Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-26 / 277. szám
1985. november 26. Kelet-Magyarország 7 Dohánykoszorúban Ballag egy asszony a 41- es úton. Különös. Talpig dohányba öltözött. Akik. látják a gépkocsi ablakán keresztül, önkéntelenül is lelassítanak, rácsodálkoznak, majd robognak tovább. Mi nem ezt tesszük. Megállunk és beszélgetünk. Köbli Andrásné eleinte szabódik, főként a felvétel miatt, mert ugyan mit szólnak majd, hozzá a faluban az ismerősök. — Mit szólhatnak? A dohányszállítás — így vagy úgy, de munka és a munka soha nem volt szégyellni való. Az érv hat, oldottabbá lesz a hangulat és célratörőbb a beszélgetés. íme: — Egy hold dohányt művelünk a háztájiban. Most jó volt a termés, letörtünk, felfűztünk több mint 1100 pórét. A munka nagy részén már túl vagyunk, leadtunk 6 mázsa elsőosztályú dohányt. Ez másodosztályú. — Mennyi most a dohány ára? — Az attól függ, milyen a minőség, hogyan minősítik. Az átlag mázsánként 7—8000 forint körül van. — És a termést mind így hordja haza simításra? — Isten őrizzen, van két lovunk, kocsink is, de azoknak most más a dolga. Én Jávor László felvétele meg arra gondoltam, kijövök gyalog egy kis dohányért, nap közben jut időm a simításra, csomózásra. A dohány nem nehéz. Az asszony vállaira húsz póré leveleit fűzte, nem több 18— 20 kilogrammnál. És az sem Fut a gépkocsi és társaim azt számolgatják: „hat mázsa dohány nyolcezrével szép pénz, dohányból nagy dohány. ..” így igaz, de arra is gondoljunk, hogy mindez mekkora munkával jár! S. E. Káposzta — (Levelek) Rossz évre egy jobb következett Ha közepes a termés, zavartalan az értékesítés Vége a káposztaszezonnak, a betakarítás, értékesítés szinte úgy zajlott le, hogy észre sem vettük. Ha volt is gond, csupán annyi, hogy egy hetet késett az export indulása. Bezzeg tavaly ilyenkor! A káposztaügynek országos (sőt világ)visszhangja volt. Az akkori bő termés, a kereslet csökkenése, a megtermett érték tömeges pusztulása felborzolta a kedélyeket. A termelő (nagyüzemi és háztáji) az elmaradt bevételek miatt berzenkedett, a közvélemény viszont joggal háborgott amiatt, hogy a földeken káposztahegyek rohadtak, de a bolti árban alig volt jele a nagy termésnek. Szaibolcs-Szaímárban a káposzta fellegvára Levelek és környéke. Ott a káposztatermelésnek a század elejétől, vagy még jóval élőbbről nagy hagyományai vannak. A le- véleki emberek tudnak és szeretnek káposztát termelni. De vajon mi történt' az 1984. évi nagy, termelési kedvet rengető, veszteségek után ? Akik a kérdésre válaszolnak, Lukács Andrásné a leveleki Dózsa Termelőszövetkezet párttitkára és Snekszer Mihály, a termelőszövetkezet főmezőgazdásza. A párttitkárnő mindenekelőtt arról biztosít, már megnyugodtak a kedélyek. Ezt most az év végi beszámoló taggyűléseket megelőző elbeszélgetéseken is tapasztalták, hallhatták. — Magam is káposztatermelő vagyok — mondja Lukács Andrásné —, így tudom, olyan helyzetbe, mint egy esztendeje, még soha nem kerültünk. És nemcsak az volt a baj, hogy nagyon sok káposzta termett, inkább az, hogy szinte semmit nem vett át a kereskedelem. A termelőszövetkezet téli tárolásra biztatta a tagokat azzal a reménnyel, hogy tavasszal talán lesz piac ... A betárolt káposztát akkor a termelőszövetkezet kilogrammonként 1 forint 20 fillérrel megelőlegezte. Erre kifizettek 2,5 milliót és megtérült 7—8 ezer forint. A tárolt káposzta egy része megfagyott (kemény telünk volt), más része a fuzáriumos ferA Mikulásvirág (Euphorbia pulcherrina vagy Poinsettie pul- cherrina) decemberben olyan fényszegény időszakban virágzik, amikor még kevés a vágott virág, így érdemes termesztésével is foglalkozni. Zöld és fásdugványozással szaporítható : a virágszár levágása után visszamaradt töveket 20—25 centiméteres szárral, földlabdával érdemes felszedni. A töveket mély szaporítóládába, sűrűn egymás mellé, ferdén fektetve, homokos tőzegföldbe helyezzük. Ezután meleg talpra, világos helyre vihetjük a növényeket, ahol a rügyek szépen hajtanak. Dugványozásra, a 10 centiméteres hajtások a legalkalmasabbak. Ezeket gondosan levágjuk és a leveleket visszakurtítjuk. A dugványokat szaporítóládába, homokozott tőzeg- földbe lehet elhelyezni. Mivel a hajtások .tejnedvet eresztenek, ezért levágásuk után feltétlenül rakjuk vízbe őket. Ha szakszerűen dolgoztunk, úgy a gyökeresedés 2—3 hét alatt lezajlik. Akkor járunk el helyesen, ha a dugványokat dugvány- cserepekben, lomb- és kom- posztföld keverékében neveljük tovább. A dugványok zárt, párás levegőt igényelnek, ezért meleg talpon, árnyékolva kell őket tartani. Nagyon ügyeljünk arra, hogy a dugványok gyökereztetésekor a botritiszes betegség el ne hatalmasodjon a növényeken, mert akkor a leveleken és a szárakon a gomba szürke penész- bevonatot képezhet, s a fertőzött részek megbámulhatnak! Elrothadhatnak! Ha viszonylag kevés növényünk betegedett meg — ment idejében észrevettük a kórokozó fellépését —, úgy a beteg növényeket semmisítsük meg. A betegség elhatalmasodásának megakadályozása érdekében legalább két alkalommal 0,12 százalékos Chinoin Fundazol 50 WP-vel permetezzünk, a munka- és balesetvédelmi óvó rendszabályok szigorú betartásával! Akinek van érzéke a barkácsolásra, a melegágyi ablakokból összerakható „üvegházat” építhet, melyben deszkával szegélyezett ágyásokat lehet készíteni. Az ágyások földkeveréke 40 centiméter vastag legyen, marha- trágyából, gyepszinföldböl, lomb-, vagy házi készítésű kom- posztföld keverékéből álljon. Ha csak egy módunk van rá, úgy a földkeverékhez köbméterenként 2 kilogramm szarúforgácsot is adagoljunk. Kiüitetés után a növényeket lehetőleg nedves, párás levegőben tartsuk. A Mikulásvirág harmonikus fejlődése érdekében helyesen járunk el akkor, ha szeptember végén az ablakokat felrakjuk, de egy .pillanatra sem feledkezzünk meg a gyakori szellőztetésről! A Mikulásvirág rövid nappalú növény, így hosszanti növekedését már november közepére befejezi. Hajtásainak csúcsán rövidesen láthatóvá válnak kicsiny, jelentéktelen sárga virágai, s sajátos „fellevelei”. A „fellevelek” egyre sötétebb színűekké válnak, majd december hónapban teljesen kifejlődve pirosra színeződnek. Nagyon vigyázzunk arra, hogy a váratlanul beköszöntő erős hidegekben a növények meg ne fázzanak, mert úgy a növények hirtelen elhervadhatnak. A her- vadásnak indult növények gyökerei megbámulnák. Ez a jelenség akkor is bekövetkezhet, ha túl hideg öntözővizet alkalmazunk! Éppen ezért célszerű, ha előmelegített öntözővízzel kezeljük növényeinket. Dr. Széles Csaba tőzés miatt tönkrement. Maradt tehát a tagok nyakán több mint 1 millió forint tartozás. Ilyen előzmények után csökkent-e a káposztatermő- terület a háztájiban? — Nem nagyon. — A főmezőgazdász eleinte arról beszél, egy év kudarca nem szüntet meg hagyományokat és szokásokat, majd számokat is említ. — 1984-bén 118 hektár volt a háztáji káposz- tatermő-terület, idén száz hektár. Ha azt is figyelembe veszem, .hogy a házi kertek káposztatermő része is 15—20 hektár, akkor véleményem szerint nem történt visszalépés. Olyan változás viszont volt, hogy sokan vállalkoztak dohánytermelésre is. Ügy találták, a dohány jobb és biztosabb. — A káposztaföldeken mára már csak a levél és a torzsa van. Ez a szavaktól is beszédesebben jelzi, most a termés gyorsan vevőre, vagy vevőkre talált. — Tizenöt nap alatt eltakarítottuk a kápi tát. A gyors tempónak kél magyarázata van. Kevesebb volt a termés és szervezettebben, több csatornán keresztül történt az értékesítés. A többcsatornás értékesítés indokait Lukács Andrásné így adja meg: — Okultunk az elmúlt évből, illetve a kistermelők jó része okult. Ki-ki igyekezett a termelőszövetkezeti értékesítés mellett egyéni szerződéskötésekre is ÁFÉSZ-ek- kel éá más kereskedelmi szervekkel. Voltak, akik maszek Káposzta exportra. A vajai hűtőházban november elejétől nagy volt a káposztaforgalom. A környék háztáji és kistermelői tonnaszám szállították exportra szánt áruikat. A zsákokba csomagolt káposztát a telepről csehszlovák, bolgár és más külföldi megrendelőknek vagonírozták. zöldségeseknek adták el káposztájukat. Most az is megtörtént, hogy Miskolcról jött egy kereskedelmi gmk, hozták a zsákot és vitték a káposztát exportszállításra. Ügy tudom, Tarcalon rakodtak. A kevés, jobban mondva a kevesebb káposztából a termelőszövetkezet is teljesítette az értékesítésre kötött szerződéséit. A főmezőgazdász Édes év: Családonként 30 kilogramm méz Az előző időszakokhoz hasonló jó évet zárt a Bak- talórántházi Áfész méhész szakcsoportja. Az év elején még kevesen gondolták, hogy novemberben ilyen eredményt érnek el. — A tél folyamán méh- állományunk 30 százaléka elpusztult — mondja Dudás Gábor, a szakcsoport vezetője. — De a méhek szakszerű kezelése, a HUNGARONEKTÁR Vállalat segítsége, gyógyle- pény, cukor, méhetető cukor, füstőlőcsík és a kedvező környezeti feltételek lehetővé tették, hogy év végére 620 mázsa mézet sikerült értékesíteni. A szakcsoportban hetven kistermelő, összesen háromezer méhcsaláddal dolgozik. Egy termelőre 40—45 méhcsalád jut. Egy család 25—30 kilogramm mézet termel. Baktalórántházán a fűz, az akác és a gyümölcs virágzása volt kedvező a méhészeknek. — Talán a legfontosabb, hogy az idén is jó időben és hosszú ideig virágzott az akác. A magyar akácméznek jó híre van a világpiacon, bár exportunkkal nem tartozunk az elsők közé. Az Áfész egyik legjobban szervezett szakcsoportja a miénk. A tagoknak biztosítjuk a felszerelést és az eszközöket a termeléshez. Jóllehet, ezek nem éppen a legolcsóbbak. A felvásárlási árak nőnek, de nem eléggé. A kistermelők a befektetéshez és a munkájukhoz képest nem tartják megfelelőnek a jelenlegi 41 forintot egy kilogramm mézért. Sok gondot okozott az utóbbi időben a Varoa atka elszaporodása. Hogyan védekezhetnek? — Ha nem védekeznénk ellene, a fertőzött méhcsalád egy nyáron elpusztulna. Ezt sokáig nem hitték el a termelők és nem fordítottak kellő gondot a megelőzésre. Jelentős fel- világosító munka.-eredményeként, ma általános a Varescens füstölőcsíkkal a védekezés. Ennek a gyártását a HUNGARONEKTÁR baktalórántházi telepén végzik és innen látják el vele az ország méhészeit. Reméljük, hogy az idei telet az előzőtől sikeresebben vészeljük át, és a következő ősszel ugyanilyen sikerrel zárhatjuk az évet. Kertész Sándor készségesen sorolja, hová, mennyi káposztát szállítottak. — A Miskolci ZÖLDÉRT - nek 300 tonna helyett 600 tonnát, az egrieknek 300 tonna helyett 450 tonnát, a salgótarjániaknak 15 tonna helyett 300 tonnát vittünk. Végeredményben minden szerződést túlteljesítettünk, így a tsz-en keresztül történt háztáji káposztaértékesítés is a tervezettől több, 1500 tonna körüli volt. Ami a ' kereskedelmi szervek fogadókészségére magyarázat lehet, a kisebb kínálat mellett mérvadó, hogy idén rossz volt az uborkatermés, a káposzta tehát hiánypótló. Mi lesz jövőre? Igaz, hogy ű káposzta most visszanyerte elvesztett megbecsülését, de ha újra jön egy nagy termés, ha megint lesz elegendő savanyítható uborka? — Bízunk. Természetesen a korábbi tapasztalatok óvatosságra intenek, mi ezért is szeretnénk a káposztaterme- lés rovására, a dohánytermő- területet némileg növelni,- de félek, nem fog menni. Az emberek szeretik a káposztát. Valószínű, marad az idei termőterület, annak ellenére, hogy a káposztánál napjainkban már nemcsak az a gond, hogy esetenként nehéz eladni. A termesztéssel is bajok vannak, egyre erőteljesebben lépett fel a baktériumos megbetegedés, az úgynevezett feketeerű rothadás. Nehéz ellene védekezni. A betegség már a palántánál jelentkezik, tehát már ott el kell kezdeni a megelőző munkát. . . Szóval, ha a tagok a háztájiban káposztát akarnak termelni, annak nincs akadálya. Nem végszóként, de elhangzott egy olyan kérdés is; hogyan kelt el most a káposzta? Volt, aki jó, más még jobb üzletet kötött. Tény, az átlagtermelői ár kilogrammonként 3 forint körül alakult. Soha rosszabbat, viszont az némileg elgondolkodtató, hogy a piacon, üzletben 6—8 forintot kérnek a káposztáért. Seres Ernő i KISTERMELÖK-KISKERTEK 1 Ha a Mikulásvirág fázik
