Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-14 / 293. szám
1985. december 14. CB 'z idő szerint hol műkő Ha, Farkas András iárom svájci együttes: de születésnapom alkai- Budapesten is dirigál •mber 15-én, vasárnap budapesti Zeneakadé agytermében a Kórusok ;os és Budapesti Taná- Liszt Ferenc Zeneművé- í’őiskola és a Magyar űvészek Szövetsége a érző születésnapjának :tére kórushangver- rendez műveiből. Ünne- zöntőt dr. Ujfalussy Jő ond. Kristóf Károly öld. k, tak, ik, áltak, ö’.d. k. ik, áltak Utak dm, egkapálni! készlet, ulékének) i hullnia kellett t a tér alatta ; szél kőhöz verte ;ár kioltotta uk viasz arccal törtük a kardunk ől szabadságról at lemaradtunk ■■ ti Népi emlékezések Festmények — ajándékba Kiss Áron porcsalmai lelkészről Kiss Áron 1848-uan Porcsalmán íelkészkedeti Elődje a porcsalmai papi székben Nyilas József volt, Nyilas Izsák lányát vette féleségűi mégpedig a leány szüleinek ellenére. A viszály következteben elidegenedett tőle a nemesség egy része, s mikor valami úrbéri perben a jobbágyság pártjára állt a nemesekkel szemben, ez az elidegenedés lett oka lemondásának is Veszedelmes dolog volt akkor a parasztnak partját fogni Nyilas József: és így családi hagyományok alapján dédunokája, Móricz üsig- mond is feltételezték, hogy Kiss Áron áskálódott Nyilas ellen, s „elejtésében benne volt a keze". De erre bizonyíték nincs és pl. Varga Ferenc (1949-ben) porcsalmai lelkész nem is tartja valószínűnek. Nyilas helyét 1843-ban be kellett tölteni, s a huszonnyolc éves Kiss Áron szatmári káplánt fellépése, egyénisége, kiváló szónoki tehetsége és protestánsoknál nem utolsósorban figyelembe veendő gyönyörű zengésű hangja szinte predesztinálta arra, hogy az egyházmegye legjobban dotált eklézsiájának lelkészségét ily fiatalon elnyerje. Az öregek ma is áradozva szólnak arról, mily érces, magával ragadó volt Kiss Áronnak már a hangja is. Azt mondja nékem egy gazda: — Kiss Áron mellett Gacsá- lyi Pál volt a tanító Olyan két ember az egész országban sem volt. Zengett a templom, mikor Kiss Áron felállóit a tékában prédikálni. A Dózsa meg a Rákóczi szellemével lehet őt csak összemérni. Aranyszájú ember volt Kiss Áron. Porcsalmán rendkívül népszerű is volt. Megnyerő modora ellensúlyozta önkényességeit is. Igen jellemző erre az, hogy minden gyereknek ő választott keresztnevet. Mondhattak a szülők vagy kereszt- szülők amit akartak, Kiss Áron megmaradt annál a névnél, amelyet ő ítélt alkalmasnak. Így lehetséges az, hogy Erdős Ferencnek hívnak valakit, de a bejegyzett neve Ignác, s ilyen eset van a faluban jó egynéhány. Megnyerő modorának egyik emléke, hogy senkii a portájáról el nem engedett meg- kínálás nélkül. Pálinka, kenyérrel való megkínalás mindenkinek kijárt. Az 1868-ban született Balogh József pl. elmondja hogy egyszer búzát szállított az udvarába „Már kifordultam szekerestül a kapun, nem utánam szaladt ö maga. Azt mondta — De édes barátom' — ez volt a szavajá- rása — tessék bejönni. Az én, udvaromból megkínálás nélkül senki el nem mehet. Első osztályos gyerek voltam mikor először láttam — folytatja Balogh Akkor úgy volt, hogy az iskolai vizsgát a templomban tartották. A legkisebbek ültek a hátsó sorokban, elöl a nagyobbak. Felhívtak engem. A tanító felállított a padra. de még így is kicsi- voltam Rám szólt Kiss Áron: — Gyere ide fiam, ide éli- bémi Itt mondd el az Űr imáját! Kijött utána a székből, megsimogatta a fejem, úgy dicsért meg: — Jól van kis fiam!” Meru Sándor gazda emlékezése : „Nyomtattunk a szérűn. Én még gyerek voltam, arra jött Kiss Áron. Köszönt a nagyapámnak: — Adjon Isten jó napot! A nagyapám odament hozzá, beszélgettek, én meg még gyerek voltam, nem mertem odamenni.” Czibere Sándorné, meg Szegedi Antalné is tudnak róla egy-két apróságot mondani : „Játszottunk mi gyerekek az udvarán ö meg befogott minket, gyertek gyerekek gyomlálni ’ Félnapi gyomiálasért adott egy-egy gyereknek 5—6 szem diót. Nem is többet. De dicsérni azt tudott. Azt mondja gyomlálás után: — Látjátok gyermekeim, itt a sok gaz kitépve. Ugye milyen szép lett a virág, milyen jó szaga van Mi meg büszkék voltunk, hogy ezt mi csináltuk.” Szegediné Kiss Áron harmadik házasságából született íi anak, Pálnak játszótársa volt. „Az édestestvérem szolgáit akkor nála — mondja Szegediné —. mikor Pali született. Hát ez az édestestvérem mesélte, hogy tintát, tollat vett elő Kiss Áron, és azt írta egy barátjának: — Hetven éves vagyok, és most lepett meg engemet egy sáska. Ez a Pali mindig sirt éccaka. Nem lehetett tőle aludni se. Kiss Áron meg kiküldte a testvéremet a kútra. Egy törülköző kendőt megmártatott vele a jéghideg vízbe. Avval meg ő maga körül csavarta a gyereket. Hideg-görcse volt a gyereknek, és az ettül elmúlt. Sohse sírt többet éccaka Hi- deg-görcstől bélcsavarodást is kaphat egy gyerek, ha nagymértekben van. Mikor már ez a Pali nőttön- nőtt, mindig együtt játszottunk. Homokból csináltunk kemencét, kugli ztunk a kertbe, szaladgáltunk.” Pap Zsigmondi ó! egy szokásmondássá vált kiszólásl jegyeztem le. Így szól a hozzávaló történet: „Gazdálkodott Kiss Áron. Volt két ökre, de nem egyformán húzott a két ökör a szekér előtt. Elibe állt a két ök- rinek és azt mondta — Szemedbe mondom Lombár hogy a Fickó ökröm sokkal erő- seob, mint te. Azóta járja Porcsalman a mondás: — Ügy megmondom szemedbe, mint Kiss Áron az ökrinek!” Tetszett persze nekem a történet, le is jegyeztem rögtön. de közbe átvillant az agyamon, hogy nem volt valami lelkes gazdálkodó Kiss Áron, díszen o voh az, aki a terménybeli pap1 fizetést átváltotta pénzértékre Volt 120 köböl, búza fizetés, 12 öl fa járandósága évente 36 kát, hold földje Mindezt átváltoztatta évi 1100 Ft-ra, Ebből lett később 2200 korona, majd 29 992 • pengő, ma úgy gondolom 300 Ft. Örömöm a szokásmondás felett nem s tartott soká, csak délutánig, akkor az öregebb gazdáknak előhozakodtam vele, s azok okosítottak nagy derülten így: ,,— Igaz a történet! Használjuk a szokásmondást ma is. Csak az a bökkenő, hogy nem Kiss Áronnal a pappal esett meg, hanem Kiss Áron nevű szegény béres emberrel. Tőle ered a mondás.” Bajnai Miklós (sz. 1879) így cáfol: „Aranyszájú ember volt Kiss Áron, a másik, akikről a szo- kásmondás van meg egyszerű cselédember volt.” Lám! így jár az ember néha. De azért nem árt feljegyezni ezt sem. mert pár esztendő múlva, mint Kiss Áron püspök eredeti mondását jegyezheti le egy későbbi gyűjtőtársam. (Luby Margit: SzabolcsSzatmár mondavilága Folklór és etnográfia 21.) Oktatási es kutatási kiadvány; Kossuth Lajos Tudományegyetem, Nép-, rajzi Tanszék, Alföldi Nyomda, Debrecen 1985. 77—79. lap.). Ünnepi (áriát a Benczir-teremben Mit ajándékozzunk szeretteinknek a közelgő karácsony alkalmából? Sokunknak okoz kellemes töprengés! ez a kérdés vizsgálgatjuk n kirakatokat, hátha megakad valamin a szemünk Konvencionális ajándékozási szokásaink mi tagadás behatároljál az ajándékként számításba vehető tárgyak listáját.. Mer'; gondolunk-e például arra, hogy képzőművészeti műalkotást, netán rézszobrot »«gyünk a karácsonyfa alá ? Mindezeket végiggondolva döntöttek úgy a Képcsarnok nyíregyházi Benczúr-termé- oen, hogy á maguk sajátos eszközeivel ők is bővítik a választékot az ünnepek előtti hetekben, és egy kiállítás megrendezésével hívják fel a vásárlók figyelmét az üzletben található művészeti alkotásokra. A tárlatra nyolc olyan művész munkáiból válogattak, akiknek korábban már volt itt bemutatójuk. Az egymástól jelentősen eltérő stílusvilágot képviselő művészek együttes szereplése a kisebbpénzű művészetbarátoknak is érdekes tárlatélményt kínál, akik pedig megtehetik, hogy itt vásárolnak, azok bőséges kínálatból választhatnak. Balogh Ervin és fia Balogh István Péter lágy pasztellképen is megfigyelhető a rokonság, az idősebb mester iátomásos, álomszerű, az ifjabb meleg, derengő színeivel dominál. Bodó Károly munkáin a meghökkentő hatás a hajlított, színezett fémlemezek és a természetben található apró tárgyak, kavicsok, makkházak összeillesztésének eredménye — nem festmények igazán, inkább a fölényes technikai bravúr bizonyítékai. Csabai Kálmán napraforgós csendélete, lillafüredi, miskolctapolcai részletei mindenki számára közérthető, nyugodt, békés alkotások, Xan- tus Gyula félreismerhetetlen, jellegzetes képei a gondolat és a mesterségbeli udás találkozásának mintapéldái. Bodó Károly: Tenger mélyén Józsa János: Tűzzománc Xantus Gyula. A Gyermek köszöntése Tóth Sándor: Érmek, kisplasztikák Józsa János tűzzománcokkal szerepei, köztük az igen munkaigényes Carmina Bu- rana-yal, fivére, Józsa Lajos szobrász pedig kisplasztikákkal mint például a jó humorú Kánkán. A megyénkben alkotó művészek közül Tóth Sándor Munkácsy-dijas szobrászművésztől láthatunk érmeket, kisplasztikákat. Készült a Benczúr-terem a karácsony előtti forgalomra az iparművészeti tárgyak forgalmazásával is. Textíliáktól kezdve az ezüstékszereken át a lakberendezési kisbútorokig széles a választék — egyebek között igen ízléses lámpaegyüttesek érkeztek. Újdonság a kisbútor-katalógus, ebből kívánság szerint vesznek fel előjegyzést, és a megrendelést néhány héten belül teljesítik. (Barak- só Erzsébet és Császár Csaba képes tudósítása.) portréja Bodnár István 4 kopjafák napsütésben / Feketében gyászhűségben kopjafák a csöndességben / Ezüst nyírfán ezüst háló fényes égből földre szálló / Lepkeszárnyak harang hangja ) lombok között fönnakadva / Virágerdők pirja-kékje \ íejet-hajt a szegfű-szélre I /adlúd száll föl V száll lebegve vizentúli kék egekbe Feketében gyászhűségben \ kopjafák az őszi fényben f