Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-21 / 273. szám
1985. november 21. Kelet-Magyarország 3 Tsz-tagok és a szövetkezet Űj igények forrása Matrac Ibrányból A Taurus gumigyár ib- rányi kempingüzemében a napokban megnőtt a létszám. A helyi tsz 30 dolgozóját is foglalkoztatják. Az ügyes kezű asszonyok- lányok gumimatracok, ágybetétek felépítésével foglalkoznak. (Elek Emil felvétele) Beszélgetések a kötődésről Miért (nem) megy el, doktor? Pontosan tudom: a riport címében megfogalmazott kérdéssel bántom, provokálom azt a négy fiatal orvost, akik vállalták ezt a kényes témájú beszélgetést. — Miért akarnak önök innen, Szabolcsból elmenni? — teszem fel a kérdést, noha korántsem tudom róluk, hogy egyáltalán van-e ilyen szándékuk. — És ez az új, korszerű kórházi tömb, az idén átadott osztályokkal, ugyancsak a lehető legkorszerűbb munkafeltételeket nyújtja — teszi hozzá Kozma doktor. „Természetesen maradok!“ Dr. Valikovics Ferenc szól közbe: — Ügy vélem, ez itt a leglényegesebb dolog. A munkánk. Nos, ha valaki arra panaszkodik, hogy több a munkája itt, Szabolcsban, mint esetleg az ország más városában lévő kórházban, akkor nem is biztos, hogy jól értelmezi a kezdő orvos elvárásait. Mert, ha mi kapunk munkát, akár sok munkát is, szakmai előmenetelünket gyorsíthatja, tudásunkat gazdagíthatja. — És 'hozzáteszem, ha szétnézünk környezetünkben itt, a nyíregyházi megyei kórházban, lelkes, munkáját szerető fiatal orvosokat látunk magunk körül. Riportom végén egyetlen kérdést teszek fel a négy orvosnak, pontosabban megismétlem az alapkérdést: „ön tehát nem megy el Szabolcsból doktornő, doktor úr?” Dr. Beszterci: — Itt maradok. Dr. Valikovics: — Természetesen maradok, ide köt minden, szüleim is itt élnek. Dr. Kozma: — Szeretem Nyíregyházát. Az én kötődésem is erős szálú: családi. Dr. Kertész: — Szabolcsi vagyok, s a szabolcsiak szíve visszahúz... Szilágyi Szabolcs Kiszolgálás T öpreng az ember — miután alaposan kidühöngte magát, elharapta a nyelvét és az autóból kiszállva a bokáját is kifica. mította. Töpreng, hogy tulajdonképpen hogyan is gondolja ezt a mi Tisztelt Kereskedelmünk? ! Mert, hogy a kép az alábbi. A hatásos reklám, a vagy az égető szükség miatt a Vásárló vásárolni indul —■ mondjuk a nyíregyházi Vas- vill-depó elnevezésű áruház., ba. Mivel ez a nagy üzlet a város viszonylag távoli pontján található, autóval megy. Aztán behajt a depó elé — és lásd a kezdősorokat. .. Hasonlóképpen jár, ha a Széchenyi utca végén föllelhető vas-csavar szaküzletbe látogat el, mert ott is olyan a bolt körüli terep, mintha csak percekkel előbb távoztak volna a szőnyegbombázók. A Nyírfa Aruház mö_ götti parkoló (rokkantak számára!) úgy fest az első métereken, mint egy köves talajban ügyködő őrült vakondok diplomamunkája. Szóval: töpreng az ember. Mi ebben a bolt — mármint a kereskedelemnek? Miért éri meg egy tekintélyes cégnek, hogy üzletei környékén olyan áldatlan állapotok uralkodjanak, ahol a „Szép magyar beszédért” verseny díjazottjai is vétkeznek, ha odakeverednek. Kinek a feladata lenne tulajdonképpen, hogy egy milliós forgalmú áruház környékén a bentiekhez méltó legyen a látvány? Jobb helyeken természetesen tágas autóparkolót építenek az áruház mellé — rosszabb helyeken a dágvá- nyos, gödrös, köves placcot nevezik ki annak. Hely van, az autós meg hadd mérgelőd, jék, minek is költené a cég arra, hogy rendet tegyen? Föltehetően arra várnak, hogy majd a Tanács nevezetű jó tündér varázsol oda egy szép sima aszfaltszőnyeget. Reklám van, időnként még áru is — de kereskedelmi kulturáltság ritkábban, mi több, esetenként még a tisztességes kiszolgálással is gondok adódnak. Mert, hogy ne feledjem: a kiszolgálás nem a bolt ajtajában kezdődik ... (tarnavölgyi) Kelendők a lakossági kötvények AZ ELMÜLT NEGYEDSZÁZADBAN nagy, előre nem látható utat tett meg Szabolcs-Szatmárban a szövetkezeti gazdálkodás. Ha akkor 25 évvel ezelőtt valaki arról beszélt volna, hogy lesznek majd 7—10 ezer hektáros szövetkezetek, hogy lesz üzemi étkezde, orvosi rendelő, munkás- szállításhoz autóbusz — az illetőt kinevetik. Tették volna ezt annak ellenére, hogy a szövetkező parasztság tudta; az élet- és munkakörülmények olyan ütemben javulnak és változnak, amilyen mértékben a termelés és a gazdálkodás fejlődik. A fejlődés gyors és mélyreható volt. Baráti beszélgetésekkor nemegyszer elhangzik: „hát ki hitte volna?” És sorra rácsodálkozunk a hektáronkénti 4 tonnás búzatermésre, a 7 tonnás kukoricára, avagy az olyan tehenészetre, ahol az egy tehénre jutó tejtermelés 5 ezer liter felett van. Ma tehát itt tartunk, de időközben történt valami más is. Változott — de még mennyire — a termelőszövetkezeti tagok és a termelőszövetkezetek kapcsolat- rendszere. A teljesség igénye nélkül — hiszen nagyon sok a változásokra utaló adat — né-' hány számot meg kell említeni. Ma a megyében 119 termelőszövetkezet van, az aktívan dolgozó szövetkezeti tagok száma 40 ezer. Van aki még arra emlékszik, hogy alig tíz éve több mint 200 szövetkezet működött és közel 70 ezer volt az aktív tagok száma. Mi lett a tsz-ekkel, hová lettek a tagok? A tsz-ek egyesültek, a itsz-alapítók nagy része nyugdíjas lett. A tsz- nyugdíjasok száma ma csaknem 40 ezer. A TSZ-EGYESÜLÉSEK indoka közismert. Törekedtek az optimális üzemnagyság kialakítására, az erők koncentrálására. A szövetkezeti használatban lévő föld most 432 ezer hektár, a rtsz-átlag 3623 hektár, valamivel kevesebb az országos átlagnál. Az egyesülésekkel a várakozásnak megfelelően együtt járt a termelésnövekedés, a szövetkezeti tagság munka- és szociális körülményeinek javulása. Természetesen arról külön kellene és lehetne szólni, hogy a változások üteme és mértéke mennyire felelt meg a kor követelményeinek, de most a tényeket említjük. Nagyon sok olyan dolog van, ami nem volt és ma része a szövetkezeti mozgalomnak. Orvosi rendelő, étterem, autóbusz. Gondoljuk csak el, rhennyire idegenkedtek 25 évvel ezelőtt a tsz-be lépők attól, hogy az üzemben étkezzenek. Ma az a baj, hogy csak 82 termelőszövetkezetben tálalnak az igénylőknek meleg ételt. A munkásszállítást 104 termelőszövetkezetben 113 autóbusszal látják el, de ezek a járművek arra is jók, hogy évente több ezer termelőszövetkezeti tagot vigyenek el országjárásra, kirándulásra. A termelőszövetkezetekben a termelési kultúra változásával jelentkezett az igény a szakmunkások és betanított munkások számának gyarapítására. Beszédes szám, hogy jelenleg 9000 a szakmunkás, 11 500 a betanított munkás a tsz- ekben és évente a szövetkezeti szak- és betanított munkásképzőkben 1540 embert képeznek. A szak- és