Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-12 / 265. szám

Műszakiak számvetése * I« ül össze a Műsza- ■Ukí és Természettu- Ivl dományi Egyesü­letek Szövetsége (MTESZ) megyei szervezetének kül­döttértekezlete, hogy ér­tékelje az 1981—85. közöt­ti évek munkáját és meg­határozza a fő feladato­kat. Huszonhárom tudomá­nyos egyesület közel öt­ezer tagjának munkahe­lyi és társadalmi tevé­kenységéről lesz szó, s ha hozzávesszük, hogy a .tagság nagyobb része mérnök, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember, kitűnik az is: a megye életében szám­arányánál nagyobb erőt képvisel a tudományos egyesületek tagsága. Sok szállal kötődik a megyéhez az MTESZ, hi­szen tagjai — munkahe­lyi tennivalóikat is tekint­ve — meghatározó része­sei a megye ipari, gazda­sági fejlődésének. Minde­nekelőtt a korszerű tech­nikai és termelési eljárá­sok alkalmazásával, ter­jesztésével tesznek sokat. A műszaki, gazdasági ér­telmiség időről időre ér­tékes tanulmányokkal, ja­vaslatokkal, vélemények­kel segítette a megye po­litikai, állami vezető tes­tületéit. öt esztendő értékelése alkalmas arra is, hogy megvonja a képzés, to­vábbképzés mérlegét. Az MTESZ, illetve tudomá­nyos egyesületei számos tanfolyamot, szakmai to­vábbképzést szerveztek, ezeken olyan ismeretek megszerzését tették lehe­tővé, amelyekhez egyéb­ként csak a fővárosban vagy nagyobb ipari köz­pontokban juthattak vol­na hozzá szakembereink, összehasonlíthatatlanul több idő alatt és sokkal drágábban. Értékes az MTESZ ál­tal szervezett műszaki hó­napok is, amelyekből az idén már a huszonharma- dikat rendezték. Előadá­sok, ankétok, kerekasztal- beszélgetések, tapasztalat- cserék szerepelnek prog­ramjában, s fontosságát jelzi, hogy az előadások­ra, vitákra egyre szíve­sebben vállalkoznak a különböző szakterületek országos, nemzetközi szak- tekintélyei. Negyedik éve immár, hogy műszaki és közgazdasági hónapként hirdetik az eseménysoro­zatot, jeleként annak, hogy e tudományok a gyakorlatban nagyon sok területen kapcsolódnak. ■ rendezők között ma már ott talál­hatók az üzemi csoportok is, megfelelve annak az igénynek, hogy a tudomány eredményei mind gyorsabban épülje­nek be a gyakorlatba. Ezért is tarthat számot szélesebb körű érdeklő­désre a műszakiak mai számvetése. M. S. Mailést tart az MSZMP Kizpanti Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága ülését november 12-re összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bi­zottságnak, hogy vitassa meg az időszerű nemzetkö­zi kérdésekről, valamint a VII. ötéves népgazdasági terv irányelveiről szóló előterjesztést. Akkumul át ortöitésiől a légzéstisztitő tapaszig Fő tél a szolgáltatás Bizony nem szívderítő lát­vány a Moszkva utca felől Nyíregyházán a hajdani tej­üzem. Félig lebontott épület fogadja az arrajárót, a soka­dik gazda — pontosabban bérlő — ütötte fel főhadiszál­lását ezen a*telepen. Köztük van már két éve a görbeházi Béke Termelőszövetkezet I. sz. ipari szolgáltató ágazata is, amely először az autósok között szerzett magának hírt. A jól prosperáló hajdúsági szövetkezet olyan tevékeny­ségeket indított, ahol igen­csak szükség van a szolgál­tatásra. Ezt bizonyítja, hogy csak négymilliós forgalmat terveztek, de elérik a 11 mil­liót az idén az akkumulátor­töltéssel, díjmentes beszere­léssel. Valamennyi személy- és tehergépkocsi típushoz ren­delkeznek akkumulátorral, sőt legújabban megegyeztek a gyártóval, hogy a garan­ciális munkákat is vállalják. A másik részleg villanysze­reléssel foglalkozik. Föld­kábeleket fektetnek, elekt­romos technológiai sze­reléseket végéznek, kap­csolószekrényeket gyár­tanak — kisebb megrende­lőknek, akik bizony gyakran nehezen kapnak kivitelezőt. Országos reklámkampány buzdít a légzéstisztító tapa­szok vásárlására. Kevesen tudják, hogy 15—20 asszony a Moszkva utcai üzemben készíti, csomagolja ezt a praktikus készítményt. Mel­lette egyéb csomagolási mun­kákat is vállalnak. Két újabb tevékenysége is van az ágazatnak. Augusz­tusban indult az üzemanyag- kút javító- és karbantartó részleg, amely négy-öt me­gyében vállalatoknak, szövet­kezeteknek dolgozik, tartályt tisztít, új üzemanyagtöltő­állomásokat készít. Egy kis kovácsműhelyben pedig gép­járművek laprugóinak fel­újítása folyik, ezzel sem fog­lalkozik ipari cég a közel­ben. A kis ágazat a maga ru­galmasságával, a piaci hiá­nyokhoz való alkalmazkodás­sal kíván eredményeket el­érni. Mostani létszámuk negyven körül van — jól képzett szakemberektől a be­tanított munkásig — s velük az idén 20—22 millió forintos termelési értéket érnek el. L. B. A vajai Rákóczi Termelőszövetkezet bőrdíszmű üzemében több mint negyvenféle sport- és utazótáskát készítenek. (Jávor László felvételei) Több gondot a megelőzésre Sok a munkahelyi baleset A múlt év hasonló idősza­kához képest romlott a hely­zet. Az idén 10 százalékkal, azaz 350 üzemi balesettel volt több, mint 1984-ben. A növekedés körülbelül egy- harmada a mezőgazdaságban következett be, ahol az I— III. negyedévben 1538 üzemi baleset volt. Az egy balesetre jutó táp­pénzes napok száma is a me­zőgazdaságban a legmaga­sabb: 30,3 nap, ami a balese­tek súlyosságára utal. Me­gyei szinten átlagban 26 táppénzes nap jut egy üzemi balesetre. A megyében bekövetkezett halálos üzemi balesetek szá­ma is emelkedett. Míg ta­valy kilenc hónap alatt ti­zenkét halálos üzemi baleset volt, 1985-ben 24. Ez utóbbi­ak 'közül mindössze öt volt úti baleset, a többi úgyneve­zett munkabaleset. Ezek nagy része is a mezőgazda- sági területhez tartozó szer­vezeteknél következett be, szám szerint 17. A munkabalesetek gyako­riságát vizsgálva az elsődle­ges okok között továbbra is a környezeti hatás, anyag a listavezető, de gyakori a kü­lönféle berendezés, gép, esz­köz használata közben tör­tént mulasztás. Figylemre méltó, hogy mindössze 40 esetben ismer­ték el a gazdálkodó szerve­zetek vezetői a vállalat köz­vetlen felelősségét (karban­tartási, szervezési hiba, el­lenőrzés elmulasztása stb.) A jövőben — éppen az ilyen okok miatt — a munka­Versenyző diákok Az ország mezőgazdasági egyetemeinek, főiskoláinak részvételével kezdődött or­szágos számítástechnikai ver­seny november 11-én a Nyír­egyházi Mezőgazdasági Főis­kolán. Az agrár felsőoktatá­si intézmények első számí­tástechnikai versenyén tíz egyetem, illetve egyetemi kar és főiskola versenyzői vesz­nek részt. A verseny célja, hogy lehetőséget teremtse­nek a különböző felsőoktatá­si intézményekben folyó kép­zés összehasonlítására, mód nyíljék a kiemelkedő tudá­sú hallgatók szerepelésére, népszerűsítsék a számítás- technikát. . A Mezőgazdasági és Élel­mezési Minisztérium enge­délyével a Nyíregyházi Me­zőgazdasági Főiskola kapta meg az első számítástechni­kai verseny rendezésének jo­gát. Az egyéni versenyen a feladatokat a számítástechni­ka tantárgy törzsanyagából állították össze, míg a csa­patversenyben a versenyzők közösen, a számítógép és a versenybizottság által enge­délyezett információhordo­zók felhasználásával oldot­ták meg a feladatokat. A csapat- és egyéni verseny el­ső három helyezettje jutalom­ban részesül, átadására no­vember 12-én délelőtt 11 óra­kor kerül sor. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola a verseny első alkalommal tör­ténő kiírásakor emlékalbu­mot alapított, amelybe min­den évben bejegyzik a ren­dező intézmény nevét, a részt vevő intézményeket, az egyéni és csapatverseny győz­teseit. A képen: diákok ver­seny közben. A z esztendő első kilenc hónapjában összesen 3930 üzemi balesetet jelentettek be a megyei munka- védelmi felügyelőségre, az üzemi balesetek mi­att több mint 100 ezer nap esett ki a termelésből — kaptuk a tájékoztatást Benkei Lászlótól, az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség megyei munkavédelmi felügyelőség vezetőjétől. védelem fokozottan fogja el­lenőrizni az üzemi balesetek kivizsgálását, tartalmát, szak- szerűségét és a tett intézke­déseket — tudtuk meg a fel­ügyelőség vezetőjétől. — Ugyanis a vállalatok, mező- gazdasági és egyéb szerveze­tek vezetőitől elvárható, hogy az üzemi balesetek megelőzé­se miatt tervbe vett intézke­déseik ténylegesen a balese­tek megelőzésére i-ránjrűlja- nak, ne legyenek formáli­sak. i • A felügyelőség az első há­romnegyed évben több mint ezer ellenőrzést vég­zett a megyében, melynek során 1200 államigazgatási határozatban, közel 4100 hiá­nyosság felszámolását írta elő, 180 esetben kellett a munkavédelmi szabályok megsértőivel szemben a bír­ság kiszabásának eszközé­hez nyúlni, 450 esetben kel­lett gép, berendezés műkö­dését felfüggeszteniük köz­vetlen balesetveszély miatt. Megkezdte munkáját a pedagógiai intézet November elsejével — amint. erről korábban már hírt adtunk, — megyei peda­gógiai intézet alakult Nyír­egyházán, amely az eddigi megyei pedagógus-tovább­képzési kabinet és a pálya- választási tanácsadó intézet összevonásával a nevelési­oktatási intézményekben végzett pedagógiai tevékeny­ség, valamint a közoktatás irányításának hatékonyabbá tétele érdekében alakult. Az intézet létrehozását az iskolai élet demokratizmu­sának kibontakoztatása, az oktató-nevelő munka ered­ményességének növelése in- dolkolta, amely a pedagógu­sok szakmai tevékenységé­nek sokirányú, folyamatos és árnyalt segítésével oldható meg. A pedagógiai intézet az iskolának nyújtandó szolgál­tatásaival jelentős szerepet tölthet be az új típusú irá­nyításban, hozzájárulhat a központi és területi szakmai irányítás eredményesebbé té­teléhez. A megyei pedagógiai inté­zet — amely Nyíregyházán a Búza utca 5. sz. alatt dolgo­zik — a szak- és pedagógiai felügyelők bevonásával az óvodák, általános és közép­iskolák, gyógypedagógiai, gyermekvédelmi intézetek, zeneiskolák stb. szakmai vizsgálatait szervezi a jövő­ben, értékeléseket készít az iskolák oktató-nevelő mun­kájáról, szervezi a pedagógu­sok továbbképzését, pedagó­giai és módszertani kutatáso­kat kezdeményez, pedagógiai pályázatot ír ki és gondos­kodik azok hasznosításáról, gondozza a megyei szintű pedagógiai kiadványokat. Az oktatástechnikai csoport foglalkozik a hagyományos audiovizuális ismerethordo­zók, valamint a számítás- technikai eszközök iskolai alkalmazásának módszertani gondozásával, részt vesz ezek kifejlesztésében, hasznosítá­sában, fotó, grafikai, video­technikai és nyomdai szol­gáltatásokat is vállal az is­kolák számára. Feladatköré­be tartozik egyebek mellett az oktatástechnikai szakta­nácsadás, valamint olyan szolgáltatási tevékenység is, mint a speciális oktatási, számítástechnikai, video­technikai eszközök javítása. Ehhez megfelelő végzettségű műszerészt, fotóst, sokszoro­sító szakembert is alkalmaz­nak az intézetnél. A megyei intézet egyik fontos feladata a pályaalkal­massági vizsgálatok elvégzé­se, a tanácsadás, pályavá­lasztási füzetek kiadása, kapcsolattartás a megye üzemeivel, vállalataival, in­tézményeivel, a szülők, a ta­nulók informálása a tovább­tanulási lehetőségekről. Szakmailag önálló szervezeti egységben dolgozik az inté­zeten belül az úgynevezett állandó áthelyezési bizottság, amely az egyes esetek elbí­rálása alapján ad szakvéle­ményt a gyermekek speciá­lis képzéséről. Az intézet fő- és részfoglalkozású munka­társakkal látja el feladatát, akik között van óvónő, álta­lános, középiskolai, gyógype­dagógiai, gyermekvédelmi, zeneiskolai tanár, tudomá­nyos munkatárs, pszicholó­gus, logopédus, szakmetodi- kus, programozó matemati­kus, orvos, könyvtáros, elem­ző statisztikus, szervező is. _ XUI. evioTyam, 263. szám ARA: 1,80 FORINT 1985. november 12., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom