Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-30 / 281. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. november 30. TÉLAPÓ ITT VAN... Télapó itt van, bár egyelőre nem hóból, ha­nem csak sztaniolpapírból van a subája. Piros kön­tösében a kirakatokban, a polcokon hever még, de néhány nap múlva a gye­rekeket örvendezteti majd meg. A Fűszért az idén 350 mázsa Télapó- és csizmafigurát szállított a megyébe, tizenkét féle vá­lasztékban, mintegy fél­millió darabot. A vásár­lók várható igényeiknek megfelelően több az ol­csó, kisebb figura, de a Télapó tehetősebb segé­dei, akár hatvandekás csokoládét is tehetnek majd az ablakokba, ci­pőkbe. A szaloncukor nagy ré­sze szintén az üzletekben van, a kiszállítást a jövő hét végéig be is fejezik. Mintegy hétszáz mázsányi díszítheti majd kará­Licit — felelősség nélkül „SZERZŐDÉSES” TAPASZTALATOK A VENDÉGLÁTÓNÁL Az utóbbi időben egyre gyakrabban hallunk a Sza- bolcs-Szatmár megyei Szál­loda és Vendéglátó Vállalat szerződéses üzleteinek tönk- remenéséről. — Jelenleg negyvenegy üz­letünk működik szerződéses' formában,„T- mondja , Nagy Györgyné, a vendéglátó vál­lalat kereskedelmi szervezé­si csoportjának vezetője. — Számuk az elmúlt évihez képest öttel gyarapodott. Az idén a 41 üzlet közül 11-nek lejárt a hároméves szerző­dése, de azt 10 egységnek újabb két évre meghosszab­bították. Egy üzlet esetében ezt nem tették meg, mert az illető hosszabb ideje beteg. — 1985-ben négy olyan boltot adtunk ki szerződéses üzemeltetésre (a sóstói pa­vilonsort, a vásárosnaményi strandbüfét, a mátészalkai bútorgyári büfét és a szí­nészházi presszót), melyeket ebben a formában még nem működtettek. Néhánnyal azonban gond van. A vendéglátó vállalat 1985-ben öt olyan boltot vett vissza, melyek üzemeltetője nem tudott eleget tenni fize­tési kötelezettségének. Ebben az is közrejátszik: a szerző­désbe adást megelőző ver­senytárgyaláson a felek több­sége rálicitált egymásra, s a „győztes” végül is olyan magas összeg (évi több száz ezer forinttal többet, mint a vállalat eredetileg akart) fi­zetését vállalta, amit nem tud teljesíteni. De mindez a szabályosan, törvényszerűen lefolytatott versenytárgyalás nyomán alakult ki. Velük a vállalat szerződést bontott, és az azóta visszavett boltok közül kettőt hagyományos formában üzemeltet. — A boltok szerződésbe adása a vállalatnak is koc­kázat — közli Galambvári Tibor, a vendéglátó vállalat igazgatója. A problémás üz­letek összesen kétmillió fo­rinttal tartoznak. Velük szemben a vállalat polgári peres eljárást kezdeménye­zett. Azonban az is tagadhatat­lan, hogy 1981-ben, amikor megkezdték a vendéglátó üz­letek szerződésbe adását, ta­pasztalatok hiányában és más gazdasági szabályozók mel­lett a vállalat alacsonyabb követelményeket határozott meg, azokat nyilván köny- nyebb teljesíteni. (cs. gy.) A Fehérgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ dekorációs részlegének „Vörös Csillag” szocialista brigádja most kirakatban, de­korálással tölti munkaidejét. Fehérgyarmat város és 26 városkörzeti település üzletei, összesen 130 egység külső és belső díszítése a dolguk. Képünkön: a brigádhoz már meg­érkezett a Télapó, (m. k.) csonykor a gyermekszíve­ket megdobogtató fenyő­fákat. Függelékből to­vábbi 150 mázsa teszi majd színesebbé az ünne­pet. (b. i.) Ébreszt, zenél, számol Kvarc kontra rugós (avagy: órák csendes viadala) Körülbelül 4 évvel ezelőtt kezdődött hazánkban a kvarcóra karrierje. Szép, pontos, kényelmes, nem kell húzogatni, évente egy új elem kell bele és kész, megy mint az „óra”. Ele­inte csak a csempészektől lehetett vásárolni, majd az állami üzletek is árusítot­ták. Tartani lehetett tőle, hogy a kvarcórák a hagyo­mányos rugós órákat telje­sen kiszorítják a piacról. — A vevők hatvan száza­léka kvarcórát vásárol — mondja Késmárki Ilona, a nyíregyházi Zrínyi Ilona ut­cai óra-ékszer bolt vezetője. — Eleinte csak a „sima” kvarcórákat vették, de ké­sőbb az ébresztő, a zenélő, a stopper, valamint a számoló­gépet is magába foglaló kvarcórák jöttek divatba. Elég jó az ellátás. Egyre töb­ben keresik az úgynevezett analóg, azaz az elektromos energiával működő, de ha­gyományos mutatókkal ellá­tott időjelzőket. Többnyire Svájcban, az NDK-ban és a Szovjetunióban gyártottat kapunk. A kvarcórák elterjedése veszélyezteti-e az órások megélhetését ? — Eleinte féltünk tőle — válaszolja Mihályfalvi Má­tyás, a nyíregyházi Zrínyi Ilona utcai óra-ékszer bolt órása. — Tudniillik, azok a rugós óráknál általában pon­tosabbak, kevesebb rajtuk a hibalehetőség, mint a hagyo­mányos társaikon és ez ér­ződött a javíttatási igénnyel hozzánk fordulók számán is. De aztán megnyugodtunk, mert láttuk: a kvarcórák igazából nem a mi időjárási viszonyainkra készültek, ugyanis szerintünk sem a nagy meleget, sem a párát és a vizet nem jól viselik. — Ha a kvarckristályok­kal van baj, azok kicserél- hetők, de ha az IC-ben, a vezérlőrészben az integrált áramkör sérül meg, akkor az óra lényegében javíthatat­lan. Sneider János, a VAGÉP nyíregyházi óra-ékszer üzle­tének művezetője: — A javítások alapján úgy véljük: a 3—4 évvelezelőtti- hez képest az igények ismét a hagyományos órák felé to­lódtak — közli. — Tudniil­lik, a kvarcórákon is van hibalehetőség. A leggyako­ribb az, hogy az óra hibá­san jelzi ki a számokat, vagy a számok nem látszanak tel­jes egészében, aztán a szá­mok nem látszanak, majd újra feltűnnek, illetve a szá­mok csak akkor láthatók, ha a számlapot egy bizonyos helyzetben tartják ... Egy szó, mint száz: a ha­gyományos órák a kvarc­óráknál általában strapabí- róbbak. (cselényi) Várják a borsodi küldeményt Negyed nyolckor már teljes a nyüzsgés a nyíregyházi TÜZÉP-telepen. Ifák, Barkasok, traktorok, fogatok, így-úgy (de jó melegen) öltözött szállítók és kuncsaftok. A hatalmas­nak tűnő hegyeket markolók harapdálják, meglepő gyorsa­sággal fogy a szén. Az egyik halomnál nagy és kis teherautó, és kétstráf- szekér fogja körbe a rakodó­gépet. Ahogy az egyiknek megtelik a platója, s beáll a mázsaház előtti sorba, azon­nal ott a másik. Odébb nyu­godtan várnak sorukra a lo­vak, gazdájuk melegedhet valamerre, vagy új fuvart szerez míg várnia kell. Két kanca még azt is eltűri — kevés a hely! —, hogy idegen kezek fordítsák el a rudat, így már éppen elfér mellet­tük az IFA. Hajnali négykor (Délutáni telefonbeszélge­tés a telep második emberé­vel, Garami Mihállyal: — 7200 előjegyzést vettünk fel, ebből 4300-an kaptak már tüzelőt — ha nem is mindenki annyit, amennyit igényelt. Eddig 25, ettől a héttől viszont már csak 20 mázsa szenet tudunk kiadni egy embernek, hogy minden­ki beindulhasson a fűtéssel.) Idősebb bácsi nézelődik té­tován. Körbejárja a telepet. Városias öltözetétől elüt a gumicsizma, igyekszik kerül­getni a néhol bokamagassá­gig felvert marasztaló, fekete sarat. — Nézem, milyen szén van. Tegnap is itt voltam, de csak a cipőmet mocskol­tam össze, jó szenet nem kaptam. Most láttam, me­gyek befizetem ... Nem találkoztunk eztán, de gyanítom, a következő reggel is a TÜZÉP-telepen találja a bácsit. Egy középkorú hölgy ugyanis éppen azon panasz­kodott, hogy itt volt nyitás Szellőzik A napokban szedték le 1 a tetőt Baktalóránt- \ házán arról a műve­lődési házról, amit még má­jus elején nyilvánítottak / életveszélyessé. Ügy tervez- l ték, hogy az épületet új te- ' tőszerkezettel, a belső tér át­rendezésével, november 7-én, i ünnepélyes keretek között j adják majd át a közönségnek. ] Jelenleg 1986. április 4. az új határidő. A felújítás elhú- i zódott. Miután sikerült pénzt I L szerezni, nem találtak kivi- \ I telezőt. Később a szükséges ' gerendát nem tudták meg-1 szerezni az épülethez. Ma már j L van építőanyag, van kivite- I J lező, és mire megérkezett a I tél, már a tetőt is leszedték. Közben eltelt egy fél év, i i és a kultúrház nélkül ma- I radt község lakóit se egy mo- f zielőadás, se egy kulturális rendezvény nem hozta láz- i ba. I \ (kertész) ' Igen komoly összegekkel tá­mogatja az állam a szarvasmar­ha tartását. Ezt a tényt használ­ta ki bűncselekmény-sorozatával a huszonnyolc esztendős nyír­egyházi Jászai Andr^, és mind­ehhez társakat is talált. Csak távirati stílusban lehetséges fel­sorolni az üzelmeit, olyan sok embert, intézményt ösapott be. Mint a nyomozás befejezése után megírtuk négyéves tovább- tartásra leszerződött 1982 áprili­sában huszonhét tehenet, ame­lyeket OTP-hitelből vásárolt. Tisztában kellett lennie, hogy nincsenek meg az anyagi felté­telei a nevelésnek, mégis meg­kötötte a szerződést. Amikor megszorult, akkor eladott belő­lük néhányat, sőt végül mind­egyiket. 634 ezer forint kárt oko­zott ezzel. ’ Családtagjai igazolványát vet­te kölcsön egy újabb ötletének megvalósításához. Átvett össze­sen harminc üszőborjút a nyír­teleki Dózsa Tsz-től azzal, hogy neveli, hizlalja, vemhesíti azo­kat. Ehelyett azonban tizenné­gyet eladott közülük. A kár: 102 ezer. Hasonló módszerrel okozott kárt a főiskolai tangaz­daságnak is, majd a negyvenhat éves Ivankó Györggyel társul­va szerzett újabb összeget. Nem létező adásvételi szerződések, ki­talált fülszámok alapján vettek A tárgyalóteremből Fülszámra veit ezresek fél OTP-hitelt, majd — kihasz­nálva az állatorvos hanyagságát, aki nem győződött meg róla, va­lóban léteznek-e azok az állatok, amelyekre négyéves tartásra szerződést akarnak kötni száz­hatezer forintra tett szert. A harminchét esztendős Ricz Sándor hasonlóképpen műkö­dött közre, de aztán önállóan is lépett. Egy Tamás-bokorban la­kó férfitől szerzett tehenet az­zal, hogy majd, ha megkapja az állami dotációt, fizet. A kicsalt üszőt aztán eladta. Ez utóbbi módszert Jászai is alkalmazta. Egyedül is, majd a huszonhat éves Csernyik Jánossal közösen is. Előbb Nagycserkeszen szerez­tek pénzt így, aztán áttették székhelyüket Szamosszegre. Igen sok állattartó dőlt be nekik. Né­hány nap alatt hatalmas haszonra tettek szert ezzel Jászaiék. A mese továbbra is az volt; majd fizetnek, ha a dotációt megkap­ják, aztán ehelyett — amilyen gyorsan csak lehetett — túladtak a jószágokon. A Nyíregyházi Városi Bíróság dr. Kozma Béla tanácsa tár­gyalta első fokon Jászaié^ ügyét, majd a megyei bíróság döntése alapján született jogerős íté­let. A vádpontokat felsorolni sincsen hely, de csalások, ha­nyag kezelés, sikkasztás volt a legtöbb, különféle változatok­ban. Jászai András büntetése öt év, Csernyik Jánosé két év két hónap, Ricz Sándoré (ő többszö­rös visszaeső) egy év nyolc hó­nap. Ivankó Györgyé pedig egy év börtön. A bíróság kötelezte Jászait közel egymillió forint kártérítés, kamat, illeték megfi­zetésére, s vagyonelkobzást is elrendelt. A többi vádlott is több tízezer forintot kényszerül meg­fizetni. után, mégis tüzelő nélkül megy haza. — Mondta egy asszony, hogy hajnali négykor ide állt, és már nyolcán voltak előtte. Persze mire beért, még meg is előzte a szemtelenebbje. Én meg megkaptam, hogy mért nem jöttem korábban? Délutános vagyok a héten, busszal járok be, mire lefek- hetek éjfél is elmúlik ... (Garami Mihály: — Van aki már háromkor ideáll, mert sajnos, csak a szénre vehetjük fel az elő­jegyzést, a minőségre nem. Ha valakire nem kerül sor az elején, annak az osztályo- zatlan aknaszén és egy sváj­ci keverékét tudjuk adni. Az előbbi 36, a másik 141 forint­ba kerül, így keverve 70—80 forintra jön ki az ára. Egy héten kiértesítünk körülbelül hétszáz embert. Nyolc napig érvényes az előjegyzésük, ezután viszont megszűnik.) Drága szállítás — Tudják mennyiért hozta ki a múltkor a szenemet Sóstóhegyre a tehertaxis? Hétszáz forintot fizettem ér­te — folytatja a dohogást a dolgavégezetlen hazafelé in­duló asszony. A többiek buz­gón helyeselnek, bizony, drá­ga a fuvar! A Szabolcs-Volánnál most nem az. ők ott vesznek fel megrendelést a helyszínen. Azaz csak vettek. Arra me­gyek be az irodába, hogy egy fiatal nő nagy hangon okítja munkatársát: — Ne vegyél fel több meg­rendelést, már ezt se tudjuk teljesíteni! A tiszteletteljes kérdésre — „Meddig nem tetszenek fuvart vállalni?” — megle­pő válasz jön: — Ebben az évben már nem! Fejkendős nénik távoznak csalódottan velem. Szeren­csére fogatból van elég, egy nap akár négy-öt fuvart is megcsinálnak, s ha van, aki megfizeti, az teherautót is talál. Mindennap volt szén A buszmegállóban, várva a ritka 3-ast, asszonyok verőd­nek össze. Mi más lehetne a téma, mint a szén. Egyikük a tévét szidja: — Legalább ne hajtogat­nák, hogy lesz elég tüzelő. Ettől leszek ideges. (Garami Mihály: — Hogy mi várható? A borsodiak pluszműszakjá­nak még nem érezzük a ha­tását, de várhatóan az is ide­ér hamarosan. Ennek ellené­re eddig mindennap volt szenünk, minden bizonnyal így lesz ezután is. De hogy mikor, mennyit és milyet kapunk? ... Ma még nem tu­dom, holnapra mi érkezik. Reggel látjuk meg hány va­gon van az iparvágányon.) Válogatni tehát nemigen lehet a különböző fajták kö­zül, és egyszerre senki nem tudja hazavinni mondjuk azt a 60—80 mázsát, de — több ugyan az utánajárás, a bosz- szúság — attól nem kell tar­tani, hogy fűtetlen marad a lakás. Ki-ki vérmérséklete szerint fogadja a nehezebb helyzetet, de idegeskedés he­lyet jobban járunk, ha elfo­gadjuk a tanácsot: várjunk türelemmel. Papp Dénes Ravatalozó Gégényben Megszavazta a lakosság Gégényben, hogy a telepü­lésfejlesztési hozzájárulást ravatalozó építésére fordít­ják. A 600 forintos összeget még az idősek is kérés nél­kül aláírták. A tanácson úgy számolják, hogy csak a 6— 700 ezer forintos anyagkölt­ség kerül pénzbe, a kivitele­zés teljes mértékben társa­dalmi munkában történik. Már elkészült a ravatalozó kiviteli terve, kora tavasszal kezdenek hozzá az építéshez. Évzáró — divatbemutatóval Stílszerűen — divatbemu­tatóval egybekötve — tar­totta évzáró taggyűlését Nyíregyházán a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület megyei szerveze­te, amelynek munkájában tíz gyár mintegy 180 szak­embere (főként mérnök, technikus) vesz részt. Az évzárón értékelték a ruha­ipari szakemberek számára A mátészalkai BFK-ban ké­szített termékek sikert arat­tak a szakemberek köré­ben is. (császár) hirdetett pályázatot is, en­nek első két helyezettje a Divat Ruházati Vállalat két csapata, harmadik a vásá­rosnaményi VOR kollektí­vája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom