Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-06 / 261. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. november 6. 425 ezren minősítik havon­ta a Szabolcs Volán vállalat kisvárdai üzemegységét. Eny- nyien utaznak ugyanis a kisvárdai helyijáratokon, il­letve a környékbeli községe­ket összekötő autóbuszvona­lakon. A helyijárat Kis­várdán hét kilométert tesz meg, hajnaltól este fél tizig óránként indulnak a buszok a vasútállomástól. Az igényekhez igazodva a helyi buszközlekedésben a jövő év elejétől bővítés vár­ható. Az új vonal a Hármas út körzetében lakók tömeg- közlekedési gondjain javít. Egyébként a kisvárdai Vo­lán-kirendeltség szeptem­berben vette birtokba új központi telepét. A korsze­rűen felszerelt munkahelyen egészséges és biztonságos kö­rülmények között dolgozhat­nak az alkalmazottak. A for­galmi-műszaki telepen kap­tak helyet a forgalomirányí­tók, a műszaki épületben pe­dig a gépkocsijavítók. Há­rom jármű állhat be egy­szerre a javítóműhelybe. Az autóbuszokat, tehergépko­csikat elektromos próbapa- don vizsgálják. ELKÉSZÜLT A DIMIT­ROV UTCA FELÚJÍTÁSA. Kisvárda egyik legforgalma­sabb útját csak jóval az ere­deti határidő után adták át ismét a forgalomnak. A vá­ros belterületi útjainak hosz- sza egyébként összesen 55 kilométer, amiből több mint negyven kilométernyi szilárd burkolatú, és ez az arány or­szágosan is kiemelkedő. A Dimitrov utcát érintik a tá­volsági autóbuszjáratok. A megyei közúti igazgatóság szakemberei november ele­jén mérték ki a buszleálló sávok helyét, hogy az úttest szélesítése után az autóbu­szok ne lassítsák a forgal­mat. A megállóhelyek mind­két oldalon — az időjárástól függően — várhatóan a jövő év első negyedében készül­nek el. Hozzájárulásból orvosi rendelő Párbeszéd a forintokról JAVULÓ TÖMEGKÖZLEKEDÉS, GYORSABB FUVAROZÁS Irány: Európa! Oj körzeti orvosi rendelő építéséhez járulhatnak hoz­zá a kisvárdaiak, ha igent mondanak a településfejlesztés­re. Számos fórumon fejthették ki eddig is elképzeléseiket a városlakók. Vélemények, ellenvélemények egyaránt el­hangoztak a tanácstagi körzetekben rendezett találkozó­kon, a Hazafias Népfront által szervezett, kezdeményezett gyűléseken. Mindenütt ismertették a településfejlesztési hozzájá­rulásról szóló törvényerejű rendeletet, az intézkedés cél­ját. A helyi tanács a lakos­ság anyagi részvállalásával ezentúl önállóbban formál­hatja a település arculatát. Változatok A nagyobb önállóság na­gyobb felelősséget is jelent. Nem véletlen, hogy a körül­tekintő mérlegelés, az előké­szítő munka végén három változatban tömörítették a VII. ötéves terv előzetes el­képzeléseit. Az első megfo­galmazás szerint csak a vá­rosban felhalmozódott jelen­tősebb feszültségeket olda­nák meg, így kiemelten a csa­padékvíz, szennyvízelveze­téssel összefüggő problémá­kat, mely azzal a hátránnyal járna, hogy ez a mód kisebb céltámogatással párosulna, így más területen kevésbé gazdagodna, gyarapodna a város. A másik elképzelés ennek a fordítottja: gyor­sabb előrelépés a hálózatbő­vítésben, aminek az lenne az ára, hogy például a vízelve­zetésekre kevesebb erő jut­na. A megoldáshoz itt is az arany középút vezethet, azonban ennyiből is kitűnik, nem egyszerű a városfejlesz­tési célok rangsorolása. Az előzetes számítások szerint Kisvárda céltámogatások nélkül egymilliárd 700 mil­lió forintból gazdálkodhat a következő öt esztendőben. Lakás és gáz A fejlesztésben alapvető továbbra is a lakásépítés és a város gázellátásának meg­valósítása. A vízágazati és Az oldalt összeállította: Reszler Gábor egészségügyi gondok megol­dása, mérséklése mellett komoly erőfeszítéseket igé­nyel az általános és középis­kolák bővítése, a hírközlő- és úthálózat bővítése. A befejezéséhez közeledő VI. ötéves tervben az erede­ti hatszáznegyvennel szem­ben az év végéig 900 lakás épül fel Kisvárdán. Ez az ütem a jövőben mérséklődik, az új tervidőszakban félezer otthonnal számol a tanács. Elsősorban a Kisvárdán dol­gozó, bejáró fiatal házasok­nak kívánják az új lakáso­kat átadni, és nagy a szociá­lis bérlakások iránti igény is. A következő években el­sősorban a kisállomás és a dohánybeváltó környékén la­kó háromezer kisvárdai ke­reskedelmi alapellátásán kí­vánnak javítani. Túlterhelt a város villamoshálózata, hozzálátnak a szükséges re­konstrukciós munkálatokhoz. A telekalakításokhoz, épít­kezésekhez igazodva bővül majd a város úthálózata. A járdaépítésnél a korábbi gya­korlatnak megfelelően a ta­nácstagi alaphoz kapcsolódó társadalmi munkák jelentő­sége megmarad. A telefon- hálózat bővítésénél megvizs­gáltatják a szakemberekkel, bekapcsolódhat-e a távhívás­ba Kisvárda. Élénk viták A körzeti orvosi rendelő kialakítását a kisvárdai ta­nács a településfejlesztési hozzájárulástól reméli. Az igen élénk viták után vár­hatóan 600, illetve 900 fo­rint között állapítják meg ennek mértékét. Ha a kis­várdaiak igent mondanak a kitűzött célra, úgy az egész­ségügyi ellátás színvonala lényegesen emelkedhet. Szá­mítanak a városlakók önzet­lenségére a lakókörnyezet csinosításában, a parkosított területek ápolásában, védel­mében. A régi, a vasútállomás melletti telepet sem szüntet­ték meg, ott végzik ezentúl az autóbuszok napi felülvizs­gálatát, a kisebb javításokat. Kisvárda főterén a vállalat információs irodájában bér­letet árusítanak, különjára­tokra vesznek fel megrende­léseket. Jelentős az áruszál­lítási szolgáltatás. Kisvárdán és a környék településeire a Volán vállalat járművei szál­lítják az építőanyagokat, va­lamint a tüzelőt. Ezáltal si­került megtörni a magánfu­varozók monopolhelyzetét, a szénhiányos időszakban nem tetézi a vásárlók bosszúságát a drága és pontatlan szállí­tás. A lakossági szolgáltatáson túl a Volán vállalat kisvár­dai üzemegységének teher­forgalmához tartozik a kis­várdai üzemek nyersanyagai­nak szállítása, félkész- és késztermékek eljuttatása a megrendelőkhöz. Szerződéses kapcsolatban állnak többek között az öntödei Vállalattal, a VSZM-mel, a Hunniacoop- pal. Részt vesznek a nemzet­közi fuvarozásban, járműveik Európa több országába vi­szik a szabolcsi ipari, mező- gazdasági termékeket. Randevú a Tündérkaszinóban Rangos sportesemény, né­pi hangszeres vetélkedő és vidám műsorok otthona lesz novemberben a kis­várdai művelődési központ. 4-én a Népszínház vendég­szerepeit Goldoni komédiá­jával, A hazuggal. A Rá­kóczi- és az Ady-bérlettel rendelkezők tekintették meg a vidám fordulatok­ban bővelkedő darabot. A nagy októberi szocia­lista forradalom évforduló­jára emlékező nagygyűlé­sen, november 6-án a mű­velődési központ színpadán amatőr művészi csoportok lépnek fel. November 8-án este nótaénekesek adnak műsort, közreműködik töb­bek között a szabolcsi szü­letésű Bangó Margit is. Három napig tart az Arany­alma elnevezésű ökölvívó kupa. Az országos verse­nyen indulók 15—16—17-én mérhetik össze erejüket. A következő hét végén népi hangszerektől lesz hangos a kisvárdai műve­lődési központ. 24-én Vár- da ’85 címmel rendezik meg a népi hangszeres cso­portok Szabolcs-Szatmár megyei vetélkedőjét. No­vember 22-én délelőtt Esz­ményi Viktória és Heilig Gábor gyermekműsorukkal a Tündérkaszinóba invitál­ják randevúra az érdeklő­dőket. A Vidám Színpad művészeinek kisvárdai ven­dégjátéka november 26-án este lesz. A Lepsénynél még megvolt című összeál­lítással Salamon Bélára emlékeznek a műsor sze­replői, többek között Lórán Lenke, Verebély Iván, Horváth Gyula, Szuhay Ba­lázs és Gyurkovics Zsuzsa. Ebben a hónapban is folytatódik az Országos Filharmónia bérletsoroza­ta. A középiskolások máso­dik előadását november 27- én tartják. A jazz történe­tének érdekes epizódjait Pege Aladár eleveníti fel szóval és muzsikával. A művelődési központban a hónap végéig tekinthető meg a III. országos aktfotó kiállítás. A Rétközi Múze­Munkaerf~szervező és -szolgáltató iroda Pályaválasztás — nemcsak iialalilnak A pályaválasztás nem életkori sajátosság többé. A foglalkoztatáspolitika vál­tozásai erre figyelmeztet­nek. Eddig kizárólag a fia­taloknak szegezték a kér­dést, milyen szakmát, pá­lyát választanak, ám az in­tenzív fejlesztés időszaká­ban az egyénnek egyre in­kább számítania kell arra, hogy az élete folyamán vál­tozhat a munkahelye, mó­dosul az elvégzendő fel­adat. A növekvő gazdasági igé­nyek idősebb korban is megkövetelik a dolgozók to­vábbképzését, szükségszerű átképzését. Alapvető feladat marad azonban a tanulmányaikat befejező, pályakezdő fiatalok munkába állítása, az ehhez szükséges korszerű munka- közvetítési formák kialakítá­sa. Kisvárdán és vonzáskör­zetében az utóbbi években is javultak a feltételek. Kínál­ták munkahelyeiket az ipari üzemek, és szép számban fo­gadtak női munkaerőt is. A VI. ötéves tervben beszűkül­tek a fejlesztési lehetőségek, a munkahelyek korántsem tárták olyan szélesre kapui­kat, mint korábban. INGÁZOK, KÖLTÖZÖK A fiatalok munkába állá­sa jelenleg nagyobb feszült­séggel oldható meg. így van ez akkor is, ha a népesség a rétközi településeken foko­zatosan csökken. Kevesebb gyermek születik, és elsőnek a fiatal, képzettebb munka­erő kerekedik fel, próbál megyén belül vagy az ország más pontján szerencsét. A munkaerőmérleg az utóbbi pár évben jelentősebb változást nem mutat. Az iparban foglalkoztatottak szá­ma továbbra is meghaladja a háromezret. A Tungsram a kivétel, ahol a termékszer­kezet módosítása több mint 250 ember áthelyezését kö­vetelte meg. Közel hétszázan hagyták ott az építőipari vállalatokat. A beruházások csökkenésével kevesebb lett a jövedelem, a környék me­zőgazdasági üzemei részben fogadni tudták a szakmában élen járókat. NŐKNEK AJÁNLJÁK A termelőszövetkezetek melléküzemágai a nők el­helyezkedését is megkönnyí­tik. Ma már ezerháromszá­zán dolgoznak ezen kisegítő ágazatokban, és minden má­sodik foglalkoztatottjuk nő. A Kisvárda környéki tsz-ek ipari tevékenysége főleg élelmiszeripari jellegű, de található textilruházati, fa- feldolgozó, vegyipari részleg is. Sok a segéd-, illetve be­tanított munkás, és a to­vábblépést akadályozza a felsőfokú végzettségűek hiá­nya. A kisvárdai munkások égyharmada szakmunkás, a vonzáskörzetben ennél is kedvezőtlenebb az arány. Átmeneti gondot okoz a pályakezdő fiatalok, elsősor­ban a gimnáziumot, szakkö­zépiskolát végzett leányok elhelyezkedése. Ez elsősorban abból adódik, hogy nem szí­vesen vállalnak fizikai mun­kát, és nem vonzó a több műszak. A számítások sze­rint a következő, ötéves terv­ben is problémát jelent a pályakezdők elhelyezése. A megoldást újabb négy—öt­száz munkahely jelentené. Kisvárda vonzáskörzetében külön figyelmet igével a cigány lakosság foglalkozta­tása. A munkaképes korú férfiak döntő többsége aktív kereső, lényegesen kedvezőt­lenebb képet mutat a nők foglalkoztatási aránya. NEHEZEN TALÁLNAK EGYMÁSRA Számos tapasztalat bizo­nyítja, hogy a munkát kíná­ló és az elhelyezkedni vá­gyó felek nehezen találnak egymásra. Hogy javuljon a helyzet, 1985. február elsejé­től működik Kisvárdán a munkaerő-szervező és -szol­gáltató iroda kirendeltsége. Az eltelt időszakban jelen­tősen megnőtt a munkára je­lentkezők száma, egyúttal pontosabbak lettek a mun­kaerőigény-bejelentések. Fél év alatt hatszázan kopogtat­tak az irodában, és közel kétszázan közülük azóta el is helyezkedtek. A vállalatok ajánlata megközelíti az ez­ret, a felkínált helyek döntő többsége fizikai munka. A munkaerő-gazdálkodás részleteiből az is kitűnik, hogy a következő években Kisvárdán öt vállalat tervez létszámnövelést. Legalább ennyire fontos a munkahe­lyeken belüli átképzés, to­vábbképzés feltételeinek megteremtése, javítása. A szükséges és elkerülhetetlen profilmódosítások könnyeb­ben megvalósíthatók a kor­szerű technológiát napraké­szen ismerő dolgozókkal, akiket érettebb fejjel semér váratlanul a kérdés: milyen szakmát válasszanak?-----------------------------------\ A Középkori várak, vármctszetek című kiállítás részlete umban novemberben is fo­gadja a látogatókat a kö­zépkori várakat, vármet­szeteket bemutató időszaki kiállítás. Megtekinthetik az érdeklődők Bánó Attila grafikus alkotásait is. A művész több régészeti tár­gyú könyv illusztrációit ké­szítette, de ismertek lemez­borítói is. A kisvárdai mú­zeumban néhány jellegze­tes néprajzi tárgyat is talál a belépő. A Vármúzeum télen nem fogadja látoga­tóit, a helytörténeti kiállí­tás tárgyait a nyíregyházi Jósa András Múzeumban restaurálják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom