Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-02 / 258. szám
1985. november 2.- BaGbna—Alexanderteluke középkorban olpisztilt tolepülésnl úszta nevét tudja idézni S57-bőJ; pusztának említi a erényi család oklevéltárá- ak irata is 1368-ból Tehnye akban, de jelezve, hogy va- mikor falu volt ez is. Ott íküdt az Olcsvával szomszé- 3S Szamos-kanyarban. s a ilyamszabályozással egy ré- :e az olcsvaapáti oldalra arült. Ä nevet fejtegetve, niezsa István arra a meg- mződésre jutott, hogy kö- ipkori szláv település volt :, s nevét egykori alapítója i birtokosa Techynya sze- lélyneve után kapta. Még többet tudunk Sza- iosszeg keleti szomszédjáról, rról a faluról, amelyiknek nevét a most is élő Bászna ilőnév idézi.. Két oklevélen is szó van erről az egy- ari faluról. A Kállay család ^levéltárának egyik irata !22-ben említi meg Bachna irmában, Aijou-kori Okmánytár edig 1324-ből idézi, mint akar még lakott települést. A jamos jobb oldalán feküdt, anyolától északnyugatra, erülete csak a folyamszabá- ozással került a bal oldal- i, s lett szamosszegi illetőegű. A nevét Mező András— émeth Péter megyei etimo- igiai helységnévtára próbál- i megfejteni; ök a szláv ahno köznevet keresik ben- e, aminek mocsár a jelenese. Ez a magyarázat azon- an nem illik a területre, linthogy az szinte a legki- nelkedőbb rész Szamosszeg atárában, s így kétséges, □gy mocsár lehetett valaha, lkább az látszik valószí- űbbnek, hogy a torony, bás- ja jelentésű , keleti szláv ásnya közszó rejlik a néven. Ennek lehetőségét két íny is igazolja. A falu az lézett oklevél szerint a Ba- igsemjén nembeli Kállay saládé volt a középkorban. Erről a családról pedig közismert, hogy birtokaira keleti szlávokat is (= ruszin) telepített. Az Árpádkori Űj Okmánytár egyik 1289 körül keletkezett iratából pedig az derül ki, hogy ennek a családnak IV. László király várépítési engedélyt adott, és a várat a család föl is építette a Szamos mellékén. Ennek az erődítménynek a pontos helye nem derül ki az okiratból, és kutatóink hajlamosak azt a mai Szamoskér községhez kapcsolni. Az általunk leírt középkorban elpusztult falu fekvése, neve azonban aarra utal, hogy a Kállay család itt épített erődítményt, nem pedig Szamoskéren. Ennek az erődítménynek a bástyája adott aztán alapot a körötte kialakuló falu névadására. Legtovább az a Számos- szegtől délre fekvő község állott fönn, amelyiknek helyét és nevét a .ma is élő Síidor dűlné« és Sándori-tanya tanyanév őriz. Maksai Ferenc idézett munkája 1327-ből mutatja ki először nevét Alexanderte- luke formában, Szirmay Antal nagy megyei monográfiája pedig így ír pusztulásáról: „Sándor falu a közelebb múltt századnak elein pusztultt-el, melly-is a Kraszna vizének két óldalán lévén építve, a gyakori ár vizeket ki nem álhatván a lakósok a helységet oda hagyták”. Négy nevet, négy falut idéztünk meg, de ki tudja hány, évszázadokkal előttünk munkálkodó, életharcot vívó ember véres vagy verejtékes emléke rejtőzködik ezekben a nevekben! Illik olykor rájuk is gondolni! Ez a rágon- dolás is része, köteles része a szülőföld szeretetének. tód emlékműre Zalaráron tartott könyv, s másik kezének a magvetőére emlékeztető mozdulata. Az oszlop két szabad oldalára feliratok kerültek. Az egyikre az emlékmű megvalósítóinak neve, a szemközti oldalon ószláv nyelven a Konstantin élete című mű XI. fejezetéből vett idézet olvasható. A szöveg magyar megfelelője így hangzik: „Az aranynak és ezüstnek próbája a tűz, az ember azonban az értelmével választja el a hazugságot az igazságtól...” Jevgenyij Jevtusenko (Szovjetunió): Karrier Galilei ostoba, káros! — acsarkodóit megannyi pap, ám az idő másként határoz: az ostoba az okosabb. O, nem volt ám a többi bölcs se Galileinél ostobább, mind tudta jól: kering a Föld, de hát ott volt a vagyon, család ... S titkolva, amit fölismert, szép nejével díszhintóba ült. Megalapozta karrierjét? Dehogy! Megölni sikerült! Kiállni más nem mert, csak éppen Galilei — más senki sem. S ő lön a hős. Én őt dicsérem: karrierista — ez igen! Ez az, mit áldok lelkesülve s emelek mindenek fölé, mint Shakespeare, Pasteur életműve, mint Newtoné, Lev Tolsztojé. Valamennyit sárral bekenték csahos jelentéktelenek, de a tehetség az tehetség — s ma a sárosak fénylenek. Orvos, ki meghalt kolerában, s az, ki először felrepült, 'övék a karrier, barátom, mi engemet lánggal betölt! Hitük hittem. S e hit sosem fogy — sőt, nő szívemben, egyre — mert én úgy futok be karriert, hogy sosem futok be karriert! Nazim Hikmcí (Törökország): PkZ CT ÍOZltOS Előlegezett ragyogásban állva gyönyörködöm és vágyakozom én. A fák zöldjével nem tudok betelni — most minden egyes lomb nekem: remény. Eperfák-szegte úton fut a fény és kitágul a szűk betegszoba. A gyógyszerek szagát már nem is érzem, hozzámlopódzik szegfűk illata. Nem az a fontos, hogy fogságba vetnek - az a fontos, hogy föl ne add soha! Róma közepében, a képen látható Szent Péter | székesegyház mögött alig egy négyzetkilométeres területen fekszik a pápai ál- | lám. A Szent Szék, amely j szintén résztvevője az európai kulturális fórum ; budapesti tanácskozásainak, innen kormányozza a katolikus egyházat. A Vati- kán múzeumai az ókortól ; máig terjedő művészet leg- | csodálatosabb alkotásainak adnak helyet. A templo- mok, altemplomok, paloták I építészeti együttese az emberiség kultúrértékeinek j ritkaságszámba menő gyűjteménye. Ljubislav Milicevic (Jugoszlávia): Vitéz fa Zord egek alatt és vadgesztenyék alatt zajdul a vitéz fa, rajta álom-sisak. Árulás és gazság elkopik idővel, ám a jóslat fája várfokokig nő fel. Viharzó varázslás zord ege alatt van s forr Grigorij vitéz fája, mint a katlan. Cirill és Metód bronzalakja a három méter magas oszlop két ellentétes oldalán található. X Hans Magnus Eniensberger (NSZK): Konvencionális háború (Frankion, 1961) az éj, amely szeptember ötödikére virradt, párás volt és meleg, nyitott ablaknál háltunk, háromkor felriadtam, mivel becsapódások tépték a messzeséget, északkeletre tőlem, szendergő hitvesemnek felfénylett kedves arca a torkolattözekben; kiálltam ablakunkba s láttam: üres az utca, nem mozdul rajta semmi. hogy reggelizni kezdtünk, az urak kacarászva s egymás vállára verve csevegtek: mondd, barátom, a vihar téged is megtévesztett az éjjel? s kicsattanó étvággyal habzsolták a kesernyés eperdzsemet vidáman, váljék egészségükre. O'Sullivan (Írország): Fuvolás Jött ma egy utcai fuvolás s oly szép volt a dala, oly csodás, hogy vitt, vitt, vitt bennünket, ahogy tenger visz: nyíltak az ablakok és nagy, kicsi mind a kapuba futott s a kovács lecsapta pörölyét, s lángtarka kötényben az asszonyi nép, á sok fagykék pici láb, topogva mind visszatáncolt az aranykorba; láng volt, boldog, tavaszbaborult láng félóra hosszat ma az utcánk. Anakreoni dal (Görögország): Kötődik a fehérnép Kötődik a fehérnép: „Anakreón, öreg vagy, fogd tükrödet, gyönyörködj nem-létező hajadban, tündöklő homlokodban!” ... Én, hogy hajam van-é még, vagy megszökött-e azt nem tudom; de azt igen, hogy vénnek annál vígabban való mulatni, mennél közelebb ér a sírhoz! Walt Whitman (USA): Magasztalhatják mások Magasztalhatják mások, amit jónak látnak: Én a vágtató Missouri mellől csak akkor magasztalok bármit is a művészetnek mondott miacsudában, Ha teleszívja magát e folyó páráival s a préri fűszagával, S ezeket leheli ki tisztán. Mli'ilUMi Ilii A fórum idején Budapesten rendezett képzőművészeti kiállításon látható Allen Hessler kanadai festőművész alkotása, melynek címe: A püspök háza.