betanított munkásarány jelzi a tsz-tagság fiatalodását és feltételezi az ifjúság igényét lakásra, klubra, sportolásra. Ezeket is igyekeznek a tsz-ekben kielégíteni. ötven termelőszövetkezetben eddig 22,3 millió forint lakáskölcsönt adtak tsz-tagoknak; alkalmazottaknak. Ifjúsági klub 48, szakmai klub 9 termelőszövetkezetben van 164 tsz sportegyesület működik 309 szakosztállyal... A TERMELŐSZÖVETKEZETBEN A TAGSÁG A GAZDA. Ez érvényesül minden alapvető területen a testületi vezetésben és az önkormányzati fórum rendszerekben. A termelőszövetkezeti tagok több mint 30 százaléka vesz részt, mint tisztségviselő a különböző — a gazdálkodást és annak fejlődését meghatározó — közösségi fórumok munkájában. Ez tükröződik az eredményekben, a fentebb vázolt változásokban. Természetesen kívánkozna még a felsorolásba olyan dolog is, hogy miként módosultak az érdekeltségi viszonyok, hová fejlődött az üzem- és munkaszervezés, . avagy milyen ma a háztáji és a közös kapcsolata. Anélkül, hogy ezeket részleteznék, ki lehet mondani a szövetkezeti gazdálkodás megteremtette a fejlődés és felemelkedés minden vonatkozású lehetőségét. Seres Ernő — Nem akarok távozni a megyéből — válaszolja dr. Beszterci Felicia, a megyei kórház elmeosztályának orvosa és többé-kevésbé ugyanezt, csak más szavakkal fogalmazza meg a másik három pályakezdő is. (Ekkor már tisztában vagyok azzal, hogy másként kell kérdeznem: miért nem megy el, vagy, hogy szebb legyen: miért marad megyénkben, doktor?) Kisebb fizetés, nehezebb körülmények — Nem egészen pontosan értem, mire akar kilyukadni... — szólal meg dr. Valikovics Ferenc, aki 1982 októbere óta a kórház I. belosz- tályán dolgozik. A négy pályakezdő orvosnak elmondom, hogy nemrégiben, a megye egészségügyi helyzetét elemző minisztériumi vizsgálat összefoglaló értékelése során — a megyei tanács elnökének dolgozószobájában — elhangzott: sok orvos távozik Szabolcs-Szat- márból... Ismerek olyan véleményt is, miszerint a szabolcsi orvos nagyobb beteglétszámmal, kisebb kórházi ágyszámmal és sokkal többet, nehezebb körülmények között dolgozik — alacsonyabb fizetésért — mint kollégája az ország más vidékein. — Ez nem feltétlenül Nyíregyházán, s nem a megyei kórházban igaz — mondja Valikovics doktor. — Itt az a természetes fluktuáció tapasztalható, ami főként a bel- és a gyermek- osztályoknál ismert: a szakvizsgázott orvosok közül néhány elmegy a körzetekbe, de ezzel még nem távozik el a megyéből. B lakáshelyzet Tudom, mind a négy beszélgetőtársam szabolcsi, innen mentek egyetemre, majd másod-, harmadéves korukban ösztöndíjszerződést kötöttek megyénkkel. Anyagi és szociális megbecsülésük iránt érdeklődöm... — Nyolcvanháromban 3000 forinttal kezdtem, utána 250 forintos emelést kaptam, ma 3750-et keresek — mondja dr. Kozma Ottó, s hozzáteszi, hallott arról, hogy Miskolcon, Egerben az ügyeleti díj is magasabb, mint itt. A II. belgyógyászat fiatal orvosa arról is beszél, hogy a letelepedés szándékait nem erősíti a lakáshelyzet. Az orvosszálló sem a legvonzóbb megoldás. — Én is orvosszállón lakom — egészíti ki kollégáját Kertész doktornő, — s bizony az ottani körülmények sem teremtik meg a mi pályánkon rendkívül fontos aktív pihenés lehetőségét. A magam részéről tisztában vagyok azzal, hogy az ország gazdasági helyzete miatt sem lehetünk követelőzőek, s nem is erről van szó, pedig — ha a szülői háttér, anyagi segítség is hiányzik — bizony nincs sok remény a viszonylag gyors lakáshoz jutásra. Jó volna, ha az orvosszálló körülményein javítani lehetne. Ügy tudom, Egerben minigarzonokban lakhatnak a pályakezdők. Nyíregyháza megkötő ereje A többiek is egyetértenek Ildikóval, aki egy éve és másfél hónapja dolgozik kórházunk reumatológiai osztályán. Kozma doktor hozzáteszi: — Elmondjuk mi a gondokat, noha mindez korántsem oka annak, hogy a megyéből való távozáson gondolkodjunk. — A megyében maradás mellett szól az is, hogy itt jól el lehet sajátítani a szakmát. Három hete kiköltözhettem az orvosszállóról, szülői segítséggel OTP-lakáshoz ju tottam. És az is igaz, hogy a gyorsabb lakáshoz jutást kórház segítette. — Ha az elvándorlásnál maradunk, s én úgy vélem, ez inkább a kis kórházaknál lehet gond, figyelembe kell venni, hogy egyetemeink szép és nagy magyar városainkban vannak, s ha a diák ott hat évet eltölt, akkor is alaposan meggondolja, hogy akár 400 forintos többletfizetésért is elvállalja-e a szűkösebb művelődési lehetőségekkel rendelkező kisvárosi életet hosszú távon. — Valikovics doktor így látja az újságíró által felvetett gond, az orvosok távozásának hátterét. Dr. Kertész Ildikó — egykori nagykállói gimnazista — és dr. Beszterci Felicia — a kisvárdai Gsászy gimnázium neveltje — a megyét reklámozó idegenforgalmi kiadványnak is erényére írható módon beszél a megyéről, Nyíregyházáról, arról a tájról, amelynek művelődési és kommunális infrastruktúrája ma már alkalmas arra, hogy idekösse, •meggyökereztesse a pályakezdő értelmiségit. A héten két vállalat bocsátott ki lakossági kötvényt. A Volán 5. számú Vállalat a járműpark korszerűsítésére, a Kelet Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat az árualap bővítésére szeretné az így befolyt pénzt felhasználni. Erdély Zoltánt, a Magyar Nemzeti Bank Szabolcs-Szat- már megyei Igazgatóságának osztályveztőjét kérdeztük, milyen a kötvényforgalom? — Már az első napokiban kiderült, hogy nagy az érdeklődés. Tapasztalataink szerint inkább a nagy címletű kötvények fogynak, vannak olyanok, akik többet vesznek egyszerre. — Van valamilyen megkötés? — Semmi korlátozás nincs. A kötvényeket készpénz ellenében bárki megvásárolhatja. Hétfőn, a Kelet kötvényeinek árusításakor a főpénztárnál 40—50 ember várakozott. Ugyanígy történt szerdán reggel, amikorra a Volán hirdette a kötvények forgalomba hozását. — Csak itt árusítanak kötvényt? — Mindkettőnél a megyei igazgatóság hozta forgalomba a kötvényeket, mellette az. MNB budapesti főpénztárában és a megye valameny- nyi városában a bankfiókokban vásárolhatók az évi 11 százalék kamatozású kötvények, amelyek visszafizetését az állam is szavatolja. — Kikből tevődnek össze a vásárlók? — Bár a vásárlóknak nem kötelességük felfedni kilétüket, úgy tapasztaljuk, minden rétegből és korosztályból jönnek. Főleg azok, akik hosszabb távon tartalékolják valamiért a pénzüket és csak később akarják befektetni. L. B. Vízálló forgácslap Évente 94 ezer köbméter forgácslapot állít elő az ÉRDÉRT Vállalat vásárosnaményi forgácslapgyára. Képűnkön: készül a vízálló forgácslap, amelyet lakások, tornacsarnokok kivitelezésénél használhatnak sikerrel. (Császár Csaba felvétele)
