Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-21 / 299. szám
XLH. évfolyam, 299. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1985. december 21., szombat Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka A képviselők előtt a VII. ötéves terv Pénteken délelőtt 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka. Az ülésszakot Sarlós István nyitotta meg. Az országgyűlés elnöke kegyetetes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt képviselőkről: Nánási Lászlóról és Sugár Imréről, valamint Oláh István hadseregtábornok, honvédelmi miniszterről. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsától közös átirat érkezett az országgyűléshez, amely javasolja, hogy az országgyűlés Bognár Rezsőt az Elnöki Tanács tagjává válassza meg. Az ország- gyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadta. A képviselők ezután döntöttek a tanácskozás napirendjéről : 1. az alkotmány és a választási törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslat; 2. a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat; 3. a Magyar Népköztársaság 1986. évi költségvetéséről és a tanácsok 1986—90. évi középtávú pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslat; 4. interpellációk. Ezt követően Markója Imre igazságügy-miniszter mondta el az első napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztését. Ezután megkezdődött a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos, a minisztertanács elnökhelyettese tartotta meg expozéját. Tanácskozik az országgyűlés. Nagyobb készséggel kell alkalmazkodnunk a nemzetközi együttműködés követelményeihez Elöljáróban hangsúlyozta: a VII. ötéves terv most beterjesztett törvényjavaslata az MSZMP XIII. kongresszusának határozatán és a kormánynak az országgyűlés által elfogadott munkaprogramján alapul. A társadalmi előrehaladásnak és a gazdasági fejlődésnek reális céljait tűzi ki elénk. — A belföldi felhasználás kényszerű visszafogásában rejlő — az egyensúlyt javító — lehetőségeket az elmúlt években javarészt kiaknáztuk. Ezen az úton már nem járhatunk tovább. Meg kell kezdenünk a kibontakozást! Amiként azonban az egyensúly megszilárdítását sem alapozhatjuk már kizárólag arra, hogy a belföldi fel- használást korlátozzuk, akként a kibontakozás sem épülhet pusztán ennek ellenkezőjére: arra, hogy a hazai keresletet élénkítsük, s a beruházásokat növeljük. Ezért a tervnek az a fő törekvése, hogy egyre nagyobb teljesítményekre alapozva meggyorsítsa a gazdaság korszerűsítését, fokozatosan élénkítse a gazdasági növekedést, s ezzel összhangban érzékelhetően javítsa népünk életszínvonalát, erősítse hazánk védelmi képességét. Faluvégi Lajos ezután a tervjavaslat néhány különös sen fontos összefüggéséti emelte ki, részletezve á VI. ötéves tervidőszakban elért eredményeket, a gazdaság gondjait. A tények ismeretében ma azt mondhatjuk, hogy a VI. ötéves terv az előző középtávú tervekhez képest akkor sokak számára borúlátónak látszott, ám — főként a világgazdasági föltételekhez, de a belső teljesítmények alakulásához viszonyítva is — inkább derűlátónak bizonyult. Az elmúlt évek gazdasági fejlődésének sajátosságaiból több olyan tanulság adódott a jövőre nézve, amelyet az új középtávú terv kidolgozá- ,, ,sa során már figyelembe vet- I tu,nk. Ezek közül kettőt emelték ki. Az egyik tanulság: a ;iküJ|öldi hitelek előnyeit és kéáŐbbi terheit különösen nagy -gonddal kell mérlegelni. Adósságokat csak olyan mértékben szabad vállalnunk, hogy azok terhei a föltételek váratlan megromlása esetén se szűkítsék túlságosan a gazdaságpolitika mozgásterét. A mostani közép- és hosszú távú tervezőmunkában ügyeltünk arra, nehogy megismétlődjön az egyensúly rovására menő elosztás. A VII. ötéves terv időszakában — ha lassabban is — tovább kell csökkenteni adósságainkat. A termelőalapok korszerűsítésében és a műszaki fejlesztésben ellenben a mainál jobban kell kihasználnunk a nemzetközi pénzügyi lehetőségeket, az érdekeinknek megfelelően bevonható, működő tőkét. A másik tanulság: ahhoz, hogy a gazdaságpolitika, az irányítás és a gazdálkodás könnyebben manőverezhessen, sokkal nagyobb készséggel kell alkalmazkodnunk a világ műszaki és gazdasági fejlődésének irányaihoz, a nemzetközi együttműködés követelményeihez. Az a tervjavaslat, amit most elfogadásra ajánlunk, a legjobban összeegyezteti a gazdasági kibontakozást, az egyensúlyi követelményeket és az érdekképviseleti szervek által elfogadhatónak tartott társadalmi célokat és feltételieket. Elemíi érdekünk, hogy továbbra iis fenntartsuk gazdaságunk nyitottságét, de jobban kell igyekeznünk saját javunkra fordítani a nem(Folytatás a 2. oldalon) Szabolcs-Szatmárbai, 1986-ban Költségvetésre, fejlesztésre 7 milliárd 264 millió Ülésezett a megyei tanács A végrehajtó bizottság új titkára: dr. Kőrössy Kálmán Szabolcs-Szatmár megye jövő évi költségvetési és fejlesztési tervének tárgyalásához László András általános tanácselnök-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta: a jövő évi célok rögzítésénél maximálisan figyelembe vették, hogy növekszik a tanácsok önállósága, felelőssége, a döntések túlnyomó részét a településeken hozzák. Szabolcs-Szatmár megye költségvetése 1986-ban 7 milliárd 264 millió forint bevétellel és kiadással számol. A tanácsi gazdálkodás körét érintő új szabályozási rendszernek megfelelően 1986-tól a korábbi, bgyóteli- struktúra átrendeződött. A jövőben nem különülnek el a műkö- désre-fenntartásra, valamint a fejlesztésre szolgáló pénzeszközök. A rendelkezésre álló bevételekből elsődlegesen a működtetésfenntartás fedezetét kell biztosítani, s csak az ezen felüli összeg fordítható fejlesztésre, beruházásra. M űlködési -f enntartás i kiadásokra 5 milliárd 255 millió forintot fordítanak megyénkben jövőre, s ez több mint 524 millióval haladja meg az 1985. évi színvonalat. Az előirányzat tervezésekor a dologi kiadásoknál 3, a bérelőirányzatoknál 5 százalékos automatikus növekedéssel számoltak. A javaslat magába foglalja a szociális segélyek havi 100 forinttal történő emelését. Az utak, hidak felújítására, karbantartására 92 millió forintot terveztek, 16 millióval többet az ideinél. Belvízelvezetésre 64 milliót költenek, ami ugyancsak meghaladja az idei fel- használást. Az egészségügyi, szociális feladatok ellátására a költségvetés 33,8 százalékát, ösz- szesen több mint 1 milliárd 735 millió forintot terveznek. Üj orvosi körzeteket létesítenek, fejlesztik a házi szociális gondozói körzeteket, míg a szociális étkeztetésben részesülők számát 300 fővel bővítik. A területi különbségek kiegyenlítéséhez az egészségügynek 15 millió forintot juttatnak. Kulturális feladatokra 2 milliárd 618 millió forintot, a költségvetés működési-fenntartási kiadásainak 51%-át irányozták elő, melynek révén újabb 50 óvodai hely, 19 általános iskolai tanulócsoport, 60 napközis csoport, 4 szafcmuhkásosztály, újabb gimnáziumi, szakközépiskolai osztályok, kollégiumi helyek létesülnek. A szervezett diákétkeztetésben részt vevők számát ezerrel növelik és mód nyílik a zeneiskolai hallgatók létszámának emelésére is. Szabolcs-Szatmár megye fejlesztési lehetősége 1986- ban megközelíti a 2 milliárd forintot, ez 30 százalékkal haladja meg az 1985. évi várható teljesítést. A fejlesztési eszközök közel 80 százaléka a helyi tanácsoknál realizálódik, így a terv végrehajtásában is jelentősen megnőtt e testületók felelőssége. Szabolcs-Szatmárban jövőre négyezer lakás épül, ezen belül a szociális bérlakások száma 279. Tovább folytatódik a kiemelt rétegek lakáshoz juttatása: az 1983. június 30-én nyilvántartásba vett igénylők lakásigényét — Nyíregyháza kivételévé — megyénk tanácsai 1986 végéig kielégítik. A korábbiakhoz képest jövőre viszonylag mérsékeltebb egészségügyi fejlesztési program valósulhat- meg. Többek között megkezdődik a Sóstói úti 200 ágyas pavilon- és konyhabővítés, befejeződik a megyei .kórház rekonstrukciójának második üteme, Záhonyban, Jámkmajtisan, Anarcson egészségügyi központok létesülnek. A kulturális ágazatban az átmenő beruházások befejezéséhez megyénkben a következő két év során 420 millió forint szükséges, melynek több mint kétharmada a jövő évi fejlesztési keretet terheli. Az általános iskolai fejlesztést továbbra is kiemelt programként kezelik, hat településen 32 tanterem építésének megkezdésére nyílik lehetőség jövőre. A középfokú oktatási beruházások közül jövőre befejeződik a nyíregyházi 200 személyes kollégium és a mátészalkai Esze Tamás Gimnázium bővítése, az óv elején benépesül a kis- várdai 100 személyes kollégium. Folytatódik a Nyíregyházi Egészségügyi Oktatási Központ építése, ezt 1987- ben adják át. A lakosság közműves vízellátása a korábbi ütemben folytatódik: erre 18 millió forintot költenek jövőre, amiből várhatóan 10—12 település vízellátása valósul meg. Szennyvíztelep csupán Baktalórántházán épül, s vállalati beruházásban folytatódik a nyíregyházi 2-es szennyvíztelep építése. A IV. negyedévben átadásra kerül Nyíregyháza új autóbusz-pályaudvara, Mátészalkán folytatják az új posta építését. A napirend fölötti vitában Csorna Tibomé (Baktalóránt- háza) a jó végrehajtás személyi feltételeiről és a takarékos szemlélet erősítéséről beszélt. Greksza Mihály (Vaja) sürgette: gyorsítsák meg az 'induló beruházásokat s a megyei tanács ellenőrizze a céltámogatások felhasználását. Fehér Károly (Nagy- ecsed) javasolta: miután a jövőben a tanácsok egymásnak is átadhatnak pénzeszközöket, megyei szinten koordinálni kellene ezt a tevékenységet. A felvetésekre László András válaszolt, majd a testület jóváhagyta a beterjesztett javaslatot. MA Parcelláz a tanács (4. oldal) Hétvégi melléklet Idei utolsó ülését tartotta pénteken Szabolcs-Szatmár megye Tanácsa. A testület tagjait, valamint a városi és a megyei irányítású nagyközségek tanácsainak elnökeit, vb- titkárait Bánóczi Gyula tanácselnök köszöntötte, majd meghallgatták az ügyrendi és jogi bizottság jelentését arról, hogy dr. Fábián Lajos nyugalmazott megyei vb-titkárt Nyírpazony—Nyírtura—Sényő tanácsai megyei tanácstagnak megválasztották. Ezt követően a megyei h~ megvitatta az 1986. év előzetes költségvetési tervét, valamint a jövő évi fejlesztési elképzeléseket. Ezntán jóváhagyták a megyei tanács 1986. évi munkatervét, rendeletet alkottak a megyei tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatáról, tudomásul vették a végrehajtó bizottság jövő évi munkatervéről, valamint a megye tüzelő- és építőanyag- ellátásáról szóló tájékoztatót. Végül a megyei tanács dr. Fo- nyó Gyula, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökhelyettese előterjesztésében — személyi kérdésben döntött. Saját kérésére a testület felmentette vb-titkári megbízatása alól dr. Csatáry Ernőt, s a végrehajtó bizottság titkárává dr. Kőrössy Kálmánt, a Nyíregyházi Városi Tanács címkét nevezte ki. Faíuvógi Lajos:
