú műszer már meg is érkezett a vállalathoz. Az érke­zés híre szenzációként hatott. Persze nem mindenki fogadta a hírt kitörő örömmel, mert a műszer a másnaposságot, az előző esti italozálst, a kártya (vagy egyéb) miatti álmosságot is kimutatja. A művezetőik és építésvezetőik eddig csak az ..aznapoisságot” tudták mérni. Szemmel mértek, esetleg szagra irányult a mé­résük. Látták, hogy kinek kes­keny az épülő ház folyosója, vagy ki dől-él, mint egy kugli. A középvezetők szimata nem mindig volt megbizható. mert a rafináltak a 60 fokos kisüsti lehajtása után illatos, cukrot vagy rágógumit tettek a nyel­S ___________________________ > vük alá. (Nem azért, hogy job­ban tudjanak beszélni.) A műszert nem lehet kiját­szani. Sem aznap, sem más­nap. Furcsa, de találó az elne­vezés: Konditeszt. Szondasze- rűen működik. Elsősorban a munkabíró képességet, az álló- kópességet méri. Mondják, hogy jó néhány asszony már érdeklődött a műszer után. Egy-egy estére ki akarták köl­csönözni, mint egy fúrógépet, vagy malterkeverőt. Erre azon­ban egyelőre nincs mód. A Zrínyi utcai kölcsönzőbolt sem ad ilyen műszert a férjek tesztelésére. Pedig ez a műszer állítólag olyan okos. hogy ki tud mondani egy szót: csütör­tök. A téma persze komoly. Egészségvédelmi, munkavédel­mi okok miatt konstruálták ezt a masinát, amely komoly segítsége lesz az üzemorvosok­nak. A rendészek természete­sen a fegyelmezés eszközének tekintik majd. És nem osak az építőiknél. 1986-ban több sza- bo les-szatmári vállalat vásárol Konditesztet. Hogy miért ép­pen a magasépítők vették meg először (vagy elsők közt)?? Talán azért, mert ezzel is je­lezni akarták: csak az lehet felül, aki jó kondiban van. Nábrádi Lajos ___________________________/ A legnagyobb példaképnek, Sztálinnak voltak magyar tanítványai és közülük ke­rültek ki „magasabb típusú” vezetőink. De volt „legjobb magyar tanítványa” is, aki amazokhoz képest nem egyszerűen a veze­tők egyike, hanem „egész fejjel kimagaslik” közülük, öt Sztálin választotta ki, hogy meg­testesítse és betöltse vele a kommunista mozgalom egy fontos igényét, isten is így választotta népéből a pátriárkákat és a pró­fétákat. Ez a kiválasztás kegyétől érintett személy Rákosi Mátyás. Neki már az előéle­te is rendkívüli volt, mintha a kommunista mozgalom tudatosan készítette volna fel el­jövendő szerepére. Hogy ez miként ment végbe, milyen borzasztó próbákat rótt rá a magának vezetőt formáló munkásmozgalom, azt a Tizenhat év fegyházban című könyv­ben tanulmányozhattuk. Belőle ismerhettük meg miért volt, hogyan alakult ki az a jel­legzetes vezetői arcéi, amit transzparenské­pein illett csodálnunk. A „legjobb magyar tanítványnak” a neve is utalást rejtett olyan rendkívüli tulajdonságokra, melyekhez ha­sonlókat csak történelmi legendákból ismer­tünk és mint emberfeletti képességek éltek nemzeti tudatunkban. Eszményképeink beszédeit rajongással hallgattuk. Rádió volt, mert az ipar 1948-ra ellátta olcsó néprádióval a lakosságot, a fő­tereken megsokasodtak a hangszórók. A rá­dió segítségével a szónokok legyőzték a szó­noklás addig áttörhetetlen térkor'látait — milliókhoz beszélhettek egyszerre. Megnőtt a politikai beszédek jelentősége. A párt igye­kezett kihasználni a rádió kínálta lehetősé­geket. Visszatekintve úgy látom, hogy a Szovjet­unióból hazatért pártvezetők beszédeinek volt egy markáns nyelvi vonása: sok kato­nai kifejezést, fogalmat, szót tartalmaztak Egy-egy beszédből egész katonai szótárt ösz- sze lehetett volna állítani. A legdivatosab­bak voltak például: akadály, állás, áttörés, csapás, csapda, diverziő, ellenség, ellentá­madás, fegyver, fegyverszünet, front, harc, hídfő, hős, kezdeményezés, manőver, meg­adás, menetelés, mozgósítás, objektum, pá­nik, rejtőzés, rombolás, stratégia, taktika, tá­madás, tartalék, utóvéd, utóvédharc, üldözés, védelem, vállalkozás, veszteség, vereség, visszavonulás és sok más hasonló. Az egyesülési kongresszus után két hét­tel Bukarestben összeült a KOMINFORM konferenciája és a Jugoszláv Kommunista Pártot kizárta tagjai közül, mert az — ál­lítólag — szovjetellenes, szocializmusellenes és revizionista-opportunista irányvonalat kö­vet. Ezután „sztálini útmutatásra” átalakí­tották az addigi szöcializmusbépet. Én kételkedem abban, hogy ehhez közvet­len „útmutatásra” lett volna szükség. Sze­rintem a Szovjetunióban sokáig kint élő magyar politikusok többségének szocializ­musképe már a hazatérés előtt sztálini volt. Nem is igen lehetett más! Hogy a „proletárdiktatúra szovjet forma nélkül”-t korábban nem vezették be, az nem e politi­kusok tartózkodásán vagy idegenkedésén múlt, hanem azon, hogy nem voltak meg a feltételek hozza. Ha most párbeszédet folytathatnék egyko­ri funkcionárius önmagámmal, azt kérdez­nem: — Nem voltatok gondolkodóképesek? — De igen, mindig meggyőződésből csele­kedtünk. Az volt a hiba, hogy minden más gondolat, megfontolás felett osztatlan ural- .kodővá vált az a meggyőződés, hogy ránk leső ellenséggel vagyunk körülvéve és ez az ellenség benn van az országban, benn van a pártban közöttünk is, s nekünk könyörtelen harcot kell folytatnunk ellenük. Ennek a harcnak a szolgálatába állítottuk egész élet­vitelünket, minden megnyilvánulásunkat... — Hogy nem vettétek észre, hogy ez be­tegség, a szellem betegsége? — Utólag észrevettük, de akkor nem, hi­szen ebben a meggyőződésünkben nem volt semmi, ami elvileg lehetetlen. — Hát a gyakorlat, az elmélet próbája nem vezetett nyomra? — Az osztályharc állandó éleződésének eszméje mindent elborító, minden felett uralkodó, minden mást félretoló, minden cselekedetünket átható jellegűvé vált. Tar­tós és szilárd meggyőződés volt ez. Szinte már doxazma, aminek hatása alatt a dol­gokat nem olyannak láttuk, mint amilyenek voltak, hanem amilyeneknek látni akartuk. Énnek tudatosításához és leküzdéséhez kü­lön energiára lett volna szükség. Ez az erő lehetett volna a párt, de annak vézetői is éppen ebben a betegségben leledztek, hir­dették és tanították ezt a doxazmává torzult meggyőződést. — És nem voltak, akik figyelmeztettek a bajra? — De voltak! — Miért nem tértetek magatokhoz? — Ha egy meggyőződés doxazmává tor­zul, akkor minden a visszájára hat: semmi­féle bizonyíték, érv, a legkézzelfoghatóbb tény sem bír rá a legcsekélyebb engedmény­re. Mi több: úgy tapasztaltam akkor, hogy a vitatkozás, a kétségek is mintha ezt a be­tegséget táplálták volna és a hibás meggyő­ződés, a doxazma tovább terebélyesedett. Ez a fajta gondolkodás nem megismerni akarta a valóságot, hanem ráismerni igye­kezett az életben a meggyőződést erősítő té­nyekre. tgy válhatott a begyűjtésben, az adózásban való lemaradás „ellenállássá”, így tűnt a baleset diverziónak. — Hogy volt lehetséges korosztályokat rá­venni erre? Nem állt fenn az, amit úgy mondanak: Könnyű Katát táncra vinni, ha neki is kedve van?! — Nem ilyen egyszerű a dolog. — Mi okozta a paranoiát? Bizonyára valami ártalom, sérelem, bosz- szúság, igazságtalanság, mellőzés, csalódás... — Szinte minden akkori korosztályt ért ilyesmi. — Ért! A háború az akkor gyermekkor­osztályoknak olyan streszt, az idegrendszer­nek olyan igénybevételt jelentett, ami fogé­konnyá tette a paranoiára, hajlamossá a bosszúállásra, a megtorlásra és annak a napóleoni elvnek a követésére, (hogy „A po­litikában ismeretlen fogalom a szív, csak a fej számít!” — Eszerint „fertőző” betegség volt? — Igen! Egész kollektívák, csoportok vagy korosztályok, apparátusok sora fertőződtek meg vele. Mégpedig úgy, hogy a téves esz­me hatása alá kerültek, azok igazságában feltétel nélkül hittek, mert korábbi tapasz­talataik serkentette rá őket és részt kíván tak venni a téves eszme megvalósításában ... — Ezután következett a betegségből való lábadozás, a depresszió és a kiábrándulás időszaka? — Szerencsére sokan már előbb elszakad­tak az igazi betegektől és amikor szükséges volt, kiálltak a szocializmus mellett, de vol­tak, akik úgy vélték, hogy „nem lehet igaz az az eszme, amely ennyire tökéletlenné vá­lik, mihelyt meg akar valósulni” és eltávo­lodtak a szocializmus eszméitől, gyakorlatá­tól. (Vége) /----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------V György: Clveszellábrándok , (RÉSZLETEK) v—;----------------------------------------------J

Next

/
Oldalképek
Tartalom