Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-14 / 293. szám

A Bazilika főhajója Hild és Ybl műve Így tervezte meg Ybl a Bazilikát M agasba emelkedő kupolájával, Köny- nyed, áttört tornyaival, impozáns fő­bejáratával, művészi értékekben bő­velkedő bensőjével Budapest egyik legszebb temploma a mai belvárosban (a hajdani Lipótvárosban, a Váci körúton) a Szent Ist­ván Bazilika. Helyén kétszáz évvel ezelőtt még puszta­ság, mocsaras terület árválkodott. Akkor mindaz, ami a mai Kálvin téren (Kecske­méti kapu) és a Kossuth Lajos utcán (Hat­vani kapu) kívül esett, igen gyéren lakott­épített volt. Az 1770-es években kezdik ífreg a fent említett két kapun kívül a parcellá­zást, s 1786-ban árverezik a mai Bazilika helyének és környékének telkeit (ez volt a Lipótváros, az új város, a Neue Öffnung.) Már 1821-ben gyűjtést indított a városi tanács az e helyre építendő fényes templom céljaira. Több terv is készült, 1846-ban Hild Józsefet is megbízzák. A lipótvárosi plébá­niatemplom építéséhez mégis csak a sza­badságharc után, 1851-ben kezdenek hozzá, miután lebontották a harcokban megsérült kápolnát. Hild elképzelése szerint az épület homlokzatát attikával lezárt korintosziosz- ;opos portikusz, oldalait 4—4 óriás pillér ta-' golta volna. Tizenhat évig épült a nemes és plasztikus empire székesegyház, már felsej­lettek a kupola sziluettjei, amikor a terve­ző 1867-ben meghalt. Ybl Miklós vette át az építés irányítását. S noha kétségei voltak a hatalmas dóm sta­tikáját illetően, tovább folytatta a némileg ízléséhez igazított terv megvalósítását. 1868- ban az egyenlőtlenül süllyedt pillérek miatt a tartófalazatok összetörtek, a kupola be­dőlt. Nemcsak a kupola, hanem a templom egyéb megoldásaiban is szabadon járhatott el ezután Ybl. Hild stílusát, egyoldalú vo­nalvezetését, az olasz reneszánsz architek­túrájával váltja fel. Csupán az északi és déli toronyfalakon maradt meg a régi jel­leg (ezek Hild idejéből valók). A neorene- szánsz stílusa jelenik meg a félkörívű, ha­talmas oszlopokkal övezett kápolnaíven (apszis), a kis tornyok alkalmazásán, a hom­lokzaton, a kupolabejáraton és a széles elő­csarnokon. A homlokzat merev, lecsapott tornyait iantáziadús harangtornyokka építi át. Lassan naiadt az építkezés, több módosítás vált szükségessé a költségek csökkentése céljából. 1889-ben felkerült a főkereszt a kupola csúcsára, egy évvel később az épület külső díszítése is teljesen elkészült. A Ba­zilika 9 osztású tere már Hid tervein is sze­repelt. Ez azonban módosítással épült meg. A görögkereszt alaprajzú, 9 osztású térben a középterei tamburos kupola, a görögke­reszt rövid szárait dongák fedik. A hom­lokzati timpanon szoborcsoportját, a to­ronyfülkék szobrait, a szentély és a kupola külső szobordíszeit Fessler Leó, Brestyánsz- ky Béla és Mayer Ede készítette. Ybl 1891-ben bekövetkezett halála után Kauser Józsefre bízták az építés folytatását. A templombelsőre Ybltől nem maradt semmilyen részletes terv, így a belső ki­képzés teljesen Kauser műve. A kor legjelesebb művészei működtek közre a templom kialakításában. Than Mór, Székely Bertalan, Lotz Károly, Benczúr Gyula, Deák Ebner Lajos mozaikjaival, id, Vastagh György, Feszty Árpád, Roskovics Ignác, Stetka Gyula, Nádler Róbert és Benczúr Gyula oltárképeivel, Stróbl Alajos, Fadrus János, Mayer Ede, ifj. Vastagh György, Senyei Károly szoborműveivel va­lóságos gyűjteménye a századvég magyar képzőművészetének. E sorozatot a 20. szá­zad első felében Damkó József, Boldogfai Farkas Sándor, Ferenczy Béni, Jálics Ernő, Ohmann Béla és Pátzay Pál szobraival folytatták. A parádés templomot 1905. november 19- én adták át rendeltetésének. A zárókő le­tételének, ünnepélyes napja pedig decem­ber 8-a. „Zászlók, drapériák, harangzúgás mindenfelé, hiszen nagy ünnep van ma, vegre szentelik a Bazilikát és jön a király'’ — adja hírül a korabeli krónikás ... Kádár Márta H legtermékenrehb zeneszerző Farkas Ferencről születésnapján 1905. DECEMBER 15 EZEN A NAPON, TEHÁT KEREK NYOLC­VAN ESZTENDŐVEL EZELŐTT SZÜLETETT NAGYKANIZSÁN FARKAS FERENC KOSSUTH-Dl- •1AS, KIVÁLÓ MŰVÉSZ, AKI KORUNK LEGTERMÉKENYEBB MAGYAR ZENESZERZŐJÉNEK MONDHATÓ. Fark; — Hány opusza van? — kérdeztük tőle ebből az alka­lomból. — Egy svájci kiadó Lau- sanne-ban 1979-ben megjelen­tetett egy könyvet munkáim ismertetéséről. Abban 302 szerzeményemet sorolja fel — válaszolta a muzsikus. — Az­óta azonban évenként leg­alább tízet írtam, s így jó hat­vannal lett több. Farkas Ferenc abban az idő­ben került a Zeneakadémiára — ahol 1927-ben végzett —, amikor az intézetnek Mihalo- vich Ödön volt az elnöke, és Hubay Jenő a főigazgatója, ök Farkas tanárai révén, te­hát Weiner Leótól és Siklós Alberttól szereztek tudomást az általuk igen tehetségesnek tartott növendékről. Figyelem me! is kísérték fejlődését. A diploma megszerzése után a Városi Színházhoz szerző­dött korrepetitornak és kar­mesternek. Akkortájt ^kompo­nálta meg Op. 1. jelzésű első művét, amelynek A három csavargó volt a címe, s bár­milyen furcsa, mindmáig nem került színre ez a keleti tár­gyú táncjáték. A színházban Márkus Dezső és Komor Vil­mos voltak a főnökei, és Se­bestyén Géza az igazgató. Farkasnak komoly része volt több Keleti Márton által ren­dezett avantgarde előadás be­tanításában, így Stravinsky Ramuz A katona története cí­mű drámai játékának beállí­tásában is. Két év után továb­bi tanulásra vágyott, és Ró­mába utazott, hogy a Santa Cecilia akadémia híres zene­szerzési tanárának, Ottorino Respighinek növendéke le­gyen. Ezt követően Ausztriá­ban, majd Drezdában műkö­dött. Amikor meghívták Bu­dapestre, hogy vegye át a Fő­városi Felsőbb Zeneiskola ta­nári állását, elfogadta. A má­sodik világháború kitörése után a kolozsvári akadémián tanított, s ezt az intézetet igaz­gatta is. 1948-tól 1975-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzési tanszé­két vezette. Olyan tanítvá­nyokkal büszkélkedhet, mint Bozay Attila, Durkó Zsolt, Kurtág György, Ligeti György, Petrovics Emil, Szokolay Sán­dor — hogy a csak a legis­mertebbeket említsük. Amikor 1942-!>en az Opera­ház bemutatta Bűvös szekrény cimű, az Ezeregyéjszaka egyik meséjének felhasználásával írt színpadi művét, a közön­ség és a kritika elragadtatás­sal fogadta azt. A színpad to­vábbra is vonzotta. Irt ope­rát, daljátékot, balettet. Szín­re került A furfangos diákok, Zeng az erdő, Csínom Palkó című munkája. Szegeden elő­adták Vidróczky című daljáté­kát. Amellett szimfóniával, kórusművekkel, kitűnő magyar költők verseire írt dalokkal, kamarazenével jelentkezett. Legalább hatvan magyar film kísérőzenéjét komponálta. Elég, ha olyan sikeres filmek­re utalunk, mint A kőszív ember fiai, az Egy magyar ná bob, a Kárpáthy Zoltán vág a Rákóczi hadnagya A nyolcvanéves Farkas Fe renc változatlan munkakedv vei rója a kottafejeket. — Legújabb kompozíciója — érdeklődtünk. — Három kórusművet fe jeztem be. Ezeket az athér görög nemzetközi kórusfeszti válra készítettem. Antik gc rög költők szövegeit használ tam fel. Volt egyéb dolgom ii Befejeztem Lajtha László, né hai zeneszerző kollégám hát ráhagyott A vörös kalap ci mű operájának hangszerelést — az özvegy beleegyezésével Benjámin László Kapt A temetőben < Ágyuk, oárná; Ébredve fázós s indultak haj Ismeretlen őrs más volt a ny Kimelegedtek lábuk véresre s csak uskes vízmosást, leg és újra emetí A temetőben - Ágyuk, párná. Ébredve fázós s indultak ha; Idegenek volt, idegen az ég, Ki melegedtek lábuk véresre s csak tüskés vízmosást, leg és újra temeti összeneztek a levágták a ka szidták a veze a Dozótot, a It az életet, a te — Elég volt a dologtalan főr céltalan járni, keresgélni, de — a krumplit Hol van hát a »Hetven éve született a költ Áni Verses (Az aradi Azért is — lángról sziki magasra tört reményűn! emelte forró áram röptette lázas munka s amerre nézett; itt-lenr legbátrabb napjainkra emlékeztetett minden és legszebb harcainkra Szombati galéria George Kotsinis: Akt Vörös, sárga és lila: öledben három szál gerbera. Az asztalon elszórt jegyzetlapok: kinyitott ablakok. Suttogom az ájult éjszakát, mely a múltnak adott át, arcod színével tüntetek, hajad zászlóját lengetem. Az idő játszik velem, ha most a szélre emlékezem, az eső sötét függönyére, szemed rémületére. Elizzanak a hónapok: júniusok, júliusok, hiába óvtam, megsérült a nyár, nem ölel karja már, csak vére fogy, ereje, haláltól óvó lendülete. A szeptemberi gyászban l'elsikolt és elporlad, ami volt. Az anyag arcom nélkül még megőriz, lesz menyegző is, jókedvbe bújtatott, igened, végigjátszott szereped majd hálás tapsokat aratnak, csak benne» íldokolnak. Háttal, az éjfiy?’.,. dk, ad feszítő itt-'" oan, te is némán, <_n is csöndben: ránk rakódott gyötrelemben. Vörös, sárga és lila: öledben három szál gerbera. (Nagy István Attila: Háttal az éjszakának) KM HÉTVÉGI MELLÉKLET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom