Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-23 / 275. szám

Mégis jó a fokhagyma! Az ember gyakran hajla­mos arra, hogy kételkedjen a gyógynövénykultusz haszná­ban. Ugyanakkor viszont hajlamos arra is, hogy a szintetikus úton előállított, vagy növényekből vegytiszta formában, kristályosán elő­állított gyógyszerekben job­ban higgyen, mint a mindig változó hatóanyagtartalmú növényi szerekben. A kétke­dés annál nagyobb, minél in­kább divatossá válik egy nö­vényi por, növényi tea, vagy nyers növény gyógyhatásá- nak dicsérete. Így volt ez legutóbb a fokhagymával is, amelyről a hírközlő eszközök keleten és nyugaton egyaránt azt hirdették, hogy hatásos szer az érelmeszesedés, és természetesen az érelmesze­sedés okozta szívinfarktus, agyvérzés és lábérszűkület ellen. Annál meglepőbb, hogy ez évben a tekintélyes orvo­si szaklap, a British Medical Journal müncheni orvosok pozitív eredményeit közli a fokhagymával kapcsolatban. Dr. E. Ernst és A. Mátrái a müncheni egyetem kliniká­ján húsz beteget kezeltek kapszulákkal, amelyben po­rított fokhagyma volt. A fok­hagyma mennyisége 1,8 g friss fokhagymának felelt meg. Négyhetes kezelés után a betegek vérének koleszte­rintartalma 23 százalékkal csökkent. Egyéb zsírok is csökkentek a vérben. Éppen ezért a müncheni doktorok ajánlják a fokhagyma fo­gyasztását még akkor is, ha szaga kissé kellemetlen. Aki tehát szereti a fokhagymát, vagy akinek családtagjai és munkatársai elviselik ezt a nem éppen kellemes szagot, az szükség esetén rendszeres fokhagymafogyasztással is kísérletezhet. Párnablúz Találtam két, gyönyörű csipkeszegélyes párnahuzatot a ládafiában. Senki nem használta őket évek óta, igaz, ez a fajta ágynemű sem divat. Annál divatosabb viszont a csip­kés hófehér ingváll fazonú blúz. A két párnahuzatot a rajz szerint szétdaraboltam, a blúz bőségét tulajdonképpen az elején hosszan futó két csipke­szegély és az oldalába toldott téglalap alakú betét adja. Akkor szép igazán, ha mosás után keményítjük is, a fodor szinte önálló életet él. Illik bő szoknyához, de a most diva­tos halványkék, magas derekú farmernadrághoz is. Szöveg és rajz: Pálffy Judit Kötött kabát — hűvös napokra Az átmeneti kabátot he­lyettesítő divatos hétnyolca- dos kabát egy kiló Bea fo­nalból készült, amely mellé két és fél motring türkiz hímzőfonalat fogtak. Díszí­tésül három deka türkiz szí­nű vastag műszálfonal szol­gált, amely a zsebeket és a széles vállat emeli ki. A munka során tízes egye­nes és körkötő- és tízes hor­golótűt használunk. A rajz szerint leolvashatók a sze­mek és a sorok, a méret 38- as. Eleje alja: 21 szem, ösz- szesen 75 sor a magassága, ebből a karöltő 15 sor ma­gas. A vállat a karöltő ma­gasságában fogyasztani kezd­jük 15 szemre, fokozatosan, soronként. A háta kezdősora 50 szemből áll, magassága 75 sor. Először összeállítjuk a kész hátát az eleje darabok­kal, majd a vállszélesítő pán­tot horgoljuk meg, s ennek a kezdő sorában a szemekbe újra belekötünk — körkötő­tűvel —, s elkezdjük az uj- jakat. A rajz szerinti ujja méret: kezdő sor körülbelül harminc szem. Harminc sor magasságban felére, majd hét sor után újra a felére fogyasztjuk a szemeket. Az utolsó négy sort — eddig dzsörzékötéssel dolgoztunk! — lustakötéssel folytatjuk. Megkötjük a zsebeket is, majd kívülről a kabát színén hozzáhorgoljuk pikósorral a kabáthoz. Ezután körbehor- goljuk egy sor hosszúpálcá­val az egész kabátot, majd a nyakkivágáshoz érve meg­horgoljuk a gallért, hosszú pálcasoronként haladva min­den sor minden tizedik sze­mében szaporítunk — két­szer szúrunk bele —, tetszés szerinti szélességet kialakít­va. Utolsó munkafázis: tet­szés szerinti hosszú lánc­szemsort horgolunk, és egy rövidpálca sorral visszafor­dulunk. Ez az öv. Két nagy­méretű gombbal csukódik. r > Tessék mérlegelni! T úlmunka, jövedelem, családi élet — gon­dolatban ezt a címet fogalmaztam, de azután megváltoztattam, így talán el sem olvassa, aki kézbe veszi az újságot. Mert mit is lehet erről mondani? Talán azt, amit már annyiszor elmondot­tak: nem szabad túlzásba vinni a túlmunkát, a pénz- hajhászást, mert az előbb- utóbb a családi élet rová­sára megy. Hát ezt nem szeretném elismételni, még akkor sem, ha van benne némi igazság. De maradjunk a földön, a valóság talaján. Mert mi a jobb a családnak: ha a családfő délután ötkor ott­hon ül és a televíziót nézi, az asszony pedig azon töri a fejét, hogyan ossza be kettejük fizetését, hogy a gyereknek új téli cipőre is jusson, és még színházba is elmehessenek, vagy ha a családfő vállal hetenként két-három alkalommal né­mi túlmunkát, és akkor ke­vesebb otthon a fejtörés. \_________________________________ A kérdésre válaszoljon ki-ki maga, helyzete, lehe­tősége, családi körülményei mérlegelése után. Azt már nem is mondom — de sajnos ez sem ritka eset —, hogy a családfő nem jön haza munka után, de nem azért, mert még egy kis pénzt akar keresni a családjának, hanem mert éppen a családtól megvon­va költi azt, betérve társai­val a sarki kocsmába, és leeresztve a torkán, amiből új cipőre is futná a gye­reknek; egy új télikabátra az asszonynak, vagy akár saját magának. Semmilyen együttélésben, a házaséletben sincsenek fekete-fehéren leírható sza­bályok. Ha a házasság jó, ha a család tagjai szeretik, be­csülik egymást, akkor né­mi különmunka nem megy a házasélet rovására. Ha az alapok egyébként sem vol­tak biztosak, akkor viszont igaz lehet az ellenkezője is. Hát tessék mérlegelni. (sárdi) ________________________________J Gyógyszerszedés Hallgassunk az orvosra Az utóbbi esztendők során ha­zánkban is mind többet foglal­kozik a szakirodalom azzal, hogy a beteg milyen mértékben mű­ködik együtt orvosával, meny­nyire fogadja meg a tanácsát, milyen pontosan tartja be a gyógyszerszedésre és az egyéb életmódbeli, főleg étkezésre vo­natkozó előírásait. A tapaszta­latok ugyanis azt mutatják, hogy a betegek többsége nem, vagy nem pontosan tartja be az uta­sításokat. Minél többféle gyógy­szert rendel egyidejűleg az or­vos, annál pontatlanabbul szedik be a betegek. A többféle gyógy­szer együttes rendelése pedig szükségszerű következménye an­nak, hogy az újabban forgalom­ban levő korszerű gyógyszerek ún. monokomponens (egyetlen hatóanyagot tartalmazó) medi­cinák, ugyanakkor az optimális gyógyszerhatás eléréséhez több hatóanyag kombinálása célsze­rűbb. A jól megválasztott kom­bináció ugyanis lehetővé teszi, hogy az alkotórészek mindegyi­kéből jóval kevesebbet kelljen beadni azonos hatás eléréséhez. Ezzel ugyanis a kellemetlen mellékhatások csökkenthetők. Általában az idősebb betegek kevésbé tartják be az orvosnak a gyógyszerszedésre vonatkozó előírásait, ez fakadhat feledé- kenységből is. Ennek ellensú­lyozására olyan gyógyszertároló illetve adagoló dobozokat szer­kesztettek, amelyek egy-egy napra feltöltve tartalmazzák a reggel, délben és este beszeden­dő gyógyszereket. Egyszerű há­zi eszközökkel is elkészíthető egy egész hétre szolgáló ada­golódoboz: elegendő 21 gyufás- dobozt egymás mellé ragasztani 3X7 darabos elrendezésben, és mindegyiknek az elejére írjuk rá, hogy melyik nap milyen (reggeli, déli vagy esti) gyógy- szeradagját tartalmazza. Sokat lehet javítani az együtt­működési készségen, a gyógy- szerszedési fegyelmen azzal is, ha az orvosok kellően tájékoz­tatják a betegeket arról, hogy milyen betegségre, miért kell az előirt gyógyszert szedni, milyen eredmény várható a pontos gyógyszerezéstöl, és milyen ve­széllyel jár az, ha nem az elő­írásoknak megfelelően szedik a gyógyszert. Előfordul az is, hogy a gyógy­szertől elvárt hatás bekövetkez­te után a beteg (vagy a hozzá­tartozója) önkényesen megsza­kítja a gyógyszer további ada­golását, nem gondolva arra, hogy ez a visszaesés veszélyé­vel járhat. Antibiotikumok ese­tében az ilyen eljárás alkalmas arra is, hogy ún. rezisztens (te­hát a gyógyszerrel szemben el­lenállóvá tett) kórokozók szapo­rodjanak el; ez bedig nemcsak az egyén, de a társadalom szá­mára is fokozott veszéllyel jár. Közelednek a téli finnepek. Hetek, hónapok választanak el a báli szezontól, a farsang idS- szakától. Ilyenkor a hölgyek kö- íönös gondot fordítanak arra, hogy elsősorban társnőiket lep­jék meg különös kreációkkal. Ilyen ötleteket és javaslatokat küldött párizsi divatlevelezőnk. Kovács Mari, melyek közül né­gyet kínálunk olvasóinknak. O Dior: Fekete alapon piros rózsás imprimé anyagból készült a földig érő esté­lyi ruha. © Guy Laroche: Fényes fe­kete kelméből és csillogó strasszal elszórtan díszí­tett muszlinból készítették ezt a szép vonalú estélyi ruhát. O Guy Laroche: Selyem Iá­méból és törtbársonyból készült különleges vonalú alkalmi ruha. O Dior: Bársonykabát szatén gallérral. Alatta a hosszú estélyi ruha is fekete bár­sonyból és szaténből készült. KM hétvégi melléklet 1985. november 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom